Van-e összefüggés demokrácia és jólét között?

Lássuk a három demokrácia-kategóriát: demokratikus, fél-demokratikus, nem demokratikus (d, f és n).

S lássuk az életszínvonal kategóriákat:

• g - jelentősen a világátlag felett,
• f - valamivel a világátlag felett,
• v - világátlag szint,
• a - valamivel a világátlag alatt,
• m - jelentősen a világátlag alatt,
• l - a legszegényebb szint.

Összesen 6x3, azaz 18 kombináció lehetséges.

Lássuk most az adatokat, s azokból levonható következtetéseket.

A demokratikus berendezkedésű államok 50,6 %-a a világátlag felett van.

A fél-demokratikus és a nem demokratikus államok között a legszegényebb szint van legerősebben reprezentálva: 31,1 % ill. 30,0 % arányban.

Fordítva azonban nem teljes a kapcsolat. Bár a jelentősen a világátlag feletti szintű államok túlnyomó része, 80,0 %-a demokrácia, a nem demokratikus rend nagyobb arányú itt, mint a féldemokráciáé. Ugyanez a helyzet a valamivel a világátlag feletti szintnél.

A valamivel a világátlag alatti szintnél legnagyobb arányban a fél-demokráciák vannak - 47,2 %, második helyen pedig a demokráciák - 33,3 %-kal. A jelentősen a világátlag alatti szintnél már a legtöbb a nem demokratikus állam, viszont a legszegényebb szint esetében ismét megfordulnak az arányok: itt a féldemokráciák vezetnek a nem demokráciákkal szemben.

A minősítések a Freedom House országjelentéséből és az IMF adataiból vannak.