Nem kevesen, a mostani természeti katasztrófáról szóló hírek kapcsán, értesültek, hogy Mayotte egyáltalán létezik.

Igencsak sajátos eset.

Bár Afrikában van, Mayotte Franciaország egyik megyéje, teljes jogú megye 2011 óta. Összesen 101 megyéje van Franciaországnak, ebből 96 Európában, 5 pedig Európán kívül. Ezen kívül van még 8 egyéb területe Franciaországnak Európán kívül, ezeknek nincs megye státuszuk.

Az alapvető eltérés: a megye státusz nélküli területek rendelkeznek bizonyos autonómiával, azaz elfogadhatnak saját jogszabályokat, míg a megyéknek ilyen joguk nincs, ők normál francia terület. Persze a legtöbb esetben vannak saját szabályok az Európán kívüli megyékre, de ezek a központi kormányzat döntései, pl. az Európán kívüli francia megyékre nem vonatkozik a Schengen-szerződés és nincs EU-s ÁFA sem.

Alapvetően a helyiek döntésére van bízva a pontos státusz. A teljes integráció - azaz a megye státusz - jár pozitív és negatív jellemzőkkel is. Megtörtént, hogy egy adott terület az idők során változtatott státuszán.

Ezek egyike Mayotte, mely 2011-ig megye státusz nélküli terület volt, majd népszavazással megye lettek. Gazdaságilag biztosan pozitívum, ez jelenleg Franciaország legszegényebb megyéje. Demográfiai értelemben is sajátos: ez az egyetlen muszlim többségű francia megye.

Földrajzilag Mayotte a Comore-szk. része, a 4 nagy sziget egyike. Az egész szigetcsoport francia gyarmat a XIX. sz. közepe óta. Majd 1974-ben a franciák népszavazást hirdettek, a szigetcsoport maradjon-e francia gyarmat autonómiával vagy legyen független állam. 95 % a függetlenségre szavazott, azonban ez úgy alakult, hogy 3 szigeten 99 % szavazott a függetlenségre, míg az egyiken - Mayotte-on - ellenkező eredmény született: 63 % a francia gyarmati státusz folytatását választotta.

A kérdés máig vitás a Comore-szk. és Franciaország között: a Comore-szk. kormányzata szerint a népszavazást az egész tereültre kellett számolni, míg Franciaország szerint szigetenként. A lényeg: 1975-ben megszületett a Comore-szk. nevű új állam, de csak 3 sziget lett része, Mayotte maradt francia.

Franciaország eleinte nem is ragaszkodott Mayotte-hoz, különösebb stratégiai jelentősége nincs a szigetnek, így 1976-ban ismét népszavazást rendeztek nem-e akar mégis Mayotte csatlakozni a Comore-szigetekhez, de ezen 1 % alatti igen szavazat született.

Ritka esemény, mert a francia gyarmati uralom szinte sehol se volt népszerű, mindenhol máshol ahol helyi őslakosságból állt az adott terület lakossága, a nagy többség mindenhol függetlenségpárti volt mindig mindenhol, tulajdonképpen Mayotte az egyetlen kivétel a francia gyarmatbirodalomban.

Okként azt szokták mondani, hogy a Comore-szk. 4 nagy szigete mindigis önálló identitással rendelkezett, nem volt közös szigetcsoport-identitás. Ráadásul a népszavazás idején az egész Comore-szk. összlakossága 400 ezer fő volt, s ebből csak 50 ezer Mayotte-on, így Mayotte lakossága félt, hogy képviseletük el fog veszni a nagyobb egységben, azt jobban látták érvényesülni a távoli európai uralom fenntartása mellett. (Az aránytalanság most is megvan: Mayotte lakossága kb. 300 ezer, a maradék 3 szigteből álló Comore-szk. államé meg 1 millió.)

Természetesen a gazdasági tényező is sokat hatott azóta: Mayotte hiába a legszegényebb francia megye, afrikai mércével így is gazdag, bár a Comore-szk. se tartozik Afrika mélyszegény államai közé.

Szóval 1976 óta Mayotte lakossága a lehető legerősebb integrációra szavaz minden alkalommal. A legutolsó a 2009-es népszavazás, amikor a speciális státusz (azaz Franciaország része megyei státusz nélkül) vagy a teljesen integráciió (normál francia megye) között kellett választani, s 95 % a megye státuszra szavazott. Ez azt is jelenti, immár Mayotte hivatalosan része az EU-nak is. Azaz ez egy EU-bővítés is volt 2011-ben.

A lakosság ma már franciának is tekinti magát, bár csak a lakosság harmada francia anyanyelvű. Az integráciü nagy fokára mutat: a 2022-es francia elnökválasztáson az 1. fordulóban Le Pen nyert, 43 %-kal, ahogy a 2. fordulóban is, amikor 59 %-ot szerzett.