Sokan mondják maguknak kereszténynek, pedig a kereszténységhez semmi közük. Az egyik legextrémebb példáról lesz szó.

A mormonizmus megalapítója egyetlen ember, az amerikai Joseph Smith (1805-1844). Ez az egyik legfurcsább keresztény felekezet, ill. kérdéses, hogy keresztény-e, a „mainstream keresztény” vélemény szerint a mormonok nem számítanak a kereszténység részének, vagy a legmegengedőbb esetben is csak a keresztény hagyomány marginális részének minősülnek.

Joseph Smithről tudni kell, hogy egy szerény anyagi helyzetű gazdálkodó család iskolázatlan, de magas természetes intelligenciával rendelkező gyermeke volt. Már kisgyerek korában egyik kedvenc szórakozása a helyi könyvtár látogatása volt, magánszorgalomból tanult héberül, görögül és latinul, bár az alapszinten nem jutott sosem tovább. Szinte mindent elolvasott, amihez hozzájutott, így autodidakta módon sok tudást begyűjtve, erősen kiemelkedett környezetéből már fiatal korában. Az olvasáson kívül másik kedvenc hobbija az amatőr régészet, a kincskerés volt. Hitt abban, hogy az indiánok hatalmas kincseket rejtettek el Amerikában.

Családja nem volt aktívan vallásos a szó egyházi értelmében, hívők voltak, de nem vettek részt aktívan egyik felekezetben sem. Joseph Smith gyerekkorára esett az úgynevezett „visszaállító mozgalom” nevű vallási irányzat fénykora.

A visszaállító mozgalom protestáns alapon jött létre, elsősorban baptista, metodista és presbiteriánus hívők körében aratva sikert a XIX. sz. elejei Amerikában. A visszaállító mozgalom célja az őskereszténység visszaállítása volt, annak eredeti, általuk elképzelt formában, miután sokan kiábrándultak a számtalan különféle protestáns felekezetből, melyek mindegyike a „sola scriptura” alapján állva más és más módon értelmezte a Szentírást. Viszont a hagyományos, apostoli egyházakat sem fogadták el, azaz a protestantizmuson belül maradtak. A mozgalom célja az volt, hogy megpróbálják az őskereszténységet visszállítani a Biblia aprólékos és tiszta tanulmányozása segítségével, nem befolyásoltatva magukat a keresztény hagyományoktól. (Ez természetesen egy alapjaiban abszurd vállalkozás, de most nem célom a visszaállító mozgalom kritikája.)

A visszaállító mozgalom alaptétele a nagy aposztáziáról (aposztázia = hitehagyás) a mormonizmusnak is a teológiai alapköve. Az aposztázia-tan szerint valamikor az őskeresztény kor után, az I.-IV. században, a keresztény egyház eltávolódott Istentől és megszűnt a kapcsolat Isten és egyháza között, az egyház tisztán emberi lett, így Isten a XIX. században úgy döntött, hogy az egyházát visszaállítja a földön. (Ezt az elképzelést természetesen mind az apostoli egyházak, mind a protestantizmus hagyományos egyházai tagadják.)

Josep Smith egyetértett a visszaállító mozgalom céljaival, de meglátta benne a logikai hibát: maga a visszaállítás is csak egy új Biblia-értelmezést eredményezhet, egy újabb protestáns irányzatot. (Pontosan ez is történt, a visszaállító mozgalom mai felekezetei egy mind a mai  napig létező újprotestáns irányzat, mely ugyanúgy vitázik a Biblia-értelmezésben, mint ahogy ez jellemző az egész protestantizmusra.) Joseph Smith tehát, mint eleve a miszticizmus iránt fogékony valaki, isteni jelet várt.

Hozzá kell tenni, a visszállító mozgalom mai felekezetei nem ismerik el a mormonizmust saját részüknek, nem-keresztény felekezetnek tartják. Sőt a mormonellenes kritika első képviselői éppen a visszállító mozgalom képviselőitől származnak.

Joseph Smith állítása szerint az első isteni jelet 15 éves korában kapta, amikor egy angyal megtiltotta neki, hogy bármilyen felekezethez csatlakozzon, mivel azok mind rosszak. A miszticizmust kombinálta a kicskereséssel, így hamarosan arról is angyali üzenetet kapott, hogy egy közeli domb belsejében aranylemezek vannak elásva, melyek az amerikai kontinens őslakosságának valódi történetét tartalmazzák.

Hamarosan megkapta a lemezeket (bár a lemezeket megmutatta tucatnyi embernek, azokat valójában és ténylegesen sosem látta senki rajta kívül), majd a „reformegyiptomi” nyelven írott tartalmukat angolra fordította – ez a fordítás a Mormon Könyve.

A Mormon Könyve tartalma röviden: a amerikai őslakosok története az i. e. VI. és az i. sz. V. század közötti időszakban, a könyv szerint az amerikai indiánok ősei zsidók, akik az i. e. VI. században Arábiából vándoroltak Amerikába, ott hatalmas civilizációt létrehozva. Ezek az amerikai zsidók az I. században elfogadták Jézust, aki feltámadása után járt náluk, majd azonban Istentől elpártoltak és virágzó kultúrájuk elenyészett.

A Mormon Könyvének történetét nagyrészt korabeli regényekből vette Joseph Smith, különösen Solomon Spaulding "Megtalált kézirat" és Ethan Smith "Nézet a zsidókról” című regényeiből merítette az indiánok zsidó eredetét. A mormon nézet szerint a Mormon Könyve a világ legtökéletesebb könyve, mely kiegészíti a Bibliát, amit a mormonok szintén szentírásnak tekint.

Közben Joseph Smithet meglátogatta az Atyaisten és Jézus (a mormon teológia szerint ez két különböző szellemi lény), majd három apostol is, akik felszentelték őt pappá. Végül 1830-ban, New York államban tucatnyi taggal megalapításra került az új egyház Krisztus Egyháza néven (a név 1838-ban változott meg „Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza” névre).

A szokatlan hitelveik miatt (a Bibliát kiegészítő új szentírást hirdető tan  sértőnek és botrányosnak számított a korabeli átlagember szemében), a mormon híveknek menekülniük kellett az ellenséges szomszédok elől. Missiouri és Illinois államba költözött a mormon közösség, Joseph Smith ekkor mondta ki azt is, hogy Jézus második eljövetele az amerikai kontinensen, az  „Új Jeruzsálemben” fog megtörténni, az Új Jeruzsálem vagy Új Cion a Missiouri állambeli Independence kisváros.

A legkülönösebb mormon hitelvek az 1830-as évek vége felé lettek megfogalmazva: köztük a többnejűség, a többistenhit, s a halottak keresztelése. Közben Joseph Smith több alkalommal is összütközésbe került mind a hatóságokkal, mind a környező nem-mormon lakossággal. Az összeütközések alapja nem csupán vallási volt, Joseph Smith többek között egy csődbe vitt bank alapítójaként is sok ellenséget szerzett magának. 1844-ben végül előzetes letartóztatásba helyezték a mormonok főbb vezetőit, köztük magát Joseph Smithet is. A letartóztatás közvetlen oka az volt, hogy egy csoportnyi fegyveres mormon megtámadta egy helyi lap szerkesztőségét, a lapban megjelent mormonellenes cikk miatt. A helyi mormonellenes lakosság bosszúvágyó felfegyverkezett tagjai megtámadták a börtönt, majd tűzharc alakult ki, melyben Joseph Smith is meghalt.

Maga a mormon teológia több forrásból merített: a hagyományos keresztény tanok keveredtek judaizmussal, pogánysággal, majd szabadkőműves eszmékkel (néhány évig Joseph Smith szabadkőműves is volt), s leginkább Joseph Smith saját élénk fantáziájával, ráadásul a mormon tanok változtak is az idők folyamán. A szinkretikus végtermék így egy sajátos eszmerendszert eredményezett, mely igen távolra került a keresztény teológiától. Ez nem gátolja a mormonokat abban, hogy magukat nemcsak kereszténynek, hanem az egyetlen igazi keresztény egyháznak tartsák.

Sajátos módon a mormonok – ellentétben a protestáns kereszténységgel – az apostoli utódlás elvét fogadják el, azaz nagyon fontosnak tartják, hogy a papság felhatalmazása visszakövethető legyen Jézus Krisztusig, ahogy ez a hagyományos apostoli egyházak esetében is van. Természetesen a mormonoknál az I. és a XIX. század közötti időszak „kiesik”, ezt Joseph Smith látomásával pótolják, mely szerint felhalmazást kapott a papságra az előtte megjelent apostoloktól. A mormonok mind a mai napig szigorúan veszik ezt a kérdést: minden papsággal rendelkező mormon vissza tudja vezetni „papi felhatalmazását” egészen Joseph Smithig.

Lássuk azokat a főbb tanításokat, melyek miatt a mormonokat a többségi keresztény vélemény nem tartja keresztény felekezetnek:

1. A Szentháromság tagadása. A mormonoknál a Szentháromság három isten csoportja.
2. Isten mint szervező, nem teremtő. A kereszténységel ellentétben a világot nem Isten teremtette, csak megszervezte azt. A mormonizmus szerint az anyag mindigis létezett, ez örök létező. Ez a nézet az őskeresztény korban népszerű gnosztikus-keresztény elképzelésekből származik, melyeke eredete pedig a kor hagyományos platonista filozófiájában található. Az őskeresztény egyház hosszú éveken keresztül harcolt a gnosztikusok ellen az I.-III. sz. közötti időszakban, mint a keresztény hagyománnyal ellenkező hamis tanokkal.
3. Többistenhit. A mormonok szerint milliárdnyi isten van a világmindenségben. Az istenek volt emberek, akik jutalmul haláluk után istenek lettek. A hű mormonok szintén istenek lesznek haláluk után. A milliárdnyi isten közül számunkra, földi emberek számára a Szentháromságot alkotó három isten a lényeges, ők irányítják a mi életünket. Ők is volt emberek, akik jutalomként istenekké váltak.
4. Isten egyetlen igaz egyháza a Mormon Egyház, s annak mindenkori vezetősége – s különösen az egyházelnök – proféta és látnok.
5. Titkos templomi szertartások, többek között az egyháztagok felszentelése, gyermekek szüleikhez kötése, házasságkötés örökre (tehát a halál után is folytatódóan) és a nem-mormon halottak megkeresztelése. A mormon templomokba kizárólag egyháztagok léphetnek be, s nekik is írásos engedélyre van szükségük ehhez. Jelenleg 130 működő mormon templom van a világon. Templomokon kívül vannak istentiszteleti gyülekezeti házak, ezekben folynak a nem-titkos egyházi szertartások, mint pl. a vasárnapi istentisztelet, az élők keresztelése és egyéb események, a gyülekezeti házakba bárki bemehet. A családfakutatás minden egyháztag fontos kötelessége, ennek célja a halott felmenők felkutatása, majd megkeresztelése.

Több olyan tanítás is van a mornonoknál, melyek szerves részét képeztek a dogmának, azonban ma már nem tanítja őket hivatalosan az egyház:

1. A Mennyei Atya és Ádám egy és ugyanaz a személy.
2. A többnejűség minden férfi kötelessége, enélkül nem nyerheti el az istenséget. Maga Jézus is házas ember volt, sőt három felesége volt: Mária Magdaléna, valamint Lázár két lánytestvére, Mária és Márta. Joseph Smithnek összesen 48 felesége volt, közülök bizonyítottan azonban csak első feleségétől voltak gyermekei. Brigham Youngnak 55 felesége volt, közülük 16-an gyereket is szültek neki, összesen 56 gyermeke volt.
3. Vannak megbocsáthatatlan bűnök, melyeket még Isten sem tud feloldani. Az ilyen bűnökért véráldozatot kell hozni, azaz a vétkest meg kell ölni oly módon, hogy folyjon a vére. Ezen elv miatt Utah államban nagyon sokáig az USÁ-ban egyébként megszokott méreginjekció vagy elektromos szék helyett a főbelővés volt a halálos ítélet, hiszen csak ez jár vérontással a szó szoros értelmében.
4. Kommunista gazdálkozási eszmék voltak a korai mormonoknál, ezt később a tizedfizetés és a különböző felajánlások rendszere vette át. A tizedfizetés ma is nagyon szigorú követelmény. A legismertebb egyéb felajánlás pl. az a szokás hogy minden egyháztag a szombati ebédtől a vasárnapi ebédig nem eszik semmit, s a két kihagyott étkezés költségét befizeti az egyházi kasszába.
5. Az emberi fajok nem egyenrangúak. A négerek bűneikért kapták fekete bőrüket, így nem jogosultak papi tisztséget ellátni.

