magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

A legnagyobb ünnep

Minden kultúrában van valamilyen ünnep, mely a legfontosabb egy ember életében.

Magyarországon ez talán a házasság. A házasság számít a legsordöntőbbnek, hagyományosan nagyobb ünnepléssel jár, mint a gyerekszületés, a diplomázás. S a mostani házasodás elleni hullám még csak növeli is a házasság jelentőségét.

Indiában a magyarhoz hasonló a helyzet, a házasság mindent visz. A szegény családok évekig gyűjtenek rá, a gazdagok meg egyenesen bollywoodi körülményeket teremtenek.

Latin-Amerikában pl. két ilyen fő ünnep van. Ahol az indián kultúra máig hat, ott a halál a fő ünnep. A temetés a legfontosabb esemény, erre maga az is készül, aki meg fog halni. A másik ünnep a lányok 15. születésnapja, hatalmas a jelentősége.

Bulgáriában nagyon sajátos, de a legnagyobb ünnep az érettségi bál. Amikor, a II. vh. előtt még kevés embetnek volt érettségije, ez amolyan diplomázásnak számított, amihez képest az esetleges egyetemi diploma már csak kiegészítés. De amikor a kommunizmus alatt az érettségit immár a fiatal nemzedék 90+ %-a elérte, a szokás megmaradt.

A kommunista diktatúra utolsó évtizedében ez volt az a törvényesen engedélyezett hisztéria, mely alatt szabadon lehetett rendet bontani. A szokás szerint ilyenkor a családok nagy összeget költenek az érettségizők ruhájára (nyilván a lányokra többet), majd autók egymás után dudálva haladnak, megsértve a közlekedési szabályokat, így haladnak az iskolától a kinézett étteremig. Az átlag család simán elköltött 4-5 hónapnyi átlagbért 1-1 érettségizőre.

A rendszerváltozással a dolgok azonban elfajultak. A társadalom egy része iszonyúan leszegényedett (nagyobb mértékben, mint Magyarországon), egy kis része meg iszonyúan gazdag lett (ismét nagyobb mértékben, mint Magyarországon). A már közel azonos státuszú érettségizők helyett drasztikusan eltérő anyagi helyzetű diákok lettek.

Évről évre egyre drasztikusabbak lettek az érettségi bálok. A gazdag lányok és fiúk helyzete egyszerűbb volt, ők csak sok pénzt költöttek. A szegény lányoké és fiúké nehéz lett: nekik egyre kirívóbban kellett viselkedniük, hogy valahogy magukon tartsák a figyelmet. Hogyan tud egy fiú kirívóan viselkedni? Veszélyesen autót vezet, leissza magát a sárga földig, életveszélyes mutatványokat ad elő. Hogyan tud egy lány kirívóan viselkedni? Kurválkodásal és szexszel.

A helyzet nagyjából 25 évnyi idő után kezdett javulni. Ennyi idő alatt a rendszerváltáskori érettségizők immár szülők lettek, sokan immár saját érettségiző gyerekekkel, de legalábbis tinédzser gyerekekkel.

Egyrészt a társadalom túltöltődött a hülyeséggel. Másrészt kialakult a fiatalok egy részében az ellenoldal: a kamaszok szeretnek lázadni, s ha a rendes állapot a hülyeség, akkor a kamaszkori lázadás akaratlanul is a jót segíti elő. Szóval lettek olyanok, akik direkt nem alkalmazkodtak az elvárásokhoz, s ezzel elvették az elvárások kötelezőségét. Amikor a romlottság a norma, akkor a lázadás normalizál.

Saját tapasztalatom: úgy 2015 óta a legdrasztikusabb jelenségek csökkennek, persze még mindig ez a fő ünnep, s sok pénzt igényel.

Címkék: bulgária
4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr8015905190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gegeki 2020.06.28. 06:36:58

Nem kirívó. A kirívó az lenne, ha a fiú kurválkodna a lány pedig részegen vezetne. Sajnos a liberális erkölcs e felé visz.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2020.06.28. 11:57:00

Szerencsés helyzetről írsz. Szerencsés, ha a hülyeséggel szembeni lázadás ez esetben normalitást szül. Azért szerencsés, mert a normalitásnak csak árnyalatai vannak, a hülyeségnek meg irányzatai. Elég könnyű a hülyeséget másikra cserélni, és messze elkerülni mindent, ami normális.

littke 2020.06.28. 17:58:13

Szóval a "mennyegző" minden kultúrában nagyon fontos, és az elhalálozás is. Általában megfigyelésem szerint ez igen fontos egyszerűbb társadalmakban, hiszen megszakítja a majdnem minden napos nehéz munkát és alkalmat ad arra hogy a helybéliek összejöjjenek.

Érdekes hogy az érettségi ilyen ünnepelt Bulgáriában, de itt Észak Amerikában is rendesen felfujják. A bál (a neve Prom), ami érettségi után jön (persze itt nincsen igazi érettségi vizsga) hihetetlen fontos, kiöltözködnek, berugnak (dacára hogy sok helyen az ivás határ 21 év), és utána nem ritka, hogy paráználkodnak.

F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2020.06.29. 07:08:23

@littke: Kicsit elkanyarodva a témától. Elég aggályos az egész történet. Az érettségi valaha azt jelentette, hogy az illető "érett" lett. Magyarul elérte az élet általános és esetenként valamilyen szakirányú területén azt a bizonyos szintet, amikor az elismerésre tarthatott számot. Nem utolsó sorban vizsgát tett, annak minden előzetes felkészülésével, drukkjával, az ezzel járó stresszel, magyarul megtanulta az élet kihívásainak kezelését, vagy legalábbis tudomást szerzett róluk. Talán ezért is hívták érettséginek, és nem mondjuk szimplán vizsgának.

A folyamatokat nagyjából ismerjük. A dekadencia olyan szintjére kerültek a dolgok, hogy már diplomát is kapnak olyanok, akiket valaha érettségire sem bocsátottak volna, olyan hülyék. Persze valamiért itt is a liberális demagógia érhető tetten.
"Túl szigorú". "kirekesztő", "a gyengébb képességűnek is joga van", "a tanulás nem lehet privilégium", stb. Szerintem meg az érettséginek szigorúnak kell lennie, hogy tudható legyen, hogy akinek van, az rendelkezik egy tudáslimittel, agyilag képes bizonyos színvonal elérésére.
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása