Nehéz a filantrógerek dolga amikor olyan országba kellene elvinni a liberalizmust, ahol a többség nem akar ilyesmit.
Például ilyenkor baj van: a kormányzat megbuktatása értelmetlen, mert a következő választáson úgyis megint nem a "jók" nyernek.
Szerbia nagy fejtörést okoz Soros gazdának és társainak.
Az nem gond, hogy megszervezik a "civilek" tüntetését, majd blokádokat, sztrájkokat, provokációkat - mindez csak hozzáértő szervezés és elegendő pénz kérdése.
De aztán mi lesz? Azt mégsem követelhetik a tüntetők nyíltan, hogy valamelyik New York-i agytröszt nevezze ki ezután a szerb kormányt, s legyen betiltva minden szervezet, mely ezt ellenzi.
Most ott tartunk, hogy ne választás legyen, hanem legyen kinevezve szakértői kormány, persze a tüntetők nevezzék meg tagjait, majd az kezdjen kormányozni, léptessen életbe "reformokat", "demokratizáljon", s majd kicsit később legyen választás az immár demokratizált-reformizált országban.
Valahogy a román sztori mintájára, hetek óta azon agyalnak a nyugati agytrösztök, hogy lehetne valahogy elérni, hogy az ismételt román elnökválasztáson mégis az ő emberük nyerjen. Bombázni kellene, de azt nem lehet, mert rosszul jönne ki egy EU- és NATO-tagállamban, a "rossz" jelöltről pedig nem sikerült kitalálni semmilyen bűncselekményt. Az idő szorít, májusban lesz a választás - ha persze nem lesz megint elhalasztva -, addig valamit ki kell találni.
Ráadásul itt van most ez a Trump nevű kellemetlen alak is, aki miatt az amerikai külügyi és titkosszolgálati szervekben se bízhatnak meg teljesen a mértékadók.
Szerbia még bonyolultabb. Vucsics hatalmának ellenzéke megosztott, s nem csak személyi alapon. A szerb ellenzék egy része egyszerűen nem nyugatpárti. Ezért is utasítják el a "diák" tüntetők az ellenzékkel való együttműködést.
minden hasonló tünti célja: a normál emberek életének ellehetetlenítése, így egy idő után az átlagember azt mondja "legyen nyugalom, jöjjenek az újak" - csak itt a gond az, hogy nincs ilyen politikai erő
Az iszlám terjedésének legkorábbi szakaszában volt csak igaz, hogy aki felvette a vallást, az előbb-utóbb arabbá vált. Így lett az eredetileg berber és kopt Észak-Afrika arabbá, de a Közel-Kelet szír lakossága is szinte teljesen arabizálódott.
Amikor az iszlám átkerült Európába 711-ben (a mai Spanyolországban), már nem zajlott arabizálás. Keleten pedig Perzsia állt ellen, a perzsák felvették a vallást, de nem lettek arabbá. Ez folytatódott aztán a vallás terjedésével Közép-Ázsia, India, majd Délkelet-Ázsia felé. Ezek a népek maradtak eredeti identitásuknál, csak a vallást vették fel. Számukra az arab szerepe annyi, hogy ez a vallás szent nyelve.
Mára a helyzet az, hogy a muszlimok alig 20-22 %-a arab.
Fordítva pedig: az arabok 93-94 %-a muszlim.
sárga: arab és muszlim többség, zöld: csak muszlim többség
Grönland a zöldek rémálma. A sarkvidéki sziget neve ugyanis "Zöld föld", amikor a vikingek felfedezték a IX. században az akkor lakatlan szigetet, az éghajlat melegebb volt a mostaninál, így zöld volt. Ez csapás a mostani kötelező globálismelegedés konteóra.
Igen, a sziget lakatlan volt, valójában a vikingek az őslakosok, az eszkimók később érkeztek a mai Kanadából.
Miért számítanak mégis az eszkimók őslakosoknak? Mert amikor egy erős tartós kihűlési hullám indult a XIV. században, a vikingek áttelepültek Izlandra, míg az eszkimók maradtak helyben.
Szóval a XVII. században a dánok behatolása új gyarmatosítás volt valójában.
De máig az a helyzet, hogy a lakosság 90 %-a eszkimó.
Aminek sajátos következménye, hogy fő helyi probléma az alkoholizmus. A sárga fáj nagyon nehezen bírja az alkoholt, viszont könnyedén rászokik.
Nyelvileg ma már a fő helyi eszkimó nyelv a hivatalos, de ténylegesen a dán szerepe erősebb ma is. Az eszkimó nyelvek poliszintetikus típusúak, aminek a leglátványosabb jellemzője a rekordhosszú szavak. A poliszentitikus azt jelenti, hogy a ragozó nyelvekhez hasonlóan sok a rag, de itt ez mondatszinten is jelen van, azaz egy-egy szó sokszor egy egész kifejezést jelent.
Ami a politikát illeti, Dánia ugyanaz az eset, mint Hollandia, azaz úgynevezett "egyenlőtlen egység" koncepció van hatályban. Dánia esetében ez az jelenti, hogy van a Dániai Királyság nevű egység, mely áll 3 autonóm részből, ezek maga a szűken vett Dánia, a Feröer-szk., s Grönland, mindegyik rész önállóan intézi a maga ügyeit, de a közös ügyek felelőse a szűken vett Dánia, kizárólag ő intézi az egész egység külügyi és védelmi politikáját, valamint a legfelsőbb igazságügyi szint is a szűken vett Dánia dolga. Viszont míg a Feröer-szk-nek és Grönlandnak van saját parlamentje, addig a szűken vett Dániának nincs, de a dán parlamentbe mind a 3 terület küld képviselőket.
Amiről még híres Grönland: a brexit előtt ez volt az egyetlen eset az EU-ból való kilépésre népszavazás útján. Ugyanis amikor 1973-ben Dánia EU-tag lett, vele együtt területének része Grönland is az lett, de amikor 1978-ben Grönland szinte teljes autonómiát kapott, ez vonatkozott a nemzetközi szervezetekben való tagságra is, így 1982-ben Grönlandon külön népszavazás zajlott az EU-tagságról, s a többség a tagság ellen szavazott, így 1985-ben Grönland kilépett az EU-ból.
A múlt héten letettem ismét, persze a liberális verziót.
Mivel 2007 óta folyamatosan multi-alkalmazott vagyok, rendszeresen részese vagyok a multilét 5 nagy rítusának, ezek:
a csapatépítés: szerencsére ez alól eddig, egyetlen alkalom kivételével, sikerült kihúznom magamat,
a hülye jelszavak közti dolgozás: ez alól egyetlen módon tudja magát az ember kivonni, ha home office-ban van, ekkor csak a szolgálati számítógépén látja a baromságokat,
a felesleges tréningek, ezek a közhelyosztó-motiváló-személyiségfejlesztő, teljesen haszontalan, bizarr izék,
a céges ünnepek, ezeken különböző képeket vetítenek, majd a nagyfőnök beszédet mond, hogy milyen fényes jövő vár ránk,
a "lenini próbatétel", ezek olyan tanfolyamok, melyek után vizsgázni is kell az anyagból.
2007 óta a jelenlegi a hetedik munkahelyem - nettó: a hatodik -, szóval rendkívül tapasztalt multi-dolgozó vagyok, nehéz engem bármivel is meglepni.
A vizsgázós tanfolyamokon a módszerem az, hogy elindítom a tananyagot a rendszerben, majd nem nézem, nem hallgatom, s így vizsgázom aztán. Eddig, az esetek 95 %-ában ez bejött, mert a vizsga megcsinálható józan ész alapján is.
Olyan ez, mint annak idején a marxizmus vizsga az egyetemen: elég volt ismerni 4-5 alapmondatot, aztán ezeket kreatívan kombinálva választ lehetett adni minden létező kérdésre.
A múlt héten észrevettem a céges profilomban: immár 7-8 elvégzetlen tanfolyamom van, ami túl sok, egy idő után a csoportvezető jelzést kap, szóval érdemes ezeket megcsinálni. Egyik nap délután 14 órakor elindítottam egymás után őket, s le is futott mindegyik 17-re. Az egyik keményebb eset volt, mert kattintgatni is kellett közben, ilyenkor a hangot leviszem nullára, így kattintgatom végig. Közben Szergej Sz. Pimenov orosz teológus-filozófus előadását hallgattam fejhallgatón, nemrég találtam rá, rendkívüli előadó - ajánlom mindenkinek, aki érti a nyelvet.
Aztán elindítottam a vizsgákat is, ezek ilyen választós tesztek. A legegyszerűbben 4 kérdéses volt, a legnehezebben 10.
Az eredményem fenomenális: mindegyik tesztet 100 %-ot teljesítettem, pedig a követelmény csak 80 %, csak egyen mentem le 85 %-ra, mert ott egy vagy két kérdésre nem tudtam kitalálni a helyes választ.
Azt hiszem, ezzel el is mondtam, mi a tanfolyamok valós értéke: szimpla józan ész és a céges logika ismerete alapján kitalálható minden kérdésre a válasz. Pont mint annak idején a marxista ideológiai vizsgákon. Persze, mert maga az eszme pont ugyanannyit ér: semmit.
Csak egy példa, az egyik tanfolyam neve "Adatvédelem", ez egy 45 perces tananyag. Tele ostoba képekkel, sületlenségekkel. A vizsgán az egyik tesztkérdés:
Odamész az irodai nyomtatóhoz, ott a tálcán egy önéletrajzot látsz, mit teszel?
a: Hívod a rendőrséget.
b: Beleolvasol, hátha van benne valami érdekes.
c: Ott hagyod, hiszen nem te nyomtattad ki - majd csak jön valaki és elviszi.
d: Fogod a papírt és elviszed az Adatvédelmi Osztályra.
Én egyébként a "c" verziót csinálom ilyen esetben, de könnyedén kitalálható: a "d" a helyes válasz. Bevallom: nekem személyesen halvány fogalmam sincs, nálunk hol van ez az Adatvédelmi Osztály - szerintem a teszt összeállítója se tudja, így nem tett fel olyan kérdést, hogy pl. "melyik emeleten van az Adatvédelmi Osztály?" - na egy ilyen kérdésen tömeges bukás lett volna az eredmény, valószínűleg senki se tudja a választ az Adatvédelmi Osztály dolgozóin kívül.
A fiatal kollégáknak persze nehezebb, ők nem éltek a kommunizmusban vagy akkoriban legfeljebb óvodások voltak, így nincs meg a megfelelő marxista vizsga hátterük, ami miatt néha-néha bajba kerülnek az ilyen tesztekkel. Persze ők se nézik meg a tananyagot - pár fiatal kolléga bevallotta nekem ezt -, de ők meg úgy vizsgáznak, hogy a kérdéseket bemásolják a Google-ba: szinte nincs eset, hogy ne legyen meg a válasz valahol az első találatok között! A legmodernebb kollégák pedig immár az AI-szolgáltatásokat használják.
Egyrészt persze Kövér sose volt MSZMP-tag. Az egész hír MSZMP-tagságáról egy blogbejegyzés miatt terjedt el. Az Örülünk Vincent szélsőballib blog közölt egy fényképet sok évvel ezelőtt, de ők is csak illusztrációnak szánták, nem komolynak, ez abból is látható, hogy rá van írva a pecsétre, hogy "Örülünk Vincent", meg eleve még ez se párttagságról szólt:
- aztán sokan ezt mégis komolyan vették.
A másik a Mága-gyűlölet, ezt még a másik műsorvezető se osztja. A vád Mága ellen: válogatásokat ad elő, nem egész műveket. Teljesen komoly ez, tényleg ez a kifogás Mága ellen.
Gyakorlatilag ez az egész teljes kifordulás a józan észből. Nem véletlen, hogy Puzsér szerelmes Talpramagyar Péterbe, ugyanaz a kifordult jellem.
Ballib mánia számon kérni másokon miért nem beszélnek idegen nyelven tökéletesen.
Miközben az emberek nagyjából 99 %-a nem beszél tökéletesen idegen nyelven.
Meghallgattam az egész Deutsch-megszólalást. Valójában a fő gond, hogy láthatólag nincs tapasztalata az ülésvezetésben, ami érthető, hiszen itt is ideiglenesen vezet egy ülést. De a nyelvvel semmi gond: adja azt a szintet, ami jellemző az Európai Parlamentre vagy bármely üzletemberre, aki nem angol anyanyelvű és nem vett rész angol nyelvű oktatásban. Jobb szinten jellemzően csak azok szoktak beszélni, akik éltek angol nyelvterületen huzamos ideig. Deutsch szintje normál C1 szint, a kiejtés meg kelet-európai, azon belül persze magyar.
Tulajdonképpen ez az EU hivatalos nyelve, a hibás kiejtésű angol. Mivel az angol a nemzetközi nyelv, ez a tényleges helyzet, annak ellenére, hogy az EU-ban csak 2 országban hivatalos nyelv az angol - Írország és Málta -, s egyetlen ország van, ahol a lakosság ténylegesen is angol anyanyelvű - ez Írország -, s még két ország van - Ciprus és Málta -, ahol a lakosság jelentős része beszél angolul anyanyelvi szinten.
Az EU-s hibás angolon szoktak viccelődni is. Deutsch abszolút belefér ebbe, nem beszél rosszabbul az átlagnál.
Ütni akart Schmidt Márián, de csapást mért a Bauer-családra is. Ez még önmagában nem probléma, maga az SZDSZ-es Bauer Tamás se védte meg saját apját, a témáról a teljes hallgatást választotta.
De Ungváry itt követte el a fatális hibát: elővette Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es képviselőt, jelenlegi DK-alkalmazottat, hogy az idősebb Bauer üzlettársa volt éveken keresztül.
Azonnal jött is a támadás a DK-s értelmiség részéről. A fővád szerint Ungváry hecckampányt folytat Gyurcsányék ellen Talpramagyar Péter megbízásából! - nem vicc, tényleg ez az alapnarratíva.
Becsületére legyen mondva, Ungváry nem hagyta magát, sőt emelte a tétet. Külön posztban utasította vissza az egész hőbörgést, még odáig is vetemedett, hogy azt a mondatot is leírta: "Eörsi ugyanezt a szenvtelenséget várja-e el a holokauszt kapcsán is azoktól, akik már nem érintettjei az eseményeknek?" - ez bizony súlyos bűn ballib körökben, a neve "holokauszt-relatívizálás".
Az a szerencséje Ungvárynak, hogy már nem a 90-es években élünk. Akkoriban a mértékadók már rég "kiderítették" volna róla, hogy megszólalása kódolt antiszemitizmus!
Donald Trump felfüggesztett több külföldi pénzügyi támogatást.
Kiderült: egyes "civilek" nem csak a különböző gazember-alapítványoktól kaptak pénzt, de egyenesen az amerikai államtól is.
Ezzel persze semmi gond, de az ilyennek a neve "idegen ügynök", nem "civil aktivista".
A magyar „civilek” 95 %-ban nem civilek, ez igaz egész Kelet-Európára. Annyira egy készből vannak irányítva, hogy ez külön vizsgálat nélkül is látszik, lásd amikor különböző országokban teljesen más szervezetek ugyanazt a díszletet alkalmazzák a tüntetéseiken. Egy időben pl. a fehér zongora lett ilyen díszlet: Kijevben kezdték 2013-ban, nem csodálkoznék, ha a mostani szerbellenes belgrádi hőbörgésen is lenne (nem néztem meg minden képet) - miközben mindenki, akinek már volt vagy van zongorája, az tudja, még egy kisméretű zongora mozgatása is komoly erőfeszítést igényel (nekünk volt zongoránk pár évig), nemhogy egy teljes méretű hangverseny-zongora cipelése, olyan módon, hogy az rendesen működjön is a helyszínen, alapvetően még egy kisebb zongorát is újra kell hangolni intenzív mozgatás után, a hangszer rendkívül érzékeny, ez nem gitár, hogy lehet cipelni hátizsákban.
Persze akadnak szélhámos álcivilek is, akik egyszerűen kiismerték a rendszert és pénzt látnak benne, az egész nem is érdekli őket. Én is ismertem ilyen bolgár embert. Folyamatosan pályázott és nyert is projekteket. Érezte mire fognak pénzt adni, pl. ilyen "a Kardzsali megyei mozgássérült homoszexuális muszlim cigányok társadalmi marginalizációja", hogy tanulmányt akar kiadni erről - aztán kap mondjuk 8000 dollárt, ebből 2000-et elkölt ténylegesen a projektre, a netről összeollóz halandzsákat, majd ki kell nyomtatni a közhelyekkel teli iratot, aztán szétküldeni, s nyert 6000-t. Lebukni sose lehet - még maga a fizető szerv se olyan bolond, hogy ilyeneket elolvasson.
A civil azt jelenti, hogy valaki csinál valami közhasznút. Esetleg többen összeállnak, pénzt gyűjtenek, együtt csinálják. Azt nem jelenti, hogy valaki "hivatásos civil", aki abból él, hogy mások igényeit teljesíti. Ennek neve "lobbista"
Az említett Trump-intézkedés vicces bulgáriai következménye: veszélybe került az idei szófiai homokmenet megrendezése. Ugyanis kiderült, az eddigi szófiai homokmenet fő szervezője, a Dejsztvie nevű bolgár homoklobbista ifjúsági szervezet gyakorlatilag az amerikai Külügy pénzéből működik.
A legviccesebb, hogy ha az ember rámegy a tavalyi finanszírozás indoklására az amerikai kormányzat honlapján, ott feketén-fehéren le van írva: "Objectives - To support the achievement of U.S. foreign policy goals and objectives, advance national interests, and enhance national security by informing and influencing foreign publics and by expanding and strengthening the relationship between the people and government of the United States and citizens of the rest of the world.", azaz "Célok – Az USA külpolitikai céljai és célkitűzései megvalósításának támogatása, a nemzeti érdekek előmozdítása és a nemzetbiztonság fokozása a külföldi nyilvánosság tájékoztatásával és befolyásolásával, valamint egyrészt az USA népe és kormánya, másrészt a világ más ország polgárai közötti kapcsolat bővítésével és megerősítésével.".
Persze mindez teljesen legális. A legnagyobb baj, hogy orosz kötődésű egyének posztolnak a TikTok-on, "orosz kötődés" alatt olyat is értve, hogy az illető unokatestvére tavaly járt Moszkvában.
De nagy hiba komolyan elhinni. A legrosszabb verzió: elhinni a saját propagandánkat.
Az EU formális - ceremoniális célú - feje itt előadta 2 éve, teljesen komolyan, hogy az oroszoknak nincsenek műszaki eszközeik:
"a szankciók működnek, az oroszok mosógépekből és hűtőszekrényekből vesznek ki csipeket, hogy képesek legyenek a fegyvereiket fenntartani"
Azóta nagyot változott a világ:
"nem olyan gyenge a háború alatti orosz gazdaság, mint amilyennek látszik"
S ez nem visszamenőleges okoskodás, már akkor is nyilvánvaló volt, hogy Oroszország hadseregének anyagi bázisa a legnagyobb részt hazai gyártású és nem import. Az tény, hogy a legmodernebb csipeket nem gyártják Oroszországban, de az utolsó előtti nemzedékbelieket már igen, s a fegyverekhez eleve nem kellenek a legmodernebbek.
Ahogy a magyar politikában. Íme az átlagos szavazó:
magyar jobboldali törzsszavazó a magyar baloldali törzsszavazó szerint
magyar baloldali törzsszavazó a magyar jobboldali törzsszavazó szerint
A magyar jobboldal sikerének fő oka: sokkal reálisabban képzeli el a másik oldal szavazóját.
Amikor valami megszűnik, akkor jön rá az ember: hiányzik.
Ma már kevesen tudják: a Hír Tv műsora, a Sajtóklub eredetileg egy ellenműsor volt. Az eredeti Sajtóklub baloldali volt, Újságíróklub néven.
Annak idején azért lett a jobboldali verzió Bayer-Bencsik-Lovas alapcsapattal, hogy válasz legyen az eredeti Avar-Bolgár-Mészáros alapcsapatú balos ellenében.
Én gyakran néztem mindkettőt, nagyjából 2007-ig. A balos jobban tetszett, sokkal többet lehetett rajta mulatni - meg a jobbos verzióban nagyon zavart Lovas demagógiája -, ebben csúcsélményt adtak.
Az Újságíróklub menete kb. az volt, hogy mondtak valami fontos hírt az eltelt napokból, majd a hírre reagáltak a résztvevők, egyre fokozottabb hangulatban. Minden újabb hozzászóló igyekezett felülmúlni az előzőt, így a végére az egész csapat alaposan felhergelte saját magát.
Most rájöttem, Gulyáságyú Balázs, a neves igazijobboldali-igazikeresztény aktivista újjáteremtette a ballib Újságíróklubot. Az utolsó részt 2-szer is megnéztem, annyira humoros volt:
Mindenki igyekszik igazolni: hű a Párthoz - azzal indul, hogy kb. 1 óra alatt bárki képes anoním üzeneteket küldeni, majd mégis az a vége, hogy Putyin csinálta.
Előadja, hogy "szerencsésebb" országokban nem kisemberek vannak, hanem polgárok. A kisember azt jelenti, hogy a hónap végén számolja a pénzt, s emiatt vigyáz, nehogy elveszítse munkáját, így szót fogad főnökének. Míg a polgár számára a fontos a saját önbecsülése, így nem hajt fejet.
Azt persze Puzsér is kénytelen elismerni, hogy a polgárság elsősorban vagyoni helyzet, de mégis pörgeti tovább marhaságait.
Azért kíváncsi lennék, mi lenne, ha a kávézó egyik alkalmazottja azt mondaná Puzsérnak, hogy nem úgy kell berendezni a helyiséget, ahogy a főnök - Puzsér - mondja. Vajon nem az lenne a válasz, hogy "majd akkor okoskodj, ha csinálsz saját kávézót magadnak"?
S persze mindenhol ez van, a "szerencsésebb" országokban is: ugyanis olyan nem létezik, hogy a beosztott a felettes helyett dönt.
Mert valójában éppenhogy ez a normális. S teljesen felesleges ezt valamiféle sorsdöntő tragédiaként megélni. A társadalom így működik, az átlagember néha döntési helyzetben van, néha meg végrehajtói helyzetben. Alkalmazottnak lenni munkahelyen pedig végrehajtói helyzet.
A korlátok alól lehet szabadulni, de ennek csak pár módja van:
a felülre törés: azaz az ember elegendő vagyont szerez, hogy aztán mindig ő lehessen a parancsoló pozícióban,
a deviáns viselkedés, ennek 2 módja is van:
a remete/csöves életmód, azaz tudatosan kiszorulni a társadalom szélére, vállalva ennek minden következményét,
a bűnözés: a nyílt harc a társadalom ellen, azaz a szabályok tudatos megszegése,
a kikerülős magatartás: egyszerűen kikerülni az olyan helyzeteket, amikor morálisan problémás lehet az adott alávetettség, pl. nem menni olyan munkahelyre dolgozni, ahol a munka része saját elveink megtagadása.
Az persze külön vicces, hogy kiemelt helyen van a kávézóban a falon Hamvas Béla, akitől valószínűleg semmi se állt távolabb, mint a polgári gondolat.
Megéltem egy sajátos büntetést: kitiltással nem járó YouTube letiltást.
A YouTube-on sokféle módon meg lehet sérteni a szabályzatot. Szerencsére azonban nem mindent büntetnek azonos módon.
A legsúlyosabb büntetés a teljes kitiltás, azaz a profil megszüntetése, majd új profil létrehozásának tilalma. Ezt jellemzően csak sokszori feltöltéssel lehet elérni olyan ügyekben, melyek súlyos elveket sértenek: ezek jellemzően a szerzői jog megsértése, a gyűlöletbeszéd, a pornográfia, az állatkínzás, a pedofilnak értelmezhető tartalom, egy időben az álhír-terjesztés is, nem tudom, ez él-e még a Trump-korszakban.
A fentieket is többször kell megsérteni a kitiltáshoz. Engem egyszer büntettek "pedofília" miatt, de csak figyelmeztetés volt, hogy ez egy darab figyelmeztetés, s ha három lesz belőle, akkor kitiltanak, viszont ez az egy figyelmeztetés is lejár bizonyos időn belül - az ügy egyébként az volt, hogy egy félórás videómban kb. 4 másodpercig látható volt az akkor 2-éves unokám félmeztelenül, hátulról, amint szalad a kertben.
A legenyhébb büntetés pedig az árnyéktiltás, azaz az ilyen ember kommentjeit csak ő maga látja. Persze ez a legaljasabb.
De van a "rossz" komment és a "rossz" feltöltés mellett még egy súlyos bűn: a letöltés. Ugyanis a YouTube szabályzata szerint semmit se szabad letölteni, hiszen ez a reklámok kikerülését jelenti.
Viszont van egy csomó helyzet, amikor az ember le kell, hogy töltsön. Mert pl. egy adott videót meg akar őrizni vagy eleve úgy akar nézni, hogy nincs a netre kapcsolódva. Évtizedes harc zajlik a YouTube és a letöltő eszközök között ez ügyben, még olyan alkalmazás is létezik, mely direkt erre van: letöltésre. A legjobb a 4K nevű - ez hivatalosan úgy van megjogászkodva, hogy csak ingyenes videókra használható, miközben a valóságban mindenre jó, de ez már a felhasználó felelőssége.
A helyzet az, hogy van valami korlát a YouTube-nál, s amint egy profil vagy IP-cím ezt túllépi, jön a tiltás.
Úgy tűnik, átléptem a határt, s hirtelen azt vettem észre: egyetlen videót se tudok megnézni. Persze megoldottam: vannak tartalékprofiljaim, de éppen a fő profilomra jött a tiltás.
Alapvetően én előadásokat szoktam letölteni, van nagyjából 1,5 TB méretben anyag letöltve, ez kb. 3 év eredménye. Mivel előadások, én ezeket elevete át szoktam alakítani csak hanggá, hiszen nem nézni akarom őket, hanem hallgatni, márpedig a hang verzió sokkal kevesebb helyet foglal.
A dolog jó oldala: a büntetés csak a nézés lehetetlenné tétele, nem törlik a profilt, s ez is csak ideiglenes. Viszont amint az ember egyszer büntetve lett, nem tud letölteni többet, csak nézni - a 4K-t is blokkolja a rendszer.
Szóval most nem tudok letölteni, ha nem használok VPN-t. A másik megoldás: egyes letöltő honlapok, melyek egy része működik így is, itt a letöltő maga az adott honlap, nem a felhasználó.
Egyébként jogilag nincs mitől félni. Kelet-Európában élve kb. nulla a veszélye annak, hogy bármilyen internetes gigacég ténylegesen is fellép szabályzata megsértése miatt a hivatalos jogi fórumokon. Nyugaton ez nem így van, egy svájci ismerősöm mesélte, ő otthon sose sért szabályt VPN nélkül, mert komoly baj lehet belőle.
Persze teljesen elméletileg nézve mindez abszurd: akik előadásokat töltenek fel a YouTube-ra, azok vagy maguk az előadók vagy oktatási intézmények, azaz eleve ezt úgy teszik, hogy ezzel semmit se vesztenek anyagilag. Azaz itt még az sincs, mint zenészeknél, akik ténylegesen is veszteséget szenvednek.
Szóval én még szerzői jogot se sértettem. Szerzői jogot sértő anyagokat eleve nem a YouTube-ról szoktam beszerezni: arra ott van a jelenleg szlovák központú Z-Lib, az orosz Twirpx, a Telegram is sokszor jó forrás, meg persze a legkülönböző torrent oldalak. Az orosz nyelvterületen még a VK is jó, ők nem tiltanak semmit. Én mindezt nem tekintem etikátlannak, míg valaki mindezt csak saját célra csinálja, azaz anyagi haszon nélkül. Platón oldalán állok: nem rendes dolog a tudásért pénzt kérni.
Az okosabb előadók eleve felismerték: ingyenessé kell tenni az egészet, a pénz később jön a hírnév miatt. S van aki mindkét oldalon akar játszani: próbál pénzt szerezni egyrészt közvetlenül, de közben nem tesz semmit az "illegális" letöltés ellen se. Lásd a gigantikus, 180-részes, 70+ órás Róma története sorozatot - mindenkinek ajánlom, aki érti a nyelvet, a YT-on fent van sok helyen az egész, szóval nem kell a Spotify-féle szélhámosoknál hallgatni. Az előadó meglehetősen progresszív balos, de ezt azért nem a tényszerűség kárára csinálja, meg eleve a téma olyan, hogy kevés az igazán releváns politikai részrehajlás lehetősége.
Az egész számomra persze csak absztrakt elméleti kérdés: már most sokkal több anyag van nálam letöltve, mint amennyit képes vagyok elolvasni, meghallgatni - ha 120 évet élnék, akkor se lenne erre elég időm.
s a tiltás nem látszik: hivatalosan nincs tiltás, egyszerűen csak "műszaki hiba" van letöltéskor
Pont mint annak idején Gorbacsov, mélyen hisz abban, hogy a rendszer jó, csak el lett rontva, azaz meg kell tisztítani, majd minden megint jó lesz.
A kezdet könnyű, mint Gorbacsovnál volt. Gorbacsovnak annak idején csak annyit kellett tennie, hogy enyhítette a cenzúrát, megengedte a múlt elemzését több szempontból, s engedni kezdte mikroszinten a magánvállalkozásokat (kezdetben még csak "szövetkezeti" alakban, ez volt a magánvállalkozás kódneve akkor). De már ez is hatalmas javulást hozott a korábbihoz képest.
Trump dolga is könnyű még. A korábbi rendszer, a liberális demokrácia baloldali-progresszív értelmezése olyan abszurd dolgokat hozott, hogy már azokat eltörölve is hatalmas reformot lehet végrehajtani. Például teljesen abszurd, hogy férfiak nőkként vesznek részt sportversenyeken, ez a józan ésszel szembemegy minden szempontból, ma mégis ennek kimondása hatalmas reformeszmének számít. Vagy annak kimondása, hogy az illegális bevándorlóknak nincsenek többletjogaik a normál állampolgárokhoz képest.
A gond később lesz. Ahogy Gorbacsovnál, itt is ki fog derülni: a rendszer a nevetséges abszurditások eltörlése után se fenntartható. A baj ugyanis maga a liberális demokrácia, s nem annak balos-progresszív felfogása.
Akkor derül majd ki, mi lesz a végeredmény, lehet 3 kimenet is:
a gorbacsovi végeredmény: a rendszer teljes összeomlása,
egy sikeres 1991. augusztusi puccs, a korábbi rend visszaállása,
kínai út: sok tekintetben új rend, mely mégse szakít a régivel;
egyelőre nem tudok dönteni, melyik a legvalószínűbb, de talán a harmadikra tennék tétet. Gorbacsov példája ugyanis elrettent, megmutatta, mit és hogyan nem szabad csinálni.
A panamai csatorna kapcsán van az a tévhit, hogy az USA hozta létre az egész Panama nevű országot, csak a csatorna miatt. Az ellentétes nézet pedig - ez a panamai nacionalizmus álláspontja -, hogy eleve a panamaiak mindig saját országot akartak.
Az igazság kb. felúton van.
Amikor a spanyolok meghódították a régiót, majd stabilizálták uralmukat, alapvetően 4 egységet alakítottak ki - ezek neve jellemzően "alkirályság" -, a spanyol gyarmatosítás mindig az ország részeként kezelte az új területeket. Ez a 4 központ: Bogotá, Buenos Aires, Lima, Mexikó.
Panama pontosan 2 ilyen alkirályság határterülete lett.
Egyrészt földrajzilag Panama egyértelműen nem Dél-Amerika, hanem Közép-Amerika. Ez ma is így van. Annyira, hogy máig nincs se vasúti, se közúti kapcsolat Dél-Amerika és Közép-Amerika között, van ugyanis egy Darién-vidék nevű mocsaras dzsungel, kb. 100 km szélességben a Csendes-óceántól a Karib-tengerig, melyen egyszerűen túl drága lenne építkezni. Jelenleg úgy lehet átkelni, hogy az ember kompra száll. Működik komp mind a két oldalon, azaz a csendes-óceáni és a karib-tengeri részen is. A legnépszerűbb komp: a kolumbiai Cartagéna és a panamai Colón közt megy, 16 óra az utazás, az ár személyenként kb. 100 dollár.
Másrészt viszont kulturálisan Panama sokkal inkább Dél-Amerika. Fajilag itt ugyanaz van, mint Dél-Amerika Panamával határos részein: a lakosság alapvetően fehér-indián keverék, a nyelv pedig karibi spanyol, mint Kolumbia karibi részein, s nem közép-amerikai spanyol nyelvjárás.
Amikor Kolumbia független lett 1819-ben, része lett a mai Kolumbián kívül Ecuador, Panama és Venezuela is, sőt a mai Guyana nyugati része is.
1826-ban kilépett Venezuela, 1830-ban pedig Ecuador. Panama is próbálkozott ezzel, de sokáig az egységpártiak győztek. S tény, hogy a panamai közvéleményben akkor kerültek többségbe a szeparatisták, amikor a kolumbiai kormány elutasította, hogy az USA építse meg a csatornát.
S végül az USA katonai segítsége biztosította az 1903-ban kikiáltott panamai függetlenséget.
Cserébe az USA megkapta a csatornát és annak két partját 8-8 km szélességben, ez az USA külbirtokaként működött egészen 1979-ig.
Maga Panama meg sok tekintetben az USA uralma alatt állt, de ez az egész régióra igaz volt. Ma már nem egyedi ez, de korábban sajátossága volt Panamának, hogy nincs saját pénznem, az USA-dollárt használta mindig. Hivatalosan létezik egyébként panamai valuta, de csak érme alakban és 100 %-ban az USA-dollárhoz van kötve.
Szóval azt lehet mondani: volt egy erős szeparatista mozgalom, tömegtámogatással, de az nem lett volna sikeres az USA nélkül.
amit kevesen tudnak: a panamai csatorna nem nyugat-kelet, hanem észak-kelet irányú
Sok tekintetben a legsajátosabb latin-amerikai ország Paraguay.
Már földrajzilag is sajátos: az egyetlen, mely szárazföldi országként szerveződött, tengerpart nélkül. (Ma már Bolívia is tengerpart nélküli, de eredetileg volt tengerpartja, azt csak később vesztette el.)
A spanyol és portugál hódítás előtt a mai Paraguay területén guaraní indián törzsek éltek, államiság nélkül, bár a terület egy része a XV. sz. közepétől az Inka Birodalom határvidéke lett.
A térséget érintő spanyol és portugál hódítás párhuzamosan zajlott, konfliktus nélkül, csak a XVII. sz. közepétől lett kérdés hol kell lennie a portugál-spanyol határnak Dél-Amerikában.
1542-ben lett megszervezve a területen a spanyol közigazgatás, először Lima (Peru) központtal, majd ebből vált ki 1776-ban Buenos Aires központtal a mai Argentínát, Bolíviát, Paraguayt, s Uruguayt magában foglaló Río de Plata Alkirályság (neve a Plata folyóból ez, ez tulajdonképpen egy öbölnek is tekinthető torkolat, az Uruguay folyó és a Paraná folyó közös szakasza).
Az eredeti tervek szerint az egész területnek egységként kellett volna függetlenné válni a XIX. sz. elején. 1810-1816 között megszűnt a spanyol uralom, Egyesült Río de Plata-i Tartományok név alatt megszületett az új állam Azonban ez gyorsan részekre esett. Sokáig az is kétséges volt, a ma Argentínához tartozó részek együtt maradnak-e.
Paraguay 1813-ben döntött végleg úgy, hogy nem akar az új állam része lenni, hanem önálló lesz. Argentína egészen 1852-ig kitartott a mellett, hogy Paraguay a része, csak ekkor ismerte el a független Paraguayt.
Már a kezdetekkor Paraguay teljesen más úton indult el, mint a többi régióbeli ország. Míg a többi állam lelkesedett a francia forradalom eszméiért, a paraguayi vezetés úgy vélte: a nyílt spanyol gyarmati uralmat most fel fogja váltani a nyugati - elsősorban angol, akkor az USA még nem volt jelentős tényező - elnyomás, így a legfontosabb az ország szuverenitásának megvédése, nem csak politikai, hanem gazdasági szempontból is.
Paraguayban az első elnök, José Gaspar Rodríguez de Francia diktátori hatalmat szerzett magának 1814-ben és egészen 1840-ben bekövetkezett haláláig gyakorlatilag egyedül irányította az országot. Erős rendőrállamot épített ki, a külkereskedelmet államosította, a földek egy részét is állami tulajdonba vette, hatalmas gazdasági program indult az ország gazdasági önfenntartásának biztosítása céljából. Közben sajátos intézkedéseket is bevezetett: bűncselekménnyé nyilvánította a külföldre utazást, de az országon belül is engedélykötelessé tette a költözést. A külföldi sajtót kitiltotta, az országon belül bezárt minden felsőoktatási intézményt. Közben sajátos faji ideológiát terjesztett, mely szerint a legjobb emberfaj a fehér-indián keverék - ennek jegyében nem volt engedélyezve a fehérek egymás közti házassága. Bár spontán módon máshol is jellemző volt a spanyol telepesek és az indiánok keveredése, itt ezt egyenesen gyorsítani akarta az állam.
Mivel azonban a gazdasági és szociális politikája eredményeket hozott a lakosság jelentős részének, kifejezetten népszerű volt.
Politikáját folytatták utódai is. Mindennek az 1864-1870 közti Hármas Szövetség Háborúja vetett véget.
A kor két régiós hatalma Argentína és Brazília volt. Bár egymás vetélytársai voltak, sokban ugyanazt a politikát követték. Külpolitikában igyekeztek beintegrálódni a világrendbe, belpolitikában pedig egységes államot teremteni. Brazíliában az egység megteremtése gyorsabban ment, Argentínában sokáig polgárháború volt az "unionisták" és a "föderalisták" között.
Paraguay minden esetben igyekezett a szomszédos államokban a föderalizmust támogatni, hiszen jóval kisebb országként joggal félt az erős egységes szomszédoktól. A háború is emiatt tört ki: Uruguayban végképp megdőlt a föderalisták hatalma, Brazília fegyveresen avatkozott be az unionisták oldalán.
Válaszként Paraguay megtámadta Brazíliát, s - bár jóval gyengébb volt katonailag - kezdetben sikereket is ért el. Paraguay ezek után elhatározta, bevonul Uruguayba, visszaállítani az ottani korábbi hatalmat. Ehhez azonban további idegen területen kellett áthaladni, hiszen Paraguay nem határos Uruguayjal. Paraguay megtámadta végül Argentínát, abban bízva, hogy az ottani föderalisták támogatni fogják, de ez nem következett be.
Az események arra késztették Argentínát, Brazíliát és Uruguayt, lépjenek szövetségre Paraguay ellen. A kezdeti csatákat Paraguay megnyerte, különösen az argentín hadsereg ellen, de aztán képtelen volt ellenállni: a sokkal jobban szervezett brazilok ellen nem volt esélye. 1870-ban maga a paraguayi elnök is meghal a fronton. A brazil-argentín bosszú szinte népirtás szintű lett.
A háború végső szakaszában Paraguay immár 12 éves fiúkat is besorozott és a frontra küldött. Hasonlót akart Soros is Ukrajnától, ez a párhuzam a mával.
Az ország idegen megszállás alá került, ráadásul gazdasági káoszba süllyedt: gyakorlatilag nem maradt egészséges felnőtt férfi, szinte mindenki meghalt vagy megsebesült a háborúban. 190 ezer km2 el lett csatolva Brazíliához és Argentínához, bár pár évvel később ebből Paraguay visszakapott 70 ezer km2-t.
Lassú emelkedés következett, melynek végén a liberálisok kerültek hatalomra a XX. sz. elején. Azonban a Bolíviával folytatott háború (1932-1935) folyamán megbuktak, ez után katonai irányítások követték egymást. A helyzetet végül 1954-ben Alfredo Stroessner altábornagy stabilizálta, egészen 1989-ig volt hatalmon, ezzel minden idők második leghosszabb ideieg uralkodó latin-amerikai vezetője lett (csak Fidel Castro volt hosszabb ideig hatalmon). Alfredo Stroessner apai ágon német, anyai ágon spanyol-indián keverék származású volt.
Jelenleg a régió egyik szegény országa. Sajátossága nyelvi: az egyetlen latin-amerikai ország, ahol a helyi indián nyelv valóban használatban van. Bár persze itt is a spanyol a fő nyelv, még a fehérek között is akad, aki beszéli guaranít.
a gyarmatosítás kezdete, még csak északon portugál telepek
már van jelentős portugál és spanyol jelenlét
a gyarmati időszak vége
a Hármas Szövetség Háborúja előtt
a háború után
Paraguay sikeresen megszerez jelentős vitatott területet Bolíviától
A kommunista rendszerben is létezett önkéntesrendőrködés egyfajta turbósított verziója: lényege, hogy valaki szabálytalanságot észlel, mire azt igyekszik megbosszulni, "megnevelve" így az elkövetőt.
Velem csak egyszer fordult elő ilyen. Haladtam városon belül főúton, de a megszokottnál lassabban, mert éppen a telefonomon akartam megnézni valamit. A mögöttem jövő nagyon mérges lett, majd megelőzött, végül büntetőfékezett.
Az eseményt én nyertem meg azonban, mert én csak lassítottam, majd vártam, nem mutattam semmilyen felháborodást, nem dudáltam, villogtam, csak vártam. Ez láthatóan nagyon elkedvetleníthette a büntetőfékezőt, így pár másodperc után egyszerűen nagyobb sebességre kapcsolva elviharzott.
Ahogy ezt mondják: az egyik legjobb katonai taktika az ellenség provokációjára nem reagálni, ha a reakció nekünk nem hoz hasznot.
A bombafenyegetések kapcsán több média azonnal kiderítette: az oroszok műve.
Ezt onnan lehet tudni, hogy "a leveleket egy orosz platformon hozták létre".
Hagyjuk itt a valóságtesztet: vajon hogyan lehet megállapítani egy levélről, hogy azt milyen "platformon" hozták létre. A válasz persze: sehogy.
De fogadjuk el: a leveleket egy orosz platformon hozták létre! Na most próbálom elképzelni, hogy pokoli tervet eszeltek ki az orosz szervek: bombafenyegetések lesznek kiküldve. Mire az egyik vezető titkosszolgálati megjegyzi: ne feledjük, hogy ezeket mindenképpen egy orosz platformon hozzuk létre!
Meg is kértem az AI-t, adjon nekem képet a feltételezett orosz titkosszolgáról, aki fenyegetéseket küld ki. Ezt kaptam:
Amikor a Twitter tulaja lett a "fasiszta" Musk, a legradikálisabb tagok elhagyták és átmentek az új Bluesky nevűre, mely tényleg amolyan szélsőprogresszív barlang lett.
Sajátos módon én is elhagytam a Twittert, persze egész más okból. Valójában sose használtam a Twittert, a legritkább esetben olvastam ott bármit, s nem posztoltam, viszont be volt állítva egy posztoló robot, mely linket tett fel minden BircaHang-cikkről.
Aztán amikor megvette Musk a Twittert, erős költségcsökkentésbe kezdett. Ennek keretében lassan minden tevékenység a Twitteren - az olvasást és normál posztolást leszámítva - fizetős lett.
Így én elhagytam a rendszert, mert fizetni nem akarok, manuálisan posztolgatni meg nincs időm. Kívülről úgy nézett ki, mintha része lennék az "antifasiszta" tiltakozóknak.
Aztán tavaly október végén rádöbbent Musk, ez így túlzás, így havi 500 hívás erejéig ismét ingyenessé tette a robot-aktivitást.
Nagy nehezen visszaállítottam a robotot. Szóval megint van működő profilom. Éppen tegnap óta aktív teljesen.
Persze az egész csak jelképes, a magyar nyelvterületen a Twitter se most, se korábban nem volt soha igazán népszerű. Bár még így is lett 74 követőm, magam se tudom honnan.
Pedig a technika mindenképpen a populizmus győzelméhez vezet.
A világon egyetlen ország van, ahol sikerült meggátolni az internet hatását: ez Észak-Korea. Ott egyszerűen nincs internet és kész, csak belső országos intranet van az átlagember számára, mobilon, az észak-koreaiak 70 %-ának van mobil telefonja, de a helyi hálózatról még a 2 baráti szomszédos országba (Kína és Oroszország) se lehet telefonálni, nemhogy netezni. Igazi internet csak egyes kiemelt helyeken van, a hozzáférés ott is csak kiválasztott emberek számára lehetséges.
Mindenhol máshol a világban van internet. A korlátozások nem érintik a hozzáférést magát, csak egyes honlapok vannak letiltva, de ezt jellemzően közepesnél kisebb műszaki tudással is ki lehet kerülni.
Amióta megy az orosz-ukrán háború, mind Oroszországban, mind Ukrajnában több tucat honlap le lett tiltva. A legnépszerűbb fórumokon részletes leírások vannak hogyan lehet ezeket "megoldani":
népszerű orosz fórum, a téma: "blokkolás kikerülése"
Ha pedig van sokféleség, még ott is kénytelenek ezzel az állami médiák szembenézni, ha csak azok engedélyezettek. Kubában simán megtehetnék pl. a hatóságok, hogy minden külföldi kubai médiát letiltanak, de a nagy részük mégis szabadon elérhető, s a vicces, amikor egyesekre még reagálnak is a hivatalos szervek. Mára pl. a kubai feketepiaci árfolyamok egyetlen forrása egy ellenzéki külföldi kubai média lett, az El Toque - a kiadó alapítvány székhelye az USA-ban van, a szerverek Lengyelországban, a szerkesztőség meg sok helyen szerte a világban. Amikor az átlag kubai meg akarja nézni most mi az árfolyam, ott nézi meg, s ezt mindenki elfogadja. Már hallottam olyat, hogy a kubai miniszterelnök - aki a kubai alkotmányos rendben nem az ország első számú vezetője - név szerint említette egy beszédében az illető médiát.
S ha ilyen a hatás ott ahol nincs sajtószabadság csírája se (amilyen pl. Kuba, ahol csak egyes személyes blogokat tolerálnak a hatóságok, de igazi újság nem lehetséges az államtól függetlenül), akkor mi a helyzet Magyarországon, ahol teljes sajtószabadság van.
Saját magamból indulok most ki. Egykor nagyon masszív újságolvasó voltam. Amikor pl. legutoljára életvitelszerűen Magyarországon éltem - 1997-2007 -, nagyon sok lapot vásároltam. Aztán itt ezt folytattam, s nagyjából 2017-ben hagytam abban minden újságvételt. Most, hogy nemrég pár napot Budapesten voltam, egy lapot se vettem.
Ráálltam arra: ami nincs interneten, arról lemondok.
Szóval ma ezekre az újságokra hír szempontból semmi szükség: mire kinyomtatják, rég elavult. Lehet még szükség rájuk publicisztika célból, de annak is hatékonyabb eszköze az internet.
A gépírónők szerint viszont csak az a valódi szöveg, amit szakképzett gépíró írt le írógépen, mert a jöttmentek által számítógépen, szövegszerkesztővel készített szöveg az csak populista, megbízhatatlan izé.
Még a hagyományos ballibeknél is nagyobb erővel támadják az eseményt. Próbálnak vicceskedni is a naplopók:
Szerencsére mindez csak növeli a kisemberek nyugalmát és derűjét, hiszen minél rosszabb a polgároknak, annál jobb a (kis)embereknek. A balfékek és agysúlyok ideje kezd lejárni.
Egy ilyen lépés - ha tényleg megtörténik - csak egyetlen dolgot jelent: a Németországot uraló körök képtelenek fenntartani hatalmukat hagyományos parlamentáris eszközökkel, s kénytelenek nyílt liberális diktatúrát bevezetni.
A ballibbant média szerint: szertefoszlóban az álom, hogy az internet globális közösséggé formálja az emberiséget.
Valójában semmi ilyesmi nem történt. Csak annyi, hogy nem sikerült a liberális világhatalomnak a maga eszközévé téve az internetet, átmosnia az egész világ agyát, ezzel mindenkit liberális egyenruhás kispolgárrá átalakítani.
Az emberi szellem egyszerűen szabadabb annál, hogy tűrje a liberális rácsokat.
Azt kérdezi a szélsőliberális média: Donald Trump tényleg egy meleghimnusz zenéjére fogja ünnepeltetni magát?
A kérdés érdekes, persze csak elméleti szinten.
Azért csak elméleti szinten, mert a szóban forgó dal nem homokos dal. Eleve ez a 70-es évek közepén született, amikor nem volt divat homokosnak lenni, s még Halivúdban csak jellemzően vicces alakokként szerepeltek csak homokos karakterek.
1975-1985 között egyszerűen volt egy diszkó korszak, amikor nagyon erős volt ez a műfaj a könnyűzenében.
A Village People ráadásul mindig vicces próbált lenni. S bár a csapat fele valóban homokos, erről szó se volt a dalokban, sőt pont a csapat vezetője - a rendőrnek vagy katonának öltözött zenész - nem homokos.
40 éves korom előtt nem voltam soha zenekedvelő, de nekem is tetszett a diszkózene. S ha már homokosság, a Bee Gees sokkal jobban rájátszott erre a témára, pedig ott senki se volt a homokos.
A Village People egyébként meg mindig azt csinálta, amiben pénzt látott. Amikor az amerikai Haditengerészet a 70-es évek végén toborzó videót rendelt tőlük, abban még a csapat tagjai se látszódtak, meg persze nulla homokos utalás, sőt az ellenkezője:
S most is szépen elmentek fellépni Trumphez:
Az én kedvenc homokos énekesem - bár nem diszkó - egyébként az orosz-zsidó származású amerikai Barry Manilow. Bár kissé zavar, hogy amiről énekel, azt nyilván sose élte át:
A másik pedig: egy mű átértelmezése kulturális jelenség. Még ha "meleghimnusz" is lenne az YMCA, akkor se jelentené használata az ideológia átvételét.
Gramsci igazát bizonyítja ami történik: a szellem mégis képes hatni a hatalomra.
A ballib, s általában a liberális álláspont eddig a Facebookról és más hasonló óriáscégekről az volt, hogy joguk van alapvető döntéseket hozni, pl. arról mi elfogadható hozzászólás és mi nem, mert ez a "piac önszabályozása", szóval tulajdonképpen a "civil társadalom" akaratmegnyilvánulása a politikával szemben.
Persze mindez csak addig érv, míg ezek a cégek a liberális elvek mentén nyilvánulnak meg.
Amint ezt kezdik hanyagolni, akár a legkisebb mértékben is, más nóta szól. Tipikus ballib kommentek:
"El kell kezdeni kiszorítani jogi eszközökkel a köcsög Zuckerberget és Muskot Európából, férgekre itt nincs szükség."
"Lementek kutyába."
"Ennyi pénzzel a hátuk mögött se mernek ellenállni?"
Pedig miről is van szó? Amint a nagy cégek megérezték a közhangulat változását, igyekeznek ehhez valamennyire legalább igazodni.
A következtetés? A szellemi harc rendkívül fontos, mert csak az hat ki a közhangulatra. Nem szabad marxista módon gondolkodni tehát, mert Marx tévedett: nem a lét határozza meg a tudatot.
A Szikra ballibant törpepárt vicces kérdést tesz fel:
- visszavehető a biztonság fogalma a jobboldaltól? - ezt kérdezi a középosztálybeli polgár Jámbor, aki szeret éhes gettólakó proletárt játszani.
A cikkben még az osztályharc is szóba kerül. Ez a jómódú szikrásoknál azt jelenti: harcolnak a lerobbant épületek feljavítása, a leszakadt környékek szanálása ellen - amit egyébként a mostani ballib vezetésű önkormányzat is ugyanúgy csinál, mint a korábbi fideszes kerületi vezetés -, mert ha nem marad nyomortanya a kerületben, akkor nem lesz hová menni mélyszegényeket simogatni.
Ez ilyen divat ezekben a körökben, Diánától, a Szívek Hercegnőjétől lesték el, akinek kedvenc hobbija volt napi fél óra sírást-rívást beiktatni mozgalmas programjába, mely alatt rákos kisgyerekek ágyánál fényképezkedett. Egy beteg kisgyerek meggyógyulását személyes sértésnek tekintette a Kishercegnő, a rák ellenszerének feltalálását pedig összeesküvésnek élte volna meg. Na, valami ilyen a progresszív "baloldal" és a mélyszegénység viszonya.
A lényeg: a biztonság fogalma nem vehető vissza a jobboldaltól, mert a baloldal biztonság alatt mindig a deviánsok biztonságát érti. Lásd, legyen hol drogozni, a rendőrség veregesse vállon a drogkereskedőket, viszont szóljon bele a családok magánügyeibe, s mindenki szabadon szarhasson az aluljáróban, miután részegen belekötött a járókelőkbe.
A jelenség nem új: már a 90-es évek eleji SZDSZ-esek is bölcsen megmondták: a házak falának összefirkálása alapvető emberi jog, míg az ez elleni tiltakozás kódolt antiszemitizmus.
Viszont mindenképpen megnyugtató, hogy a szabad köztéri szarásért szervezett tüntire 20 embert se sikerült összetrombitálni:
