magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

Akik minden nagyhatalmat legyőztek

Afganisztán érdekes ország. Mint független állam, a XVIII. sz. óta létezik, addig mindig valamelyik régióbeli birodalom része volt.

Mindig megpróbálta őket azóta leigázni a kor nagyhatalma, de ez mindig csak ideiglenesen sikerült.

A XIX. században először visszaverték a brit támadást, majd győztek ugyan a britek, de a fővároson kívül képtelenek voltak a helyzetet ellenőrizni. Végül ebbe bele is törödtek, csak annyit akartak megtartani, hogy az afgán külpolitikát ők ellenőrizzék. Aztán 1919-ben az afgánok ezt is visszavették saját hatáskörbe.

A XX. sz. végén jött a szovjet próbálkozás. A szovjet csapatok 10 éven keresztül harcoltak, sose tudtak többet elérni, mint a nagyvárosok feletti ellenőrzést. Amikor a szovjet erők kivonultak, az általuk támogatott kormány egyre inkább elvesztette ezt a hatalmát is, majd meg is bukott.

2001-ben jött az USA hatalmas katonai és anyagi erőforrásokkal. Ők is hatalomra emeltek egy nekik hű kormányt, ellenőrzés alá vették a nagyvárosokat, de ez csak a fővűros esetében bizonyult tartósnak. Lassan kiderült: az USA sem képes stabilizálni az országot saját uralma alatt. 2020-ban Amerika hivatalosan is feladta, az addig terroristáknak nevezett erőkkel béketárgyalásokba kezdett, jelenleg az amerikai hadsereg teljes kivonulása zajlik az országból.

Lassan veszik át az ország feletti hatalmat a talibánok - eredetileg az ő ellenük való harcra hivatkozva vonult be az USA 2001-ben -, jelenleg a "hazaárulók" (értsd: akik segítették az amerikabarát kormányzatot) felakasztásával foglalkoznak miután faluról falura, városról városra foglalják el az eddig a kormány hatalma alatt állt területet.

Ebben is látszik Amerika hazugsága. Annak idején a szovjet kivonuláskor a Szovjetunió legalább korlátlanul menedéket adott a helyi szovjetpárti embereknek, azok szabadon mehettek a Szovjetunióba. Ezzel szemben most Amerika gyakorlatilag a szarban hagyja az afgán embereit, csak nagyon kevesek kaptak menedéket az USA-ban.

Afganisztán egyébként soknemzetiségű ország, mégis: nincsenek komolyan nemzetiségi ellentétek. A meglévő ellentétek nem voltak sose olyan szintűek, hogy bárki is ki akart volna szakadni. Van egy területi alapú egységtudat.

A névadó nép (a pastuk más néven pathanok, akik a szűk értelemben vett afgánok) a lakosság alig 40 %-a. Történelmileg a régió közvetítőnyelve viszont nem a pastu nyelv, hanem a perzsa, mely Afganisztánban a lakosság 30 %-át kitevő tadzsikok anyanyelve. A perzsa nyelv afgán verzióját darinak nevezik.

Az afgán állam igyekezett a pastu nyelvet is felemelni a dari szintjére, de máig a dari a közvetítő nyelv Afganisztánban. Hivatalos szinten kétnyelvűség van, aki nem beszéli mind a két nyelvet, az nem tölthet be állami állást. Az iskolázott lakosság tudja valamilyen szintén mind a két nyelvet, de egyébként a két nyelv kölcsönösen nem érthető, az eltérés köztük mint mondjuk egy balti és egy szláv nyelv között, azaz van egy nem is távoli rokonság, de ez kevés a kölcsönös érthetőséghez.

Érdekes, hogy a legtöbb afganisztáni nemzeti identitás premodern, azaz nem közösséghez tartozási alapú, hanem leszármazási alapú. Ilyen a pastu identitás is, apáról fiúra öröklődik. Ha egy pastu elköltözik olyan vidékre, ahol más nemzetiség van többségben, megeshet, hogy leszármazottjai nyelvileg asszimilálódnak, de ez nem változtat az identitáson: akkor is pastuk maradnak. Így pl. léteznek perzsa anyanyelvű pastuk.

Egyébként Pakisztánban kétszer annyi pastu él, mint Afganisztánban. Ez az afgánok egyik nagy történelmi bánata. Amikor a britek uralták a vidéket, a saját gyarmatuk (India) és Afganisztán közti határt a nemzetiségi viszonyok figyelembe nem vételével, tisztán katonastratégiai alapon húzták meg: ez az úgynevezett Durand-vonal, mely a pastulakta régió déli részét Indiához csatolta - ez ma Pakisztán északkeleti régiója, s ma ezen a részen több a pastu, mint Afganisztánban. A Durand-vonalat, azaz a mai afganisztáni-pakisztáni határvonalat soha egyetlen afgán kormány nem ismerte el, ebben teljes az egység: se a monarchiapártiak, se a szovjetpártiak, se a nyugatpártiak, se a talibánok nem ismerték el a határt. A határ egyébként a gyakorlatban erősen virtuális, a pakisztáni határőrség a határszakasz nagy részét nem ellenőrzi, azon szabadon mozognak ide-oda a pastu pásztorok, csempészek, meg modern időkben pl. a talibán fegyveres harcosok.

zöld - pastu többség, piros - Afganisztán nem-pastu többségű részei

A pakisztáni kormányzat és a talibánok között hosszú évek óta nemhivatalos megállapodás van: csinálhatnak bármit Afganisztánban, használhatják a pakisztáni határvidéket bázisként, ha nem avatkoznak be a pakisztáni érdekekbe. Ez akkor is így volt, amikor Pakisztán hivatalosan mint az USA szövetségese küzdött a "terrorizmus" ellen.

A leginkább lenézett és egyben a harmadik legnépesebb afganisztáni nép, a hazárok (hazarák) - nem keverendők a kazárokkal - ők leszármazásilag a közép-ázsiai türk lakossággal keveredett egykori mongol hódítók utódai, de évszázadok óta perzsa anyanyelvűek. A hazárok sajátossága a vallás: míg szinte minden más afganisztáni nép szunni muszlim, addig a hazárok siíta muszlimok.

Tulajdonképpen az egyetlen modern nemzeti identitás az országban az tadzsik (a lakosság kb. 30 %-a, a második legnagyobb csoport), ahol nem a leszármazás számít, hanem az önazonosság. Tadzsikisztánban kevesebb tadzsik él, mint Afganisztánban.

etnikai csoportok: világoszöld - pastu, sötétzöld - tadzsik, sárga - hazár, piros - üzbég, barna - nurisztáni, kék - balocsi

Az egyes népekről konkrétan pár adat:

  • pastu: kelet-iráni nép, 65 millió fő, a legtöbb Pakisztánban él, az Afganisztánnal határos vidéken, fő vallás: szunni iszlám, fő nyelv: pastu, egy rész tadzsik vagy urdu anyanyelvű,
  • tadzsik: kelet-iráni nép, 25 millió fő, a legtöbb Észak-Afganisztánban él, fő vallás: szunni iszlám, fő nyelv: dari (99 %-ban azonos a perzsával és a tadzsikkal, szűk értelemben tadzsiknak csak a tadzsikisztáni nyelvet nevezik),
  • hazár: kelet-iráni nép, 7 millió fő, a legtöbb Közép-Afganisztánban él, fő vallás: siíta iszlám, fő nyelv: dari,
  • üzbég: délkeleti-türk nép, 35 millió fő, a legtöbb Üzbegisztánban él, fő vallás: szunni iszlám, fő nyelv: üzbég,
  • nurisztáni: az indiai és az iráni népek közti kapocs, de mindkettőtől önálló ág, 300 ezer fő, a legtöbb Kelet-Afganisztánban él, fő vallás: szunni iszlám, fő nyelv: nurisztáni,
  • balocsi: nyugat-iráni nép, 6 millió fő, a legtöbb Pakisztánban és Iránban él, fő vallás: szunni iszlám, fő nyelv: balocsi.

A most az USA ellen harcoló talibánokat egyébként éppen az USA finanszírozása hozta létre 40 éve. Akkor az ellenségük a Szovjetúnió volt, így az USA számára szövetséges erő voltak. Most a helyzet megfordult: Oroszország és kükönösen Kína igyekszik jó kapcsolatokat kiépíteni a talibánokkal, cserébe csak azt kérik: ne avatkozzanak be az Afagnisztánnal határos 3 volt szovjet köztársaságban, ill. ne segítsék az ujgúr felkelést Kínában.

A most lassan győző talibánok magja a pastuk között van, de más nemzetiségek között is van támogatásuk. Azaz nem nemzetiségi alapú a szervezet. Sokkal inkább város-falu megosztottság van: a falvakban tömeges a talibánok támogatottsága, míg a városokban a többség ellenzi őket. Persze a városiak se akarnak mást mint iszlám államiságot, itt az ellentét annyiban van, hogy a talibánok értelmezése szerinti iszlám államiságot túlzásnak tartják.

Hogyan lehetettek ilyen népszerűek a talibánok? Először is, mert ők őshonos mozgalom, az alapjuk a pastuk évszázados hagyománya. A kommunista kísérlet csinált belőlük igazi tömegmozgalmat. A kommunista uralom előtt minden afgán vezetés - idegen vagy helyi - azzal a módszerrel dolgozott, hogy a helyi közösségeket békén hagyta, csak lojalitást követelt a helyi közösségek vezetőitől. A kommunisták ezzel szakítottak, tényleg radikális társadalmi reformokat akartak, sok esetben olyan fanatizmussal, hogy Moszkvából állították le őket. Végülis a szovjet katonai bevatkozás oka is az volt, hogy az afgán kommunisták 2 frakciója elkezdte irtani egymást, s a szovjet csapatok a mérsékeltebb frakció oldalán avatkoztak be, a másikat "szélsőbalosnak" minősítve. Így a társadalom fellázadt, amire aztán építeni tudtak a talibánok is.

(Egyébként a "talibán" szó jelentése pastuul "diákok". Azaz már többes számban van, viszont a magyarban ez a többesszám nyilván nem érződik, így teljesen helyes a "talibánok" szó.)

Annak idején, 1985-1986 között volt egy afgán évfolyamtársam az egyetemen. Pastu arisztokrata család sarja volt, de magához ölelte a marxizmus-leninizmust, bár ő azt mondta, ezzel együtt továbbra is hithű muszlim. Abszolút fehér volt, nem a tipikus "barna" ember, ami a régióra jellemző, én először spanyol származásúnak néztem. Mindenesetre úgy nézett ki, mint egy olasz vagy görög színésznő. Eleinte még haverkodtunk is, de aztán megromlott a viszonyunk, mert a szintén évfolyamtárs jövendő múzsámmal utálták egymást, s amint haladt előre a kapcsolatom a jövendő múzsával, úgy romlott az afgán hercegnővel. (Az "arisztokrata" és a "hercegnő" nem európai értelemben értendő, a pastuknál nincs leszármazási nemesség, a "nemes" az szimplán az éppen hatalmat gyakorló személy rokonsága, a hatalmat gyakorlót pedig a nép - a fegyverhordozásra képes férfiak gyűlése - választja meg, s nem feltétlenül a volt hatalmas rokonai közül. Sőt maga a hatalmas is csupán első az egyenlők között.)

a régió

Címkék: közélet
27 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr2216656076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.08.12. 07:56:15

Kulcsár Istvánnak volt egy érdekesen vicces interjúja egy magát Zahir sahnak, Afganisztán királyának nevező úriemberrel, akinek (saját állítása szerint) 1929-ben megígérte Mussolini, hogy visszahelyezi az afgán trónra, de az interjú pillanatában épp divatárusegéd volt egy 52. utcai szuterénboltban :)

Boldeone Bull 2021.08.12. 11:51:51

A lènyeg az, hogy valakinek újra be kell avatkozni Afganisztánban , ha meg akarják akadályozni , hogy visszatèrjen a tálib rèmuralom , ami keresztènyek ès hinduk ( a nèhány mèg ottmaradt ) kiirtásával, ès a nők tömeges iparszerű megerőszakolásával jár.
Biden ostoba volt, hogy kivonul(t) Afganisztánból , mert ami ezután szenvedès vár az afgánokra, az elfogadhatlan. Már százezrek indultak el, a tálib rèmuralom elől menekülve. Kína ès Oroszország is elbukott erkölcsileg , a jelen helyzetben ..A legtöbb problèma Európára fog hárulni , mert a menekülthullám többsège vègül itt köt ki.
Remèlem , lesz olyan ország , amely beavatkozik , mert a jelen helyzet fenntarthatatlan. Indiát szeretnèm látni , mint bèketeremtőt ...

Párduc oroszlán gorilla... Makákó! 2021.08.12. 12:53:01

Egyszer olvastam egy spanyol biciklis blogját aki kitalálta hogy elbiciklizik Indiába. Az egész terv szerint haladt az Iráni-Pakisztáni határig. Ott a határon aztán közölték vele hogy nincs itt semmi biciklizgetés külföldieknek, szépen felpakolja magát a helyi védelmi erők kocsijára és ők elviszik Kvettáig.

Abban a térségben a pakisztáni állam hatalma pont annyira terjed ki hogy a határig a főútvonalat folyamatos fegyveres járőrözéssel és ellenőrzőpontokkal fenntartja de kíséret nélkül közlekedni még így is garantált emberrabláshoz vezet mert a tálibok ott járnak át a határon ahol csak akarnak.

Ezt hamarosan megtapasztalta emberünk amikor útközben az egyik ellenőrzőponton várakozáskor támadás érte a konvojt, robbantás után tűzharc alakult ki. És hirtelen ő volt az egyetlen ember akinek nem volt gépfegyvere. Összeszedett valami könnyebb sérülést is. Helikopterrel kiemelték és elszállították Kvettába.

vergyula 2021.08.12. 12:57:27

@Boldeone Bull: Mondjuk India még nem próbálta, talán ideje, bár szerintem van elég bajuk.

F. Szabó 2021.08.12. 13:39:00

Az EU gazdag országai éppen elkezdték volna visszatoloncolni a "feleslegessé" vált ( be nem illeszkedő) afgán migránsokat. Amerika gondoskodott róla, hogy ne tehessék. Sőt, most megfejelik az eddig jötteket egy jóval nagyobb adag igazi menekülttel.

Nem is hiszem, hogy nincs szándékosság az EU és USA vezetői részéről. Az EU vezetők most széttárhatják a kezüket az elégedetlen állampolgáraik előtt: mi megpróbáltuk visszaküldeni őket, nem tehetünk róla, hogy napok alatt lehetetlenné vált minden.

vergyula 2021.08.12. 14:13:17

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Pakisztán szívesen átengedné az Indiai hadsereget. :)
Amúgy az USA-nak sincs közös határa Afganisztánnal.

littke 2021.08.12. 14:52:39

Gratulálok, nagyon jó poszt.

Gery87 2021.08.12. 15:28:03

@Párduc oroszlán gorilla... Makákó!:

Erre mondják hogy "Minek ment oda?":D

Igen, én egy motoros világjáróval láttam ilyen videót....őt is kísérték a pakik...aztán megunta és lelépett:)

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.08.12. 16:45:06

@vergyula: nem volna jó a két atomhatalmat ráébreszteni az erejükre ...

Lesz még Magyar Köztársaság 2021.08.12. 17:08:08

Csak saját magukat nem tudják legyőzni.

