- Szia, Raúl, hogy van az angolul, hogy "papa"*?

- Potato.

- Köszönöm, elvtárs!

* papa spanyolul = papa, pápa, krumpli

Mégis van remény: vesztett a liberális őrület, győzött a józan ész Brüsszelben.

Persze a magyar ballibek megint csúfosan leszerepeltek. A kezdetben magát a problémát sem ismerték el, azt a csúnya Orbán fantáziájának minősítették, majd amikor a puszta tények miatt tarthatatlanná vált ez az álláspont, igyekeztek a nyugati liberális elmebetegeket is túlszárnyalni hülyeségben.

Látszólap épeszű emberek képesek voltak olyanokat leírni, mintha valamiféle univerzális alanyi jog lenne Nyugat-Európába költözni, s egy ország határainak megvédése pedig nem más, mint diktatórikus, fasiszta intézkedés.

Ballib álcivilek eközben bőkezűen etették a sokszor az átlag magyarnál gazdagabb álmenekülteket. Volt minden: halott gyermek emlékével való visszaélés, demagógia síró kisgyerekekkel és terhes anyákkal, vad röszkei összeesküvéselméletek.

Az áttörést Kelet-Európa hozta el. A kelet-európai EU-tagok – különböző módon, de hasonló érvekkel – nemet mondtak a német kormány felelőtlen politikájának és a Brüsszelben idétlenül gágogó liberális eszmeiségnek. A magyar kormány kemény, elvi alapú fellépése sokat nyomott a latban.

Mindesetre le a kalappal az MSZP előtt. Egyedüliként a ballib táborban, az MSZP vezetése ráébredt, a liberális dogmák bukni fognak a menekülkérdésben, így igyekeztek semlegességet tanúsítani az utóbbi időben. Későn jött ez a felismerés, de jobb későn, mint soha.

A magyar ballib agytröszt előtt pedig nehéz hetek állnak: valahogy ki kell magyarázni miért fogadta el a jóságos Európa a gonosz Orbán eszméit. Nem könnyű feladat, de biztos vagyok benne, hogy megoldják ezt is.

Hozzátennénk: a megoldás nem teljes. A balkáni fronton valószínűleg a probléma meg lesz oldva nagy mértékben, ha sikerül valóban lefizetni Törökországot, hogy védje meg saját határait a kimenő forgalomtól, s ezért cserébe a törökök nem támasztanak majd teljesíthetetlen követeléseket. Van mégis egy olyan érzésem, hogy Törökország bele fog menni az üzletbe, azonban ezt zsarolásra fogja felhasználni, elsősorban Szíria kapcsán. Ott pedig nyilvánvaló mi Törökország érdeke: a szíriai kurdok veresége. Elég nehéz lesz most már lenyomni a nyugati közvélemény torkán, hogy a kurdok hirtelen gonosz terroristákká váltak, s legyőzésük fontosabb az Iszlám Állam vereségénél – ez ugyanis jelenleg a török álláspont. A szíriai válságot csak az orosz bevatkozás fogja tudni megoldani, de ez most más téma.

Viszont a másik front, az itáliai továbbra sem megoldott. Ott nincs kit lefizetni, miután pár éve a nyugat megdöntötte a legitím, fejlődést hozó, magas életszínvonalat biztosító Kadhafi-féle vezetést, s jelenleg az országban nem létezik működő államszervezet, hanem helyette három darab párhuzamos „kormány” üzemel, melyek közül egyik se képes a legalapvetőbb állami feladatokat ellátni. Persze ez egy eleve nehezebb útvonal a „menekülteknek”, onnan kevésbé is jönnek emiatt, a tenger pedig elvégzi a nemlétező líbiai kormány dolgát: egyszerűen elnyeli a migránsok egy részét útközben. Szóval igazi, vérbelien liberális megoldás.

Mi a fő általános tanulság azonban? Nem a meghajlás, az alázatos viselkedés a nyerő a brüsszeli gyarmati központtal szemben, hanem pont az ellenkezője: a határozott ellenállás.

Ballibisztán állatfajairól már szó volt.

Most ismerkedjünk meg e csodálatosan szép ország legjellemzőbb állatfajának, a ballibának a négy alfajával.

A négy alfajnak sok a közös jellemzője, szokásaik is nagyban közösek, pl. ilyen szokás az összefogás, amikor mind a négy alfaj egyedei összegyűlnek és közösen a homokba dugják a fejüket, majd gágogni kezdenek, ami után egymásnak esnek, egymást vádolva, hogy ki gágogott túl halkan.

Az együttliba nevét onnan kapta, hogy ezen alfaj tagjai szeretnek együtt lenni mind a 800-an és drogos állapotban közösen nácizni, aztán orbánozni, váltogatva a kettőt, hogy ne legyen túl unalmas az esti műsor.

A PM-liba nevének eredete rejtély. Egyes tudósok szerint a PM délutánt jelent (post meridiem), arra utalva, hogy ez a madár délig alszik, s csak délután aktív. Más tudósok azonban ezt vitatják, szerintük a PM jelentése post mortem, azaz halál utáni, utalva arra, hogy ez az alfaj olyan kevés egyedből áll, hogy gyakorlatilag kihaltnak tekinthető.

A legagresszívabb alfaj a dékáliba. A neve valószínűleg a görög deka (tíz) szóból ered, arra utalva, hogy ez az alfaj tízszer hosszabb  ideig képes gágogni minden más alfajhoz képest. A dékáliba képtelen egy helyben maradni, még álmában is gágogva táncol, ébren pedig megállás nélkül járja az erdőket ellenséget keresve. Ha nem talál ellenséget, saját magát veri pofán, majd azon nyomban tüntet is az őt ért erőszak ellen.

A legidősebb alfaj a szekfűliba. Ők nem szeretnek sokat mozogni, jellemzően csak a faágakon ülve halkan gágognak. Mivel a szekfűliba a leggazdagabb, rendszeresen tőle kér pénzt a többi három alfaj libatápra és az összefogások költségeire. Az összefogások során a szekfűliba időnként kihúzza a fejét a homokból , ami miatt a többi három alfaj az utóbbi időben árulógyanúsnak bélyegzi őt.

A liberalizmus agóniája megszüli az új válaszokat. Természetesen ezek sokfélék lehetnek. Mind baloldali, mind jobboldali irányban.

Magyarországon két tényező hátráltatja a folyamatot: a ballibek és a Jobbik.

A ballibek nem hagynak teret egy valódi baloldali kibontakozásának. Az erre próbálkozó LMP nagyobb ellenség a ballib agytröszt köreiben, mint a Fidesz. Gyurcsány nyilvános terve az egész baloldal liberalizálása, még a jelenleginél is nagyobb mértékben.

Gyurcsány persze csupán egy hataloméhes intoleráns alak, aki mindig megtalálja mi az ország érdeke, majd azonnal az azzal ellentétes oldalra áll. Ballib körökben ez eleve valamiféle genetikai sajátosság lehet: mindig az ország ellen lenni.

A jobboldalon pedig a hagyományos magyar rasszizmus, s annak is fő alakja, az antiszemitizmus a fő akadály. Miközben nyugaton a nem-liberális jobboldal évekkel ezelőtt szakított már a rasszista eszmékkel, s nem hisz semmiféle náci típusú, százszor megcáfolt elméletekben, Magyarországon mindez nem így van. A magyar nem-liberális jobbosok nagy része ma is komolyan hisz mindenféle zsidó összeesküvéselméletekben.

A menekültválság most ezen kezd változtatni: egyre többen jönnek rá, hogy az izraeli-palesztín konfliktusban nem feltétlenül mindig és mindenben a palesztínoknak van igazuk, ahogy ezt eddig hitték. A magyar jobboldali átlagos álláspont e kérdésben pont olyan szélsőséges volt, mint annak tükörképe, a ballib nézet,  mely szerint mindig Izraelnek van igaza.

A válság egyik pozitív mellékhatása ez, s ez jó hír. Elindult a gondolkodás.

Elolvastam most a teljes beszédet. Kiemelném azokat a részeket, melyeket kiemelten fontosnak tartok, akár pozitív, akár negatív értelemben.

Először is: Orbán egyfajta tervezett, végiggondolt ívként írja le eddigi politikai útját. Erősen kétlem, hogy ez így lenne a valóságban. Azt hiszem hitelesebb lett volna elismerni: többször tévedett, s helytelen úton járt. Erőltetettnek tűnik ez a jövőbelátó, mindent előre eltervező utólagos belemagyarázás.

Aztán itt van ez az alkotmányos fetisizmus, ugyannak a tükörképe, amit a ballib oldalon is látunk. Valójában teljesen mindegy, hogy az alkotmány régi vagy új. Abszurd fetisizmus arra büszkének lenni, hogy az alkotmány formailag új. Igen, van amire büszkének lehet lenni, pl. arra, hogy az új alkotmány megvédi a házasságot és a családot, azonban ezt meg lehetett volna valósítani a korábbi alkotmány módosításával is.

“Az állításom az, hogy, amit most tapasztalunk, egy korszaknak, egy szellemi-ideológiai korszaknak a vége. Mellőzve minden nagyképűséget, ezt egyszerűen a liberális blabla korszakának nevezzük. Ennek a korszaknak van most vége, és ez óriási kockázatokat rejt magában, de egyben új esélyt is kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény
eszmerendszer, gondolkodásmód, megközelítés visszanyerje a dominanciáját immáron nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.”

Itt keveredik az igazság a dolgok nem értésével. Egyrészről tény, hogy a liberalizmus végnapjait éljük (hála Istennek!). S tény az is, hogy nincs magyar politikus, aki Orbánnál többet tett volna a magyarországi liberális rémuralom szarvának letöréséért. Másrészről viszont a “nemzeti-keresztény” gondolat zsákutca, bárhogy is nézzük. A nemzeti, nacionalista eszme egy eredetileg liberális eszme, melyet a liberalizmus elterjesztett más eszmék között is. A nacionalizmus eredeti feladata: a keresztény univerzális eszme elleni harc, az ateizmus előkészítése. Zsákutca tehát egy liberális eszmét emelni ki a liberalizmus elleni harchoz. Ugyanígy a “keresztény” eszme: keresztény állameszme nem létezik, így kár eleve beszélni róla.

A liberalizmus helyére nem “keresztény-nemzeti” eszme kell, hanem a normalitás, a humanizmus, a józan ész társadalma.

Orbán aktuálpolitikai elemzése viszont teljesen helytálló, helyesen mutat rá, hogy a menekültválság valódi oka a liberális nyugat mérhetetlen lenézése a harmadik világ iránt, s az ebből következő katonai agressziók sorozata, lásd “arab tavasz”,

Felmerül viszont a kérdés: ha mindezt Orbán ilyen jól látja, miért támogatja ezeket az agressziókat? Persze a válasz az lesz: taktikai kényszerből, mint ahogy Horthy a 40-es években.

“Meggyőződésem, hogy jólétben élni és ezzel egy időben liberális módon jónak látni magunkat többé Európában nem lehetséges. Ezt úgy is megfogalmazhatnám, hogy a legveszélyesebb kombináció, amit az ember ismer a történelemben az, ha az ember gazdag és gyenge.”

Ez valóban igaz, helytálló gondolat.

Alapvetően pedig a népvándorlások, s más hasonló agresszív demográfiai változások szinte mindig természetes folyamatok. Az életképesebb népek meghódítják a haldokló népek területeit. Így ment ez mindig, most is ez van.

Ha egy nép nem akarja, hogy elvegyék a területét, akkor bizonyítania kell életképességét: azzal, hogy megvédi a területét.

Pont ez a nagy baj az európai liberalizmussal: belülről támad, s életképtelenné teszi Európát. A muszlim hadak csak meglátták ezt a lehetőséget. Hülyék lennének nem élni vele. Azaz nekik az ő saját szempontjukból IGAZUK van. Ezt kár lenne tagadni.

Van erről egy régi bolgár közmondás “не е луд този, който яде баницата, а този, който му я дава” (“nem az a bolond, aki megeszi  a rétest, hanem az, aki odaadja neki”).

“A dolog lényege az, hogy ma a liberálisok uralják Európát – félreértés ne essék, a konzervatívok is liberálisok ma Európában, nem mondom, hogy őszintén, de engedve az erőszaknak.”

Igen, vártam, hogy ezt kimondja végre egy hatalmon lévő politikus. (Orbán, nyilván magyar belpolitikai okokból direkt kihagyta a szocialistákat.) A mai európai liberálisok, szocialisták és konzervatívok mind liberálisok valójában, ez a három áramlat valójában csupán a liberális eszme árnyalatai. Pontosan ezért forrong Európa: alakulnak ki mind jobboldalon, mind baloldalon az új antiliberális mozgalmak: Sziriza, Podemos, Nemzeti Front, UKIP, stb.

“Ha a kommunikációs, kulturális és egyéb távolságot, szakadékot nem tudjuk áthidalni, ha nem tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok számára a mindennapi nacionalizmust, és nem is valami rendezetlen, rossz szájszagú, radikális jobbos tempóban, amitől az embert kiveri a hideg igazából, és inkább rossz kedve támad tőle, tehát ha ettől különböző, friss és fiatalos nyelven nem tudjuk megtenni, akkor ezt a csatát nem mi fogjuk megnyerni. Ez a legnagyobb feladat.”

Ismét egy nagyon igaz gondolat. Csak persze ismét nem nacionalizmust kellene propagálni, ahogy ezt már megmondtam. S teljesen igazi: a jobbikos szöveg tükörképe a ballib szövegnek, s ugyanúgy csak zsákutca. Az alternatíva a humanizmus, a normalitás, s nem a ballib ámokfutás tükörképe.

Van egy izraeli humoros műsor (azaz volt, már megszűnt), amit egy az USA-ból Izraelbe vándorolt amerikai zsidó hölgy hozott létre. Én szinte minden adását láttam. Színtiszta közéleti humor, hangsúlyosan antiliberális szellemiségű, természetesen izraeli és zsidó szempontból, bár az üzenet érthető más nemzetek, népek számára is. Ebben a műsorban volt a következő vicces szkeccs, amit nem kell nagyon magyarázni (héber nyelven, angol felirattal):

Végezetül: az irány helyes, de pár kérdésben félreérti a dolgokat Orbán.

Az egyik nemrégi cikkem kapcsán ismét meg tudtam győződni az emberi butaságról.

Az egyik oldalról megkaptam azt, hogy kripto-antiszemita vagyok, mert ez a cikkem “zsidózás”.

A másik oldalról meg azt, hogy a cikkem cionista, mert kigúnyolja a palesztín harcosokat, akik az izraeli elnyomás ellen küzdenek.

Vicces…

Miután szeptember 15-én az Orbán-rezsim bevezette immár pont századik alkalommal 2010. óta a diktatúrát, kénytelenek vagyunk ismét ünnepélyes tiltakozó nyilatkozatot kiadni.

Annál is inkább mert a rezsim egyre véresebb és kegyetlenebb.

A tegnapi napon az orbánista bérrendőrök békésen allahakbározva és randalírozva téglákat dobáló terhes anyákra és kisgyerekekre  támadtak! A kegyetlen hatósági erőszaknak súlyos következményei lettek: egy kisgyerek sírni kezdett, egy közelben elhaladó sündisznó pedig ijedtében húsz méterrel távolabb ment szokásos útvonalától. Látható: Orbán immár nemcsak az embereket, hanem az állatokat is veszélyezteti!

Követeljük, hogy Orbán viselkedjen európai módon, szerelje lesz az összes fegyverest, vonjon vissza minden jogszabályt, majd oszlassa fel az országot, aztán pedig azonnal mondjon le.

Ha ez nem történikmeg 72 órán belül, 800-fős tömegtüntetést szervezünk a jövő hét közepén!

Éljen a Köztársaság!

Liberóné Balliba Emese, szóvívő, Ballib Agytröszt

U. i.: Ezt a nyilatkozatot elküldtük a horvát és a szlovén ballib agytrösztnek, hogy lefordítva, picit változtatva fel tudják ők is használni, mivel e két diktatúra is rohamtempóban fasizálódik.

Azt álmodtam tegnap, hogy Magyarországon kitört a háború.

A fasiszta Orbán kőkemény diktatúrája ellen kitört a fegyveres ellenállás.

A Soros Önkéntesei csoport elfoglalta Csopakot, s onnan lövik a környéket, már az övéké a Balaton északi partja és a túlparton Siófok, sőt ők ellenőrzik a Balaton vízfelületének jelentős részét, ahaonnan víz-levegő-föld rakétákkal lövik Veszprémet. Kezdetben velük együtt harcolt a Fegyveres Norvég Szabadságharcosok csoport is, de közben összevesztek egymással azon, hogy mikor legyen bevezetve az egynemű, a pedó és a kutya-ember házasság – a sorosisták ez utóbbikat ellenzik, míg a norvégisták szerint ezek elidegeníthetetlen alapjogok, a demokrácia alapértékei. Így azóta ők egymás ellen is harcolnak az orbánista laktanyákból zsákmányolt tankokkal. Az utóbbi időben keményebb harcokat folytatnak egymással, mint az orbánistákkal.

Felkeltek a Szabad Cigányok is. Ők elsősorban a norvégisták ellen küzdenek, mert azok be akarták vezetni, hogy a cigány gyerekek ezentúl közös, nemileg nem elkülönített vécéket használjanak és kötelező legyen számukra a homoszexuális felvilágosítás. A Szabad Cigányok Északkelet-Magyarország függetlenségéért és a Kelet-Szlovákiai Cigány Autonóm Körzettel való egyesüléséért is küzdenek.

Budapest, a Csepel-sziget, valamint a megyei jogú városok – Békéscsaba kivételével, ahol a Románia támogatását élvező Brüsszeli Front rendezkedett be – az orbánisták irányítása alatt állnak, bár az utóbbi időben öngyilkos sorosista merénylők időnként bemerészkednek Soroksárra és Kispestre, valamint norvégista kamikádzék is meg-megjelennek Nagykanizsa felett.

Miután a körülmények egyre keményebbek lettek – pl. nem lehetett rendesen blogokban kommentelni az internetkapcsolat gyakori akadozása miatt -, elindultam magam is külföldre. Szlovénia felé szöktem át a határon, majd az Adria partján felszálltam egy dél-szudáni embercsempész hajóra. A hajóval végighaladtam a Földközi-tengeren, majd a Gibraltári –szoroson át észak felé haladva végül elértem a norvég partokat. Ott sikeresen átmentem a norvég-svéd határon, most  viszont megrekedtem a  svéd-finn határon!

A finnek valami kerítést építettek, meg papírokat akarnak. Hiába mondom nekik, hogy én csak Észtországba szeretnék eljutni (azt olvastam, hogy az észt király azt nyilatkozta, hogy mindenkit befogad, s nagyösszegű segélyt, meg gyors internetet biztosít), de a fasiszta finnek nem engednek.

Én azonban elhatároztam, nem tágítok. Ultimátumot adtam a finn kormányzatnak, hogy ha nem engednek be, akkor éhségsztrájkba kezdek. Sőt, egy haverommal már most is lépcsőzetes éhségsztrájkot tartunk: egy órán át ő nem eszik, aztán egy órát én nem eszem. Ha emiatt megromlik az egészségünk, a teljes felelősség a finn kormányzaté!

Emelett egyik kezemben egy megafont tartok, másikban meg egy féltéglát. A téglákkal dobálom a finn határőröket, a megafonban meg tégladobálás közben ordítok különféle vallási hittételeket, pl. azt, hogy „a Fiú egylényegű az Atyával!” vagy azt, hogy „Krisztusnak két természete van!”, hogy lássák az ateista, fasiszta finnek, hogy mindenre elszánt vagyok.

Szerződtettem pár terhes nőt és síró kisgyereket is, hogy mögéjük bújva jobban tudjak dobálózni és üvölteni. Sokat segítenek egyes finn balliba médiák is (nem tudom pontosan, hogy a „balliba” szó mit takar, de mindegy, a lényeg, hogy az én oldalamon állnak), akik szerint nekem alapvető, elidegeníthetetlen  emberi jogom a haárőröket dobálnom, míg ha ők megvédik magukat, az világraszóló botrány és olyan sötét fasizmus, hogy ahhoz képest Adolf Hitler, múltszázadi német politikus antifasiszta volt.

Érzem, győzni fogok!

Látom, hogy a Gáza-övezet határán a Hamasz aktivistái küzdenek az izraeli megszállók ellen. A szemét izraeliek meg képesek voltak megvédeni magukat, pedig a szabadságharcosok között volt 3 nő és 5 gyerek is! Botrány!

Pedig a szakemberek szerint Izraelben demográfiai válság van: kevés a magasan képzett kődobáló, gyújtogató, allahakbarozó szakember, így ebből az ország sürgősen behozatalra szorulna.

(a 444.hu tudósításából Izraelből)

Most már nagyon valószínűnek tűnik Orbán győzelme.

Egész Európa ünnepli Orbánt és Magyarországot, természetesen a liberális törpe kisebbségeket leszámítva. Mind baloldalon, mind jobboldalon helyeslik a határvédelemmel kapcsolatban véghezvitt politikáját.

Ha Orbán határvédelme kitart a következő órákban és napokban, abszolút győztes lesz. Ha nem, azaz sikerül a provokátoroknak botrányt kelteniük és áttörni a határvédelmet, az viszont egész Európa számára vereség lesz.

Európa veresége a liberálisok létérdeke, ezért minden követ igyekeznek megmozgatni. A ballib álcivilek folyamatosan tüzelik a Röszkénél várakozó tömeget.

Magyarországon pedig a ballib agytröszt elérte a szinte lehetetlent: a Fidesz lassan csökkenő népszerűségét sikerült nemcsak megállítaniuk, hanem a folyamatot vissza is voltak képesek fordítani. Nehéz, embert próbáló feladat volt, de a ballibek még ezt is képesek voltak elérni. A ballib agytröszt sikeresen visszaterelte a Jobbikhoz átpároltakat vissza a Fideszhez, valamint a passzívakat aktivizálta Orbán mellett.

Pedig ezt azért Orbán nem érdemli meg. Nem jó az senkinek, ha egy párt ennyire népszerű és alternatíva nélküli. Ez nem egészséges dolog. Dehát a ballibek ezt akarják...

Gágogás letudva, most vasárnap.

A Ballib Agytröszt kiválóan tud időzíteni. Akkor szervez tömegtüntetést a fokozott és kontrollálatlan bevándorlásért, amikor a nyugat is kezd rájönni: a tömeges beáramlás tarthatatlan, s szakítani kell az erre vonatkozó liberális dogmával.

A német határzárás bejelentése után ez a tüntetés olyan volt, mintha Galilei után tüntetne valaki a geocentrikus világképért.

De a lényeg, hogy Narkójuhász elmondhatta hisztérikus gyűlöletbeszédét, mely szerint majdnemhogy Orbán a hibás a szíriai polgárháborúért.

Az összesen – mindenkit beleszámolva - 4 ezer fő budapesti tüntető csak egy dolgot bizonyít: van Magyarországon 4 ezer ember, aki akkor is a ballibekre szavazna, ha azok választási programja mindenki kivégzését helyezné kilátásba. Hiába, ilyen a fanatizmus. Csak egy dolgot nehéz érteni: miért lenne ez jobb bármiben is az Orbánnak kezet csókoló, őt isteni magasságba tevő ellenoldali fanatikusnál.

A szíriai rendezés alapjairól.

Hogy kezdődött az egész?

Az Arab Tavasz kódnevű nyugati újgyarmatosítási akció során Szíriában is meg kellett volna dönteni a legitím, népszerű kormányzatot.

A nyugat felfegyverezte ezért az Iszlám Állam nevű szervezetet, a kormány megdöntése céljából. A nyugat arra számított: a győzelem után majd el fog tudni bánni az iszlamistákkal. Azonban a szír kormány ellenállt, visszaverte az Iszlám Államot, az Iszlám Állam pedig megharagudott a nyugatra, s megtámadta a nyugat-párti Irakot is. Azóta az Iszlám Állam harcot folytat mind  a szír kormányzat, mind a nyugatpárti terroristák, mind a kurdok ellen.

Tehát kialakult egy nyugatpárti terrorszervezet, a Szabad Szír Hadsereg, melyet a nyugat mellett támogat a legtöbb muszlim állam is. Ez a szervezet a szíriai Al-Kaidával szövetségben egyszerre próbál harcolni a szír kormányzat és az Iszlám Állam ellen.

Megjelent a Kurd Felkelés is, mely csak az Iszlám Állam ellen harcol: hallgatólagosan szövetségben vannak mind a szír kormányzattal, mind a nyugatpárti Szabad Szír Hadsereggel.

Szíria többnemzetiségű és vallású ország. A lakosság kb. 55 %-a szunnita muszlim arab. 10 %-a szintén szunnita kurd. 15 %-a siíta muszlim arab. 3 % drúz, mely egyben vallás és etnikum is. 15 % keresztény vallású arab is van (a 20 %-uk katolikus, a 35 %-uk nem-khalkedóni ortodox,  a többi khalkedóni ortodox). A további 2 % pedig szintén keresztény asszír és örmény.

A siíták, a drúzok, s a keresztények szinte teljes mértékben a szír kormány mellett állnak. (Magában a a szír kormányzatban vezető pozícióban szinte csak siíták vannak,) A szunniták nagyobb része szintén a szír kornányt támogatja. A Szabad Szír Hadsereg és a vele szövetségben lévő Al-Kaida mögött egyes szunniták állnak, ugyanez a helyzet az Iszlám Állammal. A kurdok pedig csak a saját érdekeiket nézik a konfliktusban, nem harcolnak se a szír kormány, se a nyugatpárti terroristák ellen.

Mik a küldő érdekek?

A nyugat számára az egyetlen elfogadható megoldás, ha a polgárháborúban vereséget szenved mind az Iszlám Állam, mind a szír kormányzat.

Törökország számára a szíriai kurdok megerősödése elfogadhatatlan, ehhez képest még az Iszlám Állam is kisebb rossznak számít.

Irán és Oroszország számára a fő cél a szír kormányzat győzelme, a kurdok nem jelentenek számukra problémát. Viszont e két ország számára elfogadhatatlan mind a Szabad Szír Hadsereg, mind az Iszlám Állam győzelme.

Izrael számára mindegyik fél ellenség, így nekik az az érdekük, ha a lehető leghosszabb ideig folytatódik a szíriai polgárháború.

Szaúd-Arábia és a legtöbb arab állam számára a fő ellenség a szír kormányzat.

Gyakorlatilag elmondható: az egész válság alapja az Arab Tavasz, azaz a nyugat elhibázott bevatkozása Szíria belügyeibe.

Olvasom éppen, hogy a Magyar Narancs címlapja egyfajta segélykiáltás.

Nos, ez igaz.

Segélykiáltás, hogy a szemét, csúnya magyarok nem kedvelték meg jobban a ballib pártokat. Annak ellenére, hogy a ballb pártok és “civilek” vért izzadnak immár hetek óta a menedékjog-ügyben, gyalázzák a munkáját végző kormányt, külföldön kampányt indítottak az ország ellen. Valóban hatalmas a ballibek frusztrációja. A magyarok nem szavaznak rájuk. Ezt nehezen képes feldolgozni a Magyar Narancs szerkesztősége.

S persze ez személyes segélykiáltás is. Sorosnak és a Norvégiai Köztársaságnak, hogy küldjenek több pénzt, mert nem tudják tartani a szerkesztőségi megmondóemberek az eddigi életszínvonalukat.

Egyébként van egy igaz gondolat a címlapon: Orbán bukása a menekültügyben. Csak nem múlt időben, hanem jövő időben. Valóban hatalmas bukás lesz Orbán számára, ha nem tudja az országot megmenteni a piszkos áradattól, azaz intézkedései nem csökkentik jelentősen a beáramlást. Azt hiszem, ez lesz Orbán nagy vizsgája az elkövetkező hetekben.

Mivel tűrhetetlen, hogy immár öt éve nem vagyunk hatalmon, pedig az európai liberális elvek szerint nekünk kellene kormányon lennünk, így most vasárnapra 800-fős tömegtüntetést szervezünk!

Tüntetésünk okának alapjait pár pontban foglaltam össze:

1. A rohadék Orbán nem ad ötcsillagos szállodai ellátást Röszkén a segélyvadászoknak.
2. A rohadék Orbán nem engedi Ausztriába a segélyvadászokat és ezzel egyidőben Ausztriára zúdítja őket.
3. A rohadék Orbán megvédi az ország határait.
4. Fejezze be a rohadék Orbán a szírek gyilkolását!
5. Minden erőnkkel támogassuk a szíriai rendezést, azaz győzzük le közösen az Iszlám Állam legfontosabb ellenfelét, a szír kormányt!

Látható, csupa értelmes érv.

100-100 főt biztosít a tömegtüntetéshez Soros György Ballibaetető Köre és a Norvégiai Köztársaság Álcivil Alapja. Még kell 600 ember, hogy meglegyen a szokásos 800 fő. Hozz magaddal italt és ételt, amit aztán leszállítunk Röszkére, hogy legyen mit eldobniuk a segélyvadászoknak.

Tüntetésünkön hivatalos vendég lesz egy anonímitást kérő, jelenleg Svédországban élő szír menekült is, a Damaszkuszi Egyetem volt agysebész-balneológus professzora is, aki ezen a képen éppen egy bonyolult agyműtét közben látható:

Legyél ott! Aki nem velünk gágog, az orbánista!

Éljen a Köztársaság!

Ballibáné Liberó Emese, szóvívő

Követeljük László Hitler Petra példás megbüntetését!

Először is adjuk oda pár segélyvadásznak, hogy erőszakolják meg őt. Aztán kössük egy autóhoz és vonszoljuk Röszkétől Hegyeshalomig. Majd verjük agyon. Aztán ítéljük 7 év börtönbe, de közben ezt változtassuk meg életfogytiglanra. Aztán állítsuk vissza a halálbüntetést ideiglenesen, s máglyán égessük meg. Ezután pedig ássuk ki e genetikai hulladék összes felmenő rokonát sírjából és adjuk oda a csontokat kóbor kutyáknak.

Ez így európai és igazságos.

Európa fő vallása az ateizmus, melyet a liberális konszenzus kényszerített erre a földrészre. A kezdeti, a XVIII. végi vérszomjas francia jakobinusok általi nyílt agresszió a kereszténység ellen később enyhült: a liberálisok rádöbbentek ugyanis, hogy az agresszió nagyfokú ellenállást eredményez, így taktikát váltottak.

A taktika két részből állt: egyrészt új, álkeresztény, ultraliberális felekezetek létrehozása, másrészt a meglévő egyházakba való beépülés, azok belülről való éjjel-nappali bomlasztása.

A három fő keresztény ág: a katolicizmus, az ortodoxia, s a protestantizmus. Mindegyik más-más jellegű, így az ellenük való harc is különböző.

A modern liberalizmus egyik fő harctere a családok, a házasság elleni fokozott harc – ugyanis ez a legkönyebb módszer a társadalom szétrobbantásához. Így érdemes ebből a szempontból megvizsgálni e csoportokat.

A protestantizmus a legkönnyebb falat természetesen. Az eleve futóhomokra épült díszes vár típusú protestáns vallás könnyedén bevehető, hiszen nincsenek szilárd alapjai: a protestantizmus emberi okoskodás. Eleve úgy lett megalapítva, hogy egy Luther nevű ember okosabbnak hitte magát Istennél és az apostoloknál. A protestánsoknál még a hitelveket is szavazással állapítják meg az egyháztagok!

Az európai protestánsok zöme mára ultraliberális. A skandináv evangélikus egyházak mára a homoklobbi közeli szövetségesei. Egyes egyházakban (pl. a Svéd Evangélikus Egyházban) ma már homokos „házasságban” élő „papok” éktelenkednek, s a templomaikban „áldást” kapnak a homokos „párok”!

A katolicizmus nehezebb falat. Mivel erősen hierarchizált, nem alkalmazható a protestáns fellazítási módszer. A katolicizmustól elszakadt csoportok esetén látható ez: pl. az 1870-ben elszakadt ókatolikusok mára homoszexualizmus-igenlő, liberális csoporttá váltak.

A katolicizmus csak belülről, s csakis magas szinten vehető be. Ezért is lett életbe léptetve a Ferenc-hadművelet: az argentín liberális médiaceleb feladata, hogy a lehető legtöbb liberális ateistát helyezzen el a katolicizmus legfelsőbb vezetésében. A végcél egy új zsinat előkészítése, melyen az immár liberális többségű gyűlés ünnepélyesen kikiáltja majd az újprotestáns, liberális Vatikánt. Lesz ott minden: az oltár előtt nyíltan mestruálva hőzöngő női papok, női püspökök, mise helyett orgia, homoszexuális hittan, Jézus megtagadása.

Ez ma még fantáziának tűnik, ismerve, hogy a katolikus hívők zöme nem osztja a liberális-ateista nézeteket. Sajnos azonban a valóság más. A katolicizmus hitelvei miatt egy liberális zsinat és egy eretnek római pápa LEGÁLISAN képesek megváltoztatni bármelyik dogmát és bármelyik isteni tanítást! S félő, hogy a pápamánia miatt sok hívő elfogadná az új tanításokat, arra alapozva, hogy egy római pápa nem tévedhet a hit dolgában.

Az igazi bevehetetlen erőd az ortodoxia. Az ortodox dogmák és isteni hitelvek akkor se lennének módosíthatóak, ha az összes főpap liberális lenne! Ugyanis az ortodoxