magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

Nyelvi kategóriák

Korábbi cikkemhez, íme pár kifejezetten érdekes nyelvi kategória. Mindenhol meg fogom írni, mi a helyzet az általam beszélt 5 nyelvvel (magyar, bolgár, spanyol, orosz, angol) és további 10 nyelvvel, melyből rendelkezem valamilyen szintű ismeretséggel (latin, ógörög, héber, koreai, szuahéli, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, szlovén, finn, baszk, asszír). Kiválasztottam 8 kategóriát: 4 hangtanit és 4 nyelvtanit.

Hangsúly

A világ nyelveinek kb. felében nincs rögzített hangsúly. Felében a hangsúly rögzített, a leggyakoribb helyzet az első szótag és az utolsó szótag.

  • nincs rögzített hangsúly: bolgár, spanyol, orosz, angol, latin, ógörög, koreai, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, szlovén, baszk,
  • rögzített hangsúly első szótagon: magyar, finn,
  • rögzített hangsúly utolsó szótagon: héber,
  • rögzített hangsúly utolsó előtti szótagon: szuahéli, asszír.

Alapvetően a mozgó hangsúly előnye: a nagyobb dallamosság. Természetesen jóval könnyebb megtanulni a rögzített hangsúlyt mozgó hangsúlyú anyanyelvvel, mint fordítva.

Szóhanglejtés

Hanglejtés minden nyelvben van természetesen. A nyelvek kétharmadában mind szó, mind mondat szinten, egyharmadában csak mondat szinten. Egyes kelet-ázsiai, afrikai és más nyelvekben bonyolult hanglejtés rendszer van.

Amikor annak idején úgy döntöttem, megismerkedem egy kelet-ázsiai nyelvvel, éppen azért választottam a koreait, mert abban kivételesen nincs szóhanglejtés (a kínaiban, japánban, vietnámiban van). A zenei hallásom se jó, szóval meg akartam kímélni magamat a hanglejtésektől. A kínaiban pl. 5 szóhanglejtés van: 5 a mandarinban és 6 a kantoniban. Ezek közül én 3-at vagyok képes meghallani, s azt hiszem, nem vagyok ezzel egyedül.

Valószínűleg a világ egyik legbonyolultabb feladata, amikor egy szóhanglejtés nélküli anyanyelvű ember meg akar tanulni egy szóhanglejtéses nyelvet: először csak az egyes hanglejtés típusok helyes megkülönböztetéséhez hetek kellenek, majd hónapok az utánzáshoz.

https://www.youtube.com/watch?v=3bptcM1hf1E
ha valakit érdekel: vietnámi csaj magyarázza elég jól a vietnámi szóhangsúlyokat (angolul)

Összes "nyelvem" szóhangsúly nélküli, egyedül a szerb-horvát-bosnyák-montenegróiban és a szlovénben van szóhangsúly, de sokkal-sokkal egyszerűbb a távol-keleti rendszereknél: 2 szóhangsúly van, szerepük korlátozott, s az anyanyelvi beszélők jelentős része nem is használja őket.

Magánhangzók száma

A leggyakoribb: 5-6 magánhangzó megléte. Ennél több ritkaság, s az ennél kevesebb még nagyobb ritkaság. Tudomásom szerint a kaukázusi nyelvek a rekorderek: az abházban pl. közel 60 mássalhangzóhoz van 2 magánhangzó.

Az egyszerűsék kedvéért itt csak a teljesértékű magángangzó fonémákat figyelembe véve, de belőlük is kivéve a kettőshangzókat, a hangsúly hiányában redukált hangokat, és azokat az eseteket, ahol az eltérés jól leírható szimplán rövidség/hosszúság mentén:

  • 5 magánhangzó: spanyol, latin, héber, szuahéli, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, baszk,
  • 6 magánhangzó: bolgár, orosz, asszír,
  • 7 magánhangzó: ögörög,
  • 8 magánhangzó: koreai, szlovén, finn,
  • 9 magánhangzó: magyar, angol (amerikai).
  • 11 magánhangzó: angol (brit).

Zöngésség/zöngétlenség

Gyakorlatilag minden európai nyelv jellemzője, hogy vannak zöngésségi párok a mássalhangzóknál. A magyarban például a következőek ezek:

  • zárhangoknál: k/g, p/b, t/d, ty/gy
  • réshangoknál: f/v, sz/z, s/zs,
  • zár-réshangoknál: c/dz, cs/dzs.

Nem alkotnak párt a magyarban:

  • csak zöngés: m, n, ny, l, r,
  • rendesen zöngés, de zöngétlenedhet (viszont a zöngétlen változat nem önálló fonéma): j.
  • rendesen zöngétlen, de zöngésedhet (viszont a zöngés változat nem önálló fonéma): h.

Na most, úgy tűnik a zöngésedés/zöngétlenedés általános jelenség, pedig nem az. Annak ellenére, hogy logikus lenne, hiszen a könnyebb ejtés miatt a hangok hatnak egymásra, s a zöngésség szerinti különbség igencsak nehezíti két szomszédos hang ejtését.

Viszont ténylegesen a következő esetek lehetnek, kicsit leegyszerűsítve:

  • a zöngésségi asszimilálódás lehetséges, de nem kötelező, jellemzően stílus kérdése, azaz a művelt beszéd nem asszimilál, míg a köznapi igen: spanyol, latin, héber, baszk - nyilván ez a legszabadabb állapot, hiszen bárhol lehet zöngés és zöngétlen hang is, íme egy példa, mely magyarul és spanyolul szinte azonosan hangzik: "Afganisztán" - a szó eleje spanyolul ejthető "afg" vagy "avg" alakban is, míg magyarul csak "avg" alakban,
  • kötelező zöngésségi asszimiláció, jellemzően hátrafelé, de esetenként előre is: magyar, angol, ógörög, szuahéli, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói,
  • kötelező zöngésségi asszimiláció, jellemzően hátrafelé, de esetenként előre is + szóvégen a zöngések átmennek zöngétlen párjukba: bolgár, orosz, szlovén, asszír,
  • ahol teljesen kötött mindez, a zöngés-zöngetlen párok egyetlen fonéma, a normál ejtés a zöngetlen, míg amikor két zöngés hang közé kerülnek, zöngésednek: koreai - a koreiaknak a legnehezebb emiatt, számukra megerőltető máshol mint két zöngés hang között zöngés hangot ejteni a zöngés/zöngétlen párokból - pl. a "Budapest" szó leggyakoribb ejtése kb. "pudabheszüdü".

A finnt nemigen lehet sehová se besorolni, eredetileg nem is voltak benne zöngés zár- és réshangok, csak idegen szavakban.

Nyelvtani nemek száma.

  • nincsenek nyelvtani nemek: magyar, koreai, finn, baszk,
  • 2 nyelvtani nem: héber, asszír,
  • 3 nyelvtani nem: bolgár, spanyol (valójában csak 2 van, s maradványai a harmadiknak), orosz, angol (valójában nincsenek, csak maradványok), latin, ógörög, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, szlovén,
  • 8 nyelvtani nem: szuahéli.

Esetek száma

Itt örök vita, mi számít esetnek. A legszorosabb meghatározást figyelembe véve: csak az eset, mely minden névszón használható (tehát pl. nincs korlátozva tulajdonnevekre, névmásokra, stb.), s minden számban is létezik.

Az eredmény:

  • nincsenek esetek: bolgár, spanyol, angol, héber, szuahéli, asszír,
  • 4 eset van: ógörög,
  • 5 eset van: latin,
  • 6 eset van: orosz, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, szlovén,
  • 12 eset van: koreai, baszk,
  • 15 eset van: finn,
  • 17 eset van: magyar.

Névelők

  • Határozott és határozatlan névelő: magyar, spanyol, angol, baszk, asszír,
  • Csak határozott névelő: bolgár, ógörög, héber,
  • Nincsenek névelők: orosz, latin, koreai, szuahéli, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, szlovén, finn.

Udvariassági használat

Azaz ki van-e fejezve az adott nyelvben az udvariasság nyelvtani eszközzel. Lásd magyarul: Ön/maga.

Íme az egyes nyelvekben az udvariasság kifejezése:

  • többes szám második személy használata: bolgár, orosz, szerb-horvát-bosnyák-montenegrói, szlovén, finn (alig van használatban),
  • harmadik személy használata: héber (alig van használatban), asszír,
  • önálló személyes névmás és második személy használata: baszk,
  • önálló személyes névmás és harmadik személy használata: magyar, spanyol,
  • nincs kifejezése: angol, latin, ógörög, szuahéli,
  • 7-szintű rendszer önálló nyelvtani elemekkel: koreai (5 van aktív használatban, 2 elavultnak számít).

Címkék: nyelv
13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr7416367356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vergyula 2021.01.12. 06:30:08

Jó cikk, még jobb lenne több példával.
Érdekelne a 8 szuahéli nem..... a teljes LMBTQ-paletta benne van?
Illetve a 17 magyar esetet sem tudnám most fejből felsorolni... egy link is sokat segítene.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.01.12. 06:50:33

@vergyula:

A magyar esetekkel az a gond, hogy vitás hány van.

A két szélsőség a 40+ és a 0.

A legelfogadhatóbb álláspont szerint az az eset, ami nem képző, azaz nem alkot új szót, s alkalmazható minden számban, szóval:

nominativus: -0
accusativus: -t
dativus: -nak/-nek
instrumentalis: -val/-vel
illativus: -ba/-be
inessivus: -ban/-ben
elativus: -ból/-ből
sublativus: -ra/-re
superessivus: -n/-on/-en/-ön
delativus: -ról/-ről
allativus: -hoz/-hez/-höz
terminativus: -ig
adessivus: -nál/-nél
ablativus: -tól/-től
casuatlis-finalis: -ért
translativus: -vá/-vé
essivus: -ként

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.01.12. 06:56:46

@vergyula:

Szuahéli: a nemeknek nincs közük a biológiához, pl. eleve nincs hímnem és nőnem, a kettő egy nem, pl. "yeye" = "ő".

Aszerint vannak, hogy hogyan részei a valóságnak, pl. van ember nem, van állat nem, növény nem, bogár nem, hely nem, étel nem, stb. S persze egy rakás kivétel.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.01.12. 07:50:48

@MAXVAL birсaman közíró: nekem egy (gyengébb szellemi képességű) olasz kollegám nem értette (illetve úgy tett csak, természetesen) azt hogy Lino Ventura, így magyarosan kiejtve. Líno Ventúra volt a helyes megfejtés.
A cuki vietnami lányon jól hallatszódik a régi világháborús anekdota az L és a R betűkkel.
Nekem van egy Magyar Afrika Társaságos szuahéli nyelvkönyvem, az a nemeket osztályoknak nevezi, de ez gondolom csak szőrszálhasogatás?
Hogy @vergyula: t megijesszem, a balti nyelvekben az alanyesetnek is van jele (megfelelően az egy szó=minél több info célnak), a Vilnius alanyesete a Vilnónak, a Kaunas a Kovnónak.

vergyula 2021.01.12. 08:08:03

@Deak Tamas: Öööö, hogy mi? Nálunk ugye az alanyeset az alap, mondjuk úgy, szótári alak. Viszont ha az alanyeset már ragozott, akkor mire használják az alapot?

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.01.12. 08:33:31

@vergyula: hát ez a poén, hogy nincs, hiszen ezért gondolják (én bizonyítottnak is látom) hogy az indoeurópai ősnyelv mesterséges, gyártott közvetítő nyelv. Mivel minden szónak megvan a maga nyelvtani jellemzője, így például a szórend is tökmindegy, ha a mondaton belül a szavak logikai összetartozására utaló nyelvtani jellemző egyértelmű.
Latinban maradt ez még törmelék szinten, a jó példa az arma virumque cano, meg a senatus populusque romanus, ahol az "és" szó teljesen más helyen van, mint amire vonatkozik.
A balti nyelvek hasonlít(hat)nak az indoeurópai ősnyelvre, az ottani lakosság már többezer éve nem mozdult.
Bizony, ezért is jobb lenne, ha az angolt végre felváltaná valami értelmesebb közvetítő nyelv, szubjektíve szerintem a görög latin betűkkel volna a legjobb.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.01.12. 08:42:00

@Deak Tamas:

Ez olyan, mint hogy a magyarban hány eset van. Akik szerint az "eset" indoeurópai kategória, azok szerint NULLA, mivel szerintük a magyar névszórag nem esetrag.

Ahogy egyesek szerint a szuahéli szóosztályozás nem nem.

Szóval ez viitatéma.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.01.13. 12:38:42

@Deak Tamas:

Minden érdekes, amikor valaki ok nélkül tanul nyelvet. Szeretem az ilyen embereket.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.01.13. 12:43:47

@MAXVAL birсaman közíró: tökéletesen igazad van. Ha magamnál okot keresnék, az simán az, hogy ez buli. Szórakoztató is, amikor használod, szellemi gyakorlat, az adott országban meg praktikus segítség.
Nem utolsósorban pedig, akivel tudsz beszélni, azt megérted, akihez viszont az anyanyelvén szólsz, annak pedig megnyílik a szíve.
(Amúgy ez a lányka a jó példa. Van másik csatorna, egy modoros filippín p*a aki szlovákul tanul - szlovák férjjel ! - és irritálóan nem megy neki. A szerbül tanuló lánykát amúgy a vietnámi tonális video mellé ajánlották :) )

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2021.01.16. 12:22:23

Köszi a vietnámi példát. Most már biztosan nem fogok ilyen nyelveket tanulni. :-))))))))))
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása