A magyar politika sajátossága, hogy mindig mindent eltúloz. S bár ez szinte minden oldalra igaz, legerősebben a ballib oldalra érvényes.

Történelmileg ez úgy kezdődött ez, hogy annak idején, a 90-es évek elején, az SZDSZ képtelen volt feldolgozni az 1990-es vereségét, így elkezdett hazug propagandával rombolni, mint egy hisztis kisgyerek, akinek nem vettek süteményt a szülei.

Aztán ebből lett egyfajta szokás ballibeknél. A ballib jelenségről itt már írtam részletesebben, de most nem akarok erre külön kitérni. A lényeg: a ballib ostobának hisz mindenkit, így azt hiszi, a ellenfél elleni racionális, megfontolt kritika nem fog hatást elérni, így azt eltúlozza, mert az biztosan hatásos lesz, gondolja.

Ez persze sosem jött be, de nem baj, a ballib semmit sem tanul és semmit sem felejt, így a mai napi nyomja ezt. Közben nem veszi észre, mindezzel az ellenfelét erősíti!

Így lett az egyes alkotmányos jogokat TÉNYLEG korlátozó Orbánból a világ legsötétebb diktátora, aki Észak-Koreával és Kubával vetekszik.

Így lett az EU ellen kriikát megfogalmazó Orbánból - e kritikák egy része ráadásul JOGOS - az EU-ból kilépni akaró gonosz cigány kishitler.

Így lett a 15 éve lassan süllyedő magyar gazdaságból a világ legszegényebb országa.

Így lett a 15 éve csökkenő életszínvonalból x millió koldus országa, ahol több gyerek éhezik, mint a Szahel-övezetben.

Így lett a ténylegesen meglévő idegenellenességből, antiszemitizmusból - amit persze éppen a ballibek segítettek minden erővel növelni - valamiféle náci terrorállam, élén a nyilas Orbánnal.

S mondhatnám még tovább.

Az eredmény ismert.