Nemrég sikerült az egyik bolgár torrent oldalról letöltenem valami sajátosat, több GB-nyi régi bolgár könyvet. Akadnak tehát hozzám hasonló emberek, akik nem pornóra használják a torrentet, hanem könyvekre.

Az egyik könyven sokat mulattam. Pancso Dorev (van hogy Pancse alakban írja, de ez ugyanaz, az "o" verzió kelet-bolgár, az "e" verzió nyugat-bolgár) könyve, melynek címe "Magyarország - a magyarok". Dorev 1914-1916 között bolgár konzul volt Budapesten, a művét 1917-ben írta és adta ki, a cél a bolgár szélesebb nyilvánosságnak Magyarországról viszonylag részletes beszámolót adni.

Dorev 1878-ben született a mai Görögországban, egy akkor bolgár többségű faluban. Bulgária pont 1878-ben lesz ismét független állam, de akkor a független bolgár állam csak az etnikailag bolgár terület harmadát tartalmazza. Dorev családja helyben marad, nem költözik át a független bolgár államba. Maga Dorev beilleszkedik a török közéletbe (1912 végéig a mai Észak-Görögország török terület volt), jogot végez Konstantinápolyban, majd 1904-1907 között Bécsben doktorál, aztán hazaköltözik, a mai Thesszalonikibe - a legnagyobb város szülőföldjén -, majd politikai pályára lép: 1908-1912 között parlamenti képviselő a török parlamentben mint a bitoljai - ma ez Észak-Macedónia - választókerület képviselője (a 275 tagú török parlamentben 5 bolgár képviselő volt, Dorev volt az egyik, rajtuk kívül 147 török képviselő volt és még 123 más nem-török). Amikor 1912-ben a Thesszaloniki Görögországé lesz, Bitolja meg Szerbiáé, Dorev átköltözik Szófiába, s innentől bolgár diplomata, bolgár anyanyelve mellett tökéletesen beszél németül, törökül és görögül, első beosztása a konstantinápolyi bolgár konzulátus. Egészen 1934-es nyugdíjazásáig folyamatosan diplomata: Bécs, Budapest, London, Alexandria, Prága. Közben több könyvet ad ki, részben népszerű irodalmat tapasztalatairól, részben történelmi szakkönyveket Macedóniáról, azaz saját születési területéről.

A régió, sematikusan:

Alapvetően elég pontos, néhol sajátos, párszor meg vicces.

Kimásoltam pár érdekes részt. Nem átrendezve, hanem ahogy a szerző írja összesen 116 oldalas könyvében. Figyelem: az 1914-1916 között szerzett tapasztalait írja le. Íme:

"A magyarok, hiába élnek századok óta együtt az osztrákokkal, idegeneknek tekintik őket. A törökök iránt barátibb érzelmeket ápolnak. A bolgárokat is barátoknak tekintik."

"Magyarország lakosságának fele magyar. De a német, a horvát, a ruszin és a szlovák kisebbség lojális. Az Erdélyben enyhe többségben lévő román kisebbség és a délen élő szerb kisebbség viszont szeparatista."

"A fajilag leginkább tipikus magyarok az alföldiek."

"A szegénységben élő magyarok tipikus étele a káposzta."

"A magyarok kedvenc zenéje a cigány zene. Nincs magyar település legalább egy cigány zenekar nélkül."

"Sehol a világon nem érzik ennyire otthon magukat a zsidók, mint Magyarországon. A magyar sajtó, az ügyvédi és az orvosi szakma, valamint a kereskedelem szinte teljesen zsidó kézben van."

"A magyarok 2 fő hobbija: a beszédmondás és a dohányzás."

"A magyarok szerelmesek a magyar nyelvbe, még az olyan nemzetközi szavakat mint "mozi", "áram", "szálloda" is lefordították, s nem használják a vonatkozó nemzetközi szavakat."

"A magyar nyelv nyelvtana és szerkezete hasonlít a törökére." (A könyv megírásakor még tudta az átlag bolgár milyen a török nyelv, ma már ez nem mondana semmit.)

"A magyarban van sok bolgár-szláv szó, pl. "széna", "lapát", "takács", "szalma", "szombat"."

"Az utóbbi években sok magyar kivándorolt Amerikába. Elsősorban földnélküli parasztok, mivel a föld nagy része nagy földbirtokosok kezében van. A földkérdés a magyar politika legnagyobb problémája."

"A kormány mögött a parlamentben többséggel rendelkező Tisza féle Munkáspárt áll. A kormányt Wekerle Sándor vezeti. Ez az első magyar kormány, melyben az egyik kormánytag zsidó. A kormánykoalíció belső megosztottságának fő kérdése a választójogi reform támogatása, ill. ellenzése." (Ez tehát az 1917-es állapot, amiről ír.)