A mormonizmusban a felsorolt hitelveken kívül még számtalan szabály és szokás létezik, ezek közül néhány nagyon jellemző:

Minden 17-21 éves hívő egyháztag köteles fiúk esetében kétéves, lányok esetében másfél éves misszióra menni. A misszionáriusi tevékenység költségeit a misszionárius köteles megfizetni, az „egységár” jelenleg havi 400 USA-dollár körül van. Az egységár oka, hogy minden országban mások a megélhetési költségek, így a befizetett pénzeket központilag kezelik, majd újraosztják. Jellemzően a misszionáriusok által befizetendő összeget (egy kétéves misszió esetében ez közel 10 ezer USA-dollár!) a szülők állják, ill. a misszionárius bankkölcsönt vesz fel.

Tilos a dohányzás, a drog, az alkohol, a kávé és a tea. Bár kifejezetten nem tiltott, az egyéb élénkítő italok (pl. kóla) használata sem javasolt. Mivel a kakaó és a csokoládé sem a tiltott, sem a nem javasolt termékek között nem szerepel, valószínűleg a világ legmagasabb egy főre jutó csokoládé- és kakaófogyasztása a mormonoknál van. A mértéktelen csokoládéfogyasztás mellett jellemző a mértéktelen édes gyümölcszselé fogyasztás is. A jelentős mormon lakossággal rendelkező területeket az USÁ-ban viccesen „Gyümölcszselé Övezetnek” is nevezik. A két igencsak kalóriadús termék hihetetlen mértékű fogyasztásának eredménye az amerikai átlagnál is nagyon elhízottság a mormonok, különösen a mormon lányok és asszonyok körében. A mormon vicc szerint:

- Hogy szólítják a Brigham Young Egyetemen (ez az egyház tulajdonában álló egyetem Utah államban) a csinos, karcsú lányt?

- „Nem-egyháztag”.

A templomi felszentelés során minden egyháztag titkos nevet kap és bűvös ruhát, melyet köteles mindenkor rendes ruhája alatt viselni.

De térjünk most vissza 1844-be, Joseph Smith halálához. Mivel még alig 39 éves volt, életereje teljében, az esetleges utódlás kérdése nem volt rendezve, ráadásul Joseph Smithtel együtt helyettese, saját testvére is meghalt, súlyos gondot okozott, hogy mi legyen az egyházzal Joseph Smith halála után. Végül a legtöbb tag Brigham Youngot fogadta el új vezetőnek, az ő vezetésével történt meg a mormonok letelepedése a mai Utah államban.

A Brigham Younggal ellenséges mormonok nem vándoroltak Utah-ba, helyben maradtak, többnyire Illionois és Missiouri államban. A Brigham Youngot elfogadott mormonok jelenlegi száma 13 millió fő világszerte, központjuk Salt Lake City, Utah fővárosa, amikor „mormonokról” beszélünk, akkor általában rájuk gondolunk. (Utah állam lakosságának 60 %-a mind a mai napig mormon.) Ez eddig leírtak is elsősorban rájuk érvényesek. A második legnagyobb csoport Joseph Smith első felesége és legnagyobb gyermeke körül jött létre Újralapított Mormon Egyház néven (jelenlegi hivatalos nevük: Krisztus Közössége), manapság kb. negyedmillió taggal rendelkeznek, székhelyük Independence, Missouri állam. Rajtuk kívül létezik még több tucatnyi mormon felekezet, de ezek közül a legjelentősebbek is csupán tízezres nagyságrendű tagsággal rendelkeznek. A különféle mormon felekezetek között hivatalos kapcsolat nincs, egymást nem ismerik el.

A kisebb mormon felekezet, az Újralapított Mormon Egyház esetében érdekesség, hogy a XX. sz. 80-as éveig Joseph Smith egyenesági leszármazottjai voltak az egyházelnökök. Jelenleg ez a mormon felekezet van a legközelebb a hagyományos kereszténységhez, ma már az ökumenikus mozgalomban is részt vesznek.

A Salt Lake City központű egyházon kívüli többi egyházban a legradikálisabb mormon hitelveket sosem hirdették, pl. sosem gyakorolták a többnejűséget.

Külön csoportot alkotnak a mormon fundamentalisták. Pontos létszámuk nem ismert, néhány tízezernyien lehetnek. Ők azok a mormonok, akik a Brigham Young féle egyháztól szakadtak el, miután az – az amerikai kormány ultimátuma után – lemondott a többnejűségről a XIX. sz. végén. Többségük a tiltás ellenére (a többnejűség bűncselekmény az amerikai szövetségi törvények értelmében) mind a mai napig gyakorolja a többnejűséget.

Ami a mormonizmust kritikáját illeti, maga a mormonizmus szolgáltatott kiváló támadási felületet azzal az állítással, hogy a Mormon Könyve a világ legtökéletesebb könyve. A könyvben szerepelnek lovak, elefántok, méhek, acél, selyem, s még sok olyan dolog, melyek Kolumbusz előtt nem léteztek az amerikai kontinensen. A modern genetika pedig bizonyította, hogy az indiánok Ázsiából vándoroltak Amerikába és nem zsidó származásúak. Ami a Mormon Könyvében leírt hatalmas civilizációkat illeti, ezeknek mind a napig egyetlen nyomát sem találták meg, pedig a dúsgazdag Mormon Egyház hatalmas összegekkel támogatta az erre vonatkozó kutatásokat.

A mormonoknál a papságot minden aktív férfi egyháztag megkapja (1978 óta a négerek is, azelőtt számukra ez tiltott volt). Kétféle papsági rend van: egy alacsonyabb és egy magasabb. Az alacsonyabb papsági rend első három fokozatát (diakónus, tanító, pap) a gyakorlatban minden aktív férfi egyháztag megkapja 12, 14, ill. 16 éves korában. A magasabb papsági rend első fokozata az „elder”, ezt a gyakorlatban az aktív tagok 17 éves koruk körül kapják meg. Az újraalapított mormonoknál hasonló rendszer van, azzal a fő különbséggel, hogy náluk nők is megkaphatják a papságot, valamint a papság elnyerése nem minden aktív egyháztag jellemzője.

A mormon egyházi struktúra a végletekig centralizált és hierarchikus. Minden szint a felsőbb szint hatalma alatt áll, minden szempontból. A legkisebb szint a gyülekezet, ennek vezetője a püspök, amennyiben elegendő számú (400-500 fő) tagsággal rendelkezik a gyülekezet, kisebb létszám esetében a gyülekezet vezetője nem püspök, hanem „gyülekezeti elnök”. Jelenleg kb. 30 ezer mormon gyülekezet van a világban. A gyülekezet a következő területi egység alatt áll, ez vagy a misszió (olyan területeken, ahol még nincs elég egyháztag) vagy az úgynevezett stake (magyar mormon terminológiával „cövek”) alatt áll. A cövekek is nagyobb egységekbe tömörülnek. A legmagasabb területi egység a „terület”, ebből jelenleg 26 van a világon, a területek vezetői a egyház legmagasabb rangú vezetőiből kerülnek ki. Felettük van a 15 apostol, közülük 12 a Tizenkét Apostol Tanácsában, 3 pedig az Első Elnökségben van. Az egyház elnöke egyben az Első Elnökség vezetője. Minden apostol profétának és látnoknak minősül. Brigham Young kora óta az egyházelnök halála esetén minden alkalommal az éppen rangidős apostol lett megválasztva új egyházelnöknek. Az újraalapított mormoknál kevésbé formális a hatalmi struktúra és nincs automatizmus az új elnök megválasztásakor, ez valódi vezetőségi szavazás alapján történik.

Magyarországon – bár a mormonok missziós tevékenysége már a XIX. század végén megkezdődött – a aktív mormon tevékenység csak a XX. sz. 80-as évei végén indult meg. Jelenleg kb. 5000 mormon egyháztag van Magyarországon. Az újraalapított mormonok is jelen vannak Magyarországon, 100 körüli tagsággal.