Érdekes jelensége a magyar nyelvnek az idegen földrajzi nevek tekintetében a szabálytalanság. Magyarul tanuló külföldiek többször is kérdezgettek, hogy van-e egyáltalán szabály. Sajnos nincs semmilyen. Az egyetlen szabály: a szokásjog, azaz valahogy kialakult az adott név magyar használata, s rögződött.

Ugyanezt nem földrajzi nevek esetében is láthatjuk. Elég csak idegen márkanevek magyar használatára gondolni!

Alapvetően több kategóriát különböztethetünk meg:

1. Az idegen név magyar ejtése az eredeti ejtésnek felel, természetesen ez alatt az eredetihez legközelebbi magyaros ejtést értve. Pl. IMF - ájemef, HBO - éjcsbió, Nike - nájki, GDP - dzsídípí, stb.
2. Az idegen nevet magyarosan ejtjük, azaz mintha magyar szó lenne, nem véve tudomást az eredeti ejtésről. Pl. USA - usa, OMV - óemvé, UNICEF - unicef, NGO - engéó, stb.
3. Az előbbi kettő között létezik egy átmeneti csoport is, amikor egyszerre van jelen az eredetihez közelítő magyar ejtés és a tisztán magyaros ejtés. A két alak harcol egymással, s egyes szavak esetében a magyaros alak van jobban elterjedve, más esetében pedig az idegen alak. Pl. OPEC - opec vagy opek, Barcelona - barcelóna vagy barszelóna, Göteborg - gőteborg vagy jőteborj, Habsburg - habsburg vagy habzburg, stb.
4. A legfurcsább kategória, amikor az idegen név olyan kiejtésváltozata terjed el a magyarban, mely sem az eredetinek nem felel meg, sem a szó magyar ejtésének. Pl. złoty - zlotyi az eredeti zloti helyett, Illinois - ilinojsz az eredeti ilinoj helyett, Boeing - bőing az eredeti bóing helyett, Sopianae - szofiáné az eredeti szopiáné (szopiánáj) helyett, Helsinki - helzinki az eredeti helszinki helyett, stb.

Az pedig, hogy egy új idegen szó melyik csoportba kerül, kifürkészhetetlen, semmilyen szabály nincs rá, a "birkaszabályon" kívül, azaz melyik változatot követik többen, ezáltal melyik rögzül. A belga-francia Auchan áruház első magyarországi megjelenése kapcsán kéjes örömmel éltem végig ezt a párhónapos folyamatot. Kezdetben az auhan, óhan, ósön, ósán, osán változatok versengtek, ma már viszont szinte kizárólagos az ósan alak.

Na és most az országnevek! Csak a 193 ENSZ-tagállamot vettem számba, az egyszerűség kedvéért.

147 olyan országnév van, ahol az országnak vagy magyar neve van, vagy pedig az eredeti idegen név a magyar nyelv szabályai szerint van ejtve.

A fenti csoportból érdekes megjegyezni 5 sajátos esetet. Finnország esetében az ország német nevéből alkotta a magyar nyelv az országnevet, nem az eredei Suomi alakból. Ugyanaz történt Grúzia és Örményország esetében, ahol az ország orosz ill. latin nevéből alakult ki a magyar alak, az eredeti alak Szakartvelo ill. Hajasztán. Érdekes eset Mianmar, ahol az eredetiben a szóvégi r nem ejtendő, az eredeti ejtés miama vagy mianma. Szintén jelentős az eltérés Kiribati esetében, ahol az eredeti ejtés kiribász.

29 olyan országnév van, ahol az ország neve az eredeti ejtéshez közelítő módon van ejtve.

Találtam 8 átmeneti esetet, ahol ingadozik az elterjedt magyar ejtés.

2 olyan országnév van, ahol kevert magyar/idegen írás van az ország nevében.

S végül 7 olyan országnév van, ahol az ország nevének kiejtése sem az eredeti ejtésnek, sem a magyar írás szerintinek nem felel meg, ill. más sajátosság áll fenn.

1. Bissau-Guinea. Itt a magyar változat egyszerűen az eredeti név megfordítása.
2. Comore-szigetek. Az eredeti ejtés komór, magyarul viszont a komóre terjedt el. Valószínű német hatás.
3. Honduras. Az eredeti ejtés ondurasz, a magyar ejtés hondurasz. Az ok: a név a németen keresztül került a magyarba.
4. Jamaica. Ismét német hatásra jamaika. Furcsa, hogy a Jamaika alak nem terjedt el.
5. Mauritius. Mauriciusz magyarul, a középkori latin német-magyar ejtésének a "bosszúja". A név azonban angol, s az angolos latin ejtésben sosem létezett a "ti" ejtése "ci" formában. Valójában a klasszikus latinban SOSEM ejtették a "ti" összetételt "ci" formában, ez csak a vulgárklatin egyik változatában és onnan középkori latin németes ejtésében jelent meg, a magyar pedig ezt vette át.
6. Saint Lucia. A magyar ejtésben lúszia, szemben a eredeti lúsa ejtéssel. Az ok minden bizonnyal spanyol/olasz/német hatás.
7. Sierra Leone. Az eredetiben león, magyarul leóne. Az ok a már megszokott: a név a németen keresztül terjedt el.