Alapvetően minden kommunista állam Sztálin utáni propagandájának szerves része volt az a hazug szöveg, hogy "mi mások vagyunk, nem olyan, mint a többi szocialista állam".

S ezt mindenhol bevette a nagy többség. A sutogó propaganda nagy eszköz volt, s a kommunista állampártok értettek hozzá profiszinten.

Romániában a nemzeti érzelmekkel és a független külpolitikával játszottak, Lengyelországban a vallásszabadsággal és az utazási szabadsággak, Magyarországon a nyugati áruk meglétével.

A magyar sajátosság az volt, hogy Magyarországon az átlagember még azt is elhitte, hogy a fővezér "jót akar", de nem tehet jót, mert a "rohadék ruszkik" megkötik a kezét. Na, ezt egyetlen másik szovjet csatlósállamban sem vette be senki.

Erről a jelenségről hallottam egy viccet a 80-as években. De egyszer csak, mert - jellemző módon - nem terjedt el. A többség nem értette meg.

A vicc:
Megkérdezik a községben a tanácselnököt miért nem épül meg végre a járda a fő utcában.
- Mi megépítenénk, de - itt lehalkítja a hangát - az oroszok nem engedik.