A liberális vészkorszakban, még pontosabban a 90-es évek legelején lett kitalálva a ballib axióma, hogy "nincs kormánypárti humor, a humor kötelezően ellenzéki".

Persze marhaság, hiszen ez azt jelenti, hogy az x nézetű humorista köteles hallgatni, amikor az x eszméjű párt van kormányon, esetleg köteles azonnal teljes véleményváltásra.

Nyugaton, pl. Amerikában igenis tudható melyik humorista milyen irányzatot képvisel, s ezzel semmi gond.

A 90-es évek elejei "kötelezően ellenzéki" humor azt eredmémyezte, megmaradt a korábbi cenzúra, életveszélyes volt nem igazodni a mindenkori ballib pártvonalhoz. S még a tényleg tehetséges Hofi Géza is megtette ezt: amint világos lett mi a helyzet, kb. 1990 közepén igazodott, s onnantól afféle ballib udvari humoristaként működött. S mivel láthatóan ez kényszer volt nála, a színvonala is drasztikusan esett.

Páran persze megpróbáltak a ballib pártvonal ellenében humoristának lenni, sajnos a legtöbbjük szerény tehetséggel rendelkezett a téren, lásd Szuhay Balázs próbálkozásait.

A liberális vészkorszak lassan kidolgozta az általános axiómáit a művészetre vonatkozóan:

• az igazi művész csakis független lehet, mert bármilyen elköteleződés megöli a művészi szabadságot,
• a függetlenség azt jelenti: az ember liberális, mert a liberalizmus nem elköteleződés, nem ideológia, hanem a tiszta szabadságszeretet megvallása,
• aki tehát nem független, s ezt még meg is vallja, az egyszerűen nem igazi művész, a függetlenség hiánya azonos a tehetségtelenséggel.

Azóta is, elvárt, hogy minden művész segítse a ballib ügyet. Hiszen ezzel bizonyítja függetlenségét, tehát tehetségességét is. Ha nem áll ki nyíltan, az még megbocsátható, hiszen pl. esetleg retteg Zorbántól, de ha valaki nyíltan vállalja ballib-ellenességét, azzal elismeri: ő tehetségtelen!

Egy időben még a sportra is igyekeztek ezt kiterjeszteni a ballib megmondóemberek, bár ott rendkívül nevetséges ez, hisz az eredmény vagy van vagy nincs, az nem művészet, hogy lehet róla vitázni.

Pedig ez a kontraszelekció biztos receptje. Bödőcs Tibor pl. azért tetszik a ballib keménymagnak, mert hevesen orbánoz. Miközben teljesen szerény tehetségű ember, sőt vannak jobbak nála a ballib oldalon, de azok nem orbánoznak direktben és éjjel-nappal. Pl. az én egyik kedvencem a szintén ballib, de nagyon tehetséges Varga Ferenc József:

A Bagi-Nacsa duó esetében érdekes: ők eleve nem közéleti humort visznek, a számaikban kevés a politika. Mégis, mivel a magánéletükben a Fidesz mellé álltak, hirtelen tehetségtelenek lettek a ballib szalonban. A szalon bosszúja irtózatos.

a hivatalos ballib axióma