magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

Szabad akarat és politika

Nemrégi cikkemben vázoltam a kereszténység különböző ágaiban a szabad akarat kérdését.

Joggal felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy a szabad akarat megléte és a liberális demokrácia sikere között miért van fordított arányosság. Hiszen elviuleg az lenne a logikus, hogy ahol a vallás a legnagyobb szabad akaratot feltételezi, ott van a legnagyobb esélye a sikerre az egyéni szabadságot központba helyező liberális demokráciának!

De ez mégsincs így. Az Isten előtti szabad akarat tekintetében nagyjából ez a helyzet:

  • az ortodoxia szerint az egyén szabad akarata teljes,
  • katolicizmus szerint az egyén szabad akarata nagy mértékben megvan,
  • protestantizmus kétféle álláspontja:
    • mérsékeltebb (lutheránus) – az egyén szabad akarata nagyban korlátozott,
    • radikálisabb (kálvinista) - az egyén szabad akarata nem létezik.

S ki tagadná, hogy a liberális demokrácia protestáns gyökerű? Vagy azt, hogy ott a legsikeresebb, ahol a gyökerek protestánsak, s ezen belül is, ahol kálvinisták? A katolikus világban a liberalizmus jóval gyengébb, s az ortodox államokban pedig egyenesen marginális.

A megoldás a vallási koncepció politikai következménye. A következő pontokat látom:

  • a szabad akarat hiánya tudatának pozitív következménye, hogy az egyének egyformán fontosnak érzik magukat, bárhol is legyenek a társadalomban, hiszen végülis Isten döntött az emberek helyett, ez mindenképpen alapja egy harmonikus társadalomnak,
  • a szabad akarat hiánya tudatának másik, ezzel összefüggő következménye, hogy az egyén nem akarja a kereteket felborítani, ha nem azokon belül akar haladni, s akár sikeres, akár nem, ezt nem tekinti igazságtalanságnak,
  • a szabad akarat hiányának tudata ad egy olyan stabilizáló tényezőt is, hogy a gazdagság érdemnek számít, melyet a gazdag ember jogosan ért el, a szegény ember irigysége pedig abban fejeződik ki, hogy utánozni igyekszik a gazdag embert,
  • a teljes szabad akarat tudata viszont ellenkezőleg, képes destabilizálni, ha a társadalmi rend nem harmonikus, hiszen mindenki aki alul van égbekiáltó igazságtalanságként éli meg helyzetét, mivel nem isteniakarata, hogy a dolgok így alakultak,
  • a liberális demokrácia egyik alapértéke, a gazdasági szabadság a szabad akarat fényében így oda vezet, hogy aki gazdag, az gazember, nem leleményes vállalkozó, a sok pénz, a nagy vagyon, az "bűzlik",
  • a szabad akaratú ember folyton azt érzi, lehetne minden más minden egyes pillanatban - ezt Mikes György angol-magyar humorista írta meg a legtalálóbban, nem szó szerint idézem: "a bonyolult orosz lélek - ül az orosz ember a fa alatt és arra gondol, mi lenne, ha most egy másik fa alatt ülne, majd eszébe jut, hogy ha a másik fa alatt ülne, akkor azon gondolkodna, hogy miért nem e fa alatt ül, s erre a gondolatra az orosz zokogni kezd".

A lényeg: a liberális demokrácia nem egyeztethető a vallási értelemben vett szabad akarattal. Nem véletlen, hogy a liberális demokrácia együtt jár a vallástérvesztésével. Ezt az elméletemet azonban egy adat megzavarja: egy ország, az USA ugyanis példa egyszerre a sikeres liberális demokráciára és a vallás nagyfokú társadalmi szerepére.

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr216306892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2020.12.08. 08:59:37

Igazából szerintem nincs ilyen összefüggés. A baloldali szellemi fertõzés Marx bácsival kezdõdött, és nem az oroszoknál. Ráadásul kimondottan ateista volt. Lenin elvtárs pont azért irtotta milliószám a parasztokat, mert vallásosak voltak, és szerették a cár atyuskát.

2020.12.08. 09:03:38

Szabad akarata csak Orbán Viktor őfőméltóságának van. Ennyi(ke)!

Mr. Hyde 2020.12.08. 10:05:25

@midnight coder:

Marx soha nem beszélt sértően a vallásról vagy lenézően a hívőkről:
"A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme."

Az orosz bolsevizmus sem vallás, hanem egyház ellenes volt, mivel az egyház egy burzsoá funkciót betöltő politikai intézményként működött.
Amikor a sztálinizmus alatt az egyházat a kommunista párt ellenőrzése alá vonták, ez a viszony is konszolidálódott.

A kereszténységnek van egy nagyszerű kommunista olvasta: a Megváltó meghalt értünk, ránk hagyta tanítását, küldetése véget ért. Második eljövetel nem lesz, a tanítás lényege az, hogy Isten országa ott van, ahol szeretet van. Ahol szeretet van ott Krisztus van, ott Isten van.
A kereszténység egy ateista vallás, csak egy ateista tud hinni igazán, mert Isten nélkül hisz. Pontosabban a gyakorolt szeretet teremti meg Istent. Mindig is és mindenkor.

2020.12.08. 12:32:21

Röviden: a keresztény szabad akarat az egyén-Isrten kapcsolatra helyezi a bűn nem elkövetésének, illetve az elkövetés utáni bűnbűnatnak és büntetésnek a kérdését. A liberalizmus, azaz a progresszív, balliberalizmus, a kommunizmus (szocializmus) és a nacionalzmus pedig az egyén-valamimás viszonyba helyezi ugyanazt. Isten lecserélése tehát.

@Mr. Hyde: "Az orosz bolsevizmus sem vallás, hanem egyház ellenes volt, "
Oly sok minden mond ennek ellen a tények szintjén, hogy elemezni sem érdemes.

Mivela kereszténység törvénye a Biblia, ezért értelmeszerűen Isten teremtette a világot. Igaz, a szeretet teremt ezt-azt, de hit nélkül nincs szeretet. Amúgy érintőlegesen és véletlenül ráhibáztál az igazságra: a kereszténységtől a liberalizmus ágai közül a kommunizmus áll a legkevésbé távol.

chrisred 2020.12.08. 14:31:45

A reformáció harmadik irányzata (Erasmus) szerint pedig a szabad akarat létezik.

Gery87 2020.12.08. 15:11:41

Én meg pont azt látom hogy hogy a zömében ortodox és katolikus Köztes-Európa népei épphogy elfogadják a "sorsot" hogy hát ez van....nem változtatnak, tűrnek, inkább szenvednek, kompenzálnak, elmigrálnak, kollaborálnak, korrumpálódnak.....de nem tesznek a saját sorsukért semmit. nagyon-nagyon feszíteni kell a húrt hogy kockáztassanak....

A protestáns országok viszont pont hogy az egyéni cselekvésben hisznek (nézz meg bármilyen amerikai filmet...."nem kell segítség, megoldom"..."semmi baj"...) és a civil összefogás is jobban működik...

Összefüggés tehát a szabad akarat egyházak szerinti foka és a népek habitusa között nincs szerintem.

chrisred 2020.12.08. 18:59:50

@MAXVAL birсaman közíró: Ne viccelj, a reformáció egyik legjelentősebb szellemi előfutára volt.

midnight coder 2020.12.09. 07:01:25

Ez nem vallástól függ, hanem technológiai fejlettségtől, és vele a jóléttől. Nyugat-Európa ezt annak köszönheti, hogy elég nehéz volt itt az élet ahhoz, hogy találmányokat kelljen fejleszteni, de nem túl nehéz ahhoz, hogy lehetőség legyen erre. Másrészt, a római katolikus egyház egy szintig eléggé támogatta a világ megismerését, a tudomány alapvetően onnan indult. A lényeg, hogy létrejött egy technológiai fejlettség, ami alapja tudott lenni a polgárosodásnak, a polgárosodás pedig magával vonta a további politikai változásokat.

chrisred 2020.12.09. 07:51:05

@MAXVAL birсaman közíró: Ez lényegtelen, a reformáció nem utasította el őt, és felhasználta a filozófiai nézeteit. Többek között a szabad akaratról szólót.

chrisred 2020.12.09. 07:58:48

@MAXVAL birсaman közíró: Ismétlem, teljesen mindegy, mi volt a reformációról a magánvéleménye. Én nem a személyére, hanem a műveire hivatkoztam, amit a reformátusok felhasználnak.
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása