A zászlókészítésnek megvannak a maga hagyományos szabályai. A színeket illetően és a zászlón lehetséges tárgyakat illetően is.

A hagyományos tárgyak zászlókon:

• ágyu,
• balta,
• címer,
• épület.
• égitest,
• geometriai alakzat (a legnépszerűbb a csillag),
• hajó,
• kalapács,
• kapa,
• kard,
• kerék,
• kés,
• koszorú,
• könyv,
• kulcs,
• lánc,
• nyílvessző,
• pajzs,
• puska,
• sarló,
• szigony,
• korona vagy sapka,
• vallási jelkép.

Ezek közül messze a legsajátosabb a mozambiki zászló, melyen nem stilizált fegyver van, hanem egy szabványos AK-47-es gépfegyver:

Élőlényekből pedig a hagyományos jelképek:

• fa,
• faág.
• gabona,
• hal,
• kígyó,
• levél,
• ló,
• madár,
• oroszlán, leopárd, tigris,
• sárkány.

A szarvasmarha nem népszerű, csak 2 nemzeti zászlón szerepel: Andorra és Moldova. Dél-amerikai állatból zászlón 2 van: a peruin láma, a bolíviain vikunya.

Grenada sajátos: szerecsendió van rajta. Nehéz észrevenni, a felületes szemlélőszámára inkább stilizált lángnak tűnik. Én évekig azt hittem, egy kis láng az, pedig nem.

A horvát zászló is egyedi: az egyetlen nemzeti zászló, melyen kecske és nyest van.

Mexikó pedig az egyetlen nemzeti zászló, melyen kaktusz van. Banán egyedül Fidzsi zászlajában van, szintén egyedül a fidzsi zászlóban van cukornád.

A másik a kategória a szöveges zászló. Ez lehet:

• az ország neve,
• valamilyen fontos dátum,
• nemzeti jelszó,
• vallásos szöveg, mondat.

A legviccesebb Nicaragua és Salvador esete, ahol az ország neve mellett az is szerepel a zászlóban, hogy "Közép-Amerika". Ez persze nem útbaigazítás, hanem annak emléke, hogy egykor létezett a Közép-Amerikai Egyesült Államok, melynek többek között az a 2 ország is része volt (a másik 3 volt tagállam, azaz Costa Rica, Guatemala, s Honduras nem írta ki ezt a zászlójára).

A két kedvenc zászlófeliratom: Belize és Spanyolország.

Belize sajátos hely. Egyrészt az egyetlen kontinentális közép-amerikai ország, ahol a hivatalos nyelv nem a spanyol, hanem az angol. Ennek oka: angol gyarmat volt a függetlenné válása előtt. Viszont eredetileg spanyol gyarmat volt, s a spanyol uralom alatt (mely 1783-ig tartott) sok spanyol telepes érkezett ide, mint ahogy ez szokás volt minden spanyol gyarmaton, így kialakult egy erős kevert lakosság, elsősorban fehér-indián, de idővel fehér-néger-indián is, mely spanyolnyelvű lett. A britek alatt jött a hagyományos brit gyarmati módszer: az ültetvényes gazdálkodás, néger rabszolgákkal, akik saját angol alapú kreol nyelvet alakítottak ki. Mellettük maradtak kis számban asszimilálatlan indiánok és egy vékony fehér réteg.

Ma az a sajátos helyzet, hogy több a spanyol, mint az angol anyanyelvű. Az átlagember spanyol vagy kreol anyanyelvű, s mind a két csoportban megtalálható minden faj. Van kb. 15 %-nyi indián anyanyelvű őslakos és kb. 5 % angol anyanyelvű is. Angolul idegen nyelvként mindenki tud, aki járt iskolába, hiszen ez az oktatás nyelve.

A nagy keveredés és a soknyelvűség eredménye: Belizében nincs faji probléma. A helyiek egyedül az illegális bevándorlókat nem kedvelik, akik jellemzően Guatemalából érkeznek, ott se faji probléma van, hanem inkább normál ellenérzés szociális okokból (lásd, leviszik a béreket az idegenek).

A belizei címer - mely a zászlónak is része - szépen kifejezi a belizei nemzet eredetét:

A belizei nemzeti jelszó, a "sub umbra floreo" rendkívül sajátos. Egyrészt utalás arra, hogy a gyarmatot annak idején a mahagónifa-termelés miatt vették át a britek, másrészt arra is utal, hogy szükség van az árnyékra, melyet a fa ad.

A spanyol zászlón rajta a címer, s azon a felirat "plvs vltra". Így, klasszikusan hagyományosan, azaz nem átírva a v betűt u-ra, ahogy ez szokásba került a középkori latinban.

Az eredeti mondás a gibraltári szorosra, hogy "non plus ultra", azaz "nincs tovább". Aztán amikor fel lett fedezve Amerika, a XVI. század elejétől kezdve a spanyolok büszkén kijelentették, hogy "van tovább", azaz "plus ultra". Ez a mondás eredete.

A legunalmasabb megoldás: az ország térképét tenni a zászlóra. Ezt jellemzően csak politikai okból szokás csinálni: ilyen jelenleg Ciprus és Koszovó. Ciprus esetében az ok: a zászló ne mutasson se görög, se török jelképeket. Koszovó esetében pedig eleve egy New York-i amerikai ENSZ-hivatalnok találta ki a zászlót.