Idegen nyelv tanulásánál a legnagyobb probléma mindig a kiejtés. A nyelvtan megtanulható és begyakorolható 100 %-osan, a szókincs pedig a legkisebb nehézség.
A kiejtés mindig hatalmas gond 6-7 éves kor utáni nyelvtanulásnál. Addigra ugyanis beállnak a hangképző szervek egy adott helyzetbe. S onnan aztán nem mozdulnak többé. A beállás azt jelenti:
- nem képes többé az ember a saját nyelve szemszögéből "felesleges" hangok képzésére,
- nem képes sok esetben még különbséget se tenni egyes más nyelvekben különböző hangokat,
- rögzülnek a fonémahatárok, azaz mely hangok alkotják ugyanazt a fonémát.
Valójában ez utóbbi a legkevésbé ismert, mégis a legnagyobb gondot okozó probléma.
De most a hangsúlyról, mely a kérdés egy specifikus része. A téma szempontjából a hangsúly azt jelenti, hogy nem minden szótag ejtése azonos egy szón belül, van egy kiválasztott "hangsúlyos" szótag. Röviden a következő a helyzet.
Alapvetően 4 főtípus létezik:
- dinamikus hangsúly, azaz a hangsúlyos szótag erősebben, nagyobb légárammal van ejtve,
- zenei hangsúly, azaz az a hangsúlyos szótag hangszíne magasabb,
- mennyiségi hangsúly, azaz a hangsúlyos szótag hosszabban van ejtve,
- nincs hangsúly, azaz minden szótag ejtése közel azonos.
A dinamikus hangsúly a leggyakoribb, ma Európában ez a legelterjedtebb. A magyar is ilyen.
A dinamikus hangsúlyú nyelvek esetében van ahol a hangsúlytalan magánhangzók ejtése minőségileg más, mint a hangsúlyosoké (ennek neve magánhangzó-redukció), s van ahol ilyen jelenség nincs. (A magyarban pl. ilyen nincs.)
Mind a dinamikus, mind a zenei hangsúlynál lehetséges, hogy az adott nyelvben vannak rövid-hosszú magánhangzók, s az is, hogy nincsenek.
Megesik - ritkán -, hogy egy nyelvben egyszerre van jelen a dinamikus és a zenei hangsúly.
A mennyiségi hangsúly esetében nem létezhetnek rövid-hosszú magángangzók, hiszen ez hangsúlyfüggő.
Ahol nincs szótaghangsúly, ott gyakori, hogy a nyelvben tónusok vannak. A tónus tulajdonképpen ugyanaz, mint a zenei hangsúly, azzal az eltéréssel, hogy utóbbi esetben minden szótag "hangsúlyos", azaz hordoz valamilyen tónust. Pl. a kínai ilyen. De önmagában a tónusok megléte nem zárja ki a hangsúlyt, lásd japán. S az is lehetséges, hogy nincs se hangsúly, se tónus, lásd koreai (bár ez vitatott).
Mi okoz nehézséget? Alapvetően a következő esetek:
- zenei hangsúly nélküli nyelvű ember zenei hangsúlyos nyelvet tanul, ez pont olyan nehéz mint tónusos nyelvet tanulni tónus nélküli nyelvű számára, lásd egy átlag magyar számára még a tónus meghallása is probléma, nem hogy utánzása - fordítva nincs nehézség: a tónusos nyelvű ember megjegyzi, a célnyelvben minden szótag semleges tónusú, s kész,
- mennyiségi hangsúlyos nyelvű ember más típusú nyelvet tanul, itt a hangsúly és a hosszú magánhangzó összeforrt érzetének elválasztása rendkívül nehéz, lásd az oroszok beszédét más típusú nyelven - fordítva itt szintén nincs gond, egy átlag magyar simán megszokja, hogy oroszul a hangsúly az hosszúság is,
- magánhangzó-redukció megléte és hiánya - itt a nehézség kölcsönös, a redukcióval rendelkező nyelvű ember "elharapja" a szótagokat a célnyelvben, míg fordítva meg "mekegés" van.
