Pár adat az ortodox egyház szervezetéről.

Előre bocsátom: itt "ortodox" alatt csak a magyarul sokak által, tévesen "görögkeletinek" nevezett egyházat értem, azaz azokat, melyek 7 egyetemes zsinatot fogadnak el. Tehát nem fogok írni a magukat szintén ortodoxnak nevező 2 vagy 3 egyetemes zsinatot elfogadó egyházakról.

Az ortodox egyház fő sajátossága katolikus szemmel, hogy nincs központi szervezete. Van ugyan egyházi vezető - a mindenkori konstantinápolyi pátriárka -, de ez csupán tiszteletbeli rang, nem jelent semmilyen hatalmat az egész egyház felett, még csak nem is képviselheti mások előtt az egész egyházat.

A rendszer lényege: vann 14 autokefál (adminisztratív értelemben független) részegyház. Az egyes részegyházak maguk döntik el belső struktúrájukat. Lehetnek autonóm - amolyan fél-autokefál - szervezeti egységek is.

Mivel nem létezik pontos mechanizmus arra mi vagy ki jogosít fel az autokefál vagy autonóm státuszra, így ebből viták szoktak lenni. A jelenleg létező jelentősebb vitás ügyek listája:

• Észtország - az észtországi ortodox egyházközségek egy része Moszkva alatt van, más rész Konstantinápoly alatt (a hívők aránya nagyjából 80:20). Alapvetően politikai ügyről van szó, a két világháború között az észtországi ortodoxok nem akartak az akkor kommunista uralom alatt álló Moszkva pátriérkátus alatt maradni, így elszakadtak, majd amikor Észtország a II. vh. alatt szovjet lett, a döntés hatósági erővel vissza lett csinálva. Aztán amikor a Szovjetunió megszűnt, ismét vissza-vissza lett csinálva, de hívek többsége hű maradt Moszkvához. Ma etnikai elem is van az ügyben, a "konstantinápolyi észt" egyházban a hívek szinte csak észtek, míg a "moszkvai észt" egyházban észtek és oroszok is vannak. (Észtország lakosságának kb. negyede orosz nemzetiségű.) Ennek ellenére egyéni szinten jó viszonyban vannak egymással a két hivatalosan ellenséges csoport tagjai, a fő összekötő erő az egyre erősebb észt ateizmus elleni szembenállás. Az észtek többségi vallása egyébként a protestantizmus (evangélikus egyház), de létezik egy kb. 5-6 %-os etnikailag észt, de ortodox kisebbség.
• Moldávia - itt a bukaresti pátriérka és a moszkvai pátriárka áll vitában. A helyzet hasonló az észthez, az arány 80:20 Moszkva javára. Bár az ellentét kisebb fokú, a két adminisztráció együtt szokott működni gyakorlati kérdésekben.
• USA - a legnagyobb USA-beli ortodox csoport az Orosz Egyház helyi szervezete volt, autonóm státusszal. 1970-ben Moszkva autokefál státuszt adott ennek a szervezetnek, ezt Konstantinápoly nem ismeri el. Máig ahelyzet: a 14 ortodox részegyház egy része elismeri az autokfeáliát, a többi máig autonóm orosz egységnek tekinti.
• Abházia - a grúz-oszét háború után a teljes abház egyház kimondta autkefál státuszát. Ez azonban egyelőre senki se ismeri el, a moszkvai pátriárka se támogatja.
• Montenegró. Az egyházközségek egy része kikiáltotta az autokefál Montenegrói Egyházat. Másik rész maradt a belgrádi pátriárka alatt. Az arány 70:30 Belgrád javára.
• Macedónia - itt az egész észak-macedóniai egyházszervezetről van szó. Eredetileg - a terület törükuralma alatt, azaz 1912 előtt - az egyházszervezet megosztott volt Konstantinápoly és Szófia pátriárkái között. Amikor szerb uralom lett, minden átkerült Belgrád alá. A szerb pátriárka 1958-ban autonóm státuszt adott a macedóniai egyháznak. Majd az macedón egyház 1967-ben autokfeálnak nyiláníyotta magát, de ezt máig senki se ismeri, még a Szerb Egyház se. Egyébként a hivatalos elismerés hiánay ellenére kapcsolatokat tartanak fenn minden környező ortodox egyházzal.
• S végül a legismertebb eset, Ukrajna. Itt kánonjogi vita indult, Konstantinápoly szerint az ő joguk az autokefália megadása, így azt megadták 2019-ben, pedig az ukrán egyház nem az ő részük volt. A konstantantinápoolyi érvekre nemigen van történelmi indok, az ortodox részegyházak zöme máig nem fogadta el az új státuszt. A hívek körében az arány 3:1 az autokefálok javára.

Fontos hozzá tenni, a fenti esetekben a "nem elismerés" minden esetben a szervezeti, kánonjogi nem elismerést jelenti, sose a szentségi, teológiai értelmű nem elismerést. Azaz pl. egy el nem ismert egyházközség általi házasságkötés, keresztelés, stb. ugyanúgy érvényes az azt nem elismerő egyházközségben is, hiszen itt nem az illető szentség ortodox jellege a vitatott, hanem csupán az adminisztratív státusz. Ez a papokra is vonatkozik: amikor egy pap átmegy két vitában álló szervezet esetében az egyikből amésikban, nem szentelik őt újra pappá, hiszen az eredeti felszentelése általánosan érvényes.

Íme a belső rend a 14 általánosan elismert ortodox részegyházban + Amerika és Ukrajna (a senki által elismerteket kihagyva).

Az egyházvezető megnevezése:

• a vezető rangja: pátriárka - Alexandriában ehhez járul a pápa rang, míg Grúziában a katolikosz rang - a 4 történelmi pátriárkátus (Alexandria, Antiochia, Jeruzsálem Konstantinápoly) és a "nagy" nemzeti egyházak a görög kivételével (tehát: bolgár, grúz, orosz, román, szerb),
• a vezető rangja: érsek - Albán Egyház, Ciprusi Egyház, Görögországi Egyház - ennek oka jellemzően az, hogy ezek az egyházak így fejezik ki tiszteletüket anyaegyházuk pátriárka rangjú vezetője iránt, hogy nem veszik fel ugyanazt a rangot,
• a vezető rangja: metropolita - Amerikai Egyház, Cseh-Szlovák Egyház, Lengyel Egyház, Ukrán Egyház.

Maga az egyes egyházak területi beosztása többféle modellt követ:

• a metropolita magasabb rang, mint az érsek:
  • pátriárka - metropolita - érsek - püspök: ez van a grúz egyházban, az orosz egyházban, a román egyházban,
    • ugyanez pátriárka nélkül, tehát metropolita - érsek - püspök: ez van az amerikai egyházban, a cseh-szlovák egyházban, a lengyel egyházban, az ukrán egyházban,
  • pátriárka - metropolita - püspök: az érsek rang önállóan nem használatos, így a metropolitát sokszor érsek-metropolitának is nevezik, ez van a bolgár egyházban,
• az érsek magasabb rang, mint a metropolita:
  • pátriárka - érsek - metropolita - püspök: ez van az alexandriai egyházban, az antiókiai egyházban, a jeruzsálemi eghjázban, a konstantinápolyi egyházban,
    • ugyanez pátriárka nélkül, tehát érsek - metropolita - püspök: albán egyház, ciprusi egyház, görög egyház,
• egyik se:
  • pátriárka - püspök: egyes kiemelt egyházmegyéket érsekségeknek neveznek, így vezetőjük érsek, azonban ez nem jelent magasabb tisztséget, ez van: szerb egyház.

Fontos tudni, minden ilyen főpapi rang kánonjogilag egyenlő: püspök. Az egyes további rangok csupán tisztségek.

Pár adat a 16 említett részegyházról:

• többségi vallás törzsterületén: bolgár, ciprusi, görög, grúz, orosz, román, szerb, ukrán egyház:
  • a legnagyobb arány a Grúziában, ahol az etnikailag grúzok 99 %-a ortodox vallású, a legkisebb Ukrajnában, ahol kb. 75 %,
• eredetileg többségi vallás, de a történelem során a hívek elpártoltak:
  • albán egyház: eredetileg az albánok ortodoxok voltak, egy jelentős katolikus kisebbséggel Észak-Albániában, azonban a török uralom alatt jelentős áttérés ment végbe az iszlámra, így ma már az albánok 80 %-a muszlim, 10-10 % pedig ortodox és katolikus,
• kisebbségi eredetű vallás:
  • lengyel egyház: a lakosság kb. 1 %-a ortodox, alapvetően a hívek ukrán vagy belarusz nemzetiségűek, vagy ilyen gyökerekkel rendelkező asszimilálódott lengyelek,
  • cseh-szlovák egyház: a lengyelhez hasonló eset, alapvetően a kelet-szlovákiai ukrán kisebbségből van a hívek zöme,
• eredetileg kisebbségi eredetű, ma már annak nem tekinthető vallás:
  • amerikai egyház: eredetileg egyértelműen ortodox országokból való migráció volt az egyház alapja, ma már azonban a hívek nagyobb része nem-ortodox származású áttért, ez a legsikeresebb missziós egyház az ortodox egyházak között, fantasztikus munkát végezték, pl. abszolút mindent lefordítottak angolra, ma már a főpapok között is többségben vannak a nem-ortodox származásúak, mind a jelenlegi, mind az előző amerikai egyházfő az anglikán vallásból áttértek, nem volt családi kapcsolatuk az ortodoxiával,
• az egyházszakadások miatt súlyukat vesztett egyházak:
  • alexandriai egyház: az V. századi egyházszakadás után a hívek kb. egytizede maradt ortodox, a nagy többség az antikhalkedóni irányzathoz csatlakozott, aztán az iszlám hódítás alatt a hívek 80 %-a áttért az iszlámra mindkét irányzatban - jelenleg Egyiptom lakosságának kb. 10 %-a keresztény, ebből az ortodox kb. 1 % (a katolikusok aránya 0,5 %, a anti-khalkedóni egyházé pedig 8 %),
  • antiókiai egyház: az előbbihez hasonló eset, de itt kb. egyötöd maradt ortodox az V. században, az iszlám hódítás hatása hasonló - jelenleg az eredeti törzsterületen (Szíria, Libanon, Irak) a keresztények aránya összesen 6 % körüli, ebből 1 % ortodox (2 % pedig katolikus, 3 % meg anti-khalkedóni és nesztoriánus), a legnagyobb keresztény arány egyébként Libanonban van, ahol ez 40 %,
• az iszlám miatt jelentőségüket vesztett egyházak:
  • jeruzsálemi egyház - ezt a területet alig érintette az V. századi egyházszakadás, viszont az iszlám hatása drasztikusnak bizonyult, gyakorlatilag keresztény szigetek maradtak egy hatalmas muszlim tengerben, az eredeti törzsterületen (Izrael, Jordánia) ma a lakosság kb. 3 %-a keresztény, ebből 2,5 % az ortodox,
  • konstantinápolyi egyház - az eredeti törzsterület nagy része ma nem tartozik hozzá (a görögországi egyház elszakadt tőle politikai okokból: nem akarták a görög főpapok, hogy vallási vezetőjük egy muszlim országban éljen), a megmaradt részen pedig 0,1 % körüli az ortodox keresztény arány, az eredeti területből keresztény többség csak amiatt van pár részen, hogy a görög egyház egyes görögországi területeket meghagyott Konstantinápolynak (ezek: az Athón-félsziget, Kréta, Rodosz-szigetcsoport), szóval az egyházhoz tartozó kb. 5 millió hívő 95 %-a emigráns közösségekben van, elsősorban görög egyházközségek az USA-ban és Ausztráliában (meg pár ezer fő Magyarországon).