Érdekes a ballib piaci logika.
Ha a liberális médiákban nem hirdetnek a gazdasági szereplők, akkor ennek oka: politikai nyomás. Azaz diktatórikus módszerek, fasizmus fennforgása van.
Ha viszont nem-liberális médiákban nem hirdetnek a gazdasági szereplők, akkor ez a gazdasági szereplők szabad akarata, ez a piac független döntése.
Jól emlékszem, 1990-től nagyjából 2006-ig minden olyan kérdésre, hogy vajon a nagy cégek miért nem hirdetnek a jobboldali médiákban, ez volt a válasz: a piac így döntött.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gigabursch 2024.12.02. 06:55:31
Fensőbbrendűség 1000%, szakmai tartalom mínusz végtelen.
Csak azt nem értem, hogy az ilyen egyetemek miért kapnak adóforintokat...
Gery87 2024.12.02. 11:07:56
Te mi a nyakatekert hédervári félnótás rossebbről beszélsz?
valis47 2024.12.02. 11:52:41
valis47 2024.12.02. 12:02:27
A Horváth, Tóth, Németh, az nagy valószínűséggel az viszont (ezek a leggyakoribb vezetéknevek között vannak, és feltehetően tényleg származásalapú ragadványnévből lett). A Cseh, Görög, Lengyel, Oláh, Orosz, Rácz, Török stb. az lehet ez is az is szerintem. Mondjuk a Cseh az egyértelműen a Böhm magyarítása, a Lengyel a Pollack-é, mindkettőt tipikusan zsidók viselték...
A Magyar vezetéknév is nagy valószínűséggel felvett. Itthon nem különböztettek meg senkit aszerint, hogy ő magyar, mert az volt az alap. Bár történelmileg is létezett (úgy értem 600 évvel ezelőttről is ismerünk pl. Magyar Balázst)
Gery87 2024.12.02. 12:32:45
Ó, hát gondolhattam volna, gigafoschnak mindenről is ez jut eszébe:)
"Mondjuk a Bajor, Bolgár, Litván, Szerb, Szlovák vezetéknév biztos, hogy nem "organikus", ezeket felvették, mert tetszett az illetőnek."
A vezetéknevek szerepe kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése volt, leggyakrabban az illető foglalkozására (pl: tímár, kovács, szabó), kinézetére (pl: kis, nagy, vagy akár medve, utalva nagy termetére) vagy belső jellemzőire (pl: bátor, gazdag, fukar) vagy azok ellenkezőjére utalt. Kaphatta földesura rangjáról is (pl. király, herceg, gróf, báró).
"A Horváth, Tóth, Németh, az nagy valószínűséggel az viszont (ezek a leggyakoribb vezetéknevek között vannak, és feltehetően tényleg származásalapú ragadványnévből lett)."
Az hogy valaki Tóth, Horváth, Németh stb jelenthette azt is hogy onnan jött ahol sok ilyen ember élt.
Pl a Tóth "...nem csak a szlovák származású személyek ragadványneve volt kezdetben, hanem mindenkié, aki hasonlóan öltözött, esetleg beszélték a nyelvet, vagy szláv faluból származtak."
Tapi2021 2024.12.02. 12:39:42
De soha nem került ki a képből, tervezésből a SZIMPÁTIA.
Hogy inkább tervezzük X-et, mert szimpatikus/ideológiailag, politikailag közelebb áll és őt akarjuk TÁMOGATNI, mint Y-t, akit nem.
Ez főleg a kereskedelmi hirdetésekre igaz, mert az állami (tehát MINDIG politikai hátterű) hirdetésekben mindig a politikai szempontok döntöttek, döntenek, függetlenül attól, milyen kormány van.
A világon mindenhol így van. Az állami, kormányzati hirdetések egyben CÉLZOTT TÁMOGATÁSOK is.
Rengeteg médium, kulturális egyesület, alapítvány, művészeti izé..., stb., eleve csak így tud létezni.