A szórakoztatóiparág bevett módszere: amikor a celeb kezd kimenni a köztudtból, akkor valami kamuhírrel vissza kell őt hozni. Mert a végén még elfelejtik, s akkor nem lesz többé eladható a neve.

Valami ilyesmi Alex Nahalnij Oroszország határain kívül neves ellenzéki CIA- és Soros-ügynök esete.

A srácnak semmi komoly jelentősége nincs, de a gyanútlan olvasó számára már az egekig magasztalt szuperhősnek tűnik, aki egy 101 %-ban halálos titkos KGB-mérget is képes túlélni: amitől más meghal fél másodperc alatt, az neki párnapos gyengeséget okoz.

Most már hónapok óta semmi se történt vele. A gazdái sok pénzt fektettek bele, így nem hagyhatják veszni. Hát szét lett kürtölve: eltűnt. Aztán harmadnapra meglett: az ügyvédje is beszélt vele.

Ezolyan, mint amikor a bulvárlapokban kell valamilyen celebet reaktiválni. Ma már a magyar bulvárlapok is jól teljesítenek ebben, pár éve egyik kedvenc cikkem arról szólt, hogy Anettka fényes nappal bement egy ismeretlen férfivel egy étterembe - a hosszú cikk részletesen elemezte az eseményt, volt hozzá gazdag képanyag is Anettkáról, amint rövidnadrágban és pólóban megteszi a 30-méteres utat egy leparkolt kocsiból az étterem ajtajáig.

De régen még, amikor nem volt még magyar bulvár, a spanyol lapok igazi csemegék voltak ebben. Kedves emlékeim Diána "a szívek hercegnője" röhejes sztorijai a spanyol lapokban - valamiért imádták őt Spanyolországban -, s ha nem volt semmi konkrétum, akkor olyan cikkek születtek, hogy pl. "a hercegné majdnem napozni ment, de eleredt az eső, s szegény csupajó teremtés szomorúan konstatálta, hogy most az idő nem alkalmas napozásra".

Valami ilyesmi van ma is: Nahalnij, minden ruszofóbok szuperhőse tölti börtönbüntetését, lelkes New York-i csapata közben meg a nevében bőszen marhaságokat. talál ki.