magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

Belarusz nevek

A belaruszi események kapcsán ismét sokakban felmerült egy megoldhatatlannak tűnő rejtély a belarusz nyelvvel kapcsolatban. A "rejtély" lényege röviden: miért egyszer Lukasenko, másszor meg Lukasenka.

A belarusz nyelv nagyon hasonlít az orosz nyelvhez, hangásra a belarusz kb. olyan, mintha oroszok lengyel szavakat keverve mondandójukba beszélnének. De csak kiejtésben látványos a hasonlóság, írásban a belarusz nagyon más, mint az orosz. S ennek fő oka a helyesírás különbözősége: míg az orosz - a magyarhoz hasonlóan - szóelemző-történelmi helyesírást alkalmaz, azaz az egyes szóelemeket megtartja eredeti alakjukban, tekintet nélkül a konkrét ejtésre, addig a belarusz messzenően fonetikus helyesírású, tehát az írás szinte teljesen fedi az ejtést.

Nem mennék be a mélyebb részletekbe, csak a lényeget írom le, ami megmagyarázza a "furcsaságot".

Ahol az orosz és a belarusz betűk eltérnek egymástól: az orosz Ъ helyett a belaruszban aposztróf – ` – használatos. Továbbá a belaruszban az orosz И helyett I van, teljesen azonos szerepben.

Ami fontos eltérés még az egyes magánhangzó betűk használata. Az orosz ezeket sok esetben nem használja következetesen, míg a belarusz mindig ezt teszi. Erre a 2 fő eset.

Az oroszban a Ё betű szabadon helyettesíthető Е betűvel. Egyszerűen "tudni kell" a szövegkörnyezetből mikor melyik az ejtés. A belaruszban ez súlyos hiba, mindig Ё írandó, ha /jo/ vagy lágyság + /o/ az ejtés.

Az oroszban az Э ("kemény" e) ritka betű, nagyon sok esetben helyettesítve van Е betűvel (ami "lágy" e). A mindig kemény  Ж, Ц, Ш betűk után pl. az orosz írás Е betűt ír, s egyszerűen "tudni kell", hogy itt ez valójában Э. Ezzel szemben a belarusz teljesen következetesen használja az Э és az Е betűt.

Több szláv nyelv jellemzője a magánhangzó-redukció, azaz a hangsúly alatti és hangsúlytalan magánhagzók ejtése erősen eltér. Az orosz és a belarusz egyik ilyen típusú közös jellemzője az úgynevezett "akanyje". Ez az oroszban gyengébb, azt jelzi, hogy az О-ból hangsúlytalan helyzetben А-hoz közeli hang lesz: /ɐ/ - nagyjából mint a brit ejtésben a "not" szóban (ez az orosz irodalmi nyelvi ejtés, mely azonos a közép-orosz nyelvjárásokéval). Ezzel szemben a belaruszban a redukció teljes, azaz az О-ból hangsúlytalan helyzetben ténylegesen А lesz.

Ami viszont a két nyelv helyesírásának eltérése, hogy az orosz sosem jelöli a redukciót, míg a belarusz igen. Többek között az -enko végződés esetében, bár az ejtés inkább -enka, az orosz -enko alakban írja, mert a szóelemző elvet alkalmazza, míg a belarusz a kiejtés szerint ír.

ЛУКАШЕНКО / ЛУКАШЭНКА - tehát a két eltérés a belarusz elnök orosz és belarusz nevében. Az Ш mindig kemény mind az oroszban, mind a belaruszban, de itt az orosz írés engedi mégis - történelmi okokból - a lágy e betűt, míg a belarusz nem, ezért az orosz Е helyett a belarusz Э-t ír. Az oroszban az utolsó betű О, a belaruszban meg А, az előbb említett redukció kétféle helyesírásmódja miatt.

A magyar átírás pedig mind a két nyelv esetében a leírt betűket követi. Így lesz magyarul egyszer Lukasenko, egyszer Lukasenka, annak függvényében, hogy a név orosz vagy belarusz verziója az alap.

kétnyelvű választási hirdetmény

42 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr516133308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vergyula 2020.08.19. 06:46:42

Nem tudom, mit bír el a blogmotor, de milyen szép lenne, ha a képre kattintva nagyobb méretben is megcsodálhatnánk.
Ami feltűnt, az a belarusz felirat "Prezidenti" szavában a 3. és 4. betű (mondjuk e és z) első látásra szinte egyforma külleme. Biztos rásegít a betűtípus is.
Maradva az elnöknél, ha jól értem egyféle kiejtése van, ami magyarosan kb. "Lukásenká", függetlenül az írásmódjától.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.19. 07:30:43

@vergyula:

Így igaz. A kiejtés közel azonos, az egyetlen eltérés az utolsó magángangzó, ez oroszul olyan elmosódott rövid á, míg belaruszul tiszta rövid á.

vergyula 2020.08.19. 08:36:24

@MAXVAL bircaman közíró: Köszi!
Azért ez marha érdekes, minimális a különbség, mégis kiírják mindkét nyelven. Majdnem olyan, mintha a németek kiírnának mindent sárfesszel és ss-szel is.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2020.08.19. 08:42:57

Az aposztróf tehát ugyanúgy lágyít is, mint a szlovákban?

Emmett Brown 2020.08.19. 08:56:29

Nem sokáig tapsolhatsz már lukasenkinek.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.19. 10:04:17

@Deak Tamas:

Ellenkezőleg, Az aposztróf az orosz keményjel belarusz megfelelője,

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.19. 10:04:54

@Emmett Brown:

Ez lényegtelen, vedd észre.

Ha meg is pucssolja a CIA, az változtat bármin is?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.19. 10:28:14

@vergyula:

A belarusz nyelv nagyon-nagyon rossz helyzetben van hosszú évek óta.

A belarusz nemzetiségűek harmada kb. egy szót se tud belaruszul, persze ők is értik, de csak az orosszal való hasonlóság miatt.

A XVIII. sz. során megkezdődött a belarusz kihalása, gyakorlatilag csak kis falvakban maradt meg. A városkban az emberek nyugatul lengyelül beszétek, keleten meg oroszul. Végül a lengyelt is kiszorította lassan az orosz a XIX. sz. végére.

Gyakorlatilag az lett, hogy a belarusz az a fgalusi nyelv, mely alkalmas a családi beszélgetésekre, a népművészetre, míg minden "komoly" ügy oroszul van.

Az I. vh. után az akkor Lengyelorzághoz tartozott belarusz területeken a helyzet rosszabbodott, kifejezetten erőszakos lengyelesítés indult, a szovjet területen viszont a 30-as évek közepéig ment az orosztalítás, az új, kommunista kormányzat fejleszteni kivánta a belaruszt minden szinten (akkor lett hivatalos belarusz helyesírás is). Ennek sikeres mérsékelt volt, belaruszok zöme kétnyelvű volt, sőt egy jelentős része csak orosznyelvű, s alapvetően meg voltak elégedve a belarusz nyelv tényleges “családi nyelv” státuszával.

Utána jött Sztálin ismételt oroszítása, majd ismét a belarusz növelése, majd a 70-es években megint oroszítást. Emlékszem, a 80-as évek közepén a kb. 150 minszki középiskolából 1 azaz egy volt belarusz tannyelvű! (Persze az orosz tannyelvűekben is kötelező tárgy volt a belarusz nyelv és irodalom.)

Az 1991-es függetlenség után is: Aa lakosság zöme ellenezte a nyugatpárti kormányzat azon igyekezetét, hogy visszaszorítsa az orosz nyelv szerepét az országban. Az 1994-ben hatalomra került Aljakszandr Lukesanka egyik kampányígérete éppen az volt, hogy visszaállítja az országban az orosz nyelv hivatalos státuszát, Lukasenka népszavazást hirdetett a kérdésről 1995-ben, ezen a szavazók 83 %-a az orosz nyelv visszállítására szavazott. Ma az országnak hivatalos nyelve mind az orosz, mind a belarusz, azonban a gyakorlatban két nyelv súlya kb. 10 az 1-hez. A belarusz nyelv szerepe kissé jelképes, azaz a hivatalos feliratok megvannak mind belaruszul, mind oroszul, de az élet 90 %-ban oroszul folyik minden szinten.

Érdekes videó: www.youtube.com/watch?v=KVHsXnpLErI - a belarusz nyelvért küdző civelek miniszki embereket kérdeznek. Nem tudom, érted-e. A csaj belaruszul kérdezi a járókelőket Minkszben “miért nem beszélnek az emberek Belaruszban belaruszul?” – az emberek 90 %-a oroszul válaszol, a válaszok jellemzően: “mert nincs eléggé elterjedve”, “nem értek jól belaruszul”, “könnyebben tudom magamat kifejezni oroszul”. “mert a szüleim is oroszul beszélnek”, “nem tudok eléggé szépen, irodalmi stílusban beszélni belaruszul, ezért feszültséget okoz belaruszul beszélni”, az egyetlen belaruszul válaszoló ember válasza: “mert a rokonságomban senki sem szokott belaruszul beszélni”.

Szóval amolyan dísz a belarusz nyelv Belaruszban, mindenki nagyon tiszteli és elmondja, milyen fontos a hagyomány, de alig használják.

Természetesen vannak belarusz nyelvű adások, de azok is tele vannak orosz szöveggel.

Meg időnként az állami vezetés is megszólal belaruszul, ha ünnep van. www.youtube.com/watch?v=w50kXWUxNe8 - Lukasenka elnök belaruszul mond ünnepi beszédet a világháborús belarusz veteránok gyűlésén.

Gery87 2020.08.19. 14:54:14

@vergyula:

A cseh meg a szlovák is ilyen....:)
Elférne még egy nyelv pluszban a termékleírásban, menüben stb...de nem, inkább foglalja egyik a helyett,nem mintha nem értenék meg....ennél már csak egy külön bolgár meg macedón nyelvű tájékoztató gazabb.
Persze tisztelni kell más népek nyelvét, de......na mindegy.

vergyula 2020.08.20. 10:07:12

Ha már a kis különbségeknél tartunk, vajon eltűnik-e valaha a magyarból az LY?

Süle Donát Ferenc 2020.08.20. 10:35:16

@MAXVAL bircaman közíró: Akkor már legyen négy, bosnyák-horvát-szerb-crnagorác.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.20. 11:28:09

@Süle Donát Ferenc:

Jogos. De a montengrói még csak kezdemény, ők maguk se veszik túl komolyan.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.20. 11:29:24

@vergyula:

A magyar helyesírás eléggé konzervatív, már persze nem annyira, mint az angol vagy a francia, szóval szerintem marad az ly.

Lásd van egy csomó más eset is, ahol a magyar ejtés és írás eltér.

vergyula 2020.08.21. 06:51:15

@MAXVAL bircaman közíró: Igaz, bár az ly annyiban különleges, hogy külön betűként szerepel az ABC-ben, de az ejtése minden esetben megegyezik a j ejtésével.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.21. 07:14:30

@vergyula:

Most igen, de 300 éve önálló hang volt, sőt van magyar nyelvjárés, ahol ma is az. (Egyébként egyes magyar nyelvjárásokban az ly ejtése nem j, hanem l, de ez csak pontosítás.)

vergyula 2020.08.22. 07:56:16

@Sztbeni: A 2. és 3. felirat tényleg teljesen egyforma, vagy csak én nem látom a különbséget?
Ezek a bosnyák és a horvát?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.22. 08:10:43

@vergyula:

Alapvetően az a vicc, hogy a 4 "nyelv", a szerb, a horvát, a bosnyák, a montenegrói még nyelvárásilag is azonosak.

Azaz még az sincs, hogy más-más nyelvjárás lenne az irodalmi norma alapja.

A szerb és a horvát irodalmi norma között az eltérés a szóhasználat, van pár dolog, melyre más-más szót használnak. A horvát magyar hatás alatt állt, s ennek része, hogy volt nyelvújítás, egy sor idegen szót kidobtak a nyelvből, s helyettesítettek saját, szláv új szavakkal, vagy visszanyúltak ősszláv szavakhoz, míg a szerbben ilyen nem volt. Emiatt van talán 100-200 eset, ahol a szerb szó idegen eredetű, míg a horvát meg saját alkotás. Viszont ez az eltárés kb. olyan, mint hogy az egyik magyar az mondja, hogy "távbeszélő", a másik meg azt, hogy "telefon", szóval egy művelt szerb vagy egy művelt horvát megérti mind a kettőt. Pl. szerbül "fudbal", horvátul "nogomet".

A másik látványos különbség, hogy az ősszláv Ѣ hang 3-féel módon realizálódhat a szerb-horvátban:
- e,
- i,
- ije;
s míg a horvát irodalmi nyelv csak az "ije" alakot engedi meg, addig a szerb az "ije" és az "e" alakot is, s az "e" a jellemzőbb. Lásd folyó: reka és rijeka.

Ezentúl apró nyelvtani eltérések, de ezek megint olyan szintűek, mint a magyarban a stilisztikai eltérések, pl. "majd megy" vagy "menni fog", szóval abszolút érthetőek mindneki számára.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.22. 08:16:03

@vergyula:

Az 1. is teljesen azonos a képen a 2. és 3. verzióval egyébként.

A szerb-horvát írás egyszere cirill és latin, csak a cirill verzió egyszerűbb, nincsenek benne kettős betűk: dž = џ, lj = љ, nj = њ.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2020.08.22. 08:57:48

@MAXVAL bircaman közíró: Szerbhorvát ügyban azért a legfontosabb különbséget ne hagyjuk ki, hogy a szerb görögösen ragoz : "akarom hogy egyek" míg a horvát főnévi igenevet használ : "akarok enni".

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2020.08.22. 09:14:57

@MAXVAL bircaman közíró: Ez az "akkor Lengyelországhoz tartozott belarusz területeken" úgy hangzik mintha azt mondanánk, hogy az 1918 előtt épp Magyarországhoz tartozó Kluzson.
Azok a területek történelmileg és népességileg is lengyel területek, a kulturális identitásuk szerves része. Hogy mást ne mondjak: Báthory István is Grodnóban (belarusz: Hrodna) halt meg, hiszen Grodno akkoriban menő reneszánsz város volt, a királyi udvar egyik kedvelt tartózkodási helye.
Ezzel az erőszakos ellengyelesítéssel is óvatosan bánnék, hiszen akkoriban a fehérorosz parasztok Lengyelországban gyakorlatilag százszázalékig analfabétaként éltek a Prijpjaty-mocsarak kellős közepén, a lengyel kormányzat legfőbb gondja az volt, hogyan irtsa a maláriát. (Komoróczy: Lengyelország ma, 1937). Egyébként ha mondjuk lengyelesíteni akart volna, azt se csodálnám: mint Timothy Snyder írja, 1937-ig a Szovjetunióban cca., hatszázezer lengyel nemzetiségű lakost deportáltak vagy pusztítottak el.
Én abban az erőszakos lengyelesítésben nem hiszek. Lagzi Gábornak van egy könyve, Az ellenzékiség és együttműködés között címmel, a két vh. közti lengyelországbeli ukránságróll, ő sem tud máshova konkludálni, hogy a lengyel állam, az államiság fenntarhatóságán belül minden jogot megadott az ukránoknak. És ne feledjük ez az az időszak amikor cseh vezetéssel már dolgoznak azon a típusú Ukrajnán, ami most van.

vergyula 2020.08.22. 09:30:50

@MAXVAL bircaman közíró: Az első legalább cirill, ez a különbség ad egy kis értelmet a külön feliratnak. A 2. és 3. esetében valami abszurd módon eltúlzott egyenjogúsági törekvés illetve a nemzeti identitást erősítendő "nekünk saját nyelvünk van"-vezérelv állhat a háttérben. Ők talán nem látják, hogy karakterről karakterre azonos a két felirat. Megkérdezném tőlük, hogy melyik mondjuk a bosnyák a kettő közül.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.22. 10:25:26

@Deak Tamas:

Dehát etnikailig az a terület nagy többségében belarusz és ukrán, nem lengyel. Erre akartam utalni.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.22. 10:27:18

@vergyula:

Viszont ezzel is az a gond, hogy a szerb irodalmi nyelv egyszerre elfogadja a latint és a cirillt is, szóval egy szreb sázmára nem idegen a latin verzió.

Persze az tény, hogy a ünnepélyes, nemzetibb akar lenne egy szerb, akkor a cirillt használja, de a hétközapokban simán használják mind a 2 írást.

Gery87 2020.08.22. 10:32:02

@Deak Tamas:

Lengyelország határai keleten nem etnikai határok voltak. De törekedtek rá hogy azzá tegyék. Pont.

"Azok a területek történelmileg és népességileg is lengyel területek"

Meg Rusz, meg litván....

"gyakorlatilag százszázalékig analfabétaként éltek a Prijpjaty-mocsarak kellős közepén"

Ez mire érv? ha vki analfabéta vagy gyenge a nemzeti identitása akkor már jogom van asszimilálni?

"És ne feledjük ez az az időszak amikor cseh vezetéssel már dolgoznak azon a típusú Ukrajnán, ami most van. "

???

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.08.22. 10:42:19

@vergyula:

Eleve az, hogy van "bosnyák" nyelv az senkinek se tudott eszébe 1990 előtt.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2020.08.23. 08:46:24

@MAXVAL bircaman közíró: oké, dehát az erőszakos lengyelesítés nem erre utalt :) a háború előtti Lengyelországban egyébként kb. egymillió fehérorosz élt, a Szovjetunióban meg kb. négy (lengyel statisztikák szerint). A hatmillió lengyelországi ukránnak politikai, társadalmi szervezeteik voltak (márha mondjuk az OUN-t annak lehet nevezni) és parlamenti képviseletük. 1937-ben 804 tisztán ukrán- és 2100 vegyesnyelvű iskola működött Lengyelországban. (Ugyanaz ez az egész mint a magyar "nemzetiségi elnyomás" meséje.)

Gery87 2020.08.24. 15:42:13

@Deak Tamas:

"A hatmillió lengyelországi ukránnak politikai, társadalmi szervezeteik voltak "

Viszont nem voltak Ukrajna része, nem kaptak területi autonómiát sem és meg lett mondva hogy az ott Lengyelország és kész....lehet tanulni ukránul meg lehet ukránnak lenni, de attól még ott lengyel érdekek vannak és az állam lengyel....

Pont ez volt a törés a mi nemzetiségeinkkel is.....egyszerűen nem értette meg az elit hogy a nemzetiségek nem akarnak "pótkocsik lenni a magyar kocsi mögött".
Ők önálló nemzet, politikai értelemben is....egyenrangúak velünk nem holmi "nemzetféleségek". Vagy a volánhoz engedik őket is, vagy köszönik szépen leszállnak és külön mennek tovább és viszik a kocsi kétharmadát is....

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2020.08.24. 15:49:18

@Gery87: nem is volt akkor még önálló Ukrajna ...négy országban éltek az ukránok !

Nem tudja valaki hogyan tudnám Geryke ostobaságait valahogy elszűretni magamtól?

Gery87 2020.08.24. 19:46:33

@Deak Tamas:

Te a 20-30-as évekről beszélsz akkor már volt, de nem ez a lényeg hanem hogy egységes államban akartak élni, de a lengyelek ebben ellenérdekeltek voltak nyilván, ahogy a szovjetek is.
Ennek tükrében amit írtál már korántsem volt elég semmire.....ahogy a magyar nemzetiségpolitika sem volt már elég korábban.
Én erre utaltam, de ha fáj akkor sajnállak....

Gery87 2020.08.24. 19:49:38

@Deak Tamas:

(Ugyanaz ez az egész mint a magyar "nemzetiségi elnyomás" meséje.)

Ohh, hát akkor mindent értek.
nacionalista, sovén szempontból nyilván rendben volt minden, meg a lengyel állapot is, sőt...

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2020.08.24. 21:10:15

@Gery87: Önálló Ukrajna a húszas-harmincas években???? Jó, kopjál le rólam. Fogalmad sincs semmiről, de ezt már többször bebizonyítottad.

vergyula 2020.08.25. 06:52:40

@Deak Tamas: Talán 17 és 20 között létezett független Ukrajna, de lehet, hogy tévedek.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2020.08.25. 08:53:12

@vergyula: hát de még annyira sem, mint mondjuk a Lajtabánság, inkább a bantusztáni államok mintájára. 1918-ban "létezett" pár hónapig, inkább csak a Monarchia sajtójában, amikor a Monarchia békét kötött az Ukrán Rada képviselőivel és elismerte a független Ukrajnát, amit aztán Szkoropatszkij hetman el is intézett hamar. A lengyelországi ukránoknak meg legfeljebb csak a holodomorig volt kívánnivaló épp mérnököket tömegtermelő sztálinizmus örömeiben részesülni. Vonatkozó cikk:
valtozomult.blog.hu/2014/03/02/az_ukran_mozgalom_es_a_rutenfold
De a kérdéskör szempontjából lényegtelen, mert sem lengyel nemzetiségi elnyomás és lengyelesítés nem volt, sem magyar elnyomás és magyarosítás nem volt. A statisztikák világosak mint a nap.
De már nagyon eltértünk a témától szerintem.

Gery87 2020.08.27. 18:27:53

@Deak Tamas:

Nem önálló pubi hanem mint szovjet tagállam, de ne légy már ennyire értetlen....minek ez a műbalhé?
Te is tudod mire gondoltam, mit játszod az agyad?

Gery87 2020.08.27. 18:43:34

@Deak Tamas:

"De a kérdéskör szempontjából lényegtelen, mert sem lengyel nemzetiségi elnyomás és lengyelesítés nem volt, sem magyar elnyomás és magyarosítás nem volt."

Ó hát persze...
A baj hogy önkényesen rámondod vmire hogy "az nem számít asszimilációnak" és akkor már elmondhatod hogy "nem is létezik..."
Ha pedig nem volt sikeres akkor már szándék és cél sem volt?
ha nem érsz célba akkor már valójában nem is versenyeztél?
Hm....furcsa gondolkodás ez.
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása