A bolgár történelem 1913. június 16-át nevezi így: a bűnös őrület napja.
Ezen a napon döntött úgy I. Ferdinand bolgár cár, hogy fegyveres úton változtatja meg az I. balkáni háborút (1912-1913) lezáró, 1913. május 30-án aláírt úgynevezett Londoni egyezmény feltételeit.
Az I. balkáni háború lényege: a 4 balkáni keresztény állam - Bulgária, Görögország, Montenegró, Szerbia - orosz közreműködéssel szövetségre lépnek abból a célból, hogy kiszorítsák Törökországot megmaradt európai területéről. Oroszország oka erre az volt, hogy félt: ha nem lép, akkor Ausztria-Magyarország vagy Németország fog lépni, hiszen mindenki számára ismert volna, Törökország összeomlás előtt áll, így valaki mindenképpen a helyére lép. Orosz szempontból a legjobb megoldás az volt, ha Oroszország ebben közvetlenül nem vesz részt, a 4 baráti ortodox keresztény nép - bolgárok, görögök, montenegróiak, szerbek - egymással szövetségben megoldják a kérdést.
A háború rendkívül sikeres, 8 hónap alatt a törökök vesztenek, komoly ellenállást csak a mai albán-görög határvidéken és a mai török Edirne városnál tanúsítanak, de itt is nyernek a szövetségesek, az előbbi esetben a szerb és montenegrói csapatok, az utóbbiban a bolgár hadsereg. A hadműveletek olyan dinamikusak, hogy a bolgárok fontolgatják Isztanbul megtámadását is, ezt a nagyhatalmak akadályozzák meg, köztük Oroszország, mely diszkréten jelzi a bolgár vezetésnek: ha a bolgárok belépnek Isztanbulba, akkor a Fekete-tengeri orosz flotta beavatkozik török oldalon - az európai török területeket kell megszerezni, s nem likvidálni Törökországot, ez a nemzetközi helyzet teljes destabilizálásához vezetne, ami nem orosz érdek.
1913. májusára ez marad Törökországból:
Az új helyzet elfogadtatásában segít, hogy a nagyhatalmak nem rendelkeznek azonos érdekekkel, így kompromisszumok születnek:
- Anglia hivatalosan Törökország szövetségese, de "kisebbik rossz" alapon támogatja Görögországot Szerbia ellenében, mert Szerbia orosz szövetségesnek számít,
- Németország hivatalosan Törökország szövetségese, de titokban támogatja Bulgáriát, remélve, hogy szövetségese lesz Anglia és Franciaország ellen,
- Ausztria-Magyarországnak nem tetszik a szerb állam megnagyobbodása, ezt azzal enyhíti, hogy követeli önálló albán állam létrehozását a területen, azaz ne legyen Szerbiának kijárata az Adriára,
- Oroszország célja, egyik balkáni állam se legyen túl nagy, inkább korlátozzák egymást, azaz egyik se legyen képes olyanra nőni, hogy veszélyeztesse a fő orosz érdeket: Isztanbul későbbi megszerzését,
- egyedül Franciaország áll ki egyértelműen a törökök mellett, de a francia vezetés úgy dönt, annyit mégse ér meg az egész, hogy egyedül harcoljanak a törökökért.
A nagyhatalmak részvétele mellett aláírásra kerül 1913. május 30-án Londonban a megállapodás a háború befejezéséről. Gyakorlatilag azt tartalmazza, hogy a megszerzett volt török területen minden azé, akinek a hadserege ott van, kivéve Albániát, melynek egy része szerb és montenegrói megszállás alatt van, innen ki kell vonulnia Szerbiának és Montenegrónak a független albán állam megalapítása érdekében.
Az állapot a következő tehát, a volt török terület felosztása:
A Londoni egyezmény hatalmas felháborodást vált ki Bulgáriában, mert bolgár szemszögből a fő cél éppen Macedónia volt, miközben a megállapodás Macedóniának csak a keleti részét juttatja neki, s éppen az etnikailag leginkább bolgár központi részt osztja el egymás közt Görögország és Szerbia.
Máig nem tisztázott, pontosan mi történt, de a lényeg: 1913. június 16-án Ferdinand cár és Mihail Szavov tábornok, a cár hadügyi főtanácsadója kettesben eldöntik, a kormányt nem bevonva a döntési folyamatba, hogy a megoldás: meg kell támadni Görögországot és Szerbiát a macedóniai fronton.
Ez meg is történik. S bár eleinte a bolgár hadsereg képes tartani a pozícióit a szerbek ellen, a görög fronton a helyzet rosszabb, a görögök sikeresen ellentámadnak. Mindez a legjobban a törököknek segít egyébként: a vesztes háború miatt puccs zajlik le Törökországban, az új kormányzat pedig, látva a káoszt volt ellenségei között, hadat üzen Bulgáriának. A törökök visszaszerzik Kelet-Trákia egy részét, benne Edirnét. Július 10-én Románia is megtámadja Bulgáriát, követelve Dél-Dobrudzsa átadását. Északon egyáltalán nincs bolgár hadsereg, így a románok elsétálnak Szófiáig.
Közben sikerül a görög közvéleményt is felbőszíteni: kitudódik Ferdinand terve, hogy elfoglalja Isztanbult, majd kikiáltja ott a Római (Bizánci) Birodalom visszaállítását, saját magával az élen. Maga a visszaállítás ellen persze a göröknek nincs kifogásuk, de azt, hogy ezt a bolgár cár akarja megcsinálni súlyos sértésként élik meg.
Ezek után a bolgár hadsereg összeomlik, képtelen 4 országgal harcolni egyszerre. Augusztus 10-én megszületik az új megállapodás, a Bukaresti egyezmény, mely még rosszabb bolgár szemszögből, immár csak Macedónia északkeleti része marad bolgár:
Persze ez a térkép mai szemmel nézve jól néz ki, dehát akkor senki se tudhatta, lesz ez rosszabb is még.
1914-ben Szavov tábornokot hadbíróság elé állítják az 1913-as ügy miatt, végül csak nyugdíjazzák a hadseregből, majd diplomáciai pályára irányítják át: bolgár nagykövet lesz Belgiumban és Franciaországban.
A balkáni háború kitörésének 100. évfordulóján, 2012-ben rehabilitálják, poszthumusz megkapja a legmagasabb állami kitüntetést, az I. balkáni háborúban tanúsított hősiességéért.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gery87 2024.09.13. 16:37:12
Nem is értem.
Ennyire nem voltak vele tisztában hogy a nagyhatalmi érdek ellentétes ezzel, mind a nyugati mind az orosz?
Nem beszélve arról hogy 2 országot megtámadni, hát....
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.13. 16:40:14
Ezért "őrület napja".
Nyilvánvaló volt, hogy baromság. Ők meg csodában reménykedtek.
Gelimtrtrddddd 2024.09.13. 16:54:37
-------------
ettől, nem ezért, ért nem van.
Az örerta, egy dicső hang, egy dicső indogermán uer stumától, ez pozitív.
jónévez 2024.09.13. 17:58:04
Ez csak utólag lehet ennyire tiszta, ahogy mondod.
Valószínűsítem, hogy fűtötték őket, szépen, hatulról, ugxmond diplomatikus diplomácoával ;) . Ahogyan szokás.
jónévez 2024.09.13. 18:00:29
Ha minden tiszta értelemmel, józanul menne, akkor nem lehetne már európában haború. (Mert nemcsak Putyinon múlt)
Par éve erősen vallottam is, hogy itt már értelmes emberek élnek.
ez a nevem senki 2024.09.13. 21:38:49
„Hol van itt akkor a népek önrendelkezési joga, ha a magyarok jogait ennyire semmibe vették?!” – írja őszintén felháborodva Andó Rikicsi jappán őrnagy, a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság biztosa munkanaplójában 1922-ben. Jappán igyekezett kimaradni az európai újraosztásból, de helyben működő diplomatái időnként annyira igazságtalannak és természetellenesnek érzékelték az új határokat, hogy egy-egy kivételes esetben még a nagyantanttal is szembeszálltak a magyarok mellett. A korabeli, még soha nem publikált jappán diplomáciai iratokba enged bepillantást egy új kötet.
.
.
.
a jappán nagykövet személyesen kopogtatott Washingtonban a külügyminisztériumnál,
hogy ők csak Németországgal állnak hadban, a Monarchiával nem
.
.
.
kimondottan jól bántak a hadifogságba esett magyar katonákkal, ami kuriózum volt; sőt, az 1919-es szibériai antibolsevik jappán expedíció során ők szabadították fel az orosz fogolytáborokat, ahol hirtelen „megjavult” az ellátás és a bánásmód a cári és főleg a szovjet időkhöz képest, és erre a magyarok nagyon is jól emlékeztek. Mint arról szintén vannak visszaemlékezések, a magyar hadifoglyok hálálkodó levelei és más táborok petíciói, hogy őket is vegyék át a jappánok
stb
gigabursch 2024.09.13. 22:00:57
Gery87 2024.09.13. 22:26:41
Jó neked, én már 14 évesen is láttam hogy az elitünk idiótákból áll.
Elég volt hozzá összevetni a valóságot meg amit a médiából üzennek.
Gery87 2024.09.13. 22:28:37
A tőkének és a hatalomnak nincs nemzetisége.
Viktória királynő unokái milliókat hajtottak a halálba egymás ellen.
Szó szerint a saját (nagy)anyjukat megbaszták 2 Forintért.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.14. 03:57:30
Mindegyik dinasztia nemzeti volt, azaz az országát képviselte. Még ezt kifejezetten erősítették is, hiszen kompenzálni kellett az idegen származást.
Lásd az angol dinasztia megváltoztatta a saját nevét 1914-ben, ezzel is bizonyítsa, hiába német származásúak, ők nem kapcsolódnak a német érdekekhez.
gigabursch 2024.09.14. 08:34:30
Ettől még akkor is elmebeteg viselkedés...
Gery87 2024.09.14. 09:31:53
Persze hogy nem, ők a helyi tőkés és politikai elit érdekeihez kapcsolódnak, se nem németek se nem britek.
_Neville 2024.09.14. 12:17:08
_Neville 2024.09.14. 12:18:22
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.14. 12:50:37
Nagyjából.
ZorróAszter 2024.09.14. 13:44:31
Szerintem ezt mások se értik valójában, hogy miért ilyen fontos Isztambul?
Mikor lett Ankara főváros?
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.14. 17:07:24
Az I. vh. után lett főváros.
ZorróAszter 2024.09.14. 18:50:44
OK, de attól még megmagyarázhatná ha tudja. Szerintem más se érti.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.14. 18:56:25
Központ. A kereszténység fővárosa. Még ma is, amikor valójában már Moszkva az. Stàtuszszimbólum.
Orosz szemszögből meg még a Fekete-tenger bejárata.
Gery87 2024.09.14. 21:10:32
Aki uralja az uralja a Fekete-tenger ki- és bejártát, ezzel az orosz és ukrán gabona szállítmányok feletti kontrollt is.
Amiről a köz embere az utóbbi években halhatott elég sokat, pl hogy az ukrán, orosz gabona egész Afrikáig eljut, ha nem, akkor éhezés van.
És persze pont ilyesmi okokból fontos Szuez is...Ciprus....Izrael.
Az a régió ezért volt fontos.
(Ha a zsidó állam pl Madagaszkáron alakul meg, már rég ki lettek volna irtva, elüldüzve a négerek, meg a malgasok)
Gery87 2024.09.14. 21:16:39
A hollandok pl a dánok oldalán is képesek voltak háborúba menni, csakhogy biztosítsák a lengyel(ukrán) gabona útját a balti-tengerből kifelé...
Mesés és irigyelt vagyonukat ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a balti kereskedelmi monopóliumból szerezték nem elsősorban a gyarmataikból!
Egyébként az ellenségük Anglia ellátását is ez oldotta meg a XV-VI.század óta.
Az angol textilipar (a katonák zubbonya), a bekerítések (lett elég telepes a gyarmatokra), a tipikus angol táj a legelőkkel meg birkákkal úgy jöhetett létre hogy képesek voltak importálni a K-Európai gabonát, nem kellett helyben termelni.
Mondhatjuk talán hogy a brit világbirodalom alapjai a feltört ukrán sztyeppén születtek...
Gery87 2024.09.14. 21:29:29
Valóban elég átgondolatlan volt.
A Boszporuszt a nyugat orosz kézben nem látta volna szívesen, se német kézben, ha meg bolgár kézre kerül, tehát egy gyenge államhoz, akkor attól el tudják venni emezek, szóval...A legkisebb rossz az volt hogy maradjon Oszmán fennhatóság alatt.
Azóta is ez a helyzet.
A nyugat és a ruszkik szemet hunynak, hunytak az örmény, meg kurd kérdésben.
De van egy olyan gyanúm hogy az hogy Habib Berlinig tud jutni és nem kap golyót meg sátortábort a török határnál, szintén köze lehet ahhoz hogy ki ellenőrzi azokat a szorosokat.
Gery87 2024.09.14. 21:33:08
Sokan azt sem tudják, nem értik a vesztes Ausztria miért kapta meg Burgenlandot.
Hát márt az osztrák kormány megmondta hogy már a háború alatt gondok voltak azzal hogy a magyarok nem adnak elég gabonát, ha pedig Bécs élelmiszer ellátása nincs biztosítva, akkor a Bécsi munkások fellázadnak és "jön a Tanácsköztársaság" mint Magyarországon.
Ezt a "Vörös rémet" nyugat nem akarta, szóval kaptak egy "háztájit" a Bécsiek.
ZorróAszter 2024.09.14. 23:04:22
@Gery87:
Ezt értettem, azt nem értem hogy az európai rész ésIsztambul elvétele miért jelentette volna Törökország likvidálását.
Később sokkal nagyobb területeket veszített.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.15. 07:25:21
Egy főváros elvesztése mindig hatalmas csapás.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.15. 07:34:06
Igen, a görögök is ezért nem kapták.
Az alternatív elképzelés az volt, hogy legyen olyan Tangier-modell.
Dehát mindent elsöpört, hogy Kemal megpuccsolta a kormányt, majd képes lett annyi embert maga alá rendelni, hogy a hadserege ellen nem akart a nyugat harcolni.
Közben a szovjet hatalom is besegített. Leninék örültek, hogy valaki hajlandó velük megállapodni. Így szépen megállapodtak a kemalistákkal, ezzel Lenin elérte, hogy onnan ne jöhessen támadás, Kemal meg elérte, hogy ne legyen Örményország az egész örménylakta területen, csak annak keleti részén, ami eleve orosz terület volt 100 éve. De Kemal még apró határmódosítást is kiharcolt, ekkor lett Kars és környéke ismét török, pedig 1878-ben elvesztette Töröko.
ZorróAszter 2024.09.15. 14:55:18
"Egy főváros elvesztése mindig hatalmas csapás."
Hát az szentigaz, de később gondolom éppen katonai okokból mégis áthelyezték maguk is.
Plusz a később sokkal nagyobb déli területeket veszített. Ha cserilni lehetett volna, tuti hogy inkább Isztambult adták volna helyettük.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.15. 15:19:10
Kemalék az etnikailag török területeket mind visszaszerezték az alatt a 4 év alatt, ez szimpla tény. Sőt, megytartották a kurd területek nagy részét is.
Amit elvesztettek délen, azok arab területek voltak etnikailag.
Európában meg mindent visszaszereztek,amit a balkáni háborúk végén megtartottak.
Az eredeti terv szerint elvesztték volna:
- a teljes európai területet,
- Isztanbul ázsiai részét és külsejét is,
- Nyugat-Örményországot,
- egész Kurdisztánt,
- Ioniát.
Mindezt visszakapták Kemalék, ez szimpla tény.
450 ezer km2 helyett lett nekik 750 ezer km2.
ZorróAszter 2024.09.15. 18:57:14
"Mindezt visszakapták Kemalék, ez szimpla tény."
Nem vitattam a tényeket, hanem csak nem tudtam illetve nem értettem.
De köszönöm.
Gery87 2024.09.15. 20:50:46
Meg a szovjet-közép-ázsiai türk népek lázadásai is gondot okoztak.
A szovjetek kiegyeztek a törökkel hogy nem támogatják a szeparatista meg pántörök mozgalmakat, akciókat, cserébe meg ők nem támogatják a török kommunistákat.
Illetve az "ellenségem ellensége (antant) a barátom" elv is közrejátszott.
Gery87 2024.09.15. 20:54:43
Nem volt cél akkor Oszmán Birodalom súlyos meggyengítése, mivel féltek hogy az oroszok nyomulnak be a hatalmi vákuumba vagy a németek
A világháború után ez már nem volt veszély, maga Oroszország is kaotikus polgárháborúba süllyedt, a németeket elintézték jó pár évre..
Döntöttek az arab területek mandátum alapú felosztásáról is, amiben már nem kellett osztozni a ruszkikkal.
Egy csonka török állam tehát már nem lett volna gond, Kemal persze ezen módosított.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.16. 07:31:28
Ez így van.
Így sikerült Sztálinnak megalkotnia több külön népet ott.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.09.16. 07:46:39
Nem véletlen, hogy ő a nemzeti hős. Még a vele politikailag egyet nem értők számára is.
A mai török társadalom összetétele: 40 % kemalista, 40 iszlamista, 20 % liberális. De az utóbbi 2 tábor is hősnek tekinti, pedig nem ért egyet vele sok mindenben. De a területszerzés kétségtelenül tény.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2024.09.16. 09:57:28
A bolgár filmintézetnek van valami összeállítása, ebben emlékeim szerint nincs horror, pl. az 1925-ös merénylet áldozatairól készült filmeben bőven van.
www.youtube.com/watch?v=RJg3gMFH7hE
www.youtube.com/watch?v=qrwv5XLAi_I
ZorróAszter 2024.09.16. 12:10:04
"Nem volt cél akkor Oszmán Birodalom súlyos meggyengítése, mivel féltek hogy az oroszok nyomulnak be a hatalmi vákuumba vagy a németek"
OK de pont az ilyesmik zavarnak.
Hiszen:
"a bolgárok fontolgatják Isztanbul megtámadását is, ezt a nagyhatalmak akadályozzák meg, köztük Oroszország, mely diszkréten jelzi a bolgár vezetésnek: ha a bolgárok belépnek Isztanbulba, akkor a Fekete-tengeri orosz flotta beavatkozik török oldalon - az európai török területeket kell megszerezni, s nem likvidálni Törökországot, ez a nemzetközi helyzet teljes destabilizálásához vezetne, ami nem orosz érdek."
Ez mintha azt jelentené, hogy maguk az oroszok akadályozták meg.