Nevem Frankeinstein Emese, s immár 10 éve hivatásos civil vagyok, amióta elvégeztem az egyetemet balneológia-kommunikáció szakon.

Civilként megjártam Amazóniát, az afrikai dzsungeleket, s  a két sarkot, ahol a pandák, a vikunyák, a jegesmedvék és a moszatok emberi jogiért küzdöttem egyéves ösztöndíjammal.

Sajnos heteroszexuálisnak születtem, erről képtelen voltam leszoktatni magamat, de igyekszem: legalább arra fokozottan figyelek, hogy leszbinek nézzek ki.

Intoleráns szüleim csecsemőkoromban megkereszteltettek, ezt nagyon szégyellem. Viszont igyekszem mindenhol aláhúzni, hogy én utálom a vallást, valójában csak a kereszténységet, mert a többi vallás másság, így azok iránt köteles vagyok fokozottan toleráns lenni.

Jelenleg egy a 2014-es választási eredények ellen küzdő civil szervezet régiós összekötő koordinátora vagyok.

Tavaly ilyenkor még a hajléktalanok utcán pisilési jogáért küzdöttem, de időközben rádöbbentem, hogy a hajléktalanok potenciális Jobbik-szavazók, így azóta fasisztázom őket és nem adok nekik semmit. Ha például valamelyik hajléktalan sorba áll a menekülteknek szánt szendvicsekért, elzavarom azonnal.

A muszlim menekülteket szeretem a legjobban, nagyon tisztelem vallásukat is, sőt behatóan tanulmányoztam annak jellemzőit. Ezért adok nekik sertésmájkrémes szendvicset, úgy tudom, ez a kedvencük.

Tegnapelőtt reggel még azt követeltem a szemét Orbántól, hogy helyezze le a menekülteket ötcsillagos szállodákban, s mindenkinek adjon az államtitkári alapbérrel egyező segélyt. Tegnap viszont már azt követeltem, hogy a rohadék Orbán szállíttassa különvonatokkal az egész Közel-Keletetet Berlinbe, 24 órán belül. Ha ezt nem teljesíti, tizedmagammal tüntetni fogok a hétvégén. Ma még nem tudom mit fogok követelni, ezen még gondolkodunk hármasban itt az akciós központunkban, de az már biztos, hogy bármit is követelünk, annak része lesz az európaellenes Orbánhoz intézett újabb, immár 856. ultimátum.