Elolvastam most a teljes beszédet. Kiemelném azokat a részeket, melyeket kiemelten fontosnak tartok, akár pozitív, akár negatív értelemben.

Először is: Orbán egyfajta tervezett, végiggondolt ívként írja le eddigi politikai útját. Erősen kétlem, hogy ez így lenne a valóságban. Azt hiszem hitelesebb lett volna elismerni: többször tévedett, s helytelen úton járt. Erőltetettnek tűnik ez a jövőbelátó, mindent előre eltervező utólagos belemagyarázás.

Aztán itt van ez az alkotmányos fetisizmus, ugyannak a tükörképe, amit a ballib oldalon is látunk. Valójában teljesen mindegy, hogy az alkotmány régi vagy új. Abszurd fetisizmus arra büszkének lenni, hogy az alkotmány formailag új. Igen, van amire büszkének lehet lenni, pl. arra, hogy az új alkotmány megvédi a házasságot és a családot, azonban ezt meg lehetett volna valósítani a korábbi alkotmány módosításával is.

“Az állításom az, hogy, amit most tapasztalunk, egy korszaknak, egy szellemi-ideológiai korszaknak a vége. Mellőzve minden nagyképűséget, ezt egyszerűen a liberális blabla korszakának nevezzük. Ennek a korszaknak van most vége, és ez óriási kockázatokat rejt magában, de egyben új esélyt is kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény
eszmerendszer, gondolkodásmód, megközelítés visszanyerje a dominanciáját immáron nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.”

Itt keveredik az igazság a dolgok nem értésével. Egyrészről tény, hogy a liberalizmus végnapjait éljük (hála Istennek!). S tény az is, hogy nincs magyar politikus, aki Orbánnál többet tett volna a magyarországi liberális rémuralom szarvának letöréséért. Másrészről viszont a “nemzeti-keresztény” gondolat zsákutca, bárhogy is nézzük. A nemzeti, nacionalista eszme egy eredetileg liberális eszme, melyet a liberalizmus elterjesztett más eszmék között is. A nacionalizmus eredeti feladata: a keresztény univerzális eszme elleni harc, az ateizmus előkészítése. Zsákutca tehát egy liberális eszmét emelni ki a liberalizmus elleni harchoz. Ugyanígy a “keresztény” eszme: keresztény állameszme nem létezik, így kár eleve beszélni róla.

A liberalizmus helyére nem “keresztény-nemzeti” eszme kell, hanem a normalitás, a humanizmus, a józan ész társadalma.

Orbán aktuálpolitikai elemzése viszont teljesen helytálló, helyesen mutat rá, hogy a menekültválság valódi oka a liberális nyugat mérhetetlen lenézése a harmadik világ iránt, s az ebből következő katonai agressziók sorozata, lásd “arab tavasz”,

Felmerül viszont a kérdés: ha mindezt Orbán ilyen jól látja, miért támogatja ezeket az agressziókat? Persze a válasz az lesz: taktikai kényszerből, mint ahogy Horthy a 40-es években.

“Meggyőződésem, hogy jólétben élni és ezzel egy időben liberális módon jónak látni magunkat többé Európában nem lehetséges. Ezt úgy is megfogalmazhatnám, hogy a legveszélyesebb kombináció, amit az ember ismer a történelemben az, ha az ember gazdag és gyenge.”

Ez valóban igaz, helytálló gondolat.

Alapvetően pedig a népvándorlások, s más hasonló agresszív demográfiai változások szinte mindig természetes folyamatok. Az életképesebb népek meghódítják a haldokló népek területeit. Így ment ez mindig, most is ez van.

Ha egy nép nem akarja, hogy elvegyék a területét, akkor bizonyítania kell életképességét: azzal, hogy megvédi a területét.

Pont ez a nagy baj az európai liberalizmussal: belülről támad, s életképtelenné teszi Európát. A muszlim hadak csak meglátták ezt a lehetőséget. Hülyék lennének nem élni vele. Azaz nekik az ő saját szempontjukból IGAZUK van. Ezt kár lenne tagadni.

Van erről egy régi bolgár közmondás “не е луд този, който яде баницата, а този, който му я дава” (“nem az a bolond, aki megeszi  a rétest, hanem az, aki odaadja neki”).

“A dolog lényege az, hogy ma a liberálisok uralják Európát – félreértés ne essék, a konzervatívok is liberálisok ma Európában, nem mondom, hogy őszintén, de engedve az erőszaknak.”

Igen, vártam, hogy ezt kimondja végre egy hatalmon lévő politikus. (Orbán, nyilván magyar belpolitikai okokból direkt kihagyta a szocialistákat.) A mai európai liberálisok, szocialisták és konzervatívok mind liberálisok valójában, ez a három áramlat valójában csupán a liberális eszme árnyalatai. Pontosan ezért forrong Európa: alakulnak ki mind jobboldalon, mind baloldalon az új antiliberális mozgalmak: Sziriza, Podemos, Nemzeti Front, UKIP, stb.

“Ha a kommunikációs, kulturális és egyéb távolságot, szakadékot nem tudjuk áthidalni, ha nem tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok számára a mindennapi nacionalizmust, és nem is valami rendezetlen, rossz szájszagú, radikális jobbos tempóban, amitől az embert kiveri a hideg igazából, és inkább rossz kedve támad tőle, tehát ha ettől különböző, friss és fiatalos nyelven nem tudjuk megtenni, akkor ezt a csatát nem mi fogjuk megnyerni. Ez a legnagyobb feladat.”

Ismét egy nagyon igaz gondolat. Csak persze ismét nem nacionalizmust kellene propagálni, ahogy ezt már megmondtam. S teljesen igazi: a jobbikos szöveg tükörképe a ballib szövegnek, s ugyanúgy csak zsákutca. Az alternatíva a humanizmus, a normalitás, s nem a ballib ámokfutás tükörképe.

Van egy izraeli humoros műsor (azaz volt, már megszűnt), amit egy az USA-ból Izraelbe vándorolt amerikai zsidó hölgy hozott létre. Én szinte minden adását láttam. Színtiszta közéleti humor, hangsúlyosan antiliberális szellemiségű, természetesen izraeli és zsidó szempontból, bár az üzenet érthető más nemzetek, népek számára is. Ebben a műsorban volt a következő vicces szkeccs, amit nem kell nagyon magyarázni (héber nyelven, angol felirattal):

Végezetül: az irány helyes, de pár kérdésben félreérti a dolgokat Orbán.