Bár én magam az intillegencia-tesztek nagy kedvezményezettja voltam mindig, mert kiemelkedő eredményeket tudtam elérni, ettől még abszurd marhaságnak tartom a tesztelést.

Már gyerekként sokat profitáltam ebből. Annak idején, 1978-ban budapesti iskolám is részt vett az első magyarországi, kísérleti IQ-felmérésben. Hatodikos, iszonyúan rossz tanulóként első lettem iskolám diákjai között, legyőzve a nyolcadikosakat is. Addigi “sötét hülyegyerek” minősítésem “meg nem értett zseni” minősítéssé nemesedett, így bár ugyanúgy rosszul tanultam, mint előtte, jegyeim javulni kezdtek. Korábbi éves 2,7-es átlagom felment 3,6-ra. Szóval a nyertesek között voltam.

Ennek ellenére marhaság az egész. Az IQ-tesztek nem intelligenciát mérnek, hanem rejtvényfejtési tudást.

Már 6-évesen érdekeltek a rejtvények, a Füles magazinból csak ezeket néztem, a keresztrejtvényeket nem szerettem soha. Aztán 11 évesen persze, hogy könnyedén megcsináltam az IQ-tesztet. Míg egy ugyanolyan intelligens gyerek, aki történetesen a Füles magazin nézegetése helyett pl. focizott, az meg nem tudta megoldani.

Az IQ-tesztes kérdések nagy része továbbá kétértelmű: nem a kreatívitást mérik, hanem a rejtvény-rutint. Plusz a feladat lényege találgatás: ki kell találni a rejtvénykészítő logikáját.

Íme egy MENSA-teszt példa:

Nézzük a 11-es feladatot: hogyan folytatható a bal oldali sorozat, válasszuk ki a 4 jobb oldali lehetőség közül a helyeset. A hivatalos válasz - s csak ez számít helyesnek! - a D opció, mégpedig a logika ez:

• az első figura két vonal, ha a kép központját vesszük alapnak,
• a második három vonal már,
• a harmadik öt vonal,
• a vonalak száma a harmadik figuránál az előbbi kettő összege, tehát a negyedik figuránál szintén ez, azaz nyolc vonal.
• csak a D opció tartalmaz 8 vonalat.

Na most, eleve abszurd a logika, teljesen valószínűtlen.

Sokkal valószínűbb lehetőségek:

• a nem keresztezett vonalak száma számít, az elsőn 1, a másodikon 3, a harmadikon 5, azaz a növekedés 2, tehát a negyedik figura 7 vonalas, ennek csak a C felel meg,
• az egy vonással meghúzható vonalak száma számít, az elsőn 1, a másodikon 2, a harmadikon 3, azaz a növekedés 1, tehát a negyedik figura 4 vonalas, ennek csak a D felel meg, azaz ugyanaz az eredmény, amit a Mensa akar, de teljesen más logikával,
• prímszámokat kell nézni a vonalak száma szerint.

A tesztet kitöltő hiába talál meg teljesen jó logikát a rejtvényben, 0 pontot kap, ha az egyébként jó megoldása nem egyezik a rejtvénykészítő logikájával.

Azaz csakis a rejtvényrutin számít. Aki sokat fejtett ilyen rejtvényeket, az egyszerűen tudja mi a szokás, mik a bevett gyakorlatok. Semmi intelligencia tehát, csak gyakorlat.