Azt mondja egy érdekes cikk, hogy a szolgai utánzás követelése miatt utálta meg Kelet-Európa a liberalizmust.

Szerencsés vagyok, hogy egyszerre két országban élve éltem meg a folyamatot, mindkét ország félperiféria, de míg Magyarország a félperiféria fejlettebb nyugati része, addig Bulgária annak középső, fejletlenebb része.

Persze igaz ez, de csak részben. Bulgáriában pl. ez a nyomás sokkal erősebb volt, mint Magyarországon. Az átlag magyar azt hiszi, az SZDSZ-féle totális nyomulás a csúcsa mindennek, de amit egyes nyugati megmondóemberek megengedtek maguknak Bulgáriában az még az SZDSZ-Magyarországon is elképzelhetetlen lett volna, pl. támadás volt a "primitív" cirill ábécé ellen, felmerült az ország "evangelizációjának" szükségessége, azaz le kellene mondani az ortodox vallásról, ha lehet a protestantizmus javára, de legalábbis katolikussá válni, meg olyan vad ötletek, hogy a "megbékelés" érdekében ne legyen történelemoktatás az iskolákban.

A legvadabb élményem e tekintetben: 1992 Húsvétkor a bolgár állami televízió élőben adta a római pápa miséjét akkor, a nyugati naptár szerinti Húsvét napján, amikor az ország még a Virágvasárnapot ünnepelte. Mindez egy olyan országban, ahol a lakosság alig 1 %-a katolikus. Majd következő héten nem közvetítette élőben az ortodox húsvéti misét. Akkor éppen jobboldali kormány volt hatalmon Bulgáriában, ami Bulgáriában akkoriban az abszolút nyugatpártisággal volt azonos (ma már szerencsére ez nincs teljesen így), így lett az a helyzet Bulgáriában, hogy gyakorlatilag minden hazafias vagy nacionalista erő a baloldalon jelent meg.

Szóval nyilván megvolt a hatású a megalázó mintakövetés megkövetelésének, de ez messze nem minden.

Ami fontosabb - s ezt a cikk is említi -, hogy Kelet-Európától nagyobb fokú liberalizmus lett megkövetelve, mint ami a nyugaton létezett. Míg nyugaton - bár már részben leépítve - létezett valamiféle jóléti modell, szocdem-liberális keverék, addig keleten a legtisztább piaci viszonyok lettek megkövetelve, minden jóléti elem, de még a szakszervezeti tevékenység is ki lett kiáltva a fejlődés kerékkötőjének, ósdi komcsi baromságnak.

A legfontosabb azonban kimaradt: a nyugat nem integrálni akarta a keletet, hanem meghódítani. Elvenni a gazdaságát, a profitot kisajátítani, a bérszintet tartósan alacsonyan tartani.