Sok nyugati nem érti, az átlagorosz miért áll ki ilyen erősen Putyin elnök mellett?

Természetesen sok nyugati csak az erősen cenzúrázott nyugati médiákból tájékozódik, melyek szerint Putyin valamiféle véreskezű, idegen területeket hódítani akaró diktátor, aki hihetetlen módon elnyomja a lakosságot, ezért az orosz átlagember nem mer megszólalni se.

A valóság természetesen egészen más. Oroszország demokrácia immár 25 éve, minden alapvető emberi és politikai jog messzemenően érvényesül, s rendszeresen teljesen szabad és demokratikus választásokon dönt az orosz nép arról, ki vezesse az országot.

Összehasonlítás 1995 és 2015 között:

GDP: 800 milliárd dollár / 2,7 billió dollár

GDP/fő (vásárlóértéken): 3900 dollár / 24300 dollár

havi nettó átlagbér  75 dollár / 420 dollár

küldő adósság a GDP százalékában: 16 % / 12 %

GDP rangsorbeli helyezés a világban: 13. hely / 9. hely

Már  a gazdasági adatok is sokatmondóak. S természetesen ez nem minden. Putyinnak fontos más intézkedései is voltak azonban.

A Jelcin-kor jellemzői:

• jelentős nyomor, nagy szegénység,
• maffiák és oligarchák uralják az országot,
• nyugati komprádor réteg irányítja a társadalmat,
• nyugati. liberális érdekeket propagáló médiák nyomasztó túlsúlya,
• katonailag gyenge helyzet, a hadsereg felszerelése elavult, a katonák nem kapnak rendesen bért se,
• az ország vagyona folyatosan folyik ki nyugatra.

Ezzel szemben a Putyin-kor:

• a nyomor megszűnt, a szegénység erősen visszaszorítva,
• a maffiák likvidálása és az oligarchák szarvának letörése,
• a nyugati ügynökök kizárása a hatalomból,
• a liberális médiák marginálisak, a fő teret az oroszpárti médiák foglalják el,
• az ország védelmének drasztikus megerősítése, hatalmas fejlesztések, világszínvonalú technikai szint elérése, a katonák életszínvonala az átlag feletti,
• az ország vagyona az országban marad és a saját gazdaságot erősíti.

Ezek után teljesen világos, miért nem hajlandó az orosz átlagember liberális pártokra szavazni. Az orosz liberálisoknak egyedül Moszkvában és Szentpéterváron van bizonyos korlátozott népszerűsége. (A legutolsó elnökválasztáson a liberális jelölt 4. lett, országosan összesen 8 %-ot kapva, a szavazatok zöme a két várásból jött. A legutolsó parlamenti választáson a liberálisok 4 %-ot kapva kiestek*  a parlamentből, viszont Moszkvában 9 %-ot kaptak, Szentpéterváron pedig 12 %-ot!)

* a teljes egészében listás orosz választási rendszerben 7 % a parlamenti küszöb, ennyit kell legalább elérni mandátumszerzéshez (engedmény a legalább a 5 %-ot elért pártok számára, hogy kapnak 1 darab mandátumot)