Bolgár-magyar viszonylatban a probléma jellemzően ez utóbbi. A bolgárok redukálnak és nem értik a hosszú hansúlytalan magánhangzókat, a magyarok pedig nem redukálnak. Pedig a 6 bolgár magánhangzó közül 4 redukálandó hangsúlytalan helyzetben (sőt, egyes kelet-bolgár nyelvjárásokban 5). Egyébként a redukció kelet-nyugat irányban csökken, a legnyugatibb részeken egyáltalán nincs. Ez az oka annak, hogy a legnyugatibb bolgár nyelvjárás alapján létrehozott macedón irodalmi nyelvben egyáltalán nincs redukció.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2022.01.20. 14:31:51
2022.01.20. 14:38:53
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.01.20. 14:40:31
Mindig az elsőn. Hosszú szavaknál lehet még egy hangsúly.
2022.01.20. 14:49:31
a 'szó 'össze 'tételeknél, az 'össze 'tett 'szavaknál.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.01.20. 15:03:59
De nem kötelező. Sokan így mondják, sokan meg nem. Nálam pl. szinte sosincs másodhangsúly, így szoktam meg.
2022.01.20. 15:05:32
a pláza nyelvben: kisburival vagy nagyburival? kérdik a mekiben.
'millyen 'burgonyával! 'naggyal a'vvagy 'kicsivel'! e 'nemes 'hagyomány 'ugye 'bár 'veretes!
2022.01.20. 15:09:48
a másodhangsúly vidékies. és ha csak az van, akkor cigányos.
a 'testvér: városias.
a 'test 'vérr: vidékies.
a te'só: cigányos.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2022.01.20. 16:05:43
Én a mássalhangzóredukció miatt izzadtam az európai portugállal annyit ...
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.01.20. 16:11:47
Hát igen, ott bizony nem lehet rendesen beszélni legalább egy alapfokon helyes hangsúlyozás nélkül.
Míg az átlag európai nyelvekben ez csak zavaró, de a megértést ritkán befolyásolja.
A bolgár tanuló magyarok szinte sose sajátítják el a bolgár magánhangzók ejtését. Néha még én is rosszul ejtem, időnként meg szokták kérdezni tőlem emiatt "te macedón vagy?".
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2022.01.20. 16:26:33
2022.01.20. 16:29:55
agy magyar mandat akkar is arthata, ha agyaltalan nam hangsalyazal as csak agy maganghangzat hasznalsz.
---
elsődlegesen a mássalhangzó vázaknak van értelmük. és a magánhangzók ejtése adja az érzelmi többletet. van persze néhány kivétel is. nem mindegy, hogy szárnyalás, vagy szarnyalás.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.01.20. 16:58:03
Szerintem az lehet, hogy első emberi nyelvben a szavak 1 szótagból álltak, s ezt megtartotta a legtöbb nyelv, viszont így túl kevés szó van, ezért a tónusokkal kellett számukat növelni.
Míg a nyelvek kisebb része meg elment a többszótagúság felé.
De ez csak megérzés.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2022.01.21. 08:09:37
Én nagyon kajtatok valami elfogadható nyelvkönyvet az ősi csendes-óceánikörnyéki nyelvekről, amelyek állítólag pontosan ugyanolyan gondolkodásmódúak mint a magyar, minden elvont és valós fogalmat vizuális társítással vagy metonímiával közölnek.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.01.21. 08:41:54
Az a mostani fő elmélet, hogy ezek anyelvek Tajvan származnak.
Az egyes modern nyelvekből van nyelvkönyvem, ha ez segít.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2022.01.21. 08:50:50
- lushei
- lapp
- Gazella-félszigeti (jelentsen ez bármit, s legyen ez bárhol)
- észak amerikai indián nyelvek, elsősorban delaware
- Torres-szorosbeli
- Új Guineai
Az állítólagos forrás, ami nyilván minden ember könyvtárában ott van vagy hatvanhat példányban, Levy-Brühl L: Das Denken der Naturvölker. Übers v. Wilhelm Jerusalem. Wien 1921.