magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

bircahang

2012. november 13. 02:12 - ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró

PeaceKeeper (Egységfront) alkotmányjogi koncepcióinak cáfolata

Az egyszerűség kedvéért pontokba szedve.

*

1. "Az alkotmányos rend megváltoztatása új államot hoz létre."

Nem igaz. Az államok utódlását nemzetközi egyezmények szabályozzák.

Alapvetően a belső jog változása nem hat ki egy adott állam önazonosságára. Utódlás csak akkor következik be, ha kifejezetten új állam jön létre a régi helyén.

Amennyiben jogutódlás történik, akkor is ez legtöbbször de facto automatikus.

*

2. "A Fidesz új államot hozott létre, amikor a Magyar Köztársaság helyére Magyarországot helyezett."

Nem, egy állam nevének megváltoztatása nem hoz létre új államot.

*

3. "A Fidesz új államot hozott létre, amikor az 1949-es alkotmányt lecserélte."

Nem, egy új alkotmány nem hat ki egy állam önazonosságára. Új állam csak akkor jön létre, ha azt kifejezetten kinyilvánítják. Új állam jöhet még létre akkor is, ha a korábbi jogrend megsértésével jön létre az új állam.

A magyar történelemben új állam 1849-ben, 1867-ben, 1918-ban, 1920-ban, 1944-ben és 1956-ban jött létre. Mindegyik esetben jogutódlás következett be, azaz az új állam átvette teljes egészében a korábbi állam államiságát.

1849: Kossuthék trónfosztása alkotmányellenes volt, új állam alakult ki. Az új állam rövid életűnek bizonyolt, nem is tudta hatalmát az ország teljes területén elfogadtattni, s Kossuthék katonai veresége után visszaállításra került a korábbi rend.

1867: a Kiegyezés igyekezett alkotmányosan rendezni a közjogi helyzetet, de erre nem volt lehetőség az eltelt idő miatt, így ez is új államnak tekinthető. A jogutódlás tartós volt.

1918: a köztársaság kikiáltása alkotmányellenes tett volt, új állam lett, jogutódlás történt.

1920: a kommunista diktatúra előző évi katonai veresége után a Horthy-rezsim alakított új államot, mely bár az 1918 előtti rend örökösének vallotta magát, nem cselekedett teljes mértékben az alkotmányosság szellemében.

1944: a szovjetek által megszállt területén megalakult a debreceni Ideiglenes Kormány, mely kinyilvánította az állami rend újraalapítását. Az új rend győzött miután a korábbi magyar nyilas kormány elvesztette hatalmát az ország felett.

1956: Kádárék bábkormánya új államot kiáltott ki, megszakítva az alkotmányos rendet, bár hivatalosan magát az 1944-es rend utódának tekintette.

A Fidesz új alkotmánya semmilyen tekintetben nem hozott létre új államot,

*

4. "A Fidesznek nem volt joga alkotmányozni."

Sajnos nem igaz.

Az 1949-es alkotmány 2011-ben hatályos szövege:

"19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;"

"24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges."

A Fidesznek sajnos joga volt alkotmányozni.

*

5. "A Fidesz diktatúrát vezetett be, mert az új alkotmányt nem a nép alkotta meg."

Az, hogy a Fidesz diktatórikus szándékokkal rendelkezik - tény. Az is tény, hogy korlátozták a demokráciát. Azonban mindennek semmi köze az új alkotmány elfogadásához.

Alkotmányt sosem a nép alkot, hanem egy adott testület.

Magyarországnak 1000-1949 között történeti alkotmánya volt, ez az egymásra épülő közjogi alkotmányos szabályok összességét jelentette. 1949-ben megszületett az első magyar írott alkotmány, mely többszöri változtatással (köztük az 1989-es gyakorlatilag teljes átírásával) 2011-ig volt hatályban. Egyik esetben sem alkotott a nép alkotmányt.

Sőt, más országokban sem a nép alkotott alkotmányt. Diktatúra lenne emiatt az egész világon?

*

6. "Vissza kell menni 2011/1989/1944/1848-ig és vissza kell állítani a jogrendet."

Legitimizmusnak hívják ezt. A legitimizmus alapvető tévedés: a jogot helyezi a jogalkotó fölé. Pedig a jog nem valami absztrakt, égi dolog, hanem a társadalom terméke.

A jog sosem lehet az alap, hanem éppen ellenkezőleg: a jog következmény. Szerencsés országok persze meg tudják úszni a közjogi folytonosság szakadása nélkül, de ez szintén külső, történelmi tényezőktől függ.

Mi a közjogi folytonosság és mi annak megszakadása? A közjogi folytonosság az, amikor egy társadalomban a változások mindig az éppen hatályos közjog alapján, annak betartásával jönnek létre. A megszakadás pedig az, amikor nem ez történik, a hatályos joghoz képest jogellenes változás következik be.

Mint az előző pontban említettem, a magyar történelemben többször is történt jogszakadás. De mi ennek a jelentősége? Semmi.

Hozzáteszem: szinte a világ minden országában történt jogszakadás.

*

7. "Jelenleg két állam van az ország területén: a Magyar Köztársaság és Magyarország."

Névváltoztatás történt, nem új állam létrehozása. S még ha új állam létrehozása történt is volna, akkor is jogutódlás következett volna be.

*

8. "Azért ismerte el a világ az új fideszes államot, mert az vállalta az államaadóság további törlészetését." ill. "A választási regisztráció burkolt célja, hogy a nemlétező, illegitim Magyarországnak állampolgárai legyenek."

Egyik sem igaz. Az államadóság államutódlással sem szűnik meg, s végképp nem szűnik meg egy állam nevének megváltoztatásával. Ha így lenne, minden eladósodott állam időnként új alkotmányt alkotna és/vagy nevet változtatna,,, :-)

A választási regisztráció pedig szimpla hatalomtechnikai trükk. Magyarországnak vannak állampolgárai jelenleg is, sőt a magyar állampolgárság eleve a magyar államhoz kötődik, s nem annak ilyen vagy olyan hivatalos nevéhez.

*

Röviden ezt a 8 pontot tartottam fontosnak. Ha más is felmerül, kiegészítem a cikkemet.

Címkék: politika magyar
35 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr1815985672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

peacekeeper 2012.11.15. 06:25:16

Gyönge kísérlet....:-( Amint lesz időm, mind a 8-at megcáfolom!
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.15. 23:43:57

Max! Tegyünk pontot ennek a téves hitnek a végére, amiből az a téves következtetés származik, hogy Te mindent (vagy legalább annak egy részét) megcáfoltál az állításaim közül. A saját állításaid felhasználásával foglak megcáfolni. Kezdjük azzal, hogy „röviden” leírom, hogy mi történt. 1945 és 48 között a Kommunista Párt nyílt és „bolsevik” módszerekkel és eszközökkel meggyengítette politikai ellenfeleit (Kisgazdák, Szoc.Dem.Párt). Majd egy manipulált választáson törvényalkotói és kormányzási többséghez jutott, amit arra használt fel, hogy a saját ideológiájának megfelelő Alkotmány nevű alaptörvényt alkotott. Amivel új alkotmányos berendezkedést, új, de jogfolytonos államot (a Magyar Népköztársaságot) hozott létre. A létrehozott új állam és új alkotmány (és a belőle következő alkotmányos rend és az új jogrend) többszörösen érvénytelen volt, de nem azért, amit Orbánék az Alaptörvényben említenek (mert diktatúrához vezetett). Ha nem vizsgálom az önmaguknak adott alkotmányozó jogot, (ami a leginkább bizonyítja az alkotmány érvénytelenségét) az alkotmány NEM FELELT MEG a saját maga magával szemben támasztott feltételeknek (Minden hatalom a dolgozó népé). Ugyanis kimondja, hogy honnan származik a hatalom, de a saját alkotmánya és a saját hatalma mégse onnan származik. (Ezt a hibát mind 89-ben , mind 2011-ben elkövetik, hogy ugyanabban a törvényben hatalmazzák fel saját magukat, amivel egyben meg is alkotják azt a jogot, amit a felhatalmazás nélkül nem alkothattak volna meg. ) Ezt úgy hidalhatták volna át, ha az alkotmányok megalkotása után megalkotják 49 után a „dolgozó nép” alkotmányát, 89 után pedig a „nép” alkotmányát, majd népszavazásra (a dolgozó nép szavazására) bocsátják, és az új alkotmány alapján új választást tartanak. Az így megalkotott alkotmányok teljesítették volna azt a követelményt, hogy azok alkották, akiktől a képviselők a hatalmukat eredeztették. 89-ben a rendszerváltással annyi változás történt, hogy külsőre már egy nép érdekében működő olyan alkotmányt alkottak, amit ha a nép alkotott volna, nagyon hasonló lett volna. Vagyis olyan változást eszközöltek az alkotmányos rendszeren, ami máshonnan keletkeztette a hatalmat, (a „dolgozó nép” helyett egy minden lakost tartalmazó néptől) megint új államot, egy más ideológia alapján működő, de jogfolytonos államot (a Magyar Köztársaságot) hoztak létre. A 49-es legitimációs hiányt úgy oldották fel, hogy beleírták az alkotmányba, hogy ideiglenes! (tehát EHHEZ nem kell nagyobb legitimáció, mint hogy képviselők alkották, és majd az „igazi” fog rendelkezni azokkal a kellékekkel, amit fentebb írtam. (Az alkotja, aki a hatalom forrásának van benne megnevezve). Tehát nagyon fontos már itt megjegyezni, hogy az önmagukat korlátlan alkotmányozó joggal felruházó képviselők a néphatalom majdani érvényesülése érdekében az alkotmány által, abban rögzítve megkötik saját alkotmányozó kezüket. Maguk a képviselők korlátozzák az önmaguknak adott, korlátlan alkotmányozó jogot!!! Ugyanis az ideiglenes jogállami alkotmány kialakulása után (1990 szeptember) a képviselőnek többé nincs joga önállóan új alkotmányt és új államot létrehozni, vagy a meglévőt hatályon kívül helyezni!!! Benne van az alkotmányban. Csak a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatják meg, de mivel ez már megvan, csak annak módosításához van joguk. De már ezt is csak úgy tehetik meg, ha nem ütközik a népszuverenitás elvébe (minden hatalom a népé). Mert a 89-es alkotmányt megalkotók azt is meg akarták akadályozni, hogy a kommunisták győzelme esetén a kommunisták visszatérhessenek a Népköztársasághoz és annak alkotmányához, illetve a kommunisták meg azt akarták megakadályozni, hogy az új parlament visszatérhessen a királysághoz. (A liberálisok meg azt akarták, hogy ez maradjon, amit alkottak.) Tehát az ideiglenes alkotmány úgy betonozta be magát, hogy megmondta, hogy milyen új alkotmánnyal lehet hatályon kívül helyezni saját magát. Csak az általános jogelvek szerint (az ugyanazt szabályzó új hatályon kívül helyezi a régit) egy népszuverenitás elve alapján (a nép által készített) megalkotott alkotmánnyal. Aminek már lehet más neve, és létrehozhat új alkotmányos berendezkedést, létrehozhat jogfolytonos, de új (más nevű) államot is, sőt más államformájú államot is! BÁRMIT! Mert az a legfőbb hatalom alkotta – a nép - akinek ehhez joga van. Ennek az ideiglenes jogállami alkotmánynak az alapján lebonyolított választáson szerzett Orbán (most tegyük félre, hogy milyen hazugságokkal, milyen pszichológiai, kommunikációs trükkökkel és titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel, mondjuk azt, hogy a választási törvény előírásain belül) 65%-os részvétellel lebonyolított választáson, a részvevők 53%-os többségével (a kétharmad felével, azaz az összes választó harmadának támogatásával) a választási rendszer aránytalanságának köszönhetően 2/3-os képviselői (törvényhozói és kormányzói) többséget. Pont. Ez volt a jogi (alkotmányos) helyzet az alkotmányozás megkezdésekor.
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.15. 23:44:46

Most leírom röviden, hogy mi történt, és jogilag mi jött létre, mit hoztak létre Orbánék. Sehol nem írom, hogy nem volt joguk belekezdeni az alkotmányozásba. Azt írom, hogy ilyen módon, ilyen nevű, ilyen tartalmú – általuk alkotmánynak, alaptörvénynek tekintett – törvényt nem volt joguk alkotni, mert az alkotmány nem tette lehetővé a számukra. De mivel megalkották, ezért az önmagában érvénytelen. (Mert akinek ki kellett volna mondani az érvénytelenségét – az AB - ezt nem tette meg.) Tehát nem az alkotmányozás megkezdésével volt a baj, hanem azzal, hogy Orbánék ez első pillanattól kezdve túlterjeszkedtek a saját, alkotmány által előírt – jogaikon. Első körben alkottak egy törvényt (azért nem alkotmány és azért nem alaptörvényt, mert hiába hivatkoznak rá hamisan, nem az alkotmányban előírt módon alkották meg, tehát eleve nem alkotmány, csak TÖRVÉNY). Törvénynek viszont alkotmányellenes, mivel van egy hatályos alkotmány, amit fent írt módon, csak egy nép alkotta (népszuverenitás elve alapján alkotott) új alkotmánnyal lehet hatályon kívül helyezni. Tehát megalkottak egy félkész törvényt, ami nem tartalmazta, hogy a magyar nép új alkotmánya az előző helyett, és létrehoztak egy új államot, amiről nem mondták meg, hogy az a magyar nép új állama-e vagy egy másik, és nem mondták meg, hogy milyen viszonyban van a másik állammal. Vagyis a megalkotott Magyarország Alaptörvénye nevű törvény és az azzal létrehozott Magyarország nevű állam (aminek nincs területe, lakossága és legfőbb államhatalmi szerve - a mai napig se), nem a Magyar Köztársaság Alkotmánya és nem az ezer éves magyar állam jogutódjaként, nem a Magyar Köztársaság HELYÉN és főleg nem annak jogutódjaként jött létre, (hiszen nem szüntette meg egyiket se, és nem is ír ilyent) hanem részben ugyanazon a területen, de MELLETTE!!! És erről szólt az Alaptörvény Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések – amit külön alkottak meg, a hatályba lépés előtti utolsó napon!!! – hogy hogyan tegyék a MELLETTE létrehozott (alkotmányellenes, ezért érvénytelen) alaptörvényt és államot a meglévő alkotmány és állam HELYÉRE. Ezt is csak többszörösen alkotmány- és jogellenesen kísérelték meg, és nem is sikerült még így se, és ezt Te magad bizonyítod Max. Be fogom mutatni, hogy hogyan… Tehát az a jelenlegi jogi helyzet, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya jogilag hatályban van, mert aki hatályon kívül akarta helyezni, az nem rendelkezett azzal a joggal (hatalommal) hogy ezt megtehesse. Vagyis tudják, hogy van, de megpróbálják kiüríteni, mint a csiga vagy kagylóházat, és azt hazudják, hogy nincs. Ebből adódóan a Magyar Köztársaság, mint állam is létezik, annak ellenére, hogy ezt is gőzerővel ürítik ki, miközben, mint egy csődbüntettet elkövetve, pakolják a rablott javat a saját fantom államukba. A nemzetközi közvélemény és a nemzetközi jog alanyai – más államok, nemzetközi szervezetek - azért nem figyelt fel még erre, mert nem is tudják, hogy mi történik a színfalak mögött, az ellenzék erről elfelejtette tájékoztatni a nemzetközi szervezeteket. És harmadszor az ezer éves magyar államhoz köthető magyar állampolgárság – ami jog szerint a Magyar Köztársaság nevű állam állampolgársága – ugyanúgy nem változott, mert erre még az átmeneti rendelkezésekben se intézkedtek. Nem tud nekem senki törvényt vagy nemzetközi szerződést mutatni – és Orbán már nem is tud ilyent alkotni, mert szerintük már nincs az az állam, amely ezt megalkothatná! – amely kimondja, hogy aki magyar állampolgárként a Magyar Köztársaság állampolgára volt, az 2012. január 1-től a Magyarország nevű állam állampolgárává válik. Tehát én – és még nagyon sokan – a Magyar Köztársaság állampolgára vagyok, és nem a Magyarország nevű fantomállam állampolgára. Ezért kell az előregisztráció, mert ez nélkül a fantomállam NEM TUD választást tartani. Mert nincsenek állampolgárai a Magyarország nevű államnak. (Se területe, se legfőbb államhatalmi szerve, amelyik megjeleníthetné az államot, amelyik jogszerűen gyakorolhatná az állam főleg nemzetközi funkcióit.) Ez a jelenlegi helyzet, amit 2011. novemberében leírtam, hogy EZ LESZ. Két állam van egy területen, két jogrenddel, ami a polgárháborúk legbiztosabb létrehozója. Azért nincs még háború, mert mindkettő parlamentjében ugyanazok a képviselők, (egyikben megválasztva, a másikban önmaguk által kinevezve) és ugyanaz a kormány (egyikben megválasztva, a másikban önmaga által kinevezve). Egyetlen dolgot nem mentettek még át a régi magyar államból a saját fantom államukba (ami hiába mondják, hogy magyar állam, nem az, mert nem a magyar nép hozta létre). Ez pedig az ezer éves magyar állam állampolgárai. Erre szolgál az előregisztráció, hogy a magyar nép félrevezetve, de önként állampolgárává váljon egy diktatúrának, önként elfogadva és alávetve magát a diktatúra jogrendjének. Tehát Orbánék a Magyarország Alaptörvénye nevű törvénnyel és az általa létrehozott Magyarország nevű fantomállammal arra tesznek kísérletet, hogy eltöröljék a magyar alkotmányos rendet és eltöröljék az ezer éves magyar államot. És ezzel olyan alkotmányos helyzetet hozzanak létre, amit a magyar nép nagyon sokáig nem tud megváltoztatni, és ami biztosítja kiszolgáltatottságát és kizsákmányolásának lehetőségét. Egész addig, míg a nép fel nem ismeri, hogy mi történt, mit tettek Orbánék a magyar néppel és az ezer éves magyar állammal, és rá nem jön, hogy ebben az egész magyar (politikai) elit partner a mai napig, aktív részese a jogsértéseknek és osztozik a tettesek felelősségében. Nincs kivétel, az összes parlamenti párt, és a velük együttműködő civil szervezetek is…. Na, ezek után nézzük egyenként a 8 pontodat……:-((
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.16. 01:20:36

"Azt írom, hogy ilyen módon, ilyen nevű, ilyen tartalmú – általuk alkotmánynak, alaptörvénynek tekintett – törvényt nem volt joguk alkotni, mert az alkotmány nem tette lehetővé a számukra." Feljebb - 4. pont - idéztem a vonatkozó pontokat. Nem volt tartalmi vagy névbeli korlátozás az új alkotmányra vonatkozóan. "De mivel megalkották, ezért az önmagában érvénytelen." Sajnos nem igaz. Érvényes és hatályos. "Mert akinek ki kellett volna mondani az érvénytelenségét – az AB – ezt nem tette meg." Az AB mindig a mindenkori hatályos alkotmány alapján dönt. "Orbánék ez első pillanattól kezdve túlterjeszkedtek a saját, alkotmány által előírt – jogaikon." Miben nyilvánult ez meg? "Első körben alkottak egy törvényt (azért nem alkotmány és azért nem alaptörvényt, mert hiába hivatkoznak rá hamisan, nem az alkotmányban előírt módon alkották meg, tehát eleve nem alkotmány, csak TÖRVÉNY)." Az alkotmány eleve egy törvény, a korábbi is az volt. "csak egy nép alkotta (népszuverenitás elve alapján alkotott) új alkotmánnyal lehet hatályon kívül helyezni" Ilyen szabály sehol nem szerepelt a korábbi alkotmányban. "Vagyis a megalkotott Magyarország Alaptörvénye nevű törvény és az azzal létrehozott Magyarország nevű állam (aminek nincs területe, lakossága és legfőbb államhatalmi szerve – a mai napig se), nem a Magyar Köztársaság Alkotmánya és nem az ezer éves magyar állam jogutódjaként, nem a Magyar Köztársaság HELYÉN és főleg nem annak jogutódjaként jött létre, (hiszen nem szüntette meg egyiket se, és nem is ír ilyent) hanem részben ugyanazon a területen, de MELLETTE!!!" Az új alkotmány megszünteti automatikusan a régit, ez alapvető minden törvény esetében. S egy új alkotmány nem hoz létre új államot. "És harmadszor az ezer éves magyar államhoz köthető magyar állampolgárság – ami jog szerint a Magyar Köztársaság nevű állam állampolgársága – ugyanúgy nem változott, mert erre még az átmeneti rendelkezésekben se intézkedtek." Nem is kell erre rendelkezés. Az állampolgárság független az alkotmánytól. Az állampolgárságot egy külön tv rendezi. "Nem tud nekem senki törvényt vagy nemzetközi szerződést mutatni – és Orbán már nem is tud ilyent alkotni, mert szerintük már nincs az az állam, amely ezt megalkothatná! – amely kimondja, hogy aki magyar állampolgárként a Magyar Köztársaság állampolgára volt, az 2012. január 1-től a Magyarország nevű állam állampolgárává válik." Az állampolgársági törvényt nézd meg, mielőtt ilyeneket mondasz! "Tehát én – és még nagyon sokan – a Magyar Köztársaság állampolgára vagyok, és nem a Magyarország nevű fantomállam állampolgára." A két állam UGYANAZ, egymás előde és utóda. Az állampolgárság pedig nem változott. "Ez a jelenlegi helyzet, amit 2011. novemberében leírtam, hogy EZ LESZ." Bocs, de akkor sem volt igazad. "Két állam van egy területen, két jogrenddel, ami a polgárháborúk legbiztosabb létrehozója. Azért nincs még háború, mert mindkettő parlamentjében ugyanazok a képviselők, (egyikben megválasztva, a másikban önmaguk által kinevezve) és ugyanaz a kormány (egyikben megválasztva, a másikban önmaga által kinevezve)." A választás nem kötődik sem az állam hivatalos nevéhez, sem alkotmányához. A választás 2010-ben történt, s a megválasztott képviselők mandátuma nem szűnt meg az állam nevének és az alkotmányának megváltozása miatt. "Egyetlen dolgot nem mentettek még át a régi magyar államból a saját fantom államukba (ami hiába mondják, hogy magyar állam, nem az, mert nem a magyar nép hozta létre). Ez pedig az ezer éves magyar állam állampolgárai." Nem igaz. Az állampolgárság maradt.
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.16. 01:36:41

"1945 és 48 között a Kommunista Párt nyílt és „bolsevik” módszerekkel és eszközökkel meggyengítette politikai ellenfeleit (Kisgazdák, Szoc.Dem.Párt). Majd egy manipulált választáson törvényalkotói és kormányzási többséghez jutott, amit arra használt fel, hogy a saját ideológiájának megfelelő Alkotmány nevű alaptörvényt alkotott. Amivel új alkotmányos berendezkedést, új, de jogfolytonos államot (a Magyar Népköztársaságot) hozott létre. A létrehozott új állam és új alkotmány (és a belőle következő alkotmányos rend és az új jogrend) többszörösen érvénytelen volt, de nem azért, amit Orbánék az Alaptörvényben említenek (mert diktatúrához vezetett)." Ez politikatörténet, de mi köze a joghoz? A kommunisták nem sértettek formálisan jogot 1948-1949-ben, mint ahogy Orbánék sem tavaly. "Ha nem vizsgálom az önmaguknak adott alkotmányozó jogot, (ami a leginkább bizonyítja az alkotmány érvénytelenségét) az alkotmány NEM FELELT MEG a saját maga magával szemben támasztott feltételeknek (Minden hatalom a dolgozó népé). Ugyanis kimondja, hogy honnan származik a hatalom, de a saját alkotmánya és a saját hatalma mégse onnan származik." Ez abszolút zavaros érvelés, ne is haragudj. Egy dolog, hogy hogyan keletkezik az alkotmány más dolog, hogy mit mond ki. Hozzáteszem: még formálisan sincs gond, hiszen a parlament volt a népképviseleti szerv az alkotmány elfogadásakor 1949-ben, azaz a nép képviselői mondták ki ezt. "Ezt a hibát mind 89-ben , mind 2011-ben elkövetik, hogy ugyanabban a törvényben hatalmazzák fel saját magukat, amivel egyben meg is alkotják azt a jogot, amit a felhatalmazás nélkül nem alkothattak volna meg." Milyen felhatalmazást keresel? Ezen az alapon a világ összes alkotmánya "felhatalmazás" nélkül született meg. Mi értelme van ennek? Az alkotmány nem más, mint egy állam alapvető működési szabályait és elveit felsoroló jogszabály. Te valami mágikus hatást tulajdonítasz neki. Pedig az alkotmány "csak" egy jogszabály, melyet jellemzően nem a "nép" alkot, hanem valamilyen szerv, melyet jó esetben a nép választ meg. "Ezt úgy hidalhatták volna át, ha az alkotmányok megalkotása után megalkotják 49 után a „dolgozó nép” alkotmányát, 89 után pedig a „nép” alkotmányát, majd népszavazásra (a dolgozó nép szavazására) bocsátják, és az új alkotmány alapján új választást tartanak. Az így megalkotott alkotmányok teljesítették volna azt a követelményt, hogy azok alkották, akiktől a képviselők a hatalmukat eredeztették." Most pedig kevevered az utólagos megszavazást a létrehozással. Magadnak mondasz ezzel ellen. "89-ben a rendszerváltással annyi változás történt, hogy külsőre már egy nép érdekében működő olyan alkotmányt alkottak, amit ha a nép alkotott volna, nagyon hasonló lett volna." Ezzel most megint magadnak mondasz ellen... "Maguk a képviselők korlátozzák az önmaguknak adott, korlátlan alkotmányozó jogot!!!" Nem értelek. Mindig volt ilyen alkotmányozó jog, de korlátlan sosem volt,hiszen ott volt - és ma is ott van - a kétharmados korlát. "Ugyanis az ideiglenes jogállami alkotmány kialakulása után (1990 szeptember) a képviselőnek többé nincs joga önállóan új alkotmányt és új államot létrehozni, vagy a meglévőt hatályon kívül helyezni!!! Benne van az alkotmányban." Nincs benne. Leírtam a pontokat neked. "Csak a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatják meg, de mivel ez már megvan, csak annak módosításához van joguk." Egyrészt: a módosítás része az új szövege meghozatala is. A te logikád alapján, ha hétfőn módosították volna az egyik félét, kedden meg a másik felét, akkor most minden rendben lenne. Vedd észre: a lecserélés is benne van a módosítás fogalmában. Más részről pedig, maga a preambulum monda ki, hogy az alkotmány ideiglenes, azaz meg kell alkotni egy újat! "De már ezt is csak úgy tehetik meg, ha nem ütközik a népszuverenitás elvébe (minden hatalom a népé)." A parlament népszuverenitási szerv. "Tehát az ideiglenes alkotmány úgy betonozta be magát, hogy megmondta, hogy milyen új alkotmánnyal lehet hatályon kívül helyezni saját magát." Milyennel? "Csak az általános jogelvek szerint (az ugyanazt szabályzó új hatályon kívül helyezi a régit) egy népszuverenitás elve alapján (a nép által készített) megalkotott alkotmánnyal." Ez nem volt benne sehol. Nézd meg a szöveget, idézem: "A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:" Ennyi és nem több. Amit te írsz, az nincs benne. "Ennek az ideiglenes jogállami alkotmánynak az alapján lebonyolított választáson szerzett Orbán (most tegyük félre, hogy milyen hazugságokkal, milyen pszichológiai, kommunikációs trükkökkel és titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel, mondjuk azt, hogy a választási törvény előírásain belül) 65%-os részvétellel lebonyolított választáson, a részvevők 53%-os többségével (a kétharmad felével, azaz az összes választó harmadának támogatásával) a választási rendszer aránytalanságának köszönhetően 2/3-os képviselői (törvényhozói és kormányzói) többséget. Pont. Ez volt a jogi (alkotmányos) helyzet az alkotmányozás megkezdésekor." Így igaz. S ezért tudtak alkotmányozni érvényesen. Mert megvolt ez a kétharmaduk.
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.16. 03:35:05

Már emlékszem, ezért fejeztem be a veled való kommunikálást. :-(( Mert ennyire nem lehetsz hülye, tehát szándékosan teszed, akkor viszont aljas vagy..... Na akkor nézzük az állításaid cáfolatát a Te saját állításaiddal meg jogszabályokat idézve. Hogy ne hazudhasd azt, hogy más van a jogszabályban....:-(
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.16. 03:41:42

Amikor valaki sarokba szorít és szembesít, hogy miért NINCS igazad, mindig ezt szoktad csinálni...
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.16. 04:25:55

Nem sorrendben megyek, hogy egymásra építhessem az állításaidat. "7. “Jelenleg két állam van az ország területén: a Magyar Köztársaság és Magyarország.” Névváltoztatás történt, nem új állam létrehozása. S még ha új állam létrehozása történt is volna, akkor is jogutódlás következett volna be." Na akkor nézzük, hogy mit idéztél... "Az 1949-es alkotmány 2011-ben hatályos szövege: “19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”...." Van benne olyan az Alkotmányban, hogy az Országgyűlés ....megváltoztatja a Magyar Köztársaság nevét??? Nincs. Az van benne, hogy az OGY csak és kizárólag (!) a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatja meg. Tehát pont ahhoz nincs joga, hogy az állam nevét megváltoztassa. Mert nevet változtatni csak egy más nevű állam alkotmányának, (alaptörvényének) megalkotásával lehet. Tehát a névváltozás csak új állam létrehozásával együtt történhetne, ezért nem teszi lehetővé az alkotmány. Ez a képviselők önmaguknak állított korlátja. Akkor a 7. pont kipipálva, nem cáfoltál vele semmit, sőt valótlanságot állítottál a kísérleteddel...:-( A jogutódlást a következő pontnál érintem....
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.16. 04:34:41

Amit én írtam, azt egy nagy tekintélyű külföldi és egy hazai volt alkotmánybíró megerősítette. Őket is sarokba szorítottad? Tudod, én tudni fogom, ha valaki bebizonyítja, hogy nincs igazam. Én az a fajta vívó vagyok, aki akkor is bemondja a találatot, ha a gép nem jelzi....
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.16. 04:49:44

"Van benne olyan az Alkotmányban, hogy az Országgyűlés ....megváltoztatja a Magyar Köztársaság nevét??? Nincs." Fordítva nézed a dolgokat. Ami nem tilos,azalapvetően szabad. "Az van benne, hogy az OGY csak és kizárólag (!) a Magyar Köztársaság Alkotmányát alkothatja meg." Ez is történt. Megváltozott a MK alkotmánya, új lett helyette, s megváltozott eközben az ország hivatalos neve. A 2 esemény egybeesése NEM törvényszerű, lehetett volna külön is a két változás. "Tehát pont ahhoz nincs joga, hogy az állam nevét megváltoztassa. Mert nevet változtatni csak egy más nevű állam alkotmányának, (alaptörvényének) megalkotásával lehet." Nem igaz. Soroljak neked külföldi példákat? Romániai Szocialista Köztársaságból lett Románia, Bulgáriai Népköztársaságból Bulgáriai Köztársaság, Angolai Népköztársaságból Angolai Köztársaság, de - neked ez ismert lesz - Kambodzsai Népköztársaságból Kambodzsai Királyság, s még tucatnyi példát lehetne sorolni. S több esetben új alkotmány nélkül történt ez.
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.16. 04:54:51

Lehet, hogy volt aki valamiben egyetértett veled, végülis miért ne lehetne ez, én nem tudom, ki miben értett veled egyet, nem olvastam ilyen véleményt, de biztos van, ha mondod. De az alkotmányjogászok 99 %.a nemigen ért egyet, ezt te is jól tudod, s hasonlókat mond, mint amit én is.
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.16. 16:17:20

A 8 pontot megcáfolom, de a hülyeségeiddel a továbbiakban nem foglalkozom. A Magyar Köztársaság nevét akkor tudnák megváltoztatni, ha az Alkotmány címét (A Magyar Köztársaság Alkotmánya) változtatnák meg. Sehogy máshogy. (Mert ugye azt Te se gondolod, hogy az a neve, hogy "Magyar Köztársaság Alkotmánya", az első sora meg úgy kezdődik, hogy a Magyar Köztársaság neve mától Magyar Királyság, és a címét nem tudjuk megváltoztatni, de ez az alkotmány a Magyar Királyság alkotmánya). Tehát a címét a képviselők NEM TUDJÁK az alkotmány előzetes módosítása nélkül megváltoztatni, mert az Alkotmány EGY-értelműen leírja, hogy "megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát". Tehát más nevű alkotmányt nem alkothat, ezért az általa létrehozott állam nevét se tudja megváltoztatni. Ez az ideiglenes alkotmány lényege!!! Hogy új (más nevű) alkotmányt (és ezzel új államot) csak a népszuverenitás alapján alkotott alkotmánnyal lehet létrehozni. Ez - és CSAK EZ - alkalmas arra, hogy az ideiglenes alkotmányt hatályon kívül helyezze. Ha az alkotmány készítői 89-90-ben nem is mindig tudták, hogy mit tesznek, ott fenn van olyan szellemi erő, amely odafigyelt erre.... Ugyanis ha tudnál figyelni az alkotmány (és készítésének) finomságaira, akkor magad is látnád, hogy az általad idézett preambulumban benne van, hogy az ideiglenes alkotmány nem MAGYARORSZÁG Alkotmánya, (mert akkor az lenne a címe, hogy Magyarország IDEIGLENES Alkotmánya) hanem a magyar társadalom működtetésére és az átmenet levezénylésére ideiglenesen létrehozott állam (a Magyar Köztársaság) alkotmánya (és egyben alaptörvénye). Ha ennek a nevét meg akarják változtatni, akkor ÚJ alkotmányt kellene alkotni. A Magyar Köztársaság Országgyűlése viszont az Alkotmány előírásának megfelelően nem alkothat Új Alkotmányt. Csak a Magyar Köztársaság alkotmányát, vagyis csak módosíthatja a meglévőt. Új alkotmányt, ami hatályon kívül tudja helyezni a régit, csak a nép tud alkotni a népszuverenitás elve alapján.... És a kambodzsai példád nagyon rossz....de nem magyarázom el, mert nem tartozik ide...mert csak azért tetted ide, hogy az időm rabold vele....
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.16. 17:10:18

"6. “Vissza kell menni 2011/1989/1944/1848-ig és vissza kell állítani a jogrendet.” Legitimizmusnak hívják ezt. A legitimizmus alapvető tévedés: a jogot helyezi a jogalkotó fölé. Pedig a jog nem valami absztrakt, égi dolog, hanem a társadalom terméke." Ha nem vagy hajlandó alkotmányos vagy jogi ALAPELVEKET figyelembe venni, akkor mindig ez van belőle, hogy mellészaladsz. "Az erő nem szül jogot" (Rousseau), "Nemo plus juris..." (Senki se adhat több jogot, mint amivel maga rendelkezik). Magad írod, hogy "a jog....a társadalom terméke." Nem rablóbandáké, nem maguknak jogot vindikálóké és nem a joggal visszaélőké. Tehát érvényes jognak (alkotmányjognak) csak az tekinthető, ami attól származik, aki erre jogosult, és olyan eljárásban születik, amit a jogosultak előírtak maguknak. A fentiekből következik, hogy egy jogelvekkel vagy a közjóval ellentétes jog az nem érvényes jog, akármilyen "erő" van a jogalkotó mögött. Azt nem kell betartani, azzal szemben a társadalom minden egyes tagjának joga van ellenállni és ellentmondani!!! Ha viszont ezt a jogellenes helyzetet meg akarjuk szüntetni, akkor addig kell visszamenni, amíg érvényes jogot nem találunk, vagy amíg nem maga a társadalom alkot új jogot!!! Én nem mondom, hogy bárhova vissza kell menni. Én azt mondom, hogy hagyjuk a fenébe azt, ami volt, de ami felhasználható belőle, annak beépítésével a társadalom alkosson új jogot. Amikor azt mondom, hogy 1848-ig kell visszamenni, akkor azokat cáfolom önmaguk állításával, akik azt mondják, hogy 2010-ig kell visszamenni, és helyreállítani a jogállamot, akik azt mondják, hogy 89-ig kell visszamenni, és új rendszerváltás kell, akik azt mondják, hogy 44-ig kell visszamenni, és helyreállítani a királyságot. Én ezeket cáfolom, mert ők érvelnek azzal (NEM ÉN!), hogy az érvényes jogig kell visszamenni. Én viszont azt mondom, hogy ha érvényes jogig akarunk visszamenni, akkor azt alkotmányjogban legközelebb az 1848-as áprilisi törvényekben találjuk. Azt a történeti alkotmány alapján 600 éve létező rendi Országgyűlés alkotta, és a Szent Koronával megkoronázott magyar király szentesítette (írta alá). Alkotmányjogból ez a legutolsó alkotmányos törvényünk. Nem én akarok ide visszamenni, és nem is kell ide visszamenni. Csak aki nem ide megy vissza, az saját magával van ellentmondásban, ezért a véleménye, figyelmen kívül hagyandó. Tehát aki nem népszuverenitást akar és aki a jogfolytonosságra hivatkozva annak megszakadását nem 1849-re teszi, azokkal egyszerűen nem kell szóba állni, mert igényüket érvénytelen jogra alapozzák.... Mert azt a jogot nem az Isten és nem a nép alkotta. Az a jog nem a társadalom terméke....hogy téged idézzelek.... Tehát ezzel a ponttal se cáfoltál meg semmit az elveimből, mert ezek nem is az én elveim, hanem csak más hibás nézeteit cáfoló állításaim....amik viszont igazak, tehát még az állításaimat se cáfoltad, inkább megerősítetted.... (Az ehhez a ponthoz tartozó további állításodat a jogutódlással kapcsolatban máshol használom fel....)
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.16. 19:11:28

"Mi a közjogi folytonosság és mi annak megszakadása? A közjogi folytonosság az, amikor egy társadalomban a változások mindig az éppen hatályos közjog alapján, annak betartásával jönnek létre. A megszakadás pedig az, amikor nem ez történik, a hatályos joghoz képest jogellenes változás következik be. Mint az előző pontban említettem, a magyar történelemben többször is történt jogszakadás. De mi ennek a jelentősége? Semmi." A jogszakadásnak abban van jelentősége, hogyha történt ilyen, akkor a Magyarország nevű állam nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak. Márpedig ahogy Te levezetted, úgy és azzal kétszeresen is bizonyítható, hogy jogszakadás történt! Tehát Te magad bizonyítod, hogy amit állítasz, az nem úgy van. A Magyarország nevű állam nem jogutódja a Magyar köztársaságnak. Ezt bizonyítja, hogy a Fidesz közjogi változása nem a hatályos közjog alapján jött létre, nem annak betartatásával. Az Alaptörvény az alkotmányozás jogát nem a hatályos alkotmányból vezeti le, hanem az önmagának adott alkotmányozó jogból. És bár a látszat kedvéért hivatkozik az alkotmány 19.§ (3) a) pontra, a hivatkozás viszont valótlan, mert abban a pontban nem az van, amit a hivatkozás tartalmaz (ez a pont éppenhogy nem teszi lehetővé azt, amit rá hivatkozva megtettek). Tehát már ez önmagában is jogszakadást okoz. És ez viszont felveti az előző pontnál tárgyalt érvényességet is, ha a jogszakadást nem alkotmányos jog eredményezte, hanem alkotmányellenes cselekmény. De ettől van egy sokkal nagyobb bizonyíték a jogszakadásra, és ezt maguk a törvényalkotók írják: "5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bûncselekmények üldözése nem volt lehetséges, amely lehetõség – a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján – az elsõ szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezetõinek felelõsségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetõség nyílik az igazság érvényesítésére." Ha viszont nincs jogfolytonosság, és a jogszakadást nem alkotmányos cselekmény idézte elő, akkor az így létrejött jog az érvénytelen jog, ami nem alkalmas arra, hogy hatályon kívül helyezze az "előző" jogot, a hatályos alkotmányt. Tehát a hatályos alkotmány továbbra is hatályban van, mert aki hatályon kívül akarta helyezni, az nem rendelkezik ilyen joggal, és AMIVEL hatályon kívül akarták helyezni, az nem alkalmas erre. Tehát többszörösen bizonyított, hogy nem jogutódlás történt, a Magyarország Alaptörvénye nem a magyar állam új alkotmánya, és a Magyarország nevű fantomállam nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak.
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.16. 19:53:41

“A Magyar Köztársaság nevét akkor tudnák megváltoztatni, ha az Alkotmány címét (A Magyar Köztársaság Alkotmánya) változtatnák meg. Sehogy máshogy. (Mert ugye azt Te se gondolod, hogy az a neve, hogy “Magyar Köztársaság Alkotmánya”, az első sora meg úgy kezdődik, hogy a Magyar Köztársaság neve mától Magyar Királyság, és a címét nem tudjuk megváltoztatni, de ez az alkotmány a Magyar Királyság alkotmánya). Tehát a címét a képviselők NEM TUDJÁK az alkotmány előzetes módosítása nélkül megváltoztatni, mert az Alkotmány EGY-értelműen leírja, hogy “megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát”. Tehát más nevű alkotmányt nem alkothat, ezért az általa létrehozott állam nevét se tudja megváltoztatni.” Hát, nagyon furcsa logika. Szerencsére semmi köze a jog logikájához. Eleve a régi alkotmány neve “1949. évi XX. tv.” volt, ez a hivatalos neve. Ehhez képest másodlagos a címe. De ha igazad lenne, akkor eleve az 1989-as változtatás is alkotmányellenes lenne, hiszen ott a "Magyar Népköztársaság Alkotmánya" szöveg helyére a "Magyar Köztársaság Alkotmánya" került. Idézem neked az Alkotmány 1989-ben hatályos szövegét: "19. § (1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (...) (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Népköztársaság alkotmányát" S mi történt? 1989-ban az Országgyűlés megváltoztatta az egész szöveget, s lett "Magyar Köztársaság Alkotmány". A te logikád alapján új állam jött létre, sőt az új államnak nincs sem területe, sem lakossága, sem állampolgárai. A te logikád alapján a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG létezik mind a mai napig, hiszen a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG illegitim. Sőt - a te logikád alapján - most már egyszerre HÁROM állam létezik az ország területén! Látod hová vezet, ha alkalmazzuk következetesen a te jogi logikádat? "Hogy új (más nevű) alkotmányt (és ezzel új államot)" Többszörösen megcáfoltalak: új alkotmány NEM hoz létre új államot. Miért ismételgeted ezt folyton: "csak a népszuverenitás alapján alkotott alkotmánnyal lehet létrehozni." Ezt HONNAN veszed? Ilyen nincs SEHOL a szövegben. "A Magyar Köztársaság Országgyűlése viszont az Alkotmány előírásának megfelelően nem alkothat Új Alkotmányt. Csak a Magyar Köztársaság alkotmányát, vagyis csak módosíthatja a meglévőt." Lásd amit az előbb írtam. Ez alapján a Magyar Népköztársaság Országgyűlése sem tehette meg azt, amit megtett 1989-ben. Természetesen nem igaz ez, mert megtehette, mint ahogy 2011-ben a jelenleg hatályos alkotmány is jogszerűen lett elfogadva. "Új alkotmányt, ami hatályon kívül tudja helyezni a régit, csak a nép tud alkotni a népszuverenitás elve alapján…." HOL van ez leírva? SEHOL!
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.16. 20:04:32

"A fentiekből következik, hogy egy jogelvekkel vagy a közjóval ellentétes jog az nem érvényes jog, akármilyen “erő” van a jogalkotó mögött. Azt nem kell betartani, azzal szemben a társadalom minden egyes tagjának joga van ellenállni és ellentmondani!!!" A jog érvényes, ha érvényesen hozták meg. Ettől teljesen független kérdés a társadalmi legitimáció kérdése. Nyilvánvaló, hogy hiába érvényes egy jog, ha megszűnik társadalmi legitimációja. Ha ez történik, jogon kívüli változás történik, új jogrend alakul. Lásd: 1944 debreceni ideiglenes kormány. Szakított az érvényes joggal, új jogrendet alakított ki. "Ha viszont ezt a jogellenes helyzetet meg akarjuk szüntetni, akkor addig kell visszamenni, amíg érvényes jogot nem találunk, vagy amíg nem maga a társadalom alkot új jogot!!!" Nem kell sehová sem visszamenni. Egyszerűen ez egy új helyzet. A te logikád alapján az USÁ-t fel kell oszlatni, s vissza kell menni a brit joghoz, majd a jogszabályok betartásával újra elszakadni az Egyesült Királyságtól. Abszurdum. A legitimizmus NEM működik. "Én nem mondom, hogy bárhova vissza kell menni." Pont az előbb mondtad... "Én azt mondom, hogy hagyjuk a fenébe azt, ami volt, de ami felhasználható belőle, annak beépítésével a társadalom alkosson új jogot." Ez történik folyamatosan. Mi akkor a problémád? "Én viszont azt mondom, hogy ha érvényes jogig akarunk visszamenni, akkor azt alkotmányjogban legközelebb az 1848-as áprilisi törvényekben találjuk." Ne viccelj! Azóta eltelt majdnem 2 évszázad. SEHOVÁ nem kell visszamenni, hanem itt és most kell cselekedni az aktuális helyzetben, az aktuális helyzet alapján. "Csak aki nem ide megy vissza, az saját magával van ellentmondásban, ezért a véleménye, figyelmen kívül hagyandó." Hol látsz ellentmondást? "Tehát aki nem népszuverenitást akar és aki a jogfolytonosságra hivatkozva annak megszakadását nem 1849-re teszi, azokkal egyszerűen nem kell szóba állni, mert igényüket érvénytelen jogra alapozzák…." Mi az az érvénytelen jog? E jog alapján élünk, s nincs kétség társadalmi legitimitásához. Semmi jelentősége annak, hogy az 1848-as állapothoz képest nem legitim. "Mert azt a jogot nem az Isten és nem a nép alkotta. Az a jog nem a társadalom terméke….hogy téged idézzelek…." A legitim módon megválasztott népképviseleti szervek alkották.
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.16. 20:21:47

"A jogszakadásnak abban van jelentősége, hogyha történt ilyen, akkor a Magyarország nevű állam nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak." Pont fordítva. Ha nincs jogszakadás, akkor szóba se kerül jogutódlás. Ha pedig van jogszakadás, akkor 2 eset lehetséges: - van jogutódlás, - nincs jogutódlás. Az többi nagyon-nagyon ritka. "A Magyarország nevű állam nem jogutódja a Magyar köztársaságnak." Itt jogszakadás sem volt, azaz nem vot jogutódlás, mert nem is kellett: ez csupán az állam átnevezése. Ha holnaptól Ivánról Jánosra változtatom a nevemet, új ember leszek? :-) "Ezt bizonyítja, hogy a Fidesz közjogi változása nem a hatályos közjog alapján jött létre, nem annak betartatásával. Az Alaptörvény az alkotmányozás jogát nem a hatályos alkotmányból vezeti le, hanem az önmagának adott alkotmányozó jogból. És bár a látszat kedvéért hivatkozik az alkotmány 19.§ (3) a) pontra" Pont ez a pont biztosítja az alkotmányozás jogát! "De ettől van egy sokkal nagyobb bizonyíték a jogszakadásra, és ezt maguk a törvényalkotók írják: “5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bûncselekmények üldözése nem volt lehetséges, amely lehetõség – a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján – az elsõ szabad választás után sem nyílt meg. Elmaradt a diktatúra vezetõinek felelõsségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetõség nyílik az igazság érvényesítésére.” Ha viszont nincs jogfolytonosság, és a jogszakadást nem alkotmányos cselekmény idézte elő, akkor az így létrejött jog az érvénytelen jog, ami nem alkalmas arra, hogy hatályon kívül helyezze az “előző” jogot, a hatályos alkotmányt." Megint fordítva gondolksz. Az idézett szöveg egy ünnepélyes nyilatkozat, joghatás nélküli nyilatkozat. Közben éppen az alkotmányra hivatakozva történt az alaptörvény elfogadása. S az említett szöveg alapján EGYETLEN korábbi jogszabály hatálya sem szűnt meg. Ellenpélda: amikor Horthyék hatalomra kerültek, kimondták: a Károlyi-féle Népköztársaság és a Tanácsköztársaság illegitim, MINDEN intézkedése érvénytelen. S valóban egyetlen korábbi jogforrás sem maradt hatályban, minden esetben visszaállításra került az 1918 októberi állapot. "Tehát a hatályos alkotmány továbbra is hatályban van, mert aki hatályon kívül akarta helyezni, az nem rendelkezik ilyen joggal, és AMIVEL hatályon kívül akarták helyezni, az nem alkalmas erre." Az új alkotmány elfogadása automatikusan hatályon kívül helyezi a korábbit. Mivel nem lehet ugyanarra 2 szabály. Lex posterior derogat legi priori, római jogelv ez még. "Tehát többszörösen bizonyított, hogy nem jogutódlás történt" Ebben teljesen igazad van, Jogutódlás nem volt, hiszen nem is történt jogszakadás. "a Magyarország Alaptörvénye nem a magyar állam új alkotmánya" De bizony sajnos az. "és a Magyarország nevű fantomállam nem jogutódja a Magyar Köztársaságnak." A két "állam" egy állam két különböző neve. Sőt: a jogszabály kimondja, ma is használható a "Magyar Köztársaság" név.
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.17. 05:49:13

"éppen az alkotmányra hivatakozva történt az alaptörvény elfogadása." A hivatkozott rész szövege: "megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát" A megalkotott (alap) törvény neve: Magyarország Alaptörvénye No comment.....:-((
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.17. 18:30:49

Ennek nincs jelentősége. Nincs megszabva, hogy mi lehet egy alkotmány neve, s az ország neve változhat. Már rámutattam neked: 1989-ben UGYANEZ történt: a "megalkotja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát” szöveg alakján alkotta meg a Magyar Köztársaság Alkotmányát a Magyar Népköztársaság 1985-ben választott parlamentje. Mondom: a te logikád szerint jelenleg nem 2, hanem minimum 3 állam van az ország területén, s a Magyar Köztársaságnak nincs területe, lakossága, jogrendje, hiszen csak a Magyar Népköztársaságnak van. Ne haragudj, de ide vezet abszurd logikád következetes végigvitele,
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.19. 23:00:19

"Nincs megszabva, hogy mi lehet egy alkotmány neve," De, pontosan meg van szabva, bele van írva az Alkotmányba, Te idézted be bizonyítékként!!! “19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;” Itt van, PONTOSAN le van írva, hogy mit alkothat meg, hogy mi lehet a NEVE. Nem az van ideírva, hogy megalkotja az alkotmányt.... Mert ha előtte módosították volna az alkotmányt, és utána alkotnak egy bármilyen nevű alkotmányt, akkor csak a népszuverenitás elvének kihagyását lehetne felróni. De olyan faszok (vagy annyira arrogánsak) voltak, hogy ilyen finom részleteken keresztülgázoltak....:-( Pont úgy, ahogy "elegánsan" Te is át akarsz siklani felette. Erkölcsi szintetek egy nívón van....:-( "az ország neve változhat" Persze, hogy változhat. Egy népszuverenitás elve alapján, a nép által alkotott alkotmány által...... "1989-ben UGYANEZ történt:" Nem egészen..... Eleve nem a 19.§ (3) bek. a) pont alapján, hanem a 24.§ 3-ra hivatkoztak, de azt FORMAILAG be is tartották! Beleírták a címébe, hogy "az Alkotmány módosításáról). És ezzel egy ideiglenes alkotmány jött létre. Amiről a készítői pontosan tudták, hogy nincs hozzá felhatalmazásuk, ezért nem bizonygatták, hogy ami történt, az alkotmányosan a népszuverenitás elve alapján jött létre, és nem bizonygatták, hogy alkotmányos jogszakadással új állam jött létre... Úgy hazudsz, mint a vízfolyás.....Tudod mitől nem két állam a Magyar Népköztársaság és a Magyar Köztársaság? Hát ezért.....: "1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról A Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény - amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg - (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul:" Mert a Magyar Népköztársaság jogalkotási rendjében az alkotmány módosításának van száma, neve, és pontosan megmondja, hogy mit módosít ....és még csak azt se írták ki, hogy az Alkotmány melyik pontja alapján módosult......mert aki ért hozzá, az rögtön látja, hogy hol van a trükk a törvényben...(a címében nem írták ki, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról van szó) Így vált jogfolytonossá az állam és az alkotmány. Mert nem újat alkottak, hanem módosították....(a 24.§. (3) bek. alapján) Orbánék pont azért nem ezt a formát választották, mert akkor jogfolytonosak maradtak volna a diktatúrával.... Így viszont olyan ÚJ alaptörvényt alkottak és olyan ÚJ államot hoztak létre, amihez nem volt joguk....nincs is száma, nem szerepel a Magyar Köztársaság jogszabályai közt, nem az alkotmány és nem a jogalkotási törvény előírásának megfelelően készült . A felhatalmazás nélkül alkotott jog viszont nem jog, illetve érvénytelen jog....
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.20. 00:05:37

"“Nincs megszabva, hogy mi lehet egy alkotmány neve,” De, pontosan meg van szabva, bele van írva az Alkotmányba, Te idézted be bizonyítékként!!! “19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az Országgyűlés a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;” Itt van, PONTOSAN le van írva, hogy mit alkothat meg, hogy mi lehet a NEVE." Nem az van ideírva, hogy megalkotja az alkotmányt…. Mert ha előtte módosították volna az alkotmányt, és utána alkotnak egy bármilyen nevű alkotmányt, akkor csak a népszuverenitás elvének kihagyását lehetne felróni. De olyan faszok (vagy annyira arrogánsak) voltak, hogy ilyen finom részleteken keresztülgázoltak…." Ez komolytalan. Itt ismét látszik, hogy hová vezet legitimista hozzáállásod. Minden kóser lenne szerinted, ha hétfőn megváltoztattak volna egy sort, majd kedden a másik sort! Ez abszurdum. A jogot értelmezni kell, s nem szó szerint. "“az ország neve változhat” Persze, hogy változhat. Egy népszuverenitás elve alapján, a nép által alkotott alkotmány által……" Soroltam neked eseteket, amikor új alkotmány nélkül változott egy ország neve. Mind érvénytelen? De Magyarország hivatalos neve is új alkotmány nélkül változott 1989-ben, az sem jó? "“1989-ben UGYANEZ történt:” Nem egészen….. Eleve nem a 19.§ (3) bek. a) pont alapján, hanem a 24.§ 3-ra hivatkoztak, de azt FORMAILAG be is tartották! Beleírták a címébe, hogy “az Alkotmány módosításáról). És ezzel egy ideiglenes alkotmány jött létre." Formailag nem jött létre semmilyen alkotmány, hanem a meglévő lett módosítva. Tartalmilag viszont a hatályos alkotmány 99 %-a módosítva lett. Még valami: az 1989 előtti és az 1989-2011 közti alkotmányszöveg között SOKKAL kevesebb az átfedés, mint az 1989-2011 közti és a 2012-es alaptörvény szövege között. Tartalmilag a nagy változtatás nem 2011-ben történt, hanem 1989-ben! "Amiről a készítői pontosan tudták, hogy nincs hozzá felhatalmazásuk, ezért nem bizonygatták, hogy ami történt, az alkotmányosan a népszuverenitás elve alapján jött és nem bizonygatták, hogy alkotmányos jogszakadással új állam jött létre" Ez most sem történt így. Egyszerűen új alkotmányt fogadott el a parlament a hatályos szabályok alapján. "Úgy hazudsz, mint a vízfolyás…..Tudod mitől nem két állam a Magyar Népköztársaság és a Magyar Köztársaság? Hát ezért…..: “1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról A Magyar Népköztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény – amelynek módosított és egységes szövegét az 1972. évi I. törvény állapította meg – (a továbbiakban: Alkotmány) a következők szerint módosul:” Mert a Magyar Népköztársaság jogalkotási rendjében az alkotmány módosításának van száma, neve, és pontosan megmondja, hogy mit módosít ….és még csak azt se írták ki, hogy az Alkotmány melyik pontja alapján módosult……mert aki ért hozzá, az rögtön látja, hogy hol van a trükk a törvényben…(a címében nem írták ki, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról van szó)" Ugyanez most is megtörtént. Nézd meg a hatályba léptető jogszabályt. Záró rendelkezések 1. Magyarország Alaptörvénye 2012 . január 1-jén lép hatályba. 2. Az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19 . § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el . 3. Az átmeneti rendelkezéseket az Országgy űlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el . és MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI 31. cikk (...) (3) Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, "Így vált jogfolytonossá az állam és az alkotmány. Mert nem újat alkottak, hanem módosították….(a 24.§. (3) bek. alapján)" Ne viccelj! Formalitás amit állítasz. Nincs semmilyen jelentősége, hogy egy törvényt módosítunk vagy helyére újat csinálunk. "Orbánék pont azért nem ezt a formát választották, mert akkor jogfolytonosak maradtak volna a diktatúrával…." Milyen diktatúrával? Orbánék azért nem módosítottak, hanem újat csináltak, mert ez jobban hangzik a propagandában - semmi más ok nincs. A jogfolytonosság pedig nincs összefüggésben az alkotmánnyal, ahogy már vázoltam. "Így viszont olyan ÚJ alaptörvényt alkottak és olyan ÚJ államot hoztak létre, amihez nem volt joguk" Nincs új állam. "nincs is száma, nem szerepel a Magyar Köztársaság jogszabályai közt, nem az alkotmány és nem a jogalkotási törvény előírásának megfelelően készült " Az, hogy nincs száma, azt én is hülyeségnek tartom, mert szakít a magyar hagyományokkal, de ettől még szerepel a jogszabályok között, megjelent a Magyar Közlönyben. "A felhatalmazás nélkül alkotott jog viszont nem jog, illetve érvénytelen jog…." A felhatalmazást a korábbi alkotmány adta.
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.20. 18:23:36

Amit művelsz, az olyan primitív, olyan szinten undorító, hogy egyszerűen hányingerem van tőle...:-(( Utoljára Mártfai doktorral szemben éreztem ezt a munkaügyi peremben, miközben cáfoltam az egymásra hányt hazugságait.... Két évembe telt, mire a bírónő segítségével kihámoztuk az igazságot (a valóságot) a ráöntött trutyi alól, és persze a keresetem minden pontjában igazat adott a bíróság. De itt semmi se kényszerít arra, hogy ilyen szinten leálljak valakivel kommunikálni... Abba is hagyom, és a maradék 6 pont cáfolatát fejezem be.... És utána nem állok szóba veled, mert a lejtőn olyan mélyre jutottál, ahova hányinger nélkül nem tudlak (ezért nem is akarlak) követni.... Aki nem tisztességes, az a szememben nem jogász többé.....:-(
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.20. 18:51:46

Te tudod... Én már 2 éve észlelem, hogy te vagy elmebeteg vagy vagy pedig a Fidesz pénzel téged. Bocs, de más opció nincs... Hála Istennek egyre kevesebb embert tudsz félrevezetni.
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.20. 19:20:14

"1. “Az alkotmányos rend megváltoztatása új államot hoz létre.” Nem igaz. Az államok utódlását nemzetközi egyezmények szabályozzák." 1. Ez nem az én alkotmányjogi koncepcióm, hanem egy általános alapelv.. 2. Az, hogy az államok utódlását nemzetközi egyezmények szabályozzák, az önmagában igaz, csak logikai összefüggés nincs a két állítás között, tehát utóbbi nem az előző cáfolata. 3. Ha egy alkotmányban csak annyi változást eszközölnek, hogy az a mondat helyett, hogy "Minden hatalom a dolgozó népé" azt írják, hogy "Minden hatalom a népé", az megváltoztatja egy ország alkotmányos rendjét, mert máshonnan eredezteti a hatalmat. És ezzel rögtön új államot is hoz létre, mert változik az állam alkotásában résztvevők (jogosultak) köre. A dolgozó nép helyett az egész nép.... Ugyanez a helyzet, ha az Alaptörvényben az a mondat, hogy "a hatalom forrása a nép" az utolsó pillanatban arra módosul, hogy "a közhatalom forrása a nép". Az azonnal az alkotmányos rend megváltozásával jár, mert a "mi, a magyar nemzet tagjai" kezdőmondat rögtön nem a nemzet egészét jelenti, hanem csak azokat, akik a végén alkotóként szerepelnek (mi, az OGY tagjai). Vagyis az Alaptörvény abban a pillanatban nem a magyar nemzeté, (vagyis addig se az ország alaptörvénye volt) hanem csak 263 emberé. Azoké, akik - saját magukat alkotmányozó joggal felhatalmazva - megalkották.... Az egy teljesen másik kérdés, hogy az alkotmányos rend megváltozása utáni új állam, az jogutód állam lesz-e, vagy jogelőd nélküli új állam. Mert attól is függ, hogy az alkotmányos rend az előző jog alapján, vagy azzal ellentétesen, alkotmányosan vagy alkotmányellenesen jön létre. És itt vár több változat lehetséges. 3/1 Diktatúrából jogszerűen másik, jogutód diktatúra. (1989 és 2014, ha a győztes csak módosít az Alaptörvényen) 3/2 Diktatúrából jogellenesen másik, nem jogutód diktatúra. (2011 és 2014, ha a győztes a nép nélkül, 2/3-al új alkotmányt vagy alaptörvényt alkot.) 3/3 Diktatúrából jogellenesen, de alkotmányosan, nem diktatúra és nem jogutód állam. 3/4 Alkotmányos államból jogellenesen diktatúra. (1949) És folytatható lenne... Tehát az eredeti mondat (ami nem az enyém) nem került cáfolatra. Az alkotmányos rend megváltoztatása minden esetben új államot hoz létre. És hogy ez jogutód állam vagy jogelőd nélküli új államot eredményez, vagy egyáltalán változik-e az új állam neve a régihez képest, az csak következmény, nincs összefüggésben az eredeti állítás igazságával. Akkor ez 8-ból 3.
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.20. 19:39:35

"2. “A Fidesz új államot hozott létre, amikor a Magyar Köztársaság helyére Magyarországot helyezett.” Nem, egy állam nevének megváltoztatása nem hoz létre új államot." logikailag ugyanaz a hiba, hogy a két mondat nem kapcsolódik egymáshoz, de itt ráadásul mindkét mondatban önmagában is hiba van... Sehol nem mondom, hogy a Fidesz a Magyarország nevű fantomállamot a Magyar Köztársaság HELYETT alkotta meg! Hanem azt mondom, hogy MELLETTE. Mivel a Fidesznek nincs joga eltörölni a Magyar Köztársaság alkotmányát és így az államát se. Módosítani módosíthatta volna, de el nem törölhette volna. Ha csak módosította volna, akkor viszont nem jött volna létre új állam, és a Magyarország nevet se adhatta volna neki a Fidesz. Vagyis nevet se tudott volna változtatni. Mert 89-el ellentétben az ideiglenes alkotmányban már benne van, hogy "minden hatalom a népé". vagyis a nép nélkül se más nevű alkotmány, se egy új alkotmánnyal egy új állam nem hozható létre alkotmányosan. Csak alkotmányellenesen.... Azzal meg nem foglalkozom, hogy a cáfolatnak szánt mondat önmagában a négy lehetséges változat közül csak egyre igaz.....mert az állam nevének a megtartásával is hozható létre új állam, és a nevének a megváltoztatásával meg általában is új állam jön létre. És akkor az előbb tárgyalt jogutódlást nem érintettük. Mivel itt mind az állítás, mind a cáfolat hibás, ezt eleve 8-ból 4-nek tekintem.....
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.20. 20:03:13

"3. “A Fidesz új államot hozott létre, amikor az 1949-es alkotmányt lecserélte. ........... A Fidesz új alkotmánya semmilyen tekintetben nem hozott létre új államot," Ez egy valótlan állítás, nem tőlem származik. Én azt vallom és azt állítom, hogy a Fidesz nem tudja hatályon kívül helyezni az alkotmányt. Nincs hozzá joga, mert az alkotmányt csak egy másik alkotmánnyal lehet hatályon kívül helyezni, új alkotmányt érvényesen, az alkotmány előírásait betartva pedig csak a nép tud alkotni. Ezért valótlan a cáfolatnak szánt állítás is. A Fidesznek nincs új alkotmánya. Hogy miért nincs, azt maga az alaptörvény tartalmazza. Másfél éve leírtam: "Az Alaptörvény nem Új Alkotmány!! Tibor Geri, 2011. július 24., 8:52 · Egy blogbejegyzésre válaszolva írtam, de úgy érzem, érdemes a Facebook nyilvánosság figyelmére is! "Az új alkotmány neve Alaptörvény,..." Mint írtam, ez így nem igaz, mert maga az alaptörvény két alkotmányt is elismer maga fölött hatályosnak és érvényesnek. (Helyesen érvényesnek és hatályosnak) És én az alaptörvényből ezt be is tudom neked idézni: "Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait ....., amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát ....... Nem ismerjük el történeti alkotmányunk ..... felfüggesztését." Tehát szerintük a történeti alkotmány él és tiszteletben tartják, vagyis az alaptörvény nem a történeti alkotmány HELYETT született. Tehát ez az egyik alkotmány, amit az alaptörvény elismer MAGA FÖLÖTT alkotmánynak. Aztán még idézek az alaptörvényből: "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt...." "Hazánk ...... állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének." Segítek értelmezni. A kommunista alkotmányt nem ismerik el, de a 89-es, jogállamba való átmenetet segítő köztársasági alkotmányt már elismerik, hiszen ezen alkotmány által választott népképviselettől számítják az állami önrendelkezés visszaálltát, az új demokrácia kezdetét. És innen számítják az (új) alkotmányos rend kezdetét. Attól a naptól, amikor a hatályos alkotmány van már hatályban! Vagyis elismerik a 89-ben teljesen átdolgozott, jogállami alkotmánnyá változtatott alkotmányt hatályos alkotmánynak. Nem is tehettek mást, hiszen a saját mandátumukat is ezen alkotmány alapján nyerték, ha kimondják (ha kimondhatnák) az érvénytelenségét, akkor saját maguk "nem létezését" is kimondanák.... Tehát az alaptörvény szerint két alkotmány is hatályban van!!!! Ez viszont csak úgy lehet, ha az alaptörvény készítők a 89-ben módosított hatályos alkotmányt a történeti alkotmány részének tekintik. Csak így van értelme az alaptörvény preambuluma ezen részének, sehogy másképp!!!!! Ha viszont maga az alaptörvény preambuluma mondja ki a hatályos alkotmány érvényességét és hatályosságát, akkor egyrészt maga mondja ki, hogy az alaptörvény nem új alkotmány (hanem a történeti - hatályos - alkotmány előírásának megfelelő, abból következő alaptörvény) másrészt azt is kimondja, hogy új alkotmányt csak a hatályos alkotmány előírásai szerint lehet alkotni. Mert a képviselő kötve van az alkotmány előírásaihoz. Márpedig az alaptörvény NEM a hatályos alkotmány előírásai szerint készült, így ezért se tekinthető új alkotmánynak. Ezek után ne erőlködj, hogy bárhol találsz az alaptörvényben (vagy más törvényben) olyan paragrafust, amely vagy azt mondja, hogy "az új alkotmány neve Alaptörvény" vagy azt, hogy a hatályos alkotmány X időtől hatálytalan, vagy "hatályát veszti". Nem találsz ilyent, mert nincs ilyen. Tehát maga az Alaptörvény bizonyítja saját magáról, hogy az Alaptörvény NEM Új Alkotmány!!! " Tehát akkor ez 8-ból 5 cáfolat cáfolata.....:-(
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.20. 20:21:27

"4. “A Fidesznek nem volt joga alkotmányozni.”..." Ezt így sose állítottam. 1. A Fidesznek joga lett volna alkotmányt módosítani, ami az Alkotmány nevének meghagyásával és néhány alapelv érintetlenül hagyásával gyakorlatilag kiterjedhetett volna egy 89-es módosításhoz hasonló nagyságrendű alkotmány változtatásra. De ez nem változtatta volna meg se az alkotmányos rendet, se nem hozott volna létre új államot. 2. A Fidesznek joga lett volna kezdeményezni és levezényelni egy népszuverenitás alapján zajló alkotmányozási folyamatot, és a végén a nép alkotmányát a parlament által is elfogadni és népszavazásra bocsátani. Ha jól csinálta volna, akkor az így megalkotott alkotmánynak Magyarország Alkotmánya kellett volna legyen a neve, és egy olyan, nép alkotta új állam (Magyarország vagy amilyen nevet adott volna a nép az államnak ) jött volna létre, amely jogutódja lett volna az ezer (848- mínusz Habsburg -mínusz török uralom) éves magyar államnak, de nem lett volna jogutódja a közben alkotmányellenesen létrejött diktatúráknak. De a Fidesz nem a két alkotmányos megoldás közül választott. Olyan nevű Alaptörvényt alkotott, olyan eljárásban és olyan tartalommal, amihez egyenként se volt joga, nem hogy így együtt..... Tehát akkor ez 8-ból 6....:-(
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.20. 21:06:13

"5. “A Fidesz diktatúrát vezetett be, mert az új alkotmányt nem a nép alkotta meg.” Az, hogy a Fidesz diktatórikus szándékokkal rendelkezik – tény. Az is tény, hogy korlátozták a demokráciát. Azonban mindennek semmi köze az új alkotmány elfogadásához." A szokásos csúsztatás....:-( Nem ezt mondom, hanem pont a fordítottját. Amit én állítok, az a következő: "Az Alaptörvényt nem a nép alkotta meg, az Alaptörvényben a hatalom nem a néptől (mint a 89-alkotmányban) és nem az Istentől (mint a történeti alkotmányban) származik, hanem attól a 262 képviselőtől, aki alkotta, akiket maga Orbán választott ki, és jelölt ki erre a feladatra. Tehát Orbán Alaptörvényében a hatalom magától Orbántól származik, ezért az illegitim és diktatúra. És mivel Orbán nem csak kizárólagos birtokosa, hanem létrehozója és tulajdonosa is a hatalomnak, ezért a tevékenysége a saját Alaptörvénye alapján is jogsértő, (amivel szemben még az alaptörvény szerint is, mindenkinek alkotmányos KÖTELESSÉGE törvényesen fellépni.) Ezért az Alaptörvénnyel létrehozott Magyarország nevű fantomállam nem más, mint Orbán diktatúrája." Ugye, mennyivel másképp hangzik így. Mennyivel másabb és tisztességesebb! És mindjárt nem is lehet megcáfolni, főleg nem hazugsággal és mellébeszéléssel......:-( "Alkotmányt sosem a nép alkot, hanem egy adott testület." Mert még sehol nem alkottak mostanában alkotmányt a népszuverenitás elve alapján. Talán Izlandon. És egy alkotmány-előkészítő testület csak összeállítja, szövegezi az alkotmányt. Alkotni egy sokkal nagyobb kör alkotja. Legtöbbször a nép többsége, a képviselőin keresztül. És ez nem csak a politikai (parlamenti) képviselőt jelenti, hanem a helyi képviselőt, a szakmai, egyesületi képviselőt, társadalmi szervezeti képviselőt is. És persze lehet azt állítani, hogy a 89-es alkotmányt is a parlament alkotta, de hát tudjuk, hogy az csak megszavazta. Úgy, ahogy egy Ptk-t is vagy egy Btk-t is a törvényalkotók fogadják el, de előtte évekig vagy évtizedekig folynak a kodifikációs eljárások a szakmai társadalmi műhelyekben. A népszuverenitás elve 89-ben belekerült az ideiglenes aklotmányba. Hogy addig hogy alkottak alkotmányt, az onnan kezdve lényegtelen. Az a lényeg, hogy az után hogyan LEHET alkotmányt alkotni. A népszuverenitás elve alapján alkotmányt csak a nép alkothat. Senki más!!! Aki 89-után a nép nélkül (vagy főleg a nép helyett) alkotmányoz, az egyszerűen érvénytelen jogot alkot. Mert nem az alkotja a jogot, aki jogalkotásra (alkotmányozásra) fel van jogosítva. Amit nem a nép alkot, az lehet törvény, de NEM ALKOTMÁNY, nem egy nép államának az alaptörvénye. Pont. Akkor ez itt most 8-ból 7.....:-((
Válasz erre 

peacekeeper 2012.11.20. 21:40:54

"8.“A választási regisztráció burkolt célja, hogy a nemlétező, illegitim Magyarországnak állampolgárai legyenek.” .....a magyar állampolgárság eleve a magyar államhoz kötődik, s nem annak ilyen vagy olyan hivatalos nevéhez." Ezt mondom én is, a magyar állampolgárság a magyar államhoz kötődik. Na de mi köze Orbán Alaptörvényének és az általa létrehozott fantomállamnak a magyar államhoz? Semmi, az ég világon semmi. Az Alaptörvénynek 3 dologhoz biztosan nincs köze: 1. A magyar néphez 2. Az ezer éves magyar államhoz 3. A magyar nép és a magyar állam alkotmányos rendjéhez Egyetlen dologhoz van köze Orbán Alaptörvényének. A Magyar Köztársaság 263, alkotmányra, népre, Istenre tett esküjét megszegő, hazaáruló országgyűlési képviselőhöz. Ehhez van köze az Alaptörvénynek....semmi máshoz......:-(( Na akkor ez most 8-ból 8........:-( És azt szeretném, hogy ez így maradjon itt, ahogy írtam. És ha írsz hozzá, az is maradjon itt. De akkor is, amikor a hozzád hasonló alkotmányjogászok ruháikat megszaggatva, fejükre hamut szórva fognak a nép bocsánatáért könyörögni, hogy ezt a mocskot védték. Mert egyet ne felejts el. Egyszer qrvára fogod szégyellni magad azért, amit az Alaptörvény védelmében most művelsz.... Részemről befejeztem a veled való kommunikációt.....:-(( Tudod, már a címmel elárultad magad. Nekem, Geri Tibornak, az idén van közöm az Egységfronthoz. De annak a peacekeepernek, aki tavaly veled vitatkozott, még nem volt..... Gyönge kísérlet volt, hogy az Egységfront alapelveinek jogi részét ilyen szedett-vetett nyolc ponttal akartad támadni....:-( Viszont az, hogy ennyi idő után megtetted, számomra csak megerősítés. Ez az egyetlen, ami igazán veszélyes a Fideszre.......a saját, alkotmányellenesen, ezért érvénytelen módon alkotott Alaptörvénye.......
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.20. 22:30:58

"“1. “Az alkotmányos rend megváltoztatása új államot hoz létre.” Nem igaz. Az államok utódlását nemzetközi egyezmények szabályozzák.” 1. Ez nem az én alkotmányjogi koncepcióm, hanem egy általános alapelv." Nincs ilyen alapelv! HOL van ez leírva? Szívesek hozok neked példákat: Bulgária - új alkotmány 1991-ben, ország neve nem változott Kuba - új alkotmány 1975-ben Svájc - új alkotmány 1999-ben Albánia - új alkotmány 1998-ban Lengyelország - új alkotmány 1997-ben Ezek mind új államok lettek? "Az, hogy az államok utódlását nemzetközi egyezmények szabályozzák, az önmagában igaz, csak logikai összefüggés nincs a két állítás között, tehát utóbbi nem az előző cáfolata." Mutasd be akkor, hogy az alkotmányváltoztatás új államot hoz létre! "Ha egy alkotmányban csak annyi változást eszközölnek, hogy az a mondat helyett, hogy “Minden hatalom a dolgozó népé” azt írják, hogy “Minden hatalom a népé”, az megváltoztatja egy ország alkotmányos rendjét, mert máshonnan eredezteti a hatalmat. És ezzel rögtön új államot is hoz létre, mert változik az állam alkotásában résztvevők (jogosultak) köre. A dolgozó nép helyett az egész nép…." Már megint... Az alkotmányos rend megváltoztatása nem azonos az új államisággal - itt van egyik alapvető tévedésed. Míg az új államiság mindenképpen ipse facto új alkotmányos rendet is jelent, addig az új alkotmányos rend NEM jelent szükségszerűen új államiságot. "Ugyanez a helyzet, ha az Alaptörvényben az a mondat, hogy “a hatalom forrása a nép” az utolsó pillanatban arra módosul, hogy “a közhatalom forrása a nép”. Az azonnal az alkotmányos rend megváltozásával jár, mert a “mi, a magyar nemzet tagjai” kezdőmondat rögtön nem a nemzet egészét jelenti, hanem csak azokat, akik a végén alkotóként szerepelnek (mi, az OGY tagjai). Vagyis az Alaptörvény abban a pillanatban nem a magyar nemzeté, (vagyis addig se az ország alaptörvénye volt) hanem csak 263 emberé. Azoké, akik – saját magukat alkotmányozó joggal felhatalmazva – megalkották…." Nem. Mert az alkotmány (alaptörvény) mást mond. Alapvetés B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. "Az egy teljesen másik kérdés, hogy az alkotmányos rend megváltozása utáni új állam, az jogutód állam lesz-e, vagy jogelőd nélküli új állam. Mert attól is függ, hogy az alkotmányos rend az előző jog alapján, vagy azzal ellentétesen, alkotmányosan vagy alkotmányellenesen jön létre." Nem, félreérted ezt is. Ha az új állapot az előző jog alapján jön létre, akkor fel se merül jogutódlás, hiszen ez esetben nincs mit utódolni. Jogutódlás akkor merül fel, ha az új állapot NEM az előző alapján jön létre. Ilyen esetben vagy van jogutódlás vagy nincs (általában van). "3/1 Diktatúrából jogszerűen másik, jogutód diktatúra. (1989 és 2014, ha a győztes csak módosít az Alaptörvényen)" Ismét mondom neked: a diktatúra nem az alkotmányos rendtől függ, hanem a hatalom gyakorlásának módjától. Jogállami alkotmánnyal is lehet diktatúra. "3/2 Diktatúrából jogellenesen másik, nem jogutód diktatúra. (2011 és 2014, ha a győztes a nép nélkül, 2/3-al új alkotmányt vagy alaptörvényt alkot.)" Ugyanazt tudom itt is mondani. A jelenlegi alkotmány nem egy diktatórikus alkotmány. Mutass rá a diktatórikus részeire! Viszont kiépíthető egy diktatórikus rend is akár. Ugyanígy demokratikus rend is lehetséges az alapján. "3/3 Diktatúrából jogellenesen, de alkotmányosan, nem diktatúra és nem jogutód állam." Jogellenes és alkotmányos? Ennek nincs érttelme. "3/4 Alkotmányos államból jogellenesen diktatúra. (1949)" Diktatúra 1948-tól volt és nem köthető az alkotmányhoz. "Az alkotmányos rend megváltoztatása minden esetben új államot hoz létre." Soroltam a példákat az elején? Komolyan mondod, hogy ez mind új állam? Adhatok még több példát is neked.
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.21. 00:06:55

"Sehol nem mondom, hogy a Fidesz a Magyarország nevű fantomállamot a Magyar Köztársaság HELYETT alkotta meg! Hanem azt mondom, hogy MELLETTE. " Abuszurdum. Már bizonyítottam, hogy nem jött létre új állam. "Mivel a Fidesznek nincs joga eltörölni a Magyar Köztársaság alkotmányát és így az államát se." Joga volt "eltörölnie" az alkotmányt, hiszen joga volt új alkotmányt elfogadnia. "Módosítani módosíthatta volna, de el nem törölhette volna. Ha csak módosította volna, akkor viszont nem jött volna létre új állam, és a Magyarország nevet se adhatta volna neki a Fidesz." Ezt már megírtam neked. A te logikád szerint, ha kedden kicserélte volna a felét, szerdán meg a másik felét, akkor neked minden kóser lenne. Abszurdum. Az új jogszabály szintén módosítás, annak egy speciális esete. Ellenkező esetben ez Thészeusz hajójának paradoxona. Az ország nevét pedig meg lehetett volna változtatni új alkotmány nélkül is. Ezt is bebizonyítottam neked. "Vagyis nevet se tudott volna változtatni." De igen. S sok más országban is előfordult ilyesmi. "Mert 89-el ellentétben az ideiglenes alkotmányban már benne van, hogy “minden hatalom a népé”. vagyis a nép nélkül se más nevű alkotmány, se egy új alkotmánnyal egy új állam nem hozható létre alkotmányosan. Csak alkotmányellenesen…." Tévedésben vagy. A mostani is a néphatalomra épül, benne is van. "mert az állam nevének a megtartásával is hozható létre új állam" Például? "és a nevének a megváltoztatásával meg általában is új állam jön létre" Az összes ország, melynek megváltozott a hivatalos neve, mind új állam?
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.21. 00:53:04

"Én azt vallom és azt állítom, hogy a Fidesz nem tudja hatályon kívül helyezni az alkotmányt." Sajnos tudta. Erre maga az alkotmány adott lehetőséget. "új alkotmányt érvényesen, az alkotmány előírásait betartva pedig csak a nép tud alkotni." Nép nem tud alkotmányt alkotni. Sehol. "Mint írtam, ez így nem igaz, mert maga az alaptörvény két alkotmányt is elismer maga fölött hatályosnak és érvényesnek. (Helyesen érvényesnek és hatályosnak)" Ez sem igaz. "És én az alaptörvényből ezt be is tudom neked idézni: “Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait ….., amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát ……. Nem ismerjük el történeti alkotmányunk ….. felfüggesztését.” Tehát szerintük a történeti alkotmány él és tiszteletben tartják, vagyis az alaptörvény nem a történeti alkotmány HELYETT született." Teszel különbséget "jogerő" és "tiszteletben tartás" között. "Tehát ez az egyik alkotmány, amit az alaptörvény elismer MAGA FÖLÖTT alkotmánynak." Nem. "Aztán még idézek az alaptörvényből: “Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt….” “Hazánk …… állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.” Segítek értelmezni. A kommunista alkotmányt nem ismerik el, de a 89-es, jogállamba való átmenetet segítő köztársasági alkotmányt már elismerik, hiszen ezen alkotmány által választott népképviselettől számítják az állami önrendelkezés visszaálltát, az új demokrácia kezdetét. És innen számítják az (új) alkotmányos rend kezdetét. Attól a naptól, amikor a hatályos alkotmány van már hatályban! Vagyis elismerik a 89-ben teljesen átdolgozott, jogállami alkotmánnyá változtatott alkotmányt hatályos alkotmánynak. Nem is tehettek mást, hiszen a saját mandátumukat is ezen alkotmány alapján nyerték, ha kimondják (ha kimondhatnák) az érvénytelenségét, akkor saját maguk “nem létezését” is kimondanák…. Tehát az alaptörvény szerint két alkotmány is hatályban van!!!!" Hol van itt 2 alkotmány hatályban? Hol látod ezt? "Márpedig az alaptörvény NEM a hatályos alkotmány előírásai szerint készült, így ezért se tekinthető új alkotmánynak." Pedig az alkotmány előírásai szerint készült, mint már idéztem neked a múlt héten a vonatkozó pontokat. "Ezek után ne erőlködj, hogy bárhol találsz az alaptörvényben (vagy más törvényben) olyan paragrafust, amely vagy azt mondja, hogy “az új alkotmány neve Alaptörvény” vagy azt, hogy a hatályos alkotmány X időtől hatálytalan, vagy “hatályát veszti”. Nem találsz ilyent, mert nincs ilyen." Nézted a hatályba léptető rendelkezéseket? Ott benne van az, amit keresel. "Tehát maga az Alaptörvény bizonyítja saját magáról, hogy az Alaptörvény NEM Új Alkotmány!!! ”" Nem igaz, mint épp most bizonyítottam.
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.21. 01:29:29

"A Fidesznek joga lett volna alkotmányt módosítani, ami az Alkotmány nevének meghagyásával és néhány alapelv érintetlenül hagyásával gyakorlatilag kiterjedhetett volna egy 89-es módosításhoz hasonló nagyságrendű alkotmány változtatásra. De ez nem változtatta volna meg se az alkotmányos rendet, se nem hozott volna létre új államot." Ezt többször megcáfoltam: az új alkotmány nem hoz létre új államot. S a Fidesznek jogában állt új alkotmányt elfogadnia. "A Fidesznek joga lett volna kezdeményezni és levezényelni egy népszuverenitás alapján zajló alkotmányozási folyamatot, és a végén a nép alkotmányát a parlament által is elfogadni és népszavazásra bocsátani." Tehát szerinted egy népszavazás az ismérve a "nép által alkotott" alkotmánynak? Ha igen, ennek örülök, mert ez már jóval mérsékeltebb álláspont eredeti álláspontodhoz képest. (Bár továbbra sem értek vele egyet. Szerintem a parlament által alkotott alkotmány is "nép által alkotott" és nem feltétlen elem a népszavazás.)
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.21. 01:37:26

"Az Alaptörvényt nem a nép alkotta meg, az Alaptörvényben a hatalom nem a néptől (mint a 89-alkotmányban) és nem az Istentől (mint a történeti alkotmányban) származik, hanem attól a 262 képviselőtől, aki alkotta, akiket maga Orbán választott ki, és jelölt ki erre a feladatra." Nem igaz: B) cikk (3) A közhatalom forrása a nép. "Mert még sehol nem alkottak mostanában alkotmányt a népszuverenitás elve alapján." Tehát az egész világ diktatúrában él? "És persze lehet azt állítani, hogy a 89-es alkotmányt is a parlament alkotta, de hát tudjuk, hogy az csak megszavazta." A 89-est valójában (ténylegesen) a Kerekasztal írta, tulajdonképpen 4-5 ember, a legnagyobb részben Sólyom László. Te is tudod ezt szerintem. "A népszuverenitás elve 89-ben belekerült az ideiglenes aklotmányba. Hogy addig hogy alkottak alkotmányt, az onnan kezdve lényegtelen. Az a lényeg, hogy az után hogyan LEHET alkotmányt alkotni. A népszuverenitás elve alapján alkotmányt csak a nép alkothat." Magyarul: ha lett volna tavaly népszavazás, akkor nem lenne diktatúra és minden rendben lenne?
Válasz erre 

Max Birca 2012.11.21. 01:50:18

"Ezt mondom én is, a magyar állampolgárság a magyar államhoz kötődik. Na de mi köze Orbán Alaptörvényének és az általa létrehozott fantomállamnak a magyar államhoz? Semmi, az ég világon semmi." Nincs fantomállam. "És azt szeretném, hogy ez így maradjon itt, ahogy írtam. És ha írsz hozzá, az is maradjon itt." Persze, ebben biztos lehetsz. Utálom a cenzúrázást. "De akkor is, amikor a hozzád hasonló alkotmányjogászok ruháikat megszaggatva, fejükre hamut szórva fognak a nép bocsánatáért könyörögni, hogy ezt a mocskot védték." Értsd meg, én nem Orbánt védem és az alkotmányát. Nekem sem tetszik az új alkotmány. Szeretném, ha meg lenne változtatva. De nem a te hozzáállásodat mélyen elhibázottnak tartom, sőt károsnak, mely végsősoron a Fidesznek segít. "Egyszer qrvára fogod szégyellni magad azért, amit az Alaptörvény védelmében most művelsz…." Biztosan nem. Mivel nem is az alaptörvényt védem, hanem a te koncepcióidat cáfolom. "Tudod, már a címmel elárultad magad. Nekem, Geri Tibornak, az idén van közöm az Egységfronthoz. De annak a peacekeepernek, aki tavaly veled vitatkozott, még nem volt….." Teljesen mindegy. Te is tudod, hogy te vagy az egész motorja. Fidesz nincs Orbán Viktor nélkül és Egységfront sincs Geri Tibor nélkül.
Válasz erre 
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása