Van egy apró dolog a feminista narratívában ami történetesen igaz.

Pár éve magam is szembesültem ezzel. Mielőtt a feleségem véglegesen törölte magát a FB-ról (tulajdonképpen a legszívesebben én is törölném magamat, de egyszerűen nem engedhetetem meg magamnak a sok ismerős és a BircaHang Média miatt), engem bízott meg, hogy nézzem mi van a profilján, pl. jött-e valami üzenet. Ekkor vettem észre: mennyire más a női profil, mint a férfi. Szóval napi átlag 50 barátmegjelölés vadidegenektől, plusz a legvadabb üzenetek, nyíltan szexuális ajánlatoktól szabályos szerelmes versekig. Pedig a feleség nem az ideáltípus: nem huszonéves, s nem szőke, kékszemű, magas, karcsú nő nagy mellekkel.

Persze én is szoktam kapni kéretlen üzenetet, de 10-szer kevesebbet, s szinte mindig valami átverés. A kevés szexuális ajánlat is mindig valami linkre mutat, hogy pl. fizessek havi 9,99 dollárt valamilyen "művésznő" OnlyFans oldalán az "exkluzív" tartalomért, szóval csak normál marketing tevékenység.

Tehát a nő képtelen bármit is tenni, mindig beleütközik abba helyzetbe, hogy elsősorban nőként néznek rá.

Követek a YT-on több filozófiai csatornát is. Az egyiken a minap új anyag. A csatornát két amerikai filozófus viszi, akik egymás házastársai (hivatalosan ez nincs leírva, de sok olyan képük van, melyből erre lehet következtetni). Amerikai mércével ez egy közepes nézettségű csatorna. Persze érthető: a téma eleve nem népszerű. Szóval a nézőközöngség "válogatott".

Mégis: az egyik legelső komment a "jól áll a bőrnadrág", ugyanis a csaj a szokásoshoz képest picit nőiesebben van felöltözve, bár direkt nincs kihangsúlyozva, azaz egyszer se látszik teljes alakban.