Magyarországon is volt ilyen, 1968-1982 között.
1949-1968 között az árfolyam egységes volt, 1 USA-dollár valahol 12 Ft körül volt - egész pontosan: 11,74 Ft -, ez a rubel árfolyamán keresztül volt kiszámolva, valamilyen absztrakt számítás alapján, a valósághoz köze se volt. A dolognak sok jelentősége persze nem volt, hiszen eleve nem lehetett valutát vásárolni.
A valóságban a dollár értéke ennek a 3-4-szerese volt. Azaz aki behozott valamilyen nyugati árut, mely nem volt kapható boltokban, az simán el tudta azt adni 40-50 Ft közti árfolyamon számítva.
A könnyítés 1960-ban jelent: innentől aki dollárt beváltott készpénzre, azaz elsősorban külföldi turisták, már kapott "beváltási prémiumot", mégpedig 100 %-ot, azaz 1 USD készpénzért a beváltóhelyek 23,48 Ft-ot adtak. De ez csakis a készpénzre vonatkozott, a cégek esetében továbbra is a normál árfolyamon ment az elszámolás. S természetesen a cégeknek nem lehetett valutájuk eleve, ilyenje csak egyes kiemelt személyeknek lehetett, lásd kiküldöttek, külkeresek, stb. - az ilyen valutát meg senki se akarta volna beváltani, hanem vele inkább vásárolt a Konsumex- és az Intertourist valutás boltokban.
1969-ben a reformok kapcsán a magyar állam drasztikusan emelte az árfolyamot, immár 30 Ft lett 1 USD. A beváltási prémium maradt, ezt már "turista árfolyamnak" nevezték, szemben a másik "kereskedelmi árfolyammal".
1971-től megszűnt a rendeleti árfolyam, innentől az MNB döntött saját hatáskörben, de a szintje hasonló maradt.
Az IMF-csatlakozással szűnt meg a kettős árfolyam. Természetesen a forint továbbra is volt szabadon váltható, így a feketeárfolyam maradt. Mivel a hivatalos árfolyam egyre közelebb került a feketepiacihoz, ez utóbbi jelentősége folyamatosan csökkent, bár részben megmaradt egészen 1995-ig.
1995-ben lett a forint részben konvertibilis, de ez az emberek 99,9 %-a számára teljes konvertibilitást jelentett a gyakorlatban. (Hivatalosan teljes konvertibilitás csak 2001 óta van. 1995-2001 között még létezett bejelentési kötelezettség bizonyos összeghatár felett.)
Tulajdonképpen mi a valódi oka a kettős árfolyamnak? Alapvetően az, hogy egy ország védeni akarja pénzrendszerét, azt nem akarja kitenni külső nyomásnak. A kommunista rendszerben ez könnyen is ment, hiszen a gazdasági tevékenység szinte egésze állami kézben volt. Mindennek az ára persze az volt, hogy kialakult a hiánycikkek fekete piaca, melyeknél nem érvényesült a hivatalos árfolyam logikája. Ha pedig az állam érvényesítette a hivatalos nyomott árfolyamot importcikkek esetében is, ott pedig kénytelen volt bevezetni exporttilalmat.
Ezért Kádár alatt a magyar vám jobban nézte, hogy az emberek mit visznek ki az országból, mint hogy mit hoznak be. Hosszú tiltólista volt arról, mit nem szabad kivinni. Pl. kávét. Ugyanis a kávé import, s azt a rendszer nyomott árfolyamon árulta, ezért valahogy meg kellett akadályozni, hogy bárki is megvegye azt, feketepiaci árfolyamon számítva olcsón, majd kivigye.
Ha egy országban kapitalizmus van, akkor a kettős árfolyam fenntartása biztos út a gazdasági csődhöz. Mexikóban ez történt a XX. sz. 70-es, 80-as éveiben. Én pont a válság alatt jártam Mexikóban, ez 1982 decembere volt. Az állami árfolyam 12 mexikói peso volt 1 USD-re, de a fekete árfolyam 150 peso volt. Az eredmény: Mexikó hihetetlen olcsó ország lett mindenki számára, akinél dollár volt. Az átlagember egyre rosszabb helyzetbe került: az államilag rögzített áraknak persze örült, de minden szabad termék meg egyre inkább igazodott a feketepiaci árakhoz. A gazdag réteg viszont egyre gazdagabb lett: elegendő volt oda-vissza váltani a pénzt, s ezzel mesés hasznot lehetett realizálni.