Még Donald Trump elnöksége idején, 2020 szeptemberében a katari Dohában megkezdődtek a béketárgyalások a tálib lázadók, Washington és a kabuli kormány között. És még tavaly megegyezett az akkori kormány az afgán-kormánnyal, hogy idén május végéig kivonják az amerikai és a NATO-katonákat. A Biden adminisztráció tulajdonképpen csak véghezvitte, illetve befejezte, amiben előzőleg a felekkel Trump és személyesen külügyminisztere, Mike Pompeo megállapodott. Biden viszont a növekvő káosz közepette még flegmán odavetette minap, hogy itt az idő, hogy az afgánok megvédjék magukat... Ezzel Amerika kétpárti jóváhagyással és végrehajtással maga nyitotta ki és tárta szélesre az ólajtót a farkasok előtt.

Amúgy nagyon jó, összeszedett poszt.

Boldeone Bull 2021.08.12. 17:27:42

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Afganisztánnak minden infrastruktúrát biztosított az USA, vannak jó fegyvereik , csak Indiával kellene megegyezni a katonai bevatkozásról, amely lehet lègideszant is , nem kell átvonulni Pakisztánon. Indiának egyèbkènt is vannak afgán èrdekeltsègei , amit meg kellene vèdeniük.
Az idő nagyon szalad, az amerikaiak szerintem most arról tárgyalnak , hogy valaki vállalja be a "bèkefenntartást" vagy Törökország vagy India szerepet fog vállalni , ha nem , nincs más lehetősèg mint USA- nak visszamenni egy mèg nagyobb hadsereggel , mert azt a háborút le kell játszani a tálibokkal valakinek. 20 èv " munkáját " nem fogják annyiban hagyni , mert az elkèpesztő arcvesztès lenne az USA- nak. Bident egyèrtelműen fèlrevezettèk ebben az ügyben. Azon túl, hogy százezrek menekülnek a tálibok elől, ha teljes hatalomra jutnak , akkor tízezreket fognak lemèszárolni ès megerőszakolni, amit nem tűrhet a világ..Ha Biden helyèben lennèk , már holnap lèpnèk katonailag , ès porig bombáznám a tálib állásokat ..
Ami most van , az nem más mint az USA világpolitikai szerepènek meggyengülèse , amit Trump kezdett ès Biden folytatott
G.W. Bush legalább annyiban jobb elnök tőlük , hogy ahol kellett odapörkölt a világnak ès működött a " Pax Americana"
Mostanság cserben hagynak minden szövetsègest : lsd Kurdisztán... Hány kurdnak kellett meghalni a felelőtlen amerikai külpolitika miatt...
Ha pedig az USA engedèkeny lesz a muszlim terrorizmus terjedèsèvel kapcsolatban , az terjedni fog a világban , nem lehet csak Kínára fókuszálni az USA külpolitikának , mert abból- mint látható - nagy baj van ...

Gery87 2021.08.12. 19:09:53

@Boldeone Bull:

India mit keresne Afganisztánban?
Hogy jutnának át a finoman szólva ellenséges Pakisztán légterén?
Pakisztán szerinted hagyná hogy a szomszédjában India bandázzon?
Kínát miért felejted ki? A tálibokkal jóban vannak, Pakisztán szövetségese és Indiával pont nincsenek jóban....
Nem olyan egyszerű ez....

Boldeone Bull 2021.08.12. 21:31:21

@Gery87: Valakinek szerintem be kell menni Afganisztánba. A tálibok csak addig mutatnak egyfajta " embersègeseb " arcot , amíg el nem foglalják a teljes Afganisztánt, utána jön a szokásos forgatókönyv: mèszárlás, tömeges némi erőszak ès társai..
Az USA el tudja intèzni, hogy Pakisztán átengedjen a terültèn egy nemzetközi haderőt , mèg ha a pakik a tálibok legnagyobb barátai , akkor is . Kína ès Oroszország komolytalanul viselkednek.. Valójában èppen azèrt nem marad ott az USA mert ,mert nem nagyon van ott olyan erős geopolitikai èrdek , ami odakötnè. De, 20 èv alatt legalább volt a városokban egy kis haladás, lehetett iskolába járni pl, voltak civil projektek amiből kis pènzhez jutott a lakosság , ha újra tálib uralom lesz, akkor több millió migráns lehet , hiszen az eddig nyugati segèlyeket sem fogják kapni.

Boldeone Bull 2021.08.12. 21:54:25

Vègül is egy orosz - tadzsik beavatkozás lenne a legkèzenfekvőbb ès nem az indiai . Az orosz páncèlos haderő már úgyis a határon van," gyakorlatoznak " Maga az afgán kormány is egy orosz rendezèsnek örülne talán:
...Kabul Oroszországgal, Közép-Ázsiával, az európai szövetségesekkel, az Egyesült Államokkal és az egész nemzetközi közösséggel közösen fog fellépni Afganisztán békéjének megteremtése érdekében. Azt is mondta, hogy az afgán vezetés maradéktalanul megbízik a "baráti" orosz félben a tálibokkal való kapcsolattartás kérdésében az afganisztáni rendezés ügyében"

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.08.13. 11:44:35

@Boldeone Bull:

Egyébként az indiai-pakisztáni viszony annyira rossz, hogy India Iránon keresztül kereskedik Afganisztánnal. Vasúti átjáró is kész van idén: www.cacianalyst.org/publications/analytical-articles/item/13670-iran-and-afghanistan-inaugurate-cross-border-railway.html

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.08.13. 11:48:08

@Boldeone Bull:

A tadzsikok kiegyeznek bármelyik afgán kormánnyal. Tadzsikisztánban energiatúltermelés van még a szovjet idők óta, s szeretnék eladni az áramot Afganisztánnak. Ráadásul Észak-Afganisztánban tadzsik a lakosság.

Most majd a talibánok, akik az év vége körül átveszik a hatalmat Kabulban, már ügyesebbek lesznek, s nem fognak mindenkit magukra haragítani. Pl. a 30 %-os tadzsik kisebbséget. S ha így lesz, simán mennek tovább a szomszédi viszonyok.

Gery87 2021.08.13. 11:50:42

@Boldeone Bull:

Reménytelen seggluka az a világnak, ez nem igen fog változni, aki teheti elmegy onnan...
300 év még Horvátországban is balkáni faekével szántottak, nem volt vetésforgó....a vlach pásztor sem élt sokkal jobban mint egy afgán....
Ma már jóval nagyobbak a különbségek és behozhatatlanabb a lemaradás.
Vannak helyek ahol egyszerűen nincs mire alapozni azt a nyugati jólétet és társadalmi berendezkedést ami errefelé van.
Számítani kell tehát rá hogy lesznek ilyen örök polgárháborús, népességkibocsátó vidékek...

Párduc oroszlán gorilla... Makákó! 2021.08.13. 14:17:44

@Gery87: A kínaiak 50 év alatt rendet tennének ott ha ez kellene nekik.

Gery87 2021.08.13. 17:08:03

@Párduc oroszlán gorilla... Makákó!:

De valószínűleg nem kell.
Észak-Koreát sem piszkálják, pedig egy szintén hozzájuk hű kommunista rezsim 1000-szer jobb és élhetőbb hellyé tudná tenni....nem szükségszerű az a brutális elnyomás ami ott van.

vergyula 2021.08.16. 19:42:35

És akkor most mi van? Az elmúlt éveket ki lehet dobni, minden áldozat felesleges volt? Vagy tényleg konszolidálódtak egy kicsit a tálibok?

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.08.16. 22:27:48

@vergyula: én valahol olvastam olyan véleményt, hogy ez jól eltervezett lépés volt. Keletkezett Oroszország és Kína feneke alatt egy jó kis tűzfészek, az elbárgyult hülye eurokraták meg magasra emelhetig a Noch schaffen wir das ! zászlaját.
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása