A zászlókészítésnek megvannak a maga hagyományos szabályai. A színeket illetően és a zászlón lehetséges tárgyakat illetően is.
A hagyományos tárgyak zászlókon:
- ágyu,
- balta,
- címer,
- épület.
- égitest,
- geometriai alakzat (a legnépszerűbb a csillag),
- hajó,
- kalapács,
- kapa,
- kard,
- kerék,
- kés,
- koszorú,
- könyv,
- kulcs,
- lánc,
- nyílvessző,
- pajzs,
- puska,
- sarló,
- szigony,
- korona vagy sapka,
- vallási jelkép.
Ezek közül messze a legsajátosabb a mozambiki zászló, melyen nem stilizált fegyver van, hanem egy szabványos AK-47-es gépfegyver:
Élőlényekből pedig a hagyományos jelképek:
- fa,
- faág.
- gabona,
- hal,
- kígyó,
- levél,
- ló,
- madár,
- oroszlán, leopárd, tigris,
- sárkány.
A szarvasmarha nem népszerű, csak 2 nemzeti zászlón szerepel: Andorra és Moldova. Dél-amerikai állatból zászlón 2 van: a peruin láma, a bolíviain vikunya.
Grenada sajátos: szerecsendió van rajta. Nehéz észrevenni, a felületes szemlélőszámára inkább stilizált lángnak tűnik. Én évekig azt hittem, egy kis láng az, pedig nem.
A horvát zászló is egyedi: az egyetlen nemzeti zászló, melyen kecske és nyest van.
Mexikó pedig az egyetlen nemzeti zászló, melyen kaktusz van. Banán egyedül Fidzsi zászlajában van, szintén egyedül a fidzsi zászlóban van cukornád.
A másik a kategória a szöveges zászló. Ez lehet:
- az ország neve,
- valamilyen fontos dátum,
- nemzeti jelszó,
- vallásos szöveg, mondat.
A legviccesebb Nicaragua és Salvador esete, ahol az ország neve mellett az is szerepel a zászlóban, hogy "Közép-Amerika". Ez persze nem útbaigazítás, hanem annak emléke, hogy egykor létezett a Közép-Amerikai Egyesült Államok, melynek többek között az a 2 ország is része volt (a másik 3 volt tagállam, azaz Costa Rica, Guatemala, s Honduras nem írta ki ezt a zászlójára).
A két kedvenc zászlófeliratom: Belize és Spanyolország.
Belize sajátos hely. Egyrészt az egyetlen kontinentális közép-amerikai ország, ahol a hivatalos nyelv nem a spanyol, hanem az angol. Ennek oka: angol gyarmat volt a függetlenné válása előtt. Viszont eredetileg spanyol gyarmat volt, s a spanyol uralom alatt (mely 1783-ig tartott) sok spanyol telepes érkezett ide, mint ahogy ez szokás volt minden spanyol gyarmaton, így kialakult egy erős kevert lakosság, elsősorban fehér-indián, de idővel fehér-néger-indián is, mely spanyolnyelvű lett. A britek alatt jött a hagyományos brit gyarmati módszer: az ültetvényes gazdálkodás, néger rabszolgákkal, akik saját angol alapú kreol nyelvet alakítottak ki. Mellettük maradtak kis számban asszimilálatlan indiánok és egy vékony fehér réteg.
Ma az a sajátos helyzet, hogy több a spanyol, mint az angol anyanyelvű. Az átlagember spanyol vagy kreol anyanyelvű, s mind a két csoportban megtalálható minden faj. Van kb. 15 %-nyi indián anyanyelvű őslakos és kb. 5 % angol anyanyelvű is. Angolul idegen nyelvként mindenki tud, aki járt iskolába, hiszen ez az oktatás nyelve.
A nagy keveredés és a soknyelvűség eredménye: Belizében nincs faji probléma. A helyiek egyedül az illegális bevándorlókat nem kedvelik, akik jellemzően Guatemalából érkeznek, ott se faji probléma van, hanem inkább normál ellenérzés szociális okokból (lásd, leviszik a béreket az idegenek).
A belizei címer - mely a zászlónak is része - szépen kifejezi a belizei nemzet eredetét:
A belizei nemzeti jelszó, a "sub umbra floreo" rendkívül sajátos. Egyrészt utalás arra, hogy a gyarmatot annak idején a mahagónifa-termelés miatt vették át a britek, másrészt arra is utal, hogy szükség van az árnyékra, melyet a fa ad.
A spanyol zászlón rajta a címer, s azon a felirat "plvs vltra". Így, klasszikusan hagyományosan, azaz nem átírva a v betűt u-ra, ahogy ez szokásba került a középkori latinban.
Az eredeti mondás a gibraltári szorosra, hogy "non plus ultra", azaz "nincs tovább". Aztán amikor fel lett fedezve Amerika, a XVI. század elejétől kezdve a spanyolok büszkén kijelentették, hogy "van tovább", azaz "plus ultra". Ez a mondás eredete.
A legunalmasabb megoldás: az ország térképét tenni a zászlóra. Ezt jellemzően csak politikai okból szokás csinálni: ilyen jelenleg Ciprus és Koszovó. Ciprus esetében az ok: a zászló ne mutasson se görög, se török jelképeket. Koszovó esetében pedig eleve egy New York-i amerikai ENSZ-hivatalnok találta ki a zászlót.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gery87 2024.11.17. 10:41:14
Ugyanaz volt a koncepció mint Bosznia esetében: az EU-s zászló kék és arany színeit meg csillagait fogták és elhelyezték máshogy...
Annyit jelent: Európa gyarmatai.
Csak a szovjet tagállamok zászlói voltak ízléstelenebbek.
A zászló és címer fontos identitáshordozó jelképek lehetnek.
Pont ezért nem értem a Moszkvai meg Brüsszeli bürokraták miért gondolták bármikor hogyha semmitmondó jelképeket gyártanak, majd bármi változik a javukra vagy egy ellenséges ideológia ellenében?
A semmitmondó jelkép, nem jelkép, csak egy darab vászon.
Meglátja a boszniai szerb az új zászlót és azt mondja...
"Ó, bosznia anyácsak, szeretett szülőföld....tévedtem nem is utálom a horvát szomszédomat...mostantól békében fogunk élni..!!!"
Koszovóé is gondolom úgy felkorbácsolja a "regionális békés szerb patriotizmust" hogy csak na:)
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.11.17. 11:19:44
Már meséltem szürreális élményemet.
Magyar műsor nemzetközi résztvevőkkel. Magyar részről Krasztev Péter, címzetes ballib megmondóember (apja bolgár).
S magyarázta ott, hogy "multietnikus macedón identitás" kell. A többi résztvevő meg magyarázta neki, ilyen nem létezik, sose volt és sose lesz. Pedig nem fasiszták voltak, hanem pl. CEU-n tanító szerb tanár.
Meg aztén a korabeli NATO-propaganda a "koszovár" nemzetről. Ami szintén sose volt és sose lesz.
Tapi2021 2024.11.17. 11:49:32
Rémálom.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.11.17. 13:05:35
Igen, ezt a blog.hu a Brendel-akciók után vezette be.
vergyula 2024.11.17. 16:12:18
vergyula 2024.11.17. 16:13:50
És eltűnt a G-betűs "újmagyarul" író illető is.
Gery87 2024.11.17. 17:43:48
Az egész nagyon nevetséges és abszurd ahogy a nyugat a balkáni helyzetet kezeli.
Persze, nem az van hogy totálisan hülyék, hanem hogy a fennálló "jaltai határokat" nem lehet megváltoztatni, így mindenféle nem működő, életképtelen meg kitalált fasságot kell gyártani hozzá hogy megindokolják miért hoztak ilyen döntést.
Egyszerűen rettegnek az eszkalációtól meg a precedensektől és ezért van hogy először kényszerből tagállami határokat emeltek államhatárrá, ha ez sem volt lehetséges akkor meg tartomány határt. Ez lett Koszovó, csak két kurva szerb járást kellett volna Szerbiának hagyni, de NEM mert azzal felrúgnák a 45-ös rendezést.
A nyugatnak érdeke lenne egy Nagy-Albánia....de hát "hová vezetne ez?"
Nem lehet, mert 45...
A nyugatnak mindegy lett volna egy Nagy-Bulgária, Nagy-Románia, de nem lehet mert 45...
Szabadka és környéke népszavazással visszatérhetett volna a legyőzött Szerbiából? Nem lehet mert 45...
Bosznia felosztása etnikai alapon? 45!
Transznisztria kérdése is befagyott mert 45...
Ez nem lehet örökre így úgyse. Hiába kepesztenek.