A bolgár és román Schengen-csatlakozásnak sajnos a Szófia-Budapest utazás szempontjából szinte semmilyen jelentősége nincs.

Az egész bolgár úthálózat már a XIX. sz. óta úgy van megtervezve, hogy nyugat-kelet irányú legyen, az észak-dél irány ehhez képest mindig másodlagos volt.

Sokatmondó tény: a kérdés szempontjából legfontosabb határ a bolgár-román, ennek hossza 710 km, ebből a szárazföldi rész a legkeletibb szakasz, Szilisztra és a Fekete-tenger között, a legnagyobb rész - 470 km - a Duna, s ezen az első híd csak 1954-ben épült meg - Ruszénél -, akkor is csak szovjet unszolásra, hogy egy esetleges háború esetében legyen híd a két csatlós állam között. A második híd - Vidinnél - csak 2013-ban épült meg.

Magyarország felé Szófiából természetesen csak a vidini híd értelmes megoldás, elmenni Ruszébe hatalmas kerülő. Magyarországról ezt a ruszei útvonalat csak azok szokták használni, akik a bolgár tengerpartra akarnak eljutni, hiszen itt a nagylaki határátkelőhelytől egészen Bukarestig el lehet jutni az A1-es román úton, melynek 80 %-a autópálya (a maradék építés alatt van), Buakestből pedig a ruszei híd kb. 50 km, ahonnan aztán 100 km távolságra halad a várnai autópálya.

Hiába a határellenőrzés hiánya, ha a határig az út nem megfelelő. A román szakaszon a Nagylak-Bukarest autópályáról le kell térni vagy Lugosnál, Orsova felé, vagy - ez kicsit hosszabb - Dévánál Craiováig, majd onnan a vidini hídig, ez mind nem autópálya, sőt egy része másodrendű út: az előbbi útvonal kb. 220 km, az utóbbi 290 km.

A bolgár részen a probléma hasonló: Vidin és Szófia között közúton a távolság kb. 240 km, ebből azonban csak 50 km autópálya. Bár sokat javult az út minősége, most se igazán gyors. A teljes autópálya kiépítése csak a 30-as évek közepére várható.

Tehát nagyon nagy várakozásnak kell lennie a bolgár-szerb és a magyar-szerb határátkelőhelyen, hogy érdemes legyen ne Szerbián keresztül menni. A Szófia-Budapest út Szerbián keresztül ugyanis szinte teljesen autópálya, összesen 17 km hiányzik, az is épülőben van.