A vége az lett, hogy egyszerűen elfogyott a Mexikói Nemzet Bank pénze! Immár nem tudott váltani hivatalos árfolyamon az ezt igénylőknek. Az ország vezetése ekkor megadta magát: egyik napról a másikra bevezették a feketepiaci árfolyamot. Ez persze lavinát indított el, így a 80-as évek végére már 2 ezer peso fölé ment 1 dollár.
Csak az ezredforduló környékére sikerült stabilizálni a helyzetet. Jelenleg az árfolyam 1 USD = 18 új peso (= 18 ezer régi peso, 1993-ben le lett vágva 3 nulla).
Argentínában valami hasonló zajlik most, bár ott ezzel párhuzamosan bevezettek átváltási korlátozásokat is (havonta maximum 200 USD vásárolható személyenként jelenleg), így nem lehet bedönteni a helyi pénznemet szimpla pénzügyi műveletekkel. Viszont az eredmény: ha valaki dollárban fizet boltban, nem a hivatalos árfolyamon számolnak neki, hanem felette. Jelenleg 1 USD = 350 peso, de ha valaki dollárral fizet, 900 peso körül számolnak neki.
Kubában a helyzet egészen szürreális. Tulajdonképpen 4 árfolyam van. A normál váltásnál 1 USD egyenlő 24 kubai pesóval, de ezt a gyakorlatban csak hivatalos számításoknál, konverziós utalásnál és külföldi bankkártyákkal fizetéskor használják. Szóval az idegen turista, aki nem ismeri a helyzetet, s kártyával fizet ott ahol fizethetne készpénzben is, az ezt fizeti, s nagyon rosszul jár.
Ahogy ez az árfolyam van szintén, ha valaki kubai bankautomatából vesz ki pénzt. Ezért is az alapvető ajánlás: aki Kubába megy turistának, az vigyen készpénzt.
Maga a kubai állam - azaz nem a feketapiac! - 100-120 peso között fizet a dollárért, bankjegy váltása esetében.
A kubai magánszektorban - korlátozott, de már van - jellemzően 150 pesót számolnak 1 dollárért. Persze csak készpénzes fizetés esetében. Eleve nem jellemző, hogy nagyobb állami létesítményeken kívül elfogadnának bárhol kártyát.
Aki viszont a feketepiacon akarna eladni dollárt, ott már 220-250 pesót kap érte. Ennek oka: ezt kubaiak veszik meg, akik a kubai valutásbolt-hálózatban akarnak vásárolni.
Sajátos egyébként, de Kuba az egyetlen latin-amerikai ország, ahol az USA-dollárnál népszerűbb az euró. Euróval ugyanis egyszerűbb egy kubai számára valutaszámlát nyitni, amivel aztán hozzáfér a valutásbolt-hálózathoz.
Aki külföldi turistaként megy Kubába, annak ez a követendő:
- bankkártyával csakis a kubai valutásbolt-hálózatban fizessen,
- ahol elfogadnak valutát készpénzben, magánlétesítményekben, ott fizessen dollárban, euróban,
- egyébként meg váltson hivatalos váltóhelyen kubai pesót - ott nincs átverés-kockázat -, s ezzel fizessen mindenhol máshol.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ZorróAszter 2023.10.20. 11:00:19
Ugyanis például Argentína marhaexportja megy a MCDonaldshoz meg a többi hamburgeres hálózathoz. Mindek tömjék az argentínok zsebét ha megszerezhetők a farmok az olcsó pesóval.
Ugyanígy Magyarországon is sűrűkuss van arról, hogy életbeléptek a zsebszerződések.
2023.10.20. 11:04:03
2023.10.20. 11:07:22
kinyomtataják a dollárt. azt átváltják peso-ra. ami inflációt teremt. csakhogy ott ahol a peso-t felhasználják. argentinában. és kis színes papírokért cserébe felvásárolják őket. persze a latin amerikai kormányoknak lesz valamennyi dollárjuk, csakhogy az amerikai fed még nyomtathat akármennyit. a rendszer ennyire egyszerűen működik.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2023.10.20. 11:07:50
De csak akkor működik, ha a belső piacon árubőség van.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2023.10.20. 11:10:28
Persze. Argentína alapvetően sokszor tönkre lett téve, ez tény.
Anglia, majd az USA mindenben támogatta a helyi elit azon részét, mely anyagilag érdekelt volt, hogy az ország ne fejlődjön.
gigabursch 2023.10.20. 11:11:39
gigabursch 2023.10.20. 11:12:36
Szerintem járj utána a Grasham-törvénynek és értelmezd.
2023.10.20. 11:52:47
nyilván. ha nincs áru, akkor nincs mit védeni. tehát ehhez minimálisan egy fejlett agrárszocializmus szükséges. ami magyarországon létezett. és ebből következően a piacvédelem valamennyire működött. a magyar ipar a kgst korlátozásai és a nyugati embargó (cocom) ellenére is fejldődött, vagy fejlődgetett. a duális árfolyamrendszert meg kellett volna tartani. azt is. a kgst-t a posztszovjet térségben bilaterális megállapodásokkal. magyar-cseh, magyar-lengyel, stb. árucserét. illetve a ruszikkal bartell megállapodásokat kötni. a nyugati technológiát vegyesválallati formában engedni.
az mszmp-t átalakítani egy néppárttá, nyilván 56 megítélésén változtatni, a társadalmi egység mellett nemzeti összetartozást hirdetni, többes jelöléssel a hülye pártitkárok maradékát leváltani.
így kellett volna rendszert váltani. folytatva a megkezdett reformokat.
2023.10.20. 12:10:35
grasham törvénye leegyeszerűsítve az, hogy "a rossz pénz képes kiszorítani a jót". a duális pénztrendszer (vagy a kettős árfolyam) ezért működőképes. a nem-konvertibilis valuta ugyebár "rossz" pénz, mivel szabadon nem átváltható, azonbaz ez korlázotozza a konvertibilis "jó" pénzt.
a legjobb pénz nyilván az arany lenne. csakhogy magyarországnak 94.5 tonna aranytartaléka van. azaz 1 főre nagyjából 10 gramm jutna. 1 gramm arany 20-25 ezer forint. tehát egy főnek átlagosan 200-250 ezer aranyforintja lehetne. az nem túl sok.
és mivel magyarország tőke és árubehozatalra szorul, munkaerő export ellenében ezért ez a kevés aranypénz is kiáramolna. ezért a reformszocialista pénzrendszert kell visszaállítani.
a külföldről behozott árut a jegybank által meghatárzottan cca. 500 forintért váltják át. a jelenlegi 400 eurós árfolyam helyett. ami lényegében 10% vámpótlékot jelent.. ez növeli a lakosság kiadásait. ugyanakkor az állam kibocsáthat pénzhelyettesítőt. amivel az alapvető élelmiszerekhez olcsóbban juthatnak a kiskeresetűek. jegyrendszer lényegében.
persze ehhez szocialista is agrárium kell. ami előállítja az olcsó alapélelmiszert. és szocialista ipar, ami az alapvető ruhaneműt, vegyi árut, tisztálkodáshoz, egyszerű háztartási gépeket, a lakhatáshoz félkész termékeket eéllőállít. és ha valakinek nem tetszik a közért, a vasedény, a keravill és domus áruház kínálata, nem a tüzép telepen akar vásárolni, amit a tefu szállít ki, akkor vámpótlékot kell fizetnie.
természetesen a szocialista vállalatok versenyeznek. a hódgép, a hajdú háztartási gépei versenyeznek egymással. a keravill üzleteiben kapható ndk turmixgép, kivehető ajtós. amit az állami külkereskedelem importál úgy, hogy adnak a baráti országokból. ez a szocializmus újratöltve.
és mellette megjelenhetnek a kapitalista hipermarket is. vámpótlékokkal, vegyesvállalati formában. ez védi a helyi ipart, illetve a többség számára biztosítja a kispolgári létet, széles kispolgári réteget.
ZorróAszter 2023.10.20. 12:18:44
Bonyolult a probléma. A FED tulajdonosainak sincs olyan szabadkeze mint sokan hiszik.
Egy rossz lépéssel maguknak is szörnyű károkat okozhatnak. Vagy akár romba is dönthetik a dollárt.
De a dollár még mindig a világ legnagyobb ipara mögött van. És itt nem csak a látható rész az érdekes, hanem a potenciális teljesítőképessége még inkább.
2023.10.20. 12:20:25
svédországban is a szocializmust kell visszavezetni. nato tagok lesznek, ugyanakkor kénytelenek lesznek bevezeteni a késő kádárista modellt. a reformszocializmus nélkül a skandináv jólét se biztosítható.
a svéd kormány a félállmi ikea áruházban jegyrendszerrre az ifjú pároknak ad egy olcsó könyvespolcot és asztalt, széket a konyhába, ágyat a hálószobáa. kapható olcsó gyerekbútor, ifjúsági bútor. ezt kínálja a svéd "domus". jegyrendszerben a bútor korlátokkal olcsó, különben pedig drága. és ez lesz környezetbarát. a fogyasztás korlátozásával jár.
ZorróAszter 2023.10.20. 12:24:44
Argentinát eredetileg a britek használták a mai neokolonializmus, globális gyarmatosítás kisérleti terepeként. Nem tudom, miért és mikor engedték át az USÁ-nak. És mit kapott cserébe.
De pl. a brexitnél se tudjuk.
2023.10.20. 12:32:58
az oecd honlapján láthatod az elsődleges pénzteremtést. 2015-ös bázison közlik. nézd meg az ábrát.
data.oecd.org/money/narrow-money-m1.htm
az első az usa. toronymagasan. a háború előtt kigeneráltak temérdek dollárt. az majd kell nekik valamire. abból majd kifizethetik a hadianyagot, megvehetik ukrajnát. vagy amit akarnak.
leütik az entert oszt jó napot. persze, hogy ez esetben az dollárnak gyengülnie kellene, csak ezen dollárok tulajdonosai irányítják a pénzpiacot és fél világ dollárban tartalékol. tehát nem érdekük az árfolyamesés. és ott a temérdek pénz. nem kellett érte autót gyártani, vagy aranyat bányászni, krumplit kapálni.
és ugyenezzel próbálkozott a fidesz is. mert hogy az elsődleges pénzteremtésben második helyett. hungary. és harmadik poland. európából ez a két tagállam az eu átlagot meghaladva teremtettek pénzt. ezért nincs "jogállam", az eu ezért zárta el a pénzcsapokat.
csak ebből az illiberális pénzesőből nem jött létre versenyképes gazdaság. előtte a neoliberalizmusból se. a kérdés a hogyan tovább.
ZorróAszter 2023.10.20. 13:02:20
"európából ez a két tagállam az eu átlagot meghaladva teremtettek pénzt. ezért nincs "jogállam", az eu ezért zárta el a pénzcsapokat."
Nem látom a három dolog között az ok-okozati összefüggést.
Amit problémaként látok, az az, hogy a sajtóban szó sincs eladósodásról. És hogy a balhét majd a mai állítólagos ellenzékkel fogják elvitetni.
Lehet hogy Orbán már írja a saját Öszödi Beszédét.
alöksz róz 2023.10.20. 13:49:57
alöksz róz 2023.10.20. 13:50:16
2023.10.20. 14:37:42
az összefüggés nem eméleti, hanem gyakorlati.
a magyar és a lengyel jegybank a korábbiakhoz mérten jóval több készpénzt állított elő a semmiből az európai központi bankhoz képest, mert jól vágtak aa kamaton, jó ütemben cselekedtek, ezáltal a forint és a zlotygazdaság versenyelőnyhöz jutott. ez az ügyeskedés legitim. csak ez esetbenaz eurozóna nettó befizetői, akiknek a közös jegybankárjaik elkúrták azt mondják, hogy ne bassza már meg, még ők is adjanak monétát úgy, hogy orbán (egyébként többé kevésbé jogosoan és politikailag veszélyes módon) támadja őket. és azt mondják, hogy ezt nem támogatják.
és azt mondják, hogy mert nincs jogállam. miért az előző ciklusban volt? mi a jogállam? melyek a jogállamiság konkrét kritériumai. ezt ugye definiálnia kellene, és akkor ezt minden tagállam kötelezően emelje be a jogrendjébe. az európai bizottság megbízásából írjanak egy mindenki számára elfogadható közjogi kódexet. egy új code "napoleon"-t, code von der leyen-t, vagy akármit. ez lenne a korrekkt.
illetve persze lehet egy politikai kötélhúzás is, amiben a döntéshozata önkényes. azt nem lehet előírni, hogy egyetlen pártnak, vagy pártszövetségnek se lehessen alkotmányos többsége. vagy hogy mindig a mi barátaink nyerjenek. mert mi vagyunk a demokraták. ez a szovjet típusú gonolkodás.
persze orbán is szovjet típusú rendszert akart, csak ő nemzeti bolseik, a vele szemben álló politböró egy nemzetközi mensevik mozgalom.
ZorróAszter 2023.10.20. 14:40:01
"vagy inkább a német nagytőke írja neki"
Gyurcsányé minőségéből arra következtetek, hogy ezt rájuk hagyják.
2023.10.20. 14:48:09
itt van az oecd országok eladósodási rátája.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3e/General_government_debt_in_OECD.svg
európából görögország és olaszország problémás. magyarország nincs különösebb mértékben eladósdva a többi tagállamhoz képest legalább . orbán idején sincs nagy változás. nem kellen orbánt sátáninak állítják be. nem kúrt el mindent. értem, hogy a manyup államosítás problémás, de az nem volt tartható.
a fidesz kiszolgálja multikat. például egy mai hír, hogy debrecenben két újabb iskola válik kéttannyelvűvé. ahonnan a gyerekek még könnyebben mehetnek külföldre. már 14 éves kortól külföldi középiskolába felvételizhetnek. és ezt a fidesz támogatja.
a debreceni szakképzésben minden technikusi szak kétnyelven is tanulható. a magyar mellett az angol és a német választható. ugye lehetne mondani, hogy ezért a tanuló fizessen, mert ugye ezáltal dobbant, megy külföldre. miért jó ez az országnak. a fidesz támogatja ezt is. hazaárulás nemzeti színű celofánba csomagolva.
ZorróAszter 2023.10.20. 14:48:24
Nekem ez így magas. De azt nem gondolom különlegesnek, hogy ha hirtelen durván pénzhiány keletkezik, akkor beindítják a bankóprést.
Persze az összes veszéllyel ami ebből adódik.
ZorróAszter 2023.10.20. 14:54:19
"magyarország nincs különösebb mértékben eladósdva a többi tagállamhoz képest legalább . "
A GDP arányos ábrával az a gond, hogy Magyarországon a vállalatok többsége külföldi, akik extra adómentességeket kapnak. Míg pl. Olaszországban nem.
Célszerűbb lenne az állam adóbevételeihez viszonyítani.
Billy Hill 2023.10.20. 15:06:37
ZorróAszter 2023.10.20. 16:01:53
"és az átállt Mediaworks közös főszerkesztője fogja kiadni."
Lesz is sírás-rívás, amikor a Mediaworks médiák kezdik el tépkedni a gatyát Orbánékról, és kiderül hogy nem is annyira FIDESZ média az ami annak látszik.
Persze ha akarják, akkor erre is vannak kreatív megoldások: sajnos a gazdasági nehézségek miatt a Magyar Nemzetet el kell adni valakinek, akiről kiderül, hogy Puck László strómanja meg hasonlók.
ZorróAszter 2023.10.20. 16:03:54
"klasszikus keynes-i keresletélénkítő politikát"
A beruházás nem keresletélénkítés. Az kínálatnövelés.
jónévez 2023.10.21. 23:24:45
Amikor nyomatták a dollár 30 forintját, akkor örültel, ha 50 ft-ért tudtál dollárt venni.
És kurvara nem érdekelt, hogy kubában mi van. Mert itt nem az volt a lényeg.
A kubaiak akkor csak annyiban voltak lényegesek, hogy a KöKin verekedtek. De a kettős árfolyamba semmit nem tettek. És semmit nem vontak.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2023.10.23. 12:31:19
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2023.10.23. 12:38:38
Én most itt csak a kommunista korra koncentráltam.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2023.10.23. 12:51:17
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2023.10.23. 12:51:49
Így van.