Amikor ki lett találva a logika mint tudomány az i. e. IV. században, felvetődött, hogy vannak esetek, amikor egy koherens és egyértelmű állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem valami harmadik is.
Ezek a jövőre vonatkozó állítások zöme.
Nyilván vannak biztosan hamis és biztosan igaz állítások is a jövőre nézve, hiszen vannak képtelen és biztos események, az ezekről szóló állítás mindenképpen hamis vagy igaz. De a legtöbb eset nem ilyen: hiszen lehet bármi egy adott esemény, azaz nem tudható, hogy róla milyen állítás igaz vagy hamis.
A kérdés első felvetője persze Arisztotelész. Az ő példájában egy tengeri csata van: szükségszerű, hogy holnap vagy lesz tengeri csata lesz vagy nem lesz tengeri csata, az egyik mindenképpen igaz, de nem szükségszerű se az, hogy lesz, se az, hogy nem lesz. Ennek következménye: az az állítás, hogy "holnap lesz tengeri csata" se nem igaz, se nem hamis.
Viszont miután a holnapi nap véget ért, már ez megszűnik: hiszen vagy volt csata vagy nem volt, azaz az állítás vagy igaz vagy hamis. De visszamenőlegesen ez nem hathat, hiszen ha hatna, akkor minden esemény kötelező lenne.
Nyilvánvaló, hogy 2 megoldás van itt:
- abban hinni, mint Arisztotelész, hogy a jövő nyitott, azaz vannak se nem igaz, se nem hamis állítások a jövőt illetően,
- abban hinni, hogy minden előre el van rendelve, s minden egy módon történhet csak.
A probléma megoldható tehát. Igenám, de nem az olyan vallásokkal együtt, melyek transzcendens, mindenható, mindentudó istenképet hirdetnek. Azaz zsidó, keresztény, s muszlim szemszögből mindez egy súlyos és szinte megoldhatatlan kérdés, hiszen:
- ha Isten mindent tud, akkor tudja a jövőt is,
- ha tudja a jövőt, akkor a jövő csak egy módon lehet,
- ha a jövő csak egy módon lehet, akkor az embernek nincs szabad akarata,
- ha az embernek nincs szabad akarata, akkor minek bármilyen erkölcs,
- s a kereszténység esetében külön probléma: akkor Jézus tevékenysége értelmetlen.
Tehát keresték a megoldást a problémára. Összesen 4 fő megoldás lett.
első - A teljes transzcendencia. Azaz Isten kívül van a világon, a tér és az idő nem vonatkozik rá, így egyszerre lát mindent: számára nincs idő. Ill. ennek van az a verziója is, hogy Isten tudása más, mint a miénk, így olyan módon látja a jövőt, ami számunkra felfoghatatlan.
második - A tökéletes tudás. Isten tudása tökéletes, így azt is látja, hogy a szabad akaratú lény hogyan fog élni szabad akaratával minden adott körülmény között.
harmadik - Az arisztotelészi megoldás visszahozása. Azaz a kérdés hibás, pont mint a "tud-e Isten olyan sziklát teremteni, melyet képtelen felemelni?" - itt egyszerűen arról van szó, hogy a mindentudás nem jelenti a jövő ismeretét, azaz Isten nem ismeri a jövőt, az nyitott.
negyedik - A modern kvantumelméletek hatása. Azaz minden lehetőség megvalósul, a világ folyamatosan "szétágazik". Végül csak az marad meg, amelyik a "legjobb".
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gelimtrtrddddd 2025.03.29. 07:47:43
--------------
1. A lett hangot dúrgerni, inkább vál, de a logikát nem lelték, hanem a logika,a rend, a ráció egy démon, bolondo dühoro, Scott őrmester, volna mondani, hogy a böledát, böltár(bátor), Baldur. A lgoika nem kúromány,a tud etimológiája bizonylosza, de a fingrizmustól a tud pejoratív hang, úgy duad és rak van. Stakhogy a logika németül nem Wissenschat, attól, hogy a wissen antandája a logika, vagyis nem empirizmus, a logika így se nem kúromány, se nem Wissenschaft.
2. A logikát és a rendet,a rációt senki se találta, se leltaja, attól, hogy az egy démon, egy árny, az erdának innen örjöng, ahogy furcsa is volna, hogy lelni kellett volna a logikát, ha már a nyelv ab ovo logikus volna, attól, hogy a nyelv logikus részje Scott őrmester, attól is, hogy az ősmagyarok és az ősindogermánok racionalisták voltak, a racionális nyelvüket az ar-ra-re indogemrán éás így magyar stumától regyték. Azzal, hogyha te azt mondod, hogy Krisztusz előtt a 4. századtól volna a gika, azt mondod, hogy azelőtt pógárentum volt, vagyis irracionális fingrizmus, stakhogy ilyen nem van, hogy az ősindogermán Kriegsver4fassung volt, vagyis mondjuk ezt regerdának, regim, regiment, ezek a racionális hangok, magyarul rakumány, e az inkább system.
3. Nem hamis, em igaz, anem rakta, raktaga és raktalosza. Ezek az ősmagyarok, a hamis, a hazuddal latin, az igaz az ig-tól, jog-tól ered, a Joch-tól, indogermán ie stumától, rekkásje verbinden.
4. Esethangot nem rakem, hogy esik vagy ereszik? Új-ónemmagyar halandzsa?
Gelimtrtrddddd 2025.03.29. 08:12:11
-------------
Ezeket az új-ónemmagyar szarokat sohase fogem fel, a lesz hangot dúrgerni, a stata-t az stata-ként írni, attól, hogy a steu stumától ered, ahogy stáp, stép, stuma, stúf, stuk, stukken, stúch...néem szláv hang. A stata egy substantív, substantíval nem kellene mondani, attól, hogy nem a substantív teszja, hanem a szubstantívot teszik, úgy a német varióácókat inkább felfogem: es wird geschlagen sein, es wird geschlagen werden vagy eine Schlacht wird ausgefochten sein, ha nem bizonyos, úgy eiene Schlacht werde ausgefochten sein vagy morgen werde eine Schlacht ausgefochten werden, imperatívval már ott van, hogy két szituáció van, hogy bé vagy nem. Habár az ilyen substantívos halandzsa mondatok nem rakem, hogy lesz stata, de ez indikatív, vagyis stak egy opció volna. Úgy inkább úgy mondanám, hogy morgen werde es geschlagen sein, vagyis imperatívolni kellene a válást az öredést és nem substantívval kell mondani, vagyha mondjuk, úgy: stata vál statat(csatott)(vanni), de ez egy indikatív forma, vagyis vagy n-a-ne kellene vagy imperatív: stata váljon statott vanni vagy válni, statottvá válni: der Stoss werde gestossen sein.
Gelimtrtrddddd 2025.03.29. 08:26:35
Gelimtrtrddddd 2025.03.29. 08:58:35
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2025.03.29. 13:21:22
MEDVE1978 2025.03.31. 11:02:46
Ha ez tényleg így van, akkor gyakorlatilag minden előre determinált, a szabad akarat egy erős illúzió. Az, hogy én mit döntök egy adott pillanatban, rég előre determinált: benne van az, hogy milyen nevelést kaptam, milyen hatások értek az életemben, milyen lábbal keltem fel aznap stb. Persze a viselkedésem sok esetben nem vagy nagyon nehezen lesz előre jelezhető, hiszen annyi kis tényezőből áll össze.
Van egy Tom Cruise film, a Minority Report, ami ezt boncolgatja. A világot ebben már a gondolatrendőrség irányítja, lényegében van egy pár drogos gyerek, akit jósgéppé fejlesztettek, hogy előre lássák a különböző bűncselekményeket. A látomásaikat aztán feldolgozza egy gép, így a tényleges bűncselekményt megelőzően kapják el a gyilkosokat és ítélik őket agymosásra. A főhős egy nyomozó, akinek egy pedofil gyilkos megölte a gyerekét, de sohasem kapták el a tettest. Egyik nap a gép azt dobja, hogy ő megöl egy embert, lelövi. Hirtelen őt kezdik el üldözni, viszont ő meg van győződve róla, hogy a gép rosszul működik: az egyik gyerek biztosan látta az igazságot, tehát, hogy ő ártatlan. Végül kiderül, hogy nem, de eljut a döntő szituációba: ott áll a szobában, amit a jóslatban látott, az ágy tele fotókkal gyerekekről, köztük az övéről, egy rosszarcú faszi pedig ott áll mögötte. Előveszi a fegyverét, viszont a végén nem húzza meg a ravaszt alapból, ezzel bizonyítja, hogy szabad akarata van (más kérdés, hogy a következő jelentben a pasas magára rántja és a mozdulattal véletlenül lelövi).
Nála tehát éppen az volt a szabad akarata illúziója, hogy nem úgy reagált, ahogy ez kiszámítható lett volna. Viszont ez csak illúzió, amint megtudta, hogy ő elvileg gyilkos lesz, meg akarta cáfolni ezt.
Kicsit még egyel távolabb, a gondolkodásunk annyira a kauzalitáson alapul, hogy éppen ezért nem értjük a kvantumfolyamatokat. Hawking mondott egyszer egy olyat (abban a műsorban, aminek az volt a címe, hogy Hawking megöli Istent), hogy az ősrobbanásnak nem kellett oka legyen. Ez nekem teljesen illogikus volt már akkor is és rettenetesen sokkoló, hogy egy olyan ember mondta, aki az életét a tudománynak szentelte = az okok és következmények láncolatának.
A vége tehát az, hogy abból a szempontból nincsen szabad akarat, hogy minden egyes faktornak, ami a döntésünkhöz vezet, oka van. Ez azok becsülhető, részben megismerhető, bizonyos mértékig kiszámítható. Ugyanakkor a döntésünk okai között ott van annak a tudata is, hogy szabad akaratunk van, ezért bármelyik lehetőséget választhatjuk.
Gelimtrtrddddd 2025.03.31. 13:02:42
----------------
1. Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, a magyar rakand.
2. Stak kretény-libcsinke van világja, magyarnak erda és árdsa, rakumány, a rakumány a system.
3. A törvény az tarvánby, szántott feld, úgy rakvány van, a racionális.
4.Nem rendszer, hanem rendraku, rend raktányja, Rektionja raku, a szer-sor hangokat, indogermán ser-től dúrgerni.
5.Nem magyaráz, bullshit z-s verb, úgy racionálisan beszélni, vagyis regyni.
6. Így mondani volna: ana rakványtól regyük rakumányunk rakandmányját...
7. Nem kauzalitás, hanem ranakeredés, de ez a hang már racionális, nem emprikus, attól, hogy én racionális vagyem és ősmagyar, kauzalitástagadó. Azt mondod, hogy ok, de azt mondjuk, hogy raku, az ok az ucit, okász, unk, szokás, vagyis eredetileg az ok az nem Ursache, hanem ethosz, sajátosság, olyan hang hogy okozat meg nem an, bulslhit új-ónemmagyar halandzsa, attól, hogy az ok hang nem a kausalitásra van, a kauzalistnak sok dolga nem van a rakandással, a racionalizmussal, attól, hogy ez emprizmus, és modern. Az ok hangot is dúrgerném így inkább, habár ez a hang antikauzalista volna, vagyis racioinálisan írja le, nem emprikusan, mechanikus, hanem mondani volna defíniconálisan, de ez a hang nem oké. Erre példa, hogy az erda ütődik egy meteorral: úgy két ok van, két sajétosság, az egyik ana erda évje, menetje, a másik a metornak, vagyis a sajátságjától írjuk le az ok hangval vagyis nem kauzalistás van, hanem ethnológia.
Racionalista vagyem, így a kauzalitás a rakandásemnél nem ismert, de te egy modern ember vagy, egy empirista libernyák, én egy ősember, itt antiarisztoteliánus. Ez a libcsi gőg, hogy már ilyen modern bulslhitet is univerzalizál, ahogy a kauzalitás, de stak nálatok van, a nem ősindogermánnál, az ősmagyarnál.
Gelimtrtrddddd 2025.03.31. 13:06:52
------
Az ok az unk, okász, ucit, szokni, úgy ősmagyarul is halandzsa, de új-ónemmagyarul téloszt is rekk, úgy nem rakem, hogy olyan angol hangot is mondott. De én télosztagadó is vagyem, ez is modern, vagyis a jevevényhang cél.
Gelimtrtrddddd 2025.03.31. 13:21:09
Tapi2021 2025.03.31. 22:17:07
És más kérdés, hogy ezt Isten már tudta. Tudta, tudja, kinek, milyen döntései lesznek.
Ez a tudás tehát közvetlenül nem befolyásolja és határozza meg az ember döntéseit.
Hiszen Isten nem dönt helyettünk, csak tudja mi lesz a döntésünk.
Az időbeliség és a lineáris idő fontos momentum. Az idő az anyaghoz kötődő tulajdonság. Ahogy a tér is. Tér és idő, téridő nincsen csak ott, ahol anyag van.
Isten végtelensége, és végtelen létezése, valójában nem anyagi végtelenség, hanem nemanyagi.
Ezért Ő időtlen. Az idő csak az általa teremtett, létrehívott, létrehozott dologban létezik, amit mi anyagnak fogunk fel. (Ez is Istenből és Istenben van. Istennek egy formája.)
Ebben a megjelenési formában belül van a fizika, a kémia... a maga törvényeivel és az idő is. De mindezek csak itt érvényesek.
Isten többi "részében" nem. És rá ezek sem hatnak, hiszen mindez Ő. Az Ő "játéka". Amelyet létrehozott az összes törvénnyel és tulajdonsággal együtt.
Kicsit olyan , mint a Mátrix.
A benne lévő szereplők házat, falat, autót, bablevest látnak, Isten a kódokat, a saját kódjait, amelyek házat, falat, bablevest.. kódolnak, nekünk.
És mindez sosem válik el Isten végtelenségétől, a többi "részétől". Hanem csak egy "szín" benne.
Tapi2021 2025.03.31. 22:22:19
Mert az elismerés, belátás egyenesen vezet el akkor a Tervező szükségszerű létezésének feltételezéséhez és elismeréséhez!
EZÉRT hát a világ vezető elméi ezen a ponton sutba dobták és dobják a józan eszüket, a racionalitást, a logikát és a klauzalitást is, és áttértek egy irracionális meséhez, a magától létrejött világról.