magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

Ballib trianonozás

Ostoba cikk a Népszavában, de érdemes olvasni, mert kiválóan felmondja a ballib mítoszokat a témában.

Lássuk a cikk főbb abszurd állításait:

"Kimaradhattunk volna a háborúból, de a nacionalizmus, az irredentizmus, a tekintélyelvűség és a felsőbbrendűség érvényre juttatásának szándéka az akkori politikai vezetésnek fontosabb volt minden más szempontnál."

Nos, nem, nem maradhattunk ki. Magyaország nem volt akkor független ország, s a külpolitikai döntésekbe a magyar kormányzatnak csak részben volt beleszólása.  Az osztrák félnek pedig fontosabb volt mindennél Németország törekvéseinek támogatása.

Hozzáteszem: Magyarországnak nem állt érdekében ez a háború, szóval miféle nacionalizmus vagy irredentizmus? Akkoriban a magyarok közül csak a csángók voltak a határon túl, Romániában, Románia pedig éppenhogy semleges állam volt a háború első 2 évében.

"Az elszakított területek lakosságának kétharmada nem magyar volt, és azok a nemzetiségek, akik többségben éltek az elcsatolt területeken, boldogok voltak, hogy elszakadhattak Magyarországtól. Ez a tragédia. Az akkori magyar politikai vezetés az erő nyelvén beszélt a kisebbségekkel. Soha nem tekintette egyenlőnek őket. Nem úgy bánt velük, hogy az otthonuknak és hazájuknak érezzék Magyarországot, egyenrangú polgárként élhessenek benne."

Az állítás első fele persze igaz, a magyarországi kisebbségek örültek Trianonnak. Mert ők is nacionalisták voltak, mint a magyarok. A szerző kettős mércét alklamaz: a nem-magyarok nacionalizmus, úgy tűnik, pozitívum, míg a magyaroké meg negatívum, furcsa...

A második fele az állításnak viszont teljesen téves. A valóság az, hogy semmilyen kisebbségi politikával nem lehet harcolni az ellen, ha egy kisebbség eleve el akar szakadni az országtól. Példaként lásd a mai katalánokat. Katalónia olyan mértékű autonómiával rendelkezik, hogy szinte már önálló állam, s lám, mégis önálló államot akarnak. Nos, Magyarországon ugyanez volt, a délvidéki szerbek Szerbiához akartak csatlakozni, az erdélyi románok Romániához, az autonóm Horvátország el akart szakadni, stb. A magyar nemzetiségi politikai bármit is tett volna, ezen változtatni nem tudott volna.

Végül az aktuálpolitika:

"Ezért a magam részéről elutasítom, hogy a fideszes-jobbikos parlamenti többség – visszaélve a trianoni békeszerződés következtében más államokban kisebbségi helyzetbe került magyarokkal való természetes együttérzéssel – politikai gesztusokkal, az állampolgárság és a választójog határon túliakra való kiterjesztésével, a Jobbik részéről a területi revízió követelésével mérgezi Magyarország és szomszédai, illetve az anyaországi és kisebbségi magyarok kapcsolatát."

A 90-es évek ballib dogmái ezek, hogy legyünk kicsik. A történelem viszont másra tanít: csak az lehet sikeres, aki kiáll érdekeiért, azokat hangoztatja.

 

Címkék: politika
3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr214161011

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lovrin 2018.08.10. 22:27:38

Ha nem jön az 1. világháború Magyarország számára továbbra is gondot okozott volna a kisebbségi kérdés és valamilyen szintű elszakadás lett volna évtizedekkel később. VISZONT:
- Nem biztos hogy egy teljes szétesést jelent, lehet csak egy erős autonóm "kantoni" rendszert, amit már Jásziék és Ferenc Ferdinánd is propagált
- Biztosan több területünk marad, magyarok maradnak kulcsfontosságú határmenti nagyvárosok amik ma határon kívül vannak: Pozsony Losonc Kassa Ungvár Munkács Szatmárnémeti Nagyvárad Arad Szabadka
- Erdély valamilyen szinten magyar marad, a Székelyföld biztosan
- Bármilyen időnyerés a mi javunkat szolgálja, a vegyes területek lassú magyarosodásával. Az 1910-es évek elején szépen nőtt a magyarok aránya mindenhol.

Ez a négy tényező elég lett volna abban, hogy Trianon ne legyen akkora tragédia amekkora lett.
Magyarország 1941-es határai kis alakítással egyébként egész stabil és használható határok lettek volna, a maguk módján igazságos felosztást jelentettek.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.08.11. 08:05:11

@Lovrin:

Akkor is elszakadtak volna előbb-utóbb. Az autonómiát az fogadja el, aki nem lát MÉG esélyt a függetlenségre.

Amit leírsz, az volt a magyar kormánypolitika 1867 után, csak nem maradt rá elég idő, s a totális háborús vereség az egészet értelmetlenné tette.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.08.11. 09:31:13

Abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy bárki is el akart volna szakadni, hiszen nem kérdezék meg őket.... A német többségű Ödenburg valahogy mégicsak úgy döntött, hogy neki jobb Magyarországon.
A vegyes területek abszolút nem magyarosodtak volna el (A Magyarok Csehszlovákiában című 1938-as könyv ezt nagyon jól tárgyalja) hiszen ezen az alapon a folyamat fordítottan működött volna, vagyis ma már az országhatár lenne a nyelvi határ is. Az említett kötetben például részletesen kielemzik a Bél Mátyás féle népszámlálást, és szépen ki is derül, hogy az 1770-es 818 vegyes település 80% 1910-ben is vegyes település volt, kb. azon határok mellett amit a bécsi döntés kijelölt.
Trianon akkor lehetett volna kevésbé tragikus ha 1918 végén nem egy kretén ember, 1919 jórészében meg nem egy kretén eszme uralkodik az országban.
valtozomult.blogspot.com/2017/09/megerteni-trianont.html
valtozomult.blogspot.com/2016/03/kun-bela-nagy-eselye.html
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása