Grönland USA általi megvételi kérdése kapcsán: egyszer már volt ilyen, Dánia eladta egy gyarmatát az USA-nak.

Ez a Virgin-szigetek esete. A Virgin-szigetek a karibi Kis Antillák legkeletibb szigetcsoportja. Történelmileg úgy alakult, hogy a 9 nagyobb és több tucat kisebb szigetből álló szigetcsoport egészét kezdetben Spanyolország szerezte meg, azonban a későbbiek során csak a nyugati része maradt spanyol, az északkeleti része Angliáé lett, míg a délkeleti része Dániáé.

Az eredeti indián lakosság ki lett irtva még a gyarmatosítás kezdeti szakaszában, helyükre mindenhol négerek lettek betelepítve, cukornád termesztés és feldolgozás céljából. A rabszolgaság megszűntetése után azonban a szigetek kis mérete miatt itt veszteséges lett ez az üzletág, gyakorlatilag megszűnt a cukoripar errefelé.

Dánia meg akart szabadulni ezek után veszteséges területétől, azt először a németeknek akarta eladni, de nekik nem kellett.

Végül az USA vette meg 25 millió dollárért, ez mai értéken kb. 700 millió dollár, ami persze semmi. Ma ennyiért itt kb. 350-400 darab nagyobb méretű kertes házat lehet venni.

Közben a Spanyol Virgin-szigeteket Spanyolország elvesztette minden más karibi területével együtt az 1898-es amerikai-spanyol háborúban, a Spanyol Virgin-szk. Puerto Rico részeként amerikai terület lett, máig az: Puerto Rico az USA társult állama.

Anglia presztízs okokból nem mondott le területéről, bár a rabszolgaság eltörlése után immár veszteséget hozott csak. Hatalmas kiadások is lettek, az angol törvények szerint a rabszolgaság eltörlése azt jelentette, hogy a volt tulajdonosoknak az angol költségvetés kifizette volt rabszolgáik piaci árát. Ezek után a terület szegénységbe süllyedt, többször is felkelések zajlottak, a volt rabszolgatartó fehérek elhagyták a szigeteket, az infrastruktúra nagy része megsemmisült.

Tulajdonképpen csak az I. vh. után kezdte Anglia ismét fejleszteni a területet, de az igazi felemelkedést a II. vh. után az idegenforgalom, majd a 70-es évektől a pénzügyi szolgáltatások megjelenése hozta. A Brit Virgin-szigetek jelenleg a világ második legnagyobb ofsór központja a világon, hatalmas összegek mennek keresztül itt, s bár ezek a pénzek nem maradnak helyben az esetek 99,99 %-ában, de az az 0,01 % is elég arra, hogy viszonylag rendes életszínvonalat adjon a helyieknek.

Az USA-nak nem volt érdeke a hasonló út, így az Amerikai Virgin-szigeteken ez a pénzmosás-adómenekítés iparág nem létezik, ott minden az idegenforgalomról szól.

Ez tulajdonképpen 3 nagy és több kisebb sziget, csak a 3 nagy sziget lakott: 2 közvetlenül a Brit Virgin-szk. szomszédságában van (Saint John és Saint Thomas szigetek), a harmadik - Saint Croix sziget, ez a legnagyobb Virgin-sziget - 60 km-rel délebbre. A főváros, Charlotte Amalie a Saint Thomas szigeten van.

Ahogy a Brit Virgin-szigeteken, úgy az Amerikai Virgin-szigeteken is a lakosság legnagyobb része néger, az eredetileg behurcolt rabszolgák utódai. Nyelvileg mindenki angol anyanyelvű, ez kettős nyelvet jelent: az eredeti nyelv, a karibi kreol, ez az angol helyi nyelvjárása, de ma már - a 100 %-os írástudás és iskolázottság miatt - mindenki beszéli az irodalmi angolt is. Egymás közt, laza témákban kreolul beszélnek, minden más esetben "normál" angolul.

Míg korábban innen el akartak menni a helyiek máshová a szegénység miatt - ez 1917 óta problémamentes, aki ott születik, az automatikusan amerikai állampolgár -, ma az ellenkezője a jellemző: szegényebb karibi szigetekről mennek oda emberek dolgozni az idegenforgalomban, ezen kívül amerikai nyugdíjasok telepednek le a szép természet miatt: ez utóbbi persze csak a gazdagoknak nyitott lehetőség, az Amerikai Virgin-szigeteken az ingatlanok árszintje jóval magasabb, mint az USA-ban.