Ezt kérdezi a HVG, álságos módon:

A vezető magyar liberális hetilap olyan, mint annak idején a kommunizmusban a kommunista lap, mely elkezd hirtelen értelmet keresni, miközben ő maga is aktív hatalmi részese az értelmetlen, lelketlen rendszernek.

Pont 10 éve írtam meg Kellemes Ateista Karácsonyt! című művemet, s ma is egyetértek vele.

Tapasztalom - mind Bulgáriában, mind Magyarországon - az otkáznyik-mozgalom örvendetes terjedését. Az orosz otkáznyik - отказник - szó eredetileg szovjet zsidót jelent, akit a hatóság nem enged kivándorolni Izraelbe, ezért ő passzív ellenállásba kezd, látványosan nem tartja be a rendet, amit a hatalom elvár mindenkitől. Jó esetben az otkáznyik akkora gondot okozott a hatalomnak rendbontó viselkedésével, hogy inkább gyorsan megadták neki a kivándorlási engedélyt, csak ne keltsen folyamatos bajt. (Rosszabb esetben beutalták egy elmeintézetbe "kényszergyógyulni".)

Mi is így vagyunk ezzel, liberalizmus-otkáznyikok. Nem vagyunk hajlandóak megülni az egész modern karácsonyi ünnepi ciklust, bojkottáljuk annak minden nem-vallási elemét. Persze bunkón nem kell azért viselkedni, azaz ha valaki ránk ront kellemes ünnepeket kívánva, annak visszakívánjuk ugyanazt.

Szóval, vissza a cikkhez. A nagy aktívitás utáni semmittevő pihenés mindig rossz. Infarktust és agyvérzést se akkor szoktak kapni az emberek, amikor nagyon aktívak, hanem leggyakrabban a nagy aktivitás utáni teljes passzívitás során.

Mi tehát a megoldás? Nagyon egyszerű: nagy aktívitást sose kifejteni! De mivel néha ez nem kerülhető ki - lásd vizsgázik az ember vagy készül valami nagy eseményre -, legalább akkor nem élni így, amikor ez nem okvetlenül szükséges.