Azt mondják, a pénteki tiszákos rendezvény legcsúnyább része a heremutatás volt. Ezen még egyes Tisza-hívők is begurultak.

Szerintem meg nem. Amit az illető bemutatott látványosan, azt szóban elmondta sokkal látványosabban Puzsér. Minden szempontból ő volt az esemény lényege.

A külsőre Lenin-fiú, belsőleg ultraliberális megmondóember Puzsér mindent elmond nyíltan:

A beszéd tulajdonképpen egy terrorüzenet féle fenyegetés mindenki felé, aki nem hajlandó bólogatni a modern nyugati polgári liberális értékrendnek. Olyan 90-es évekbeli PaDöDö-hangulat "légy szabad, különben pofán verünk".

Ezek vadállatok, nagyon óvatosnak kell lennünk velük szemben. A legfontosabb azonban: őket csak legyőzni szabad, nem kiegyezni velük. Aki kiegyezik velük, az feladta a harcot.

A Fidesz legnagyobb hibája természetesen a pedofil ügy volt. Csak nem úgy, ahogy ezt ők elképzelik. Hanem pont fordítva.

Azzal, hogy az egészet túlreagálták, biztos adut adtak a baloldalnak.

Íme az ellenpélda: amikor pár hónapja pedofilmentegető vád hangzott el Puzsérral kapcsolatban! Mit tett Puzsér? Ösztönösen a helyes választ adta: beleállt az ügybe, s kijelentette, a vád ellen hamis, majd megvédte magát, kimagyarázta. Mi lett az eredmény? Pár nap alatt elhalkult az egész téma, a vád kitalálói - a PS szerkesztősége - nem voltak képesek új erőt lehelni az ügybe. A Puzsér magasan nyerte a csatát.

Na, ugyanezt kellett volna reagálniuk Orbánéknak. S nem feláldozni 2 politikust, az államfőt és az igazságügyminisztert. Eleve, az igazságügyminiszter megvédése azt is eredményezte volna, hogy ne legyen MP-jelenség.

A tanulság: nem szabad megijedni a csúnya vádaktól, hanem akkor is elemezni kell a helyzetet hideg fejjel. Az esztelen pedofilozásba beszállásával a Fidesz csak maga ellen hergelte az ellenzéket, mely döbbenten vette észre: teljesen váratlanul, de végre bejött az egyik akció. Hát persze, hogy maximálisan kihasználták!

Ez a hiba hatalmas volt. S ez a mostani eredményen is látszik.

Csúnyán elbukott a magyar nép az országos intelligenciateszten.

Gratulálunk Brüsszelnek a kiváló eredményhez.

Így zajlott a szavazás.

Nem volt tömeg, sorba se kellett állni.

A követség épülete:

A szavazási okmányok:

A követség környéke:

Jóslat a választási eredményről.

Három adatot kockáztatnék meg.

egy - 3 párt jut be: Fidesz, Tisza, Mi Hazánk.

kettő - senkinek se lesz meg az abszolút többsége (100 mandátum).

három - a Fidesz fog nyerni mandátumszámban.

Nagy a delírium ballib berkekben, ilyeneket terjesztenek:

Szerintem lesz ugyanott meglepetés.

Kép a meccsről, melyen Bosznia-Hercegovina legyőzte Olaszországot, így kikerült az idei foci világbajnokságra:

- a meglepő, amit idegen sose értenek: hogyan lehet, hogy a lelkes szurkolók látványosan ignorálják az ország zászlaját, mely ez:

Az ellenkezés oka: ezt a zászlót az ENSZ találta ki 1997-ben, miután a helyi parlament képtelen volt dönteni mi legyen a zászló, mellyel szemben a feltétel az volt, hogy az legyen nemzetiségileg semleges, azaz ne legyen se bosnyák, se horvát, se szerb.

Amikor Bosznia-Hercegovina 1992-ben független lett, az akkori bosnyák vezetés a következő zászlót vezette be:

- a liliom az utolsó, török hódítás előtti boszniai királyi dinasztia címere volt.

Sajátos módon így egy katolikus dinasztia jelképe lett a bosnyák jelkép. Ezt természetesen nem fogadták el se a boszniai horvátok, se a boszniai szerbek, ők horvát/szerb jelképeket használtak/használnak.

A polgárháború utáni helyzetben ezután jött az ENSZ által megalkotott zászló, melyet azonban tulajdonképpen senki se tekint a sajátjának a 3 nemzet közül.

A szurkolók zöme eleve csak bosnyák, mert a boszniai szerb és boszniai horvát szurkolók nem a "saját" csapatuknak drukkolnak, hanem a mindenkori szerb, ill. horvát csapatnak. Eleve a helyi szokás: a boszniai szerb/horvát focisták a szerb/horvát válogatottba igyekeznek bekerülni, s csak ha ehhez nem elég jók, jelentkeznek a boszniai válogatottba.

A bosnyák szurkolók meg szintén nem használják az "idegen" hivatalos zászlót, helyette a ma bosnyáknak tekintett, nemhivatalos zászló, az 1992-1997 közti nemzeti zászló mellett állnak ki.

Időnként azért kimegyek a lakásból, bár tavaly október óta szinte remete módra élek.

Itt is a nagyobbik kutya miatt voltam kint. Két hete a forgalmas kereszteződésben semmi jele nem volt kampánynak:

Két napja kikerült kampányplakát az egyik helyre:

Jellemző, az új messiáspárt anyaga. Ez a volt köztársasági elnök pártja, melyről már írtam.

Egyébként nem olyan rossz ez az új erő, sok dologban helyes a világlátásuk, mely amolyan pragmatikus nyugatszkepszis. A nyugatpártiak szerint Radev akar lenni a "bolgár Orbán", szóval veszélyes ember, meg ő az oroszpárti NATO-tábornok. A nacionalisták szerint viszont Radev amolyan mérsékelt nyugatpárti, aki csak el akarja lopni a nacionalista szavazatokat.

Esélye nem lesz. Mert a választásokat meg fogja ugyan nyerni, de nem lesz elegendő mandátuma az önálló kormányzáshoz (ehhez 121 mandátum kellene, ő pedig 60-70 körül fog kapni minden előrejelzés szerint). A koalícióra lépés pedig egyrészt nehéz, másrészt elvinné a népszerűséget szinte azonnal.

Az Európai Néppárt természetesen Boriszov mellett kampányol:

Szinte megsajnáltam a Klárát, olyan esetlen kislányosat adott elő:

Az egyetlen pozitívum: amióta nem Gyurcsányné, elhagyta a korábbi momentumos fiatalos-agresszív-agyonverős stílust, megpróbál nőies lenne inkább, ezt mutatja a korábbi aladáros kinézet lecserélése is, még a körmeit is elkezdte rendesen festeni.

Persze ez nem segít. Az egész figura hiteltelen, ez a "milliárdos nő aggódik a szegényekért" alakítás nem jön be sehogy. S közben végig érződik rajta a mély megbántottság: "miért cseréltek le engem a nagyurak? hát mi rosszat tettem? a Péter miben jobb?".

Egy egész bolgár politikai adás csak a magyar választásokról, mikor Bulgáriában is választás lesz 1 héttel a magyar után:

De szinte nincs bolgár média, iránytól függetlenül, mely ne foglalkozna a "történelmi" jelentőségű magyar választással. Ilyen eddig sose volt.

Azt mondják, ez egy nemzetközi kihatású választás, sőt az év legfontosabb választása. Egyrészt mert Oroszország és az USA azonos jelöltet támogatnak a magyar választásokon, miközben Brüsszel más jelölt mögött áll, másrészt pedig Magyarország a "populizmus" mintaállama, így ami ott zajlik, az kihat sok országra, ahol liberális-populista harc zajlik.

A műsor elemzői megjegyzik: Orbán várható bukása nem old meg semmit, mert sajnos - nekik sajnos - nem zárható ki, hogy rövid ellenzékiség után vissza fog térni, új erőkkel. Az elemzők szerint ennek oka, hogy - szemben sok másokkal - Orbán nem pragmatikus populista, hanem ideológiaalkotó vezér, aki képes így az eszméivel népszerűséget szerezni.

Meglepő hír: Bulgária beérte Görögországot egy fejre jutó GDP-ben, vásárlóparitáson számolva. Ez a 2025. december 31-i adat.

Életszínvonalban persze nem érte be, a bolgár bruttó minimálbér 620 euró, míg a görög 920. S sok élelmiszer árban Görögország olcsóbb, ez sajátos, de így van. Ami a nettó átlagbért illeti, a görög 1400, a bolgár 1150 euró.

De így is szép eredmény. Hozzá kell tenne: a görög szint esése a fő ok, nem a bolgár szint csodás emelkedése.

Én még emlékszem jól a 90-es évekre, amikor Görögország Bulgáriából nézve Ausztria volt Magyarországról nézve. Ez szerencsére a múlt már.

Értelmes cikk a Mércében a kommunista Kabai tollából (akit egyébként érdemes mindig olvasni).

Korrekten leírja mi volt az MSZP, íme: "az állampárti nómenklatúrából átzsilipelt vezetői, illetve az állampárt ifjúsági szervezetéből, a KISZ-ből jött káderei – nem beszélve a Kádár-érában pozícióba került minisztériumi, főhatósági, kutatóintézeti, vállalati, állami gazdasági, termelő-, értékesítő és takarékszövetkezeti irányítókról, akik egyre inkább a tőke oldalára sodródtak, s a rendszerváltoztatáskor gyakran tőkéssé lettek" - s ez teljesen igaz.

Ha nem lett volna rendszerváltozás, akkor is ez az MSZP lett volna hatalmon: a Kádár utáni reformista nemzedék, szavakban reformkommunista, a valóságban liberális eszmeiséggel.

Viszont így, hogy több párt lett, az MSZP nem lett képes mindenkit lefedő néppárt lenni, hanem harcolnia kellett az ugyanazt kitűző Fidesz ellen, majd ezt a csatát elvesztette. S elsősorban koalíciós partnere, az SZDSZ miatt vesztette el, melynek elitizmusa kizárt minden néppártiságot - ebben teljesen igaza van Kabainak.

Az MSZP egykori testvérpártjaival hasonló történt az esetek nagyobb részében: mára eltűntek. Kelet-Európában egyedül a volt albán és jugoszláv állampárt maradt jelentős tényező máig. A magyar MSZP-hez leginkább hasonlító, szintén "liberális szakértő" irányú lengyel párt is eltűnt mára.

Az MSZP sajátossága abban volt, hogy egyszerre hirdette a politikamentes szakmaiságot és a baloldaliságot, így alakult ki az a káros ballib mítosz, hogy valami fatális egybeesés miatt a szakemberek mind baloldaliak. Mára ez szerencsére nem hat, de sokáig mérgezte ez az eszme a közéletet.

Mindenesetre a csata az MSZP-n belül önfelszámolással ért véget: Gyurcsány személyében megjelent az MSZP-n belüli SZDSZ és végleg kisiklatta az egész vonatot.

Jó hír, hogy a ballibbant megmondóemberek második nemzedéke pont ugyanolyan sötét állat, mint az első.

Rögtön el is rebegi Balázs az egyik népszerű ballib szólamot, hogy olyan országban akar élni ahol nem tudja, hogyan hívják a minisztereket. Ez nagyon népszerű ballib szöveg volt a 90-es évek elején. Persze vicces is volt, mert egyszerre mondták az azt kizáró másik szólammal, mely szerint a rendszer támasza a széles középosztály, mely aktív a közéletben civilként.

Semmi se változott, a libbant hülyeség áramlik, árad, mint a Tisza.

Ahol nem tudja a kisember, mi a miniszter neve, az egyetlen dolgot jelenthet:

• a miniszter hatalma nulla, így nem is érdemes tudni ki az, a valós hatalom máshol rejlik az országban.

Sose volt ilyen, még a bolgár liberális médiák is arról írnak, hogy az előrejelzések szerint Orbánból ellenzéki politikus lesz április 12. után.

Úgy tűnik, nagy az izgalom. Orbán esetleges veresége hatalmas győzelem lenne egész Európa és a polgári-liberális rend számára. Az européerek nehezen férnek bőrükbe.

Természetesen ezt azért túlgondolják a polgárkák. Az idő nekünk dolgozik, s ezen egy esetleges Orbán-bukás csak kisebb akadály lenne, nem sorsdöntő vereség.

Érdekes térkép:

- azokat a nyelveket mutatja Európában, melyek túlélték az indoeurópai migrációt, mely az i. e. 10. és 4. évezred között zajlott, melynek során az indoeurópaiak meghódították egész Európát, valamint Észak-Indiát és Nyugat-Ázsia jelentős részét.

A térképen pirossal a baszk nyelv, valamint 4 színnel 4 nyelvcsalád:

• zöld: ezek a cserkesz (északnyugat-kaukázusi) nyelvek, az abház, az abaza, a kabard, s az adige nyelvek,
• kék: a dél-kaukázusi nyelvek, ez a grúz nyelv, valamint pár kisebb rokona,
• narancs: ezek a vajnak nyelvek (az északkelet-kaukázusi nyelvek egyik ága), a csecsen és az ingus,
• lila: dagesztáni nyelvek (az északkelet-kaukázusi nyelvek egyik ága) - avar, dargvin, lak, lezgin, agul, tabaszaran, rutul, cahur nyelvek.

Ilyen még sose volt, 100 felett a Szófiában szavazni akaró magyarok száma:

Az eddigi legtöbb, amire emlékszem 30-40 fő volt.

Ha ez így megy tovább, a végén még sorállás is lesz, s az embernek döntenie kell hánykor érdemes elzarándokolnia a követségre.

Alapvetően a fő ludas emiatt a kólcenteres iparág. Az utóbbi 5 évben nagyon sok új nyugati kólcenteres cég jött Szófiába - Alorica, Concentrix, Tellus, hogy említsek hármat -, s mindegyik visz magyar projekteket is. Igenám, de jellemzően kiderül, nincs elég magyarul megfelelően tudó ember az országban, így importálni kell embert. Azaz sokszor a bulgáriai magyar projektek Magyarországon és Romániában hirdetnek állást.

Így aztán sok ember csak a munka miatt jött ide. Ami korábban elképzelhetetlen volt ma norma. A csábító ajánlat része jellemzően az, hogy egy hónapig a cég szállodát fizet, valamint átköltözési pénzsegélyt nyújt - jellemzően ez maximum 2 ezer euró -, melyet nem kell visszaadni, ha a dolgozó bizonyos időt kitölt a cégnél.

Korábbi munkahelyemen a kollégák 80 %-a ilyen eset volt.

A Partizán megpróbálja megmagyarázni, hogy miért szavaznak az emberek a Fideszre:

- röviden a 7 lehetséges magyarázat:

• mert a propaganda kimosta az emberek agyát,
• mert jobban élnek, mint 2010 előtt,
• mert hiszik, hogy a fideszes rendszer valahol igazságos,
• mert személyi függőségben élnek fideszes nagyuraktól,
• mert a Fidesz képviseli az alacsonyabb osztályokat,
• mert a Fidesz sikeresen a maga oldalára fordította a témák keretezését,
• mert a Fidesz gyógyszert ígér a történelmi sérelmekre.

Szerintem a Partizán szerkesztősége vak, mert pont a legfontosabbat nem vette észre, persze valószínűleg azért, mert maga is része a válasznak, így belülről képtelen meglátni azt ami evidens. Ez pedig:

• mert látja a sokkal rosszabb alternatívát.

Én a magam részéről ide tartozom mindenképpen, nem fideszes vagyok valójában, hanem ballibellenes, antiliberális, antieuropéer.

Hiszen a 7 pont egyike se érint, ill. egyik se érint úgy, ahogy ezt a szerkesztők elképzelik:

• "mert a propaganda kimosta az emberek agyát" - én sokkal több ballib propagandát fogyasztok, mint fideszest,
• "mert jobban élnek, mint 2010 előtt" - nem érint, nem élek az országban 2007 óta,
• "mert hiszik, hogy a fideszes rendszer valahol igazságos" - nem hiszem ezt, azaz részben hiszem csak: a fideszes rendszer csak annyiban igazságosabb, hogy legalább nem köpi le undorodva a társadalom zömét, legalább ad a látszatra,
• "mert személyi függőségben élnek fideszes nagyuraktól" - nem érint, nem élek az országban 2007 óta,
• "mert a Fidesz képviseli az alacsonyabb osztályokat" - én magam sokkal inkább középosztály vagyok, sose kellett az alacsonyabb osztályok sorsában osztoznom,
• "mert a Fidesz sikeresen a maga oldalára fordította a témák keretezését" - ez tényleg érvényes pont, de önmagában nem lenne elég, ha ez a keretezés nem lenne legalább részben igaz,
• "mert a Fidesz gyógyszert ígér a történelmi sérelmekre" - engem ez abszolút nem érdekel, meglehetősen antinacionalista vagyok, ez még ballib koromból maradt bennem, hajlamos vagyok a történelmi sérelmeket távolságtartóan szemlélni, sokan akik alapvetően egyetértenek velem, meg is szoktak ezen a magatartásomon rökönyödni.

Szóval a 7 pontból 5 pont teljesen idegen tőlem, 2 ponttal meg csak részben vagyok egy hullámhosszon.

Az viszont 100 %-ban igaz rám, hogy "mert látja a sokkal rosszabb alternatívát". S szerintem sokaknál pontosan ez a kulcs.

Hogy most mi lesz április 12-én, nem tudom. Először nem tudom 2010 óta. Ha felnőtt már egy olyan nemzedék, mely nem emlékszik a ballib ökörségekre vagy elfelejtette azokat, akkor a Fidesz veszíteni fog. A Fidesz esélye az, hogy a fiatalok között kisebb a szavazási hajlandóság, mint az idősebbek körében.

Én már látom a ballib européer vigyort és lenézést a tiszás vezérek pofáján, de én is már sajnos az idősek között vagyok. Meglátjuk tehát.

Alapvetően minden nyelv alkalmas mindenre. Kivétel ez alól a tudományos és a közélet, hiszen ha ezekre nem lett megalkotva a szaknyelv, akkor nyilván ez kiesik. Lásd, a magyar esetében ez a szókincs a XIX. sz. első felében került megalkotásra.

Viszont az mindig elgondolkoztatott: vajon csettintős nyelv esetében lehet-e suttogni. Szerintem nemigen lehet, a csettintés és a halk beszéd valahogy kizárja egymást. Szerintem ilyenkor a beszéd alanya csak a szövegkörnyzetből jön rá, hogy az adott csettintő hang mi, de konkrét csettintés helyett szünet van. Meg kellene kérdezni erről valakit, de eddig nem kerültem megfelelően közeli kapcsolatba ilyen nyelven beszélő emberrel.

A csettintő hangok meglehetősen ritkák, a világ nyelveinek kb. 1 %-ában vannak jelen, s majdnem mindegyik Dél-Afrikában beszélt nyelv.

De van még két sajátos hangtani kategória:

• a glottális ejektív hangok – ahol légáram a hangszalagrész felfelé való mozgatásából ered, a tüdő részvétele nélkül,
• glottális implozív hangok –  a légáram a hangszalagrész lefelé való mozgatásából ered, szintén a tüdő részvétele nélkül.

Ezek nagyon furcsán hangzanak a világ nyelveinek 85 %-a szemszögéből, ahol csak tüdőhangok léteznek (a magyar is ilyen, nem-tüdőhang csak hangutánzó felkiáltásokban lehetséges, lásd pl. ahogy a lovas csettint a lovának).

A hangzás olyan, hogy hirtelen leáll a levegő és egy pattintásszerű hang hallatszik, majd utána azonnal egy "normál" mássalhangzó. A kaukázusi nyelvekben pl. nagyon sok az ejektív hang: szinte minden mássalhangzónak van "normál" és ejektív "verziója" is, ezek keverése súlyos hiba, olyan mintha mondjuk magyarul kevernénk a "b" és "p" hangot. Bár önmagában mindenki képes gyorsan megtanulni az ejektíveket önállóan ejteni, de beszédfolyamban használni is őket csak nagy gyakorlat után működik.

A napokban megtudtam: nem lehetetlen romantikusan énekelni olyan nyelven, ahol ezek az ejektív hangok állandóak. Kicsit furcsa ez az időnkénti mellékzörej a gégéből, de alapvetően nem gátolja a hangulatot:

Az avarok magukat ugyanazoknak az avaroknak tekintik, akik a magyar honfoglalásban is szerepet játszottak, de ezt a tudomány mítosznak tartja, véletlen névegyezést állítva a "pannóniai avarok" és "kaukázusi avarok" között.

Mivel a két országban szinte azonos időpontban van parlamenti választás, adja magát az összehasonlítás.

Eddig jellemzően az volt, hogy a bolgár kampányok érdekesebbek. Ezt teljesen megváltoztatta az, hogy az utóbbi pár éveben átlagosan évente van legalább egy választás, sokszor több is.

Most tehát az van, hogy alig van kampány, szinte észre se lehet venni. Tegnap láttam egy darab óriásplakátot, s más semmi.

Mivel senki se fogja határozott többséggel megnyerni a választásokat, ezt jósolják az előrejelzések, így eleve az a hozzáállás, hogy úgyis lesz még választás valamikor ősszel is.

Talán a legnagyobb negatívuma ez minden arányos választási rendszernek: ritkán születik erős győztes.

A baloldali kutatóintézetek kezdenek előrejelzéseket kiadni az egyes körzetekről, pl. ez:

Nagy a meglepetés: sehol a tiszás kétharmad, de még a szoros egyszerű többség se biztos ilyen, hibahatáron belüli eltéréseknél.

A legmellbevágóbb adat: a Fidesznek a Mi Hazánkkal együtt többsége van.

S ismétlem: ezek ellenzéki kutatóintézetek.

Vidámság lesz a végén.

Egy időben majdnem elmentem ide dolgozni:

Most nem tudom mi a helyzet, de egy időben Szófiában volt a Facebook-moderáció egy része. A Telus nevű nagy nemzetközi kólcenteres cég csinálta - a Telus egy kanadai cég, az egész világon vannak irodái, s valahol a harmadik helyen állnak a kólcenteres iparágban világviszonylatban, 110 ezer alkalmazottuk van, a világ kb. 30 országában.

Voltam interjún, de aztán visszaléptem. Ami a leginkább zavart: olyan infókat kaptam, hogy a napi 7 és fél órás munkaidő ténylegesen 7 és fél óra munkát jelent, azaz nincsenek szabad percek, nagyon meg vannak telítve a műszakok. Olyan rémhír is jött, hogy egy darab cenzúrázásra 15 mp van, ez a célidő. Plusz a jövendő csoportvezető láthatóan nem szimpatizált velem, ez is rossz ómen ilyen helyeken: szerintem felismert engem a netről.

A Mandiner híre egyébként biztosan téves. Ez nem úgy megy, hogy egy adott szerkesztő dönt, a céges politika jellemzően kollektív vezetői döntés eredménye, s egyetlen alapja: hogyan hat ki a profitra egy adott döntés.

Azt nem úgy kell elképzelni, hogy ukrán zászló leng az irodában, s ez határoz meg mindent.

Korábban én is hittem, hogy ezek a cégek politikai szimpátia alapján működnek, ma már tudom: minden csakis a profitszámításoktól függ. Ha az jönne ki éppen, hogy az oroszoknak tapsolni több pénzt hoz, akkor az ukránpártiakat tiltanák le.

Egyébként munkáltatóként korrektek, ezt el kell mondani, több ismerősöm is itt dolgozik. Eleve ezek a cégek mindig korrektek: eljönnek alacsonyabb bérszintű országokba, s ott a helyi átlag felett fizetnek, ez az üzletpolitika. De mivel ez a bérszint az otthoninak jellemzően harmada, negyede, sőt még kisebb része időnként - lásd indiai iroda -, így van miből korrektnek lenni, azaz mindent fizetnek, nincs ingyen túlóra, betartják amit ígérnek.

A venezuelai változás mellékhatásaként valami történik Kubában.

A tegnapi kubai sajtóban megjelent egy eddig szentségtörésnek számító hír: lehetséges lesz a kubai gazdaságban a "külföldön élő kubaiak" részvétele.

Szerintem elindultak a folyamatok a rendszerváltozás felé. Úgy tűnik, a kubai vezető réteg készül kiegyezni az USA-val, cserébe szabad elvonulásért és vagyonátmentésért.

Saját becslésem alapján 250-300 ezer ember lehetett mindkét tüntetésen.

Vállalkozom a saját becslésre, mert mindkét környéket tökéletesen ismerem, arrafelé jártam általános iskolába 1973-1980 között, a ma már nem létező I. István Általános Iskolába (pontosabban: az iskola jogilag létezik - Budapest V. Kerületi Szent István Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola néven -, de elköltözött pár utcányira, a Szent István térről a Szemere utcába).

Azaz semmit nem lehet megállapítani a tüntetők számából, csak azt: mind a Fidesz, mind a liberálisok képesek nagy lelkes tömeget mozgósítani.

Nem tudom semmivel alátámasztani, de van egy olyan érzésem, hogy sajátos helyzet lesz április 12-én. Vagy a Fidesz fog nyerni nagyon kicsivel (100-105 mandátum), vagy döntetlen lesz, azaz mindkét fő párt 95-99 között lesz, így az esetlegesen bejutó kisebb pártok kerülnek döntő helyzetbe.

Egyszerűen nem hiszem el, hogy a Tisza győzni tud a mindenhol megjelenített számok szerint, azaz 110-120 mandátummal. A tiszások egyre jobban elbízzák magukat, s egyre demagógabbak, nem hiszem el, hogy ez bejönne a legtöbb embernek.

Nem jöttek a számok, nincs tömeges regisztráció a választásokra:

Kiderült tehát, a nem itt élők, a nem itt adózók, a máséval csalánt verők mégis kellenek!

Persze az egész nevetséges, egyszerűen csak ismét kiderült: a magyar kitántorgás nem politikai alapú egyrészt, másrészt pedig az országból távol levés a legtöbb embernél együtt jár az otthoni politika hanyagolásával.

Két ősi nép. A zsidó történelem igazoltan 3800 éves, a perzsáké kevesebb, de így is hatalmas: 2700 év.

Ami viszont érdekes: történelmük során a két nép viszonya inkább jó volt, mint rossz.

A zsidó Bibliában az egyetlen nem-zsidó szereplő, akinek maximálisan pozitív a megítélése egy perzsa uralkodó, Nagy Kürosz (559-530) király. Ő az, aki véget vet a zsidók 597-ben kezdődött babilóniai fogságának, s megengedi 538-ban, hogy a zsidók közül aki akar hazatérhet a Szentföldre, a Szentföldön egyfajta zsidó korlátozott autonómiát kialakítva perzsa uralom alatt. Ezért hálából a "messiás" nevet adják a zsidók Kürosznak, ő az egyetlen nem-zsidó, akit így illetnek.

Tulajdonképpen, ha nem lett volna Kürosz, akkor a zsidó államiság nem az i. sz. I. században szűnt volna meg, hanem már 600 évvel korábban.

Szóval a mai helyzet, hogy ez a 2 nép ősellenségek egyáltalán nem normális állapot.