A munkahelyi kiegés egy civilizációs, rendkívül sznob álbetegség.
Még sosem láttam pl. építkezésen lapátoló munkást vagy gyári esztergályost kiégni. Egyszerűen nincs rá idejük: mert vagy dolgoznak vagy pihennek, s nem pazarolják idejüketidiótaságokra.
A munkahelyi kiégés jellemzően irodai proletárók hobbija, olyanoké, akik elhitték magukról, hogy munkájuk „érdekes” lesz, hogy „megvalósítják magukat”, meg hamarosan ők lesznek dollármilliós jövedelemmel a cég vezetői. Azaz csupa olyan ember, aki nem látja az őt körülvevő világot és/vagy képtelen elemezni azt.
Pedig nem: a legtöbb munka unalmas, s a legtöbb embernek a munkája nem a hobbija.
A megoldás: nem hobbiként tekinteni a munkára.
Ha ez sem segít, marad a nyafogó sznob rituális megverése.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cuba libre 2016.01.27. 09:38:09
Csak azért írtam le, mert ebből is kiderül, mi mindenre lehet ezt ráakasztani.....
Mr. Hyde 2016.01.27. 12:32:21
Miért lesz szerkesztő úr a liberálisok rendszerapológiájának szócsöve?
kettosmerce.blog.hu/2016/01/16/az_individuum_valsaga_az_ujkapitalizmusban
BircaHang Média · http://bircahang.org 2016.01.27. 12:51:57
Az elidegenedés és a kiégés közé szerintem nem tehető egyelőségjel.
_Neville 2016.01.27. 15:22:40