Régi tervem Magyarország és Bulgária életszínvonalának összehasonlítása az utóbbi 30 évre visszamenőleg.

Nincs jobb adat, mint a havi nettó átlagbér.

Bár ez önmagában is fontos adat, érdemes korrigálni ezt a pénz vásárlóértékével. Mit jelent ez? Azt, hogy egy adott összeg nem feltétlenül azonos értéket képvisel mindenhol. Ezt mindenki tudja, aki járt Magyarországon, valamint nála szegényebb és gazdagabb országban. Ezer forint kevesebbet ér Angliában, mint Magyarországon, de viszont többet ér Ukrajnában, mint Magyarországon.

Az egyes értékeket átváltottam euróra. A felhasznált árfolyam az év középértéke. Bulgária esetében 1991-től a mindenkori hivatalos árfolyamot használtam, mivel ez megegyezett azóta a piaci árfolyammal. 1980-1990 között Bulgária esetében a feketeárfolyamot használtam, mivel a hivatalos árfolyan jócskán elmaradt a valóságtól. Magyarország esetében 1982-tól a mindenkori hivatalos árfolyamot használtam, mivel ez megegyezett a piaci árfolyammal. 1980-1981 között Magyarország esetében az úgynevezett turistaárfolyamot használtam, mivel a normál hivatalos árfolyam jócskán elmaradt a valóságtól.

Az euró előtti időszakra német márkát használtam, megszorozva a márka/euró árfolyammal, melyen az euró bevezetésre került Németországban.

kék vonal – Magyarország, zöld vonal – Bulgária

Egy fontos megjegyzés: ezek az adatok csak a két ország összehasonlítására alkalmasak egy adott pillanatban, de nem az országokon belüli életszínvonal változásának mérésére. Miért? Mert ezek folyó értékek. Az életszínvonal változását egy külön cikkben fogom elemezni, ott rögzített értékeket fogok figyelembe venni. Hozzáteszem: a vásárlóértéken számított adatsor már ad valamiféle elképzelést életszínvonal változásáról, de még így sem alkalmas annak pontos meghatározására.

Jól látható: közel azonos volt a két ország szintje a 80-as évek elején. 1982-ben Bulgária meg is előzte kicsit Magyarországot, ez a magyar adósságválság ideje, mely Bulgáriát nem érintette: a hasonlóan nehéz helyzetben lévő Bulgária ugyanis hatalmas pénzügyi segélyt kapott a Szovjetúniótól, míg Magyarország nem, Magyarország kénytelen volt az IMF-hez fordulni.

Az adósságválság leküzdése után azonban Magyarország ismét beérte Bulgáriát, majd mindig feljebb volt Bulgáriához képest,

A rendszerváltást megelőző években mindkét ország hatalmasat esik, majd a rendszerváltás sokkal negatívabban éri Bulgáriát. Az első bolgár pénzügyi válság1990-1991 között volt.

A rendszerváltás utáni stabilizációt követően Magyarországon meredeken emelkedik egészen 2002-ig, míg Bulgária – bár 1994-ben beéri Magyarországot – sokkal lassabban növekedik, sőt 1997-ben ismét esik, ez a második bolgár pénzügyi válság ideje, miközben Magyarországon nem volt ebben az időszakban pénzügyi válság.

2002-től mindkét ország esik, közel azonos arányban, azaz a különbség köztük nem változik: Bulgária a magyar szint kb, 60-70 %-án áll ebben az időszakban.

2012-2015 között viszont Bulgária növekedése megmaradt, míg Magyarország csökkent, így csökkent a különség is: elérve a 80-90 %-os szintet.