Sok tévhit terjed a cirill ábécéről. Ezért igyekszem a témát megvilágítani kissé, megszokott sajátos szempontomból... Ha valakinek a betűk nem jelennek meg helyesen, akkor bocs - én kipróbáltam Operával, Chrome-mal és Firefoxszal Windows XP és Windows 7 alatt, ment jól minden...

1. tévhit - a cirill az első szláv ábécé

Sajnos ezt a tévhitet még a szláv írásbeliség történetének popularizálói is időnként megerősítik. Valójában ez az első, tömegesen elterjedt ábécé, de semmiképpen sem időbelileg az első.

A szlávoknak eredetileg volt egy ma már feledésbe merült, rovásírás-szerű írásuk már az ősidőkben is.

A Csernorizec Hrabar álnevet viselő IX-X. századi bolgár iró - egyes elméletek szerint ez I. Szimeon bolgár cár álneve - szerint a szlávok régebben "vonásokkal és rovásokkal" írtak.

"Прѣждє ѹбѡ словѣнє нє имѣхѫ книгъ. Нѫ чрътами и рѣзами чьтѣхѫ и гатаахѫ погани сѫщє. Кръстившє жє ся, римсками и гръчьскыми писмє ны нѫждаахѫ ся писати словѣнскы рѣчь бєзь ѹстроєниа. Нѫ како можє ть ся писати добрь Гръчьскыми писмєны:"

("Régebben a szlávoknak nem voltak könyveik. Vonásokat és rovásokat rajzoltak és velük jósoltak, mivel pogányok voltak. Miután pedig megkeresztelkedtek, római és görög betűkkel voltak kénytelenek zavarosan írni. De hogyan lehet jól írni görög betűkkel:" itt példák következnek szláv szavakra, melyek olyan hangokat tartalmaznak, amelyek hiányoznak a görögből)

(Csernorizec Hrabar: A betűkről című művének bevezető sorai)

Ami az első, rovásírásos szláv írást illeti, vitatott, hogy létezett-e, viszont a következő szláv ábécé, a glagolita ábécé nem képezi vita tárgyát.

Valójában a cirill ábécé tehát csak a harmadik szláv ábécé.

*

2. tévhit - a cirill ábécét Szt. Cirill és Szt. Metód szerzetes-testvérpárt alkotta meg

Cirill és Metód a korábbi szláv ábécét, a glagolita ábécét alkotta meg. A cirill ábécéhez semmi közük. A cirill ábécé megalkotója ohridi Szt. Kelemen, Cirill tanítványa. Tanára tisztelére nevezte így el az új ábécét.

A cirill ábécé valójában azért nyert a glagolitához képest, mert egyszerűbb volt és jobban hasonlított a görög ábécéhez. A balkáni szlávok között már elterjedt volt a görög ábécé használata a szláv nyelv lejegyzéséhez. Kliment ezt a hagyományt folytatta. Megtartotta a 24 betűből álló görög ábécét, viszont kiegészítette azt új betűkkel, olyan hangokra, melyek a görögből hiányoztak, viszont a szlávban szerepeltek. Az új betűket elsősorban a glagolita ábécéből vette át, mely pedig leginkább görög, grúz, örmény és héber forrásból dolgozott.

A kutatás mai állása szerint a világ összes írásrendszere három írásrendszerből alakult ki: ezek a kínai írás, az indián írás, s a sínai írás. Az Európában leginkább ismert írásrendszerek - latin, cirill, görög, arab, héber, asszír, egyiptomi, kopt, etióp, sumér, grúz, örmény, türk rovásírás (a magyar rovásírás őse), stb. - mind a sínaiból erednek.

*

3. tévhit - a cirill ábécé és a kommunizmus kapcsolata

Kevésbé műveltebb körökben hallani ilyen véleményeket. Nem, nem Lenin találta ki a cirill ábécét... :-)

A cirill ábécé a IX. sz. végén keletkezett a mai Bulgária/Görögország/Macedónia területén, s először Bulgáriában lett hivatalosan bevezetve. Majd onnan terjedt el más szláv népek felé. Tehát kb. ezer évvel Marx előtt.

A kommunizmussal való kapcsolatból annyi igaz, hogy a Szovjetúnióban - elsősorban a XX. sz. 30-as éveiben - sok nem-szláv nép nyelvének írásrendszere cirill alapúvá lett változtatva - ezek egy része régebben nem rendelkezett semmilyen írásrendszerrel, más részük esetében volt saját, nem-cirill alapú írásrendszerük, amit ezekben az években cirill alapúra cseréltek. Érdekes, hogy Sztálin saját anyanyelvéhez, a grúzhoz nem nyúlt, az megmaradt hagyományos ábécéjénél.

Az akkoriban cirill-betűs ábécét kapott nyelvek közül mind a mai napig a cirill ábécét használja - csak a nagyobb nyelveket említve - az abház, a baskír, a csuvas, a kazah, a kirgíz, s az oszét. Érdekes, hogy a mongol nyelv szintén mind a mai napig a cirill ábécét használja, az eredeti mongol írást ma is csak amolyan ünnepélyes írásként használják, de hétköznapi célokra nem használatos.

Több ex-szovjet nyelv időközben lemondott a cirill ábécéről, jellemzően nem az eredeti írásra visszatérve, hanem a latin ábécét bevezetve. Kicsit abszurd, hogy míg a legidősebbek még az eredeti ábécét tanulták, majd a következő két nemzedék a cirillt, a legfiatalabb nemzedék viszont a latint, azaz alig 4 nemzedék alatt 3 ábécé volt ezeknél a nyelveknél.

Az azeri nyelv eredetileg az arab ábécét használta. 1918-ban áttért a latinra, majd 1939-ben a cirillre, majd 1991-ben visszatért a latinra.

A tatár nyelv 2000-ben vezette be a latin ábécét, azonban a cirillről sem mondott le. Mindkét ábécé hivatalos, bár természetesen a cirill jóval gyakoribb a hétköznapi életben.

Az eredetileg szintén arabbetűs üzbég a 90-es években kezdett áttérni a latin ábécére, jelenleg mind a cirill, mind a latin ábécé használatos, azonban a távlati cél, hogy teljesen átálljanak a latin ábécére.

A tadzsik nyelv az egyetlen, ahol a Szovjetúnió széthullása után kisérlet történt az eredeti arab ábécéhez való visszatérésre. (A volt 5 közép-ázsiai szovjet köztársaság közül az egyetlen nem-türk ország Tadzsikisztán, a tadzsik nyelv gyakorlatilag a perzsa nyelv változata.) Azonban a gyakorlatban mind a mai napig a 30-as években bevezett tadzsik cirill ábécé van használatban.

A türkmén nyelv 1929-ig az arab ábécét használta, majd rövid latinbetűs időszak után a cirillt. 1991-ben tért át a latin ábécére.

Érdekes eset még a román/moldáv cirill ábécé esete. A román nyelv 1860-ig a cirill ábécét használta, akkor bevezetésre került a latin ábécé. A Szovjetúnióhoz tartozó Moldáviában azonban a 30-as években ismét bevezetésre került a cirill ábécé, s egészen 1989-ig volt hivatalosan használatban, amikor áttértek a latinbetűs román ábécére. A Moldovától elszakadó, nemzetközileg nem elismert Transznisztria azonban továbbra is a cirill alapú moldáv ábécét használja mind a mai napig.

*

4. tévhit - a cirill ábécét I. Péter orosz cár találta ki

A tévhit abból a tényből alakult ki, hogy valóban I. Péter volt az, aki a cirill betűk eredeti, díszes alakját egyszerűsítette, közelítette a latin betűkhöz. A cél az volt, hogy a nyomdák egyszerűbben tudjanak orosz nyelvű szövegeket kinyomtatni. Az eredeti díszesebb betűrajzok azonban mind a mai napig használatban vannak az egyházi szláv nyelvet használó egyházakban.

Tehát I. Péter csupán egyszerűsítette a betűk rajzolatát, s semmilyen ábécét nem talált ki.

*

5. tévhit - a szláv cirill ábécé egységes

Nem az. A cirill ábécének változatai vannak: orosz, ukrán, belarusz, ruszin, bolgár, szerb, macedón, egyházi szláv, sőt újabban már montenegrói is (csak a szláv cirill ábécéket soroltam fel). Mint ahogy a latin ábécének is több változata van, a cirillnek is. Bár igaz, hogy a cirill ábécé egyes változatai között kisebb a különbség, mint a latin ábécé egyes változatai között, a különbségek itt is fennállnak.

Egy érdekesség ezzel kapcsolatban. A latinbetűs nyelvek egy részére (mint pl. a magyarra) jellemző, hogy a más latinbetűs neveket nem írja át, hanem úgy írja le, ahogy az eredeti nyelvben van, akkor is, ha az erdetiben olyan betű van, ami a célnyelvben nem is létezik. Ez a jelenség a cirill nyelvek között ismeretlen. Minden cirillbetűs nyelv csak a saját betűit használja, s a más cirillbetűs nyelvek neveit mindig átírja saját cirillbetűs ábécéjére. Tehát pl. Mihail Gorbacsov vezetékneve oroszul Горбачёв (írják Горбачев formában is), viszont szerbbül vagy bolgárul  Горбачов lesz, a szerb elnök (Borisz Tadics) neve szerbül Борис Тадић, viszont oroszul vagy bolgárul Борис Тадич lesz, s Neszebar bolgár tengerparti üdülőhely bolgárul Несебър, azonban oroszul Несебр, szerbül pedig Несебар lesz.

Lássuk most az egyes betűket a 8 modern cirill ábécében és az egyházi szlávban. (Az egyházi szlávnál a kiejtés kérdése kissé meghatározhatatlan, mert több változatban ejtik, jellemzően aszerint, hogy melyik egyház használja, azaz van bolgáros, oroszos, szerbes, stb. ejtése.) Természetesen csak a különbségeket jelzem. Nem adok meg pontos kiejtést, csak körülbelülit és magyar szempontból.

Mássalhangzók:

Mássalhangzók, melyek mind a 9 nyelvben szerepelnek:

б в г д ж з к л м н п р с т ф х ц ч ш

Fontosabb ejtési különbségek:

в - ejtése ukránul kb. mint az angol w hangé, az összes többi nyelvben v

г - ejtése belaruszul, ruszinul és ukránul kb. h, az összes többi nyelvben g

Mássalhangzók, melyek csak egyes nyelvekben szerepelnek:

ґ - csak ruszin és ukrán: g

ѓ - csak macedón: lágy g

ђ - csak montenegrói és szerb: lágy dzs

з́ - csak montenegrói: lágy z (vitatott javaslat)

ѕ - csak egyházi szláv és macedón: dz

й - csak belarusz, bolgár, orosz, ruszin és ukrán: j

ј - csak macedón, montenegrói és szerb: j

љ - csak macedón, montenegrói és szerb: lágy l

њ - csak macedón, montenegrói és szerb: ny

ć - csak montenegrói: lágy sz (vitatott javaslat)

ћ - csak egyházi szláv, montenegrói, szerb - montenegrói és szerb: lágy cs; egyházi szláv: dzs vagy gy

ќ - csak macedón: lágy k

щ - csak bolgár, egyházi szláv, orosz, ruszin, ukrán - bolgár és egyházi szláv: st; orosz, ruszin és ukrán: scs

џ - csak macedón, montenegrói, szerb: dzs

ѯ - csak egyházi szláv: ksz

ѱ - csak egyházi szláv: psz

ѳ - csak egyházi szláv: th vagy t vagy f

Magánhangzók és más betűk:

Magánhangzók, melyek mind a 9 nyelvben szerepelnek:

а  о

Fontosabb ejtési különbségek:

- hangsúlytalan helyzetben az а bolgárban a/ö felé redukálódik

- hangsúlytalan helyzetben az о a bolgárban, a ruszinban és az ukránban o/u felé redukálódik, az oroszban a felé

Magánhangzók és más betűk, melyek csak egyes nyelvekben szerepelnek:

е - az összes nyelvben az egyházi szlávot kivéve - belarusz és orosz: je (az oroszban hangsúlytalan helyzetbenje/ji felé redukálódik); összes többi: e (hangsúlytalan helyzetben a ruszinban és az ukránban e/i felé redukálódik)

є - csak egyházi szláv, ruszin, ukrán - egyházi szláv: e; ruszin, ukrán: je (hangsúlytalan helyzetben je/ji felé redukálódik)

ё - csak belarusz, orosz és ruszin: jo

и - a belaruszt kivéve mindegyik nyelvben - ruszin, ukrán: ü/i közötti magánhangzó;
többi nyelvben: i (az oroszban lágyítja az előtte lévő mássalhangzót, a többi nyelvben nem)

і - csak belarusz, egyházi szláv, ruszin és ukrán: i (lágyítja az előtte lévő mássalhangzót)

ї - csak egyházi szláv, ruszin, ukrán - egyházi szláv: i (lágyítja az előtte lévő mássalhangzót); ruszin, ukrán: ji (lágyítja az előtte lévő mássalhangzót)

ѹ - csak egyházi szláv: u

у - az összes nyelvben az egyházi szlávot kivéve: u (hangsúlytalan helyzetben bolgárban o/u felé redukálódik)

ў - csak belarusz: mint az angol w

ѡ - csak egyházi szláv: o

ы - csak belarusz, egyházi szláv, ruszin és orosz: ü/i közötti magánhangzó

ь - csak belarusz, bolgár, egyházi szláv, orosz, ruszin, ukrán - egyházi szláv: ja/jö közötti magánhangzó; többi: lágyságjel (bolgárban csak o előtt állhat, a többi nyelvben bárhol)

ъ - csak bolgár, egyházi szláv, orosz, ruszin - bolgár és egyházi szláv: a/ö közötti magánhangzó; ruszin, orosz: keménységjel

ѣ - csak egyházi szláv: é, későbbi ejtése ja vagy e

э - csak belarusz és orosz: e

ю - csak bolgár, belarusz, egyházi szláv, orosz, ruszin, ukrán: ju (hangsúlytalan helyzetben bolgárban jo/ju felé redukálódik)

я - csak bolgár, belarusz, egyházi szláv, orosz, ruszin, ukrán: ja (hangsúlytalan helyzetben bolgárban jö/ja felé redukálódik)

ѥ - csak egyházi szláv: je

ѧ - csak egyházi szláv: en

ѩ - csak egyházi szláv: jen

ѫ - csak egyházi szláv: on

ѭ - csak egyházi szláv: jon

ѵ - csak egyházi szláv: ü vagy i vagy u

' - csak belarusz és ukrán: keménységjel

Figyelem: a fenti kiejtési tájékoztatók igencsak kezdetlegesek voltak és körülbelüliek. Ha az egyes nyelveket valaki szeretné ténylegesen megismerni, a fentieket csak általános bevezetőként vegye figyelembe!

Összegezve:

bolgár ábécé - 30 betű

belarusz ábécé - 32 betű

egyházi szláv ábécé - 44 vagy 45 betű - az і és az ї gyakran egynek számít

macedón ábécé - 31 betű

montenegrói ábécé - 32 betű

orosz ábécé - 32 vagy 33 betű - a ё helyettesíthető az е betűvel

ruszin ábécé - 36 betű

szerb ábécé - 30 betű

ukrán ábécé - 33 betű

*

6. - a magyar hibák

Hosszú éveken keresztül Magyarországon az a tévhit élt és még most is él, hogy a cirill ábécé egyetlen változata az orosz. Így bevett szokás volt az összes cirill betűs nevet az orosz alapján átírni.

Így lesz például a magyar sajtóban a volt ukrán miniszterelnökből "Tyimosenko", pedig neve helyesen Timosenko (Тимошенко). De így lesz Koprivstica (Копривщица) bolgár üdülőhelyből "Koprivscsica". De így lesz a bolgár fillérből sztotinka (стотинка) helyett tévesen "sztotyinka". A hírhedt bolgár kommunista politikust, Georgi Dimitrovot (Димитров) csak az mentette meg a "Gyimitrovvá" válástól, hogy volt Budapesten egy jelentős tér róla elnevezve. A Schmitt-ügy kapcsán ismertté vált bolgár olimpiai sporttörténész neve is Nikolaj Georgiev, s nem "Nyikolaj Georgijev".

Ma már a helyzet annyiban változott, hogy egyre kevesebben ismerik a cirill betűket Magyarországon, így már nincsenek oroszos hibák sem olyan gyakran. A mai szabvány szokás, hogy a lapok meg sem próbálják alkalmazni az átírást, hanem egyszerűen az angol forrás angol átírását használják. Ez persze ellenkezik a magyar hagyománnyal, de ez már más kérdés.

Ami a szerb (és horvát, bosnyák, montenegrói) neveket illeti, volt egy régi magyar szokás a magyarban nem létező lágy dzs (ђ) és lágy cs (ћ) hangok átírására, eszerint az előbbi "gy", az utóbbi "ty". Természetesen ez helytelen (pontatlan), de a magyarországi szerbek és horvátok egy része között is elterjedt. Mivel különösen a ћ igen gyakori a szerb/horvát nevek végződésében, a "probléma" igencsak elterjedt volt, sokszor a család egyik tagja magyarul ty-vel, a másik tagja meg cs-vel írta a nevét. Neves magyarországi szerbek/horvátok is vagy az egyik, vagy a másik változatot használják: pl. az aradi 13-ak magyarországi szerb tagja magyarul mint Damjanich János használta a nevét, tehát cs-vel, de pl. az énekes-dalszerző szintén szerb Zorán meg Sztevanovity Zorán magyarul hivatalosan. Magyarország egyetlen szerb nemzetiségű miniszterelnöke a "gondot" úgy oldotta meg, hogy "magyarosította" nevét mielőtt belépett volna a nagypolitikába, így lett eredetileg Sztojakovich Dimitrije (Димитрије Стојаковић) helyett Sztójay Döme.

Hosszas, életre-halára vívott vitát is olvastam már magyar vitafórumon arról, hogy a volt szerb elnök neve Milosevity vagy Milosevics. A válasz: valójában egyik sem (hallásra magyar füllel a szerb/horvát lágy csvalójában a magyar cs és ty közé esik), mert a név utolsó betűje a magyarból hiányzó lágy cs (ћ). Szerintem helyesebb a cs-vel való átírás.

A szerb lágy dzs-vel (ђ) a helyzet ugyanez. A meggyilkolt volt szerb miniszterelnök neve az a szerb név, mely a magyar sajtóban 4-5 féleképpen szerepelt. A politikus neve Зоран Ђинђић, tehát mind lágy dzs, mind lágy cs van benne. Így aztán a magyar sajtóban volt Gyingyity, Gyingyics, Dzsingyity, Gyindzsics, s még sok más változat. Valójában a leghelyesebb a Dzsindzsics lenne. Persze a legegyszerűbb egyszerűen a szerb/horvát latin betűs ábécé szerint leírni magyar szövegben (Zoran Đinđić), bár ilyenkor meg a rádió- és tévébemondók szájából hallani az 5-6 különböző ejtésváltozatot. Én a dzs átírás mellett állok.

Magyar átírásban még hagyományosan gondot okozott az orosz ы és a bolgár ъ átírása. Az előbbi átírásakor az ü/i szokott váltakozni, de leghelyesebb - és a magyar átírási szabályzat is ezt javasolja - az i átírás. Ami pedig az utóbbit illeti, itt előfordul a, ö, e, i, u is magyar átírásban. A leghelyesebb - a szabályzat ajánlása szerint is - az a.

Még sok kérdésre nem tértem ki, de azt hiszem ez pont elég volt a lényeg érzékeltetésére.