A mút hét végén voltak a regionális választások Baszkföldön.
Spanyolország de facto egy föderatív állam, hivatalosan ez azonban nincs kimondva. A Franco utáni rendszerben létrejöttek az egyes autonóm régiók, a baszk és katalán szeparatizmus kezelésére, lassan azonban minden egyes régió autonóm lett, az etnikailag spanyolok is. Szóval de iure ez egy egységes nemzetállam, de facto viszont szövetségi állam - sajátos megoldás, melyre így mindenki hivatkozhat.
Szóval jelenleg az ország teljes területe "autonóm": 17 autonóm régió ("közösség") és 2 autonóm város, utóbbiak azért nem régiók, mert túl kicsik, ezek az egykor nagy észak-afrikai kontinentális spanyol terület két megmaradt része, két kb. 100 ezer lakosú város.
A spanyol modell fontos része, hogy nemzetiségi jogok vannak, nemzeti jogok nincsenek, azaz egyetlen spanyol nemzet van, mely soknemzetiségű, s a szuverenitás az egész nemzetet illeti, nem annak részeit. Tulajdonképpen ugyanaz a modell, amit Magyarország próbált vinni 1867 után. De a gyakorlatban ez itt se működik: ez egyeseknek túl sok jog, másoknak meg túl kevés. Az ország egységét leginkább az tartja össze, hogy képtelenség lenne a szétesést megoldani a sok összefonódás miatt, s mindenképpen gazdasági katasztrófa lenne a vége.
A mostani baszkföldi választás eredménye:
Magyarázat. Első látásra furcsa, hogy van párt mely 2,03 % szavazattal 1 mandátumot kap, míg másik meg 2,25 %-kal 0 mandátumot. Ennek oka a választási rendszer: Baszkföld 3 megyéből áll, s ha valaki bármelyikben eléri a 3 %-os küszöböt, akkor mandátum jár neki, akkor is ha az egész régió szintjén 3 % alatt marad.
A sajátosság itt, hogy nem az oldaliság számít, hanem a baszk nacionalizmushoz való viszony. Ha oldalt nézünk, akkor a hagyományos fogalmakkal így lehet az egyes erőket leírni:
- EAJ-PNV: középjobb,
- EH Bildu: középbal,
- PSE-EE/PSOE: középbal,
- PP: középjobb,
- SUMAR: szélsőbal,
- VOX: szélsőjobb.
A baszk nacionalizmushoz való viszony viszont ez:
- baszk nacionalizmus és függetlenségpártiság: Bildu,
- baszk nacionalizmus és regionalizmuspártiság: PNV,
- spanyol egység és baszk regionalizmuspártiság: PSE, Sumar,
- spanyol nacionalizmus és baszk regionalizmuspártiság: PP,
- spanyol nacionalizmus és baszk kulturális autonómiapártiság: Vox.
Látható, csak a Vox ellenzi a baszk nacionalizmust minden alakjában, de még ők is kulturálisan baszkpártiak. A Vox baszkföldi szervezetét egyébként egy színbaszk nő vezeti.
A függetlenséghez való viszony nagy választóvonal, így bár most ismét komoly nacionalista győzelem született (72 %), a két baszk nacionalista párt - a PNV és a Bildu - összeférhetetlen egymással, mivel az egyik támogatja, a másik ellenzi a baszk függetlenséget. A Bildu esetében külön "baj", hogy gyakorlatilag a már megszűnt terrorista szervezetből, az ETA-ból nőtt ki, persze többszörös áttételeken keresztül, amivel szalonképtelennek számít a többiek szemében.
A baszkföldi kormányzat marad a mostani: a PNV és a PSE koalíciója. Ami középjobb és középbal párt koalíciója, viszont a baszk nacionalizmus ügyében mégis közel állnak egymáshoz, gyakorlatilag a statusquót támogatják.
A Bildu vezére jelképesen mindig kétszer mond el mindent, spanyolul és baszkul:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gery87 2024.04.23. 14:29:34
Ez pont olyan nem működő fasság, fából vaskarika, mint a "politikai nemzet/nemzetiség" volt nálunk!
Nincs olyan nemzet ami nem politizál, csak egy másik idegen nép nemzetének a nevében/azzal együtt, ez marhaság.
A nemzet lényege pont a nép politikai öntudata.
A spanyolok tőlünk ennyit igazán megtanulhattak volna.
Az működik hogy van egy közös identitás és mellette másik saját külön (brit, belga).
De hogy van a nemzet meg vannak a "nemzetfélesége", ezek "a izék, fejletlen valamik"...az nem.
"Tulajdonképpen ugyanaz a modell, amit Magyarország próbált vinni 1867 után. De a gyakorlatban ez itt se működik: ez egyeseknek túl sok jog, másoknak meg túl kevés."
Csak a horvátok kaptak (az se volt homogén) , meg Fiume.
Ferenc Ferdinánd által támogatott terv volt hasonló, etnikai lapú autonómiák "közösségek", vagy Jászi féle kantonizálás tervezet.
"Az ország egységét leginkább az tartja össze, hogy képtelenség lenne a szétesést megoldani a sok összefonódás miatt, s mindenképpen gazdasági katasztrófa lenne a vége"
Ahogy nálunk Trianonban lett is.
A spanyolok szerencséje hogy nem volt olyan külső erő ami a belső feszültséget kihasználva szétszedte volna őket.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.04.23. 14:32:05
Alapvetően csak egy kisebbség szeparatista.
A galíciaiaknál aránya kb. nulla, a baszkoknál talán egyharmad, a katalánoknál a választók fele.
Gery87 2024.04.23. 15:54:06
Jobb a helyzet, nincsenek a kisebbségeknek anyaországai.
Párduc oroszlán gorilla... Makákó! 2024.04.23. 16:57:05
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.04.24. 08:04:42
Harnaduk akar függetlenséget.
A basz nyelv megmaradt máig, szóval nem fog eltűnni.
MEDVE1978 2024.04.24. 11:29:23
Párduc oroszlán gorilla... Makákó! 2024.04.24. 19:51:02
Bármelyik kihaló nyelvre igaz
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.04.25. 08:13:53
Az ír azért jóval rosszabb helyzetű. Az olyan 8-as szint, lásd a skálát itt: bircahang.org/uraliak/
A baszk meg 2-es.
Vannak baszkok, akik nem tudnak baszkul, de ez inkább szégyenletesnek számít.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2024.04.25. 13:55:35