Orbán Viktor hírneve Bulgáriában rendkívül magas. Ha Bulgáriában indulna választáson, többet kapna, mint amennyit Magyarországon kap. Szerintem simán meglenne a 60 % is.

A bolgár baloldal egyértelműen szereti őt, mind a radikálisak, mind a mérsékeltek, esetleg egyesek annyit tesznek hozzá, hogy "nem mindenben osztom álláspontját, de ő egy pozitív jobboldali, s nem olyan, mint az átlag jobbos". A bolgár jobboldalon kicsit kisebb a kedvelés-indexe, a nagyon euroatlantista jobbosok nem szeretik őt oroszbarátsága miatt, de így is, a jobboldaliak nagyobb része orbánista. Még az oroszellenesek egy része is megjegyzi "nem tetszik az oroszbarátsága, de elismerendő, hogy védi országa érdekeit".

Van azonban egy pont, amiben senki se ért egyet Orbánnal. Ez a macedónkérdés.

A mai Észak-Macedónia politikai képe úgy képzelhető el, nagyon leegyszerűsítve, hogy van 3 tábor:

• az ottani "ballibek", baloldal, ezek lényegében a volt jugoszláv kommunista párt utódpártja, az egykori jugoszláv állampárt macedóniai részlegének folytatása, de a párt a jugoszláv szétesés során elmentek szociáldemokrata, szociálliberális irányba - bár nem annyira, mint a magyar MSZP -, s nagyon euroatlantisták lettek,
• az ottani jobboldal, fő ereje a VMRO (Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet) - ez egy 1893-ben alapított, a török uralom ellen harcoló illegális fegyveres szervezet (mai nyelven: terrorista csoport vagy forradalmi csoport, szimpátia szerint), mely aztán politikai szervezetté lett, de sok ágra szakadt, Észak-Macedóniában persze legálisan csak 1990-től létezhet, alapvetően nacionalista, liberális-konzervatív párt, enyhe - a Fidesznél enyhébb - nyugatszkeptikus vonásokkal,
• az albán pártok - az albánok olyan sokan vannak Észak-Macedóniában, hogy simán lehet több pártjuk is, így is meghatározó a szerepük.

Orbán balkáni-jugoszláv politikája meg úgy alakult, hogy a szerbekkel alakította ki a legjobb kapcsolatot. Márpedig az észak-macedóniai VMRO szerbbarát. Ennek oka leginkább történelmi: tulajdonképpen a második - kommunista - Jugoszlávia volt az a keret, melyben hivatalos szinten volt támogatva a macedón nacionalizmus, ma ez abban is látható, hogy Titónak a legtöbb szobra és emlékműve az egész volt Jugoszláviában éppen Észak-Macedóniában maradt meg.

Ráadásul a legjobb kapcsolat Magyarország és Észak-Macedónia között éppen akkor lett, amikor a miniszterelnök a VMRO akkori elnöke, Nikola Gruevszki volt, márpedig Gruevszki az egyik legradikálisabb a bolgár-kérdésben, azaz nem hajlandó kompromisszumra a bolgárokkal a két ország közti történelmi és nyelvi vitában, ő radikális macedón nacionalista álláspontot foglal el.

Máig az a kép tehát, hogy Észak-Macedóniában Orbán azokat támogatja, akik bolgár szemszögből a legkellemetlenebbek. Most is az van, hogy az észak-macedón médiák egy része magyar kézben van, s ezek mind VMRO-hívek.

Innen az egész helyzet.

Itt a bolgár VMRO volt EP-képviselője egy egyetemi konferencián beszél Orbánról, hogy "a barátunk, de nem ebben" - természetesen van bolgár VMRO is, ez persze bolgár nacionalista, s az észak-macedóniai VMRO esküdt ellensége jelenleg, bár egy időben, amikor az észak-macedóniai VMRO mérsékeltebb volt az ottani bolgár-kérdésben, akkor majdnem rendezett viszonyuk volt:

Aki nem ismeri a balkáni történelmet, annak persze furcsa, hogyan lehet, hogy ugyanazokat a neveket, jelképeket használják egymással ellenséges szervezetek - lásd 2 darab VMRO ugyanazzal a zászlóval -, de itt ez a dolgok rendje. Mindez minden szinten jelen van, még az utcanevekben is.

Ahol jelenleg lakom, a legközelebbi főút Todor Alekszandrov nevét viseli. Íme a cikk róla a macedón, a bolgár, s az angol Wikipédiában:

Mondanom se kell, Szkopjében is fontos főút viseli a nevét.