A teljesen egyenlő választási rendszer és a koalícióalkotás szokásának hiánya megbosszulta magát.

Eleve Bulgáriában mindigis előfordultak kormánybukások és előrehozott választások, de ami 2021 óta megy az már világrekord.

Amióta Bojko Boriszov, Bulgária rendszerváltozás óta leghosszabban kormányzó miniszterelnöke (2009-2013, 2014-2017, 2017-2021) megbukott 2021-ben, nem sikerül egyszer se stabil kormányt alakítani, sőt legtöbbször semmilyet se sikerült, ügyvivő kormány volt. Azóta a 7. választás volt: 2021-ben 3 választás, 2022-ben és 2023-ban 1-1, 2024-ben 2.

A legutolsó a múlt hónapban volt.

A bolgár hagyomány egészen 2021-ig az volt, hogy van egy nyertes erős párt, mely aztán vagy egyedül vagy kisebb pártokkal közösen alakít kormányt. Amikor Boriszovot megbuktatták, is ez volt a cél: azonban az ellene fellépők vagy meg se tudták nyerni a választást, vagy csak kicsivel nyertek.

Az egyenlő listás választási rendszer (az egyetlen egyenlőtlenség benne a 4 %-os küszöb) eredménye az, hogy sok a kis párt, s így még nehezebb megegyezni. S mivel egyre kevesebb ember megy el szavazni, egyre kevesebb szavazattal el lehet érni a 4 %-ot. Most októberben már 8 párt jutott be a parlamentbe, sőt majdnem 9, mert volt egy párt, melynek 21 (huszonegy) szavazat hiányzott a küszöb megugráshoz.

Most kialakult a teljes káosz. Az új parlament első ülése november 11-én volt, ma 22. van, s még mindig az első ülésnap folyik jogilag. Ez nem vicc, hanem tény: az alkotmány szerint a parlament az első ülésnapon megválasztja elnökét, minden más ez után következik. Viszont immár 12. napja nem tudott egyetlen jelölt se többséget kapni, így nincs elnöke a parlamentnek. Ideiglenes korelnök vezetésével mennek a szavazások arról ki legyen az elnök, s minden szavazás eredménytelen.

A GERB - Boriszov pártja - arra hivatkozik, a legtöbb európai országban a mindenkori legnagyobb frakció adja a parlamenti elnököt. Márpedig a GERB-nek 69 mandátuma van, a 2. helyezettnek meg 37, szóval egyértelműen a GERB nyerte a választást. Mások viszont abban hisznek, kormányzó többségről kellene megegyezni.

Kívülről teljesen érthetetlen a helyzet: a legnagyobb ellentétek nem ideológiaiak, hanem személyesek. Tulajdonképpen az egyetlen valós ideológiai ellentét a 3. helyezett - 35 mandátum - Vazrazsdane párt és a többiek között van: a Vazrazsdane ellenzi a NATO-tagságot, Ukrajna bármilyen támogatását, s EU-szkeptikus. Az összes többi párt NATO- és EU-párti, Ukrajna ügyében ugyan nem egységesek, a katonai segítség adásától a csak humanitárius segély álláspontig minden megvan, de igazán áthatolhatatlan akadály nincs.