Kivételesen jó hír Amerikából: nem lehet alapvető jogokat elvenni a magánérdekre hivatkozva.
Eddig ugyanis az volt a liberális érvelés: jogok csak az állammal szemben lehetnek, minden mást a "szabad piac" rendez. Azaz pl. közterületen jogom van a szólásszabadságra, ez nem korlátozható (ill. csak kivételes esetekben), míg ha egy magánterületen vagyok, ott annak tulajdonosa szabályoz, ahogy ő akar - egyetlen választásom, hogy ha nem értek egyet ezekkel a szabályokkal, hogy akkor oda nem megyek be.
Persze a magánérdek alól eddig is számtalan kivétel volt, lásd pl. a kereskedelem. Ha kereskedem vagy bármilyen, a nagyközönség számára nyílt tevékenységet folytatok, nem alkalmazhatok önkényes szabályokat, ez csak kifejezetten zárt tevékenység esetében lehetséges, lásd a szórakozóhelyemről nem tilthatom ki a cigányokat, de a klubomból igen.
Itt, a konkrét amerikai esetben az alap: egy egyetem tilthat-e alapvető jogokat arra hivatkozva, hogy ezek a tiltó szabályokat az egyetem legitím vezető testülete megszavazta többségileg. A bíróság kimondta: nem, ill. legalábbis a hallgató perelheti az egyetemet, s az egyetem nem hivatkozhat automatikusan magánjogára.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vergyula 2021.03.21. 06:44:42
Én ezzel csúnyán visszaélnék minden szóbeli vizsgán.
Ezek hülyék.
Jehovah’s Witnesses 2021.03.21. 08:21:25
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.03.21. 08:22:28
Sajnos ez nem biztos.
Mert a dolog fordítva is értelmezhető, lásd pl. Biblia betiltása, mert "kirekesztő".
Jehovah’s Witnesses 2021.03.21. 08:41:05
midnight coder 2021.03.21. 09:00:07
midnight coder 2021.03.21. 09:03:15
Ezek még ezeknél is hülyébbek:
www.youtube.com/watch?v=Qxy7ByWp27U
vergyula 2021.03.21. 10:36:51
Reding Roli 2021.03.21. 11:20:46
Ezért a legjobb a politikai korrektsèg : hallgatni - úgy lehet ( törèkeny ) bèke egy olyen sokszínű társadalomban ...
Billy Hill 2021.03.21. 17:39:09
chrisred 2021.03.22. 10:02:54
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.03.22. 10:12:38
De az egyetem éppen erre hivatkozik! Azaz ha a hallgató nem ért egyet a feltételekkel, akkor miért vette meg a szolgáltatást!
chrisred 2021.03.22. 10:28:44
vergyula 2021.03.22. 11:29:24
chrisred 2021.03.22. 11:44:19
chrisred 2021.03.22. 11:46:38
vergyula 2021.03.22. 11:51:31
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.03.22. 13:58:27
Igen, pont az ilyesmiket fogják felhozni. Lásd miért nem lehet nőből pap, meg miért nem házasodhat a szerzetes, stb.
chrisred 2021.03.22. 14:06:12
TRAPPIST1e 2021.03.22. 16:51:29
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.03.22. 16:52:56
Szerintem ez teljesen mindegy.
Magánboltban sem diszkriminálhatsz, ugye?
TRAPPIST1e 2021.03.22. 16:56:57
Persze hogy nem diszkriminálhatsz, de annak semmi köze nincs a szólásszabadsághoz. Az puszta jogalkotói döntés következménye.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.03.22. 17:04:57
A kérdés itt az, egy intézmény állapíthat meg saját, belső, alkotmányellenes szabályokat, s aztán hivatkozhat-e arra, hogy az intézmény ügyféle önként vetette magát alá e szabályoknak.
TRAPPIST1e 2021.03.22. 17:06:52
Az amerikai jogban erre a következő a válasz:
ha a létesítmény privát, akkor semmiféleképpen nem jöhet szóba a szólásszabadság.
Ha a létesítmény állami, akkor pedig mérlegelés útján döntendő el, hogy az adott korlátozás beleütközik-e a szólásszabadságba.
Az általad idézett eset semmiben ne változtat ezen a gyakorlaton.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.03.22. 17:21:40
"ha a létesítmény privát, akkor semmiféleképpen nem jöhet szóba a szólásszabadság"
Ez nem igaz. Hiszen akkor nem lennének magánintézmények ellen pl. diszkriminációs perek.
TRAPPIST1e 2021.03.22. 17:26:01
"Ez nem igaz. Hiszen akkor nem lennének magánintézmények ellen pl. diszkriminációs perek."
A diszkriminációs perekben nem a szólásszabadság (Első Alkotmánykiegészítés) a hivatkozási alap, hanem a diszkriminációt tiltó törvények (szövetségi szinten pl. a Civil Rights Act). Legalábbis Amerikában.
Mondj egy példát ahol antidiszkriminációs esetekben elfogadták az Első Kiegészítésre való hivatkozást privát személyekkel szemben a bíróságok.