1990 közepe, Bulgária az időpont és a helyszín.
Egy diáktárs fordítókat keres. Nem is fizet rosszul.
Aztán kiderül pár hónap múlva, ő maga a fordító, elvállal munkákat, majd azokat továbbadja az általa kialkudott díjazás 70 %-áért. Hatalmas botrány lett: az illető tehát élősködik, ő semmit se csinál, nem dolgozik, csak beszed részt más munkájából.
Én meg elmondtam: mi ezzel a gond, ez a kapitalizmus. Pedig akkor még bőven kapitalizmuspárti voltam, de megvolt a realitásérzékem.
Rám támadtak. Nem, ez nem kapitalizmus, ez mások kihasználása, a kapitalizmus egy csodálatos, humánus, erkölcsös rendszer!
S tényleg ez volt a kor általános nézete. Hogy az erkölcstelen kommunizmus eltávozott, s most jön egy igazságosabb rend. Mert a nyugat igazságos.
Én viszont akkor kapitalizmuspártiként is abban hittem: a kapitalizmus egyetlen erkölcse a hatékonyság. Lenin azt mondta, az erkölcsös, ami megfelel a Párt céljainak. A kapitalizmus pedig azt: az erkölcsös, ami hatékony. Márpedig a kapitalizmus kétségtelenül hatékonyabb a marxista tervgazdaságnál.
De hogy alkalmazható lenne a hagyományos erkölcs? Abszurd elmélet.
A diáktárs annyit tett: talált fordíttatni akaró embereket, munkát vállalt tőlük, majd talált embereket, akik ezt a munkát elvégzik helyette, ráadásul olcsóbban. Ő meg megkapta a különbözetet. Igen, valóban eltitkolta, hogy ő egy egyszemélyes fordítóiroda, egy közvetítő csupán, dehát ezen kívül bűnös-e? S ha bűnös, csakis az állammal szemben bűnös, hogy nem fizet adót, dehát a fordítók se adóztak, szóval milyen alapon sérelmeznék ezt?
Rámutattam: lehet őt tisztességtelennek tartani, de akkor koherens módon kommunistának kell lenni (abban az időben csak abban a kltpólusos rendszerben gondolkodtam, hogy kapitalizmus-kommunizmus). Ha viszont kapitalizmushívek vagyunk, akkor kötelesek vagyunk diáktársunkat tisztességesnek tartani.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Khonsu 2021.04.12. 14:32:01
Szóval a kapitalizmus erkölcsösség szempontjából olyan, mint például az atomenergia. Lehet erőműben és bombában is hasznosítani. Az egyén/közösség döntésétől függ, hogy mire és hogyan használja.
Az említett példában én amúgy nem látok semmi kivetnivalót, mindenki jól járt. A fordítás el lett végezve, a fordítók megkapták a fizetségüket, amennyiért elvállalták, és a diáktárs szervezőmunkája is megtérült.
Gery87 2021.04.12. 15:18:43
Mit értesz az alatt hogy hatékonyan?
Most hatékony?
Evil Empire 2021.04.12. 15:51:29
Annyira tipikus. Az emberek többsége valójában nem támogatja a kapitalizmus legalapvetőbb megnyilvánulásait sem (mint amilyen ez is), csak a több évtizedes agymosás és propaganda után az a kép él a fejükben, hogy a kapitalizmus az csak valami jó dolog lehet.
midnight coder 2021.04.12. 15:55:47
De Pl. idahaza lényegesen jobb a helyzet mint mondjuk a 60-as években amikor itt utoljára igazi szocializmus volt. És jobb mint a középkorban amikor feudalizmus volt a menõ. Korábban, a bronzkor elõtt esetleg lehetett jobb, legalábbis a ledolgozott órák száma alapján, viszont nem biztos hogy örülnél az akkori életkörülményeknek.
2021.04.12. 17:17:18
@midnight coder: Ezek csak részben kapitalista eredmények. Meg hát magaslabda: sok jóléti ország, pl öbölállamok éppenhogy diktatúra és korlátozza a versenyt. Él a kapitalizmusból, de csak amennyire a kereskedés annak számít.
midnight coder 2021.04.12. 17:45:20
Gery87 2021.04.12. 19:13:21
"Nos, az átlagpolgár életszínvonala magasabb mint bármikor a történelem során"
Ez igaz, de azt is meg kéne nézni szerintem hogy mihez képest magas vagy alacsony...a jövedelmi különbségek a legfelső és legalsó osztály tagjai között ma is hatalmasak...
évi jövedelem tekintetében akár 1000-szeres a különbség...
Meglévő vagyon esetében is...
(Ilyen számokat a feudalizmus is tudott produkálni és az életminőség különbsége a szegények és leggazdagabbak között akkor sem volt rosszabb a kor viszonyait tekintve!)
Ennek aztán lehetőségekben, kapcsolatokban, befolyásban, érdekérvényesítésben látjuk az eredményét....vagy hát annak hiányát.
Szóval annyira nem léptünk előre társadalmilag.....a "javak elosztása" továbbra is nagyon egyenlőtlen.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.04.13. 08:05:11
Értelmes kapitalizmusalternatívákat az 1929-es világválság idején megjelent kötetekben lehet találni, pl. gróf Károlyi Imre: A kapitalista világrend válsága, uő. Az örvény szélén, Mihelics Vid: A Rerum Novarum gazdasági rendje, Kozár Elemér: A világválság. (A Válasz Károlyi Imrének című kötet annyiban érdekes, hogy ott - majdnem - anarcholiberális kapitalizmuspárti és szocdem kapitalizmusellenes okfejtés van, mindegyik a maga eszmerendszerének korlátaiban. Egymás után olvasva érdekes.)
midnight coder 2021.04.13. 08:49:26
Na most, ha így gondolkodsz, akkor azt látod, hogy bizony ebben a csúnya kapitalizmusban az Átlag Józsi sokkal jobban boldogul mint Pl. anno a szocializmus idején.
midnight coder 2021.04.13. 08:51:27
Nem kellett ahhoz agymosás, csak egy kirándulás Bécsi út túloldalára. Ha ugyanez meglenne az Észak-koreaiaiknak is, akkor nagyon gyorsan kitörne a népfelkelés. A kommunizmus kb. addig fasza dolog, amíg nem élsz benne, vagy amíg benne élsz de nem látsz mást.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.04.13. 08:58:38
Simán lehet ez kontraproduktív is. Amit elzárnak előled, arról komolyan hiheted, hogy jobb annál, mint ami ténylegesen.
Személyes tapasztalatom ez a szovjet átlagemberről. Kb. azt hitték, hogy a nyugaton senki se dolgozik, s mindenki kerti medencés villában lakik, bőséges vagyonnal.
Khonsu 2021.04.13. 15:51:30
"Mit értesz az alatt hogy hatékonyan?"
Jobban hasznosulnak benne az erőforrások, mint az alternatíváiban. Mivel az elosztás a piac törvényszerűségei mentén automatikusan megtörténik, így az erőforrásoknak kisebb részét kell pusztán a rendszer működtetésére visszaforgatni, ahhoz viszonyítva, mintha ezt egy külső szereplő, mondjuk egy méretes állami intézményrendszer végezné el.
Így egységnyi erőforrásból több értéket tud előállítani, mint a nem organikusan szerveződő struktúrák, vagyis hatékonyabb azoknál.
"Most hatékony?"
Az alternatíváinál hatékonyabb, de az államhatalom beavatkozása rontja a hatékonyságát, így elméletileg lehetne sokkal hatékonyabb is.
Khonsu 2021.04.13. 16:08:58
Annál hatékonyabb, minél többet tud kihozni minél kevesebből. Tehát igen, az, hogy egységnyi tőke befektetésével több profitot tud termelni, mint más rendszerek, ez a hatékonyságát jellemzi.
Tévedés a kapitalizmusnak célt feltételezni. A kapitalizmusnak nincs célja. A benne résztvevő személyeknek vannak céljaik, melyek rendkívül sokfélék.
"Amennyiben a boldogság maximalizálása a cél, úgy a kapitalizmus nem hatékony."
Ez könnyen cáfolható. Minimális utánajárással bárki megállapíthatja, hogy a gazdagabb országok, régiók lakossága általában boldogabb.
Khonsu 2021.04.13. 16:54:46
A hatalom beavatkozása természetesen torzítja a javak elosztását, de ez nyilvánvalóan nem a kapitalizmusnak róható fel, hanem a hatalomnak. Mint fentebb írtam, a kapitalizmus vagy bármely más gazdasági rendszer pont annyira erkölcsös, amennyire az abban résztvevő emberek. Ha egy közösség úgy gondolja, hogy a piaci viszonyokat megerőszakolva, állami segítséggel nagytőkéseket legyártani jó dolog, akkor ezzel vállalja ennek következményeit is. Mint például az ország gazdasági lemaradásának akár sok évtizedre való konzerválódását az államfüggő, sikertermék nélküli, világpiacon önerőből életképtelen nagyvállalkozói réteg miatt.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.04.14. 07:59:06
Az anyagi szinttel összefüggő boldogságról annyit, hogy a fejlett gazdag nyugati államokban a "boldogság" teremti meg a kábítószerpiacot, az eutanáziát, és az összes többi lelki perverziót. Persze az is kérdés, mit értünk boldogság alatt. Én ezt az érzést saját magukra kimondva csak a magukkal és a természettel egyensúlyban élő latinok, brazilok, mexikóiak stb.szájából hallottam.
Khonsu 2021.04.15. 14:30:07
Pedig az általad hozott példák is alátámasztják az állításom, legfeljebb kissé elbeszélünk egymás mellett.
Annyit állítok, hogy a kapitalizmus csupán egy eszköz, és mint ilyen értéksemleges. Önmagában se nem jó se nem rossz. Így az, hogy a mindennapokban ténylegesen megvalósult formája jó vagy rossz, az kizárólag a benne résztvevő emberek felelőssége.
Tehát mindkét oldal téved. És ennek látható következményei alátámasztják a kapitalizmus értéksemleges voltát. A tőkejövedelmek államhatalmi segítséggel való helyzetbe hozása nem róható fel a kapitalizmus hibájának, mivel egyértelműen egy durva beavatkozás a piaci működésbe. Példa arra, hogy nem a rendszer rossz, hanem az, ahogy használják. Az pedig, hogy a kereskedőmentalitás nem javította meg a társadalmat, mutatja azt, hogy a rendszer önmagában nem is jó. Csak működik. A többi a használóin múlik. Nincs kőbe vésve, hogy az újkori kapitalizmus csak azt az utat járhatta be, amit bejárt. Ahogy az sem, hogy a ma tapasztalt formája se lehetne másmilyen.
Kulcsfontosságú tisztázni, hogy a hiba a rendszerben, vagy a felhasználás módjában van, mert a két eset teljesen más megoldást kíván. Én csupán azt állítom, hogy a hiba nem a rendszerben van, mindössze rosszul használjuk. A példáid is ezt látszanak alátámasztani.
"Az anyagi szinttel összefüggő boldogságról annyit, hogy a fejlett gazdag nyugati államokban a "boldogság" teremti meg a kábítószerpiacot, az eutanáziát, és az összes többi lelki perverziót."
Ez nagyon messzire vezet. Kérdés ugyanis, hogy ezeket jónak vagy rossznak tekintjük egyáltalán? Ha feltételezzük, hogy nincs objektív, egyetemes mérce, akkor a kérdés nem eldönthető. Ha a mérce például a szabadság, akkor ezek jók, mert a lehetőségük megjelenése az egyének és közösségek szabadságának növekedését jelzi. Ha ellenben a mérce mondjuk az élet védelme, akkor rosszak, mert mindkettő az életet pusztítja. A drogok a szervezet rombolásával, egészsége, életkilátásainak lerontásával, az eutanázia pedig konkrétan az egyén életének kioltásával.
"Persze az is kérdés, mit értünk boldogság alatt. "
Valószínűleg mindenki mást.
Khonsu 2021.04.15. 14:49:25
Aztán persze a példánál maradva még tovább bonyolítja a képet, hogy a szabadság és az élet sem választható el egymástól. A szabadság hiánya is rontja az életkilátásokat, ahogy a rossz életkilátások a szabadságot is felszámolják, mert kiszolgáltatottá tesznek. Nagyon sok paramétert kellene itt figyelembe venni az optimum meghatározásához. Az emberi intelligencia szerintem nem is elegendő ennek a lécnek a megugrásához.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.04.15. 15:13:18
Azt én elég posztmodern és felesleges dolognak érezném, hogy a jót vagy a rosszat elemezzük, ennek a posztmodern társadalmonak nem kis problémája hogy nincsenek alapértékei (nem kis részben Marx "mindenben kételkedni" mondása után). Én teljesen univerzálisnak és a világ minden pontján működőnek tartom a keresztény értékrendet, de annak a kimondását mindenképpen, hogy nem lehet erőszak. A barna kommunisták meg a vörös nácik is azt állították, hogy az erőszak kikerülhetetlen, csak annyival lesz jobb, hogy most mi fogjuk az erőszakot gyakorolni, nem más. (Ezt a helyzetet kellene már meghaladni)
Észrevehetjük, hogy a kapitalizmusban is az erőszak a probléma, hiszen erő szabályozza azt, hogy a megtermelt javak hogyan oszlanak el.Erre utal szerintem Max is, amikor olyan beavatkozást akar, ami felelős, hiszen ha a beavatkozó ellenőrző erő leváltható, akkor - elvben - könnyebben megvalósulthat az a híres közjó. Azért zajlott minden úgy a huszadik században, ahogy mert az összes rendelkezésre álló lehetőség az volt, hogy kisebb erőszak ér, és esetleg túléled. És vajon hány olyan ember volt (Maximilian Kolbén és pár hasonlón kívül) aki feláldozta volna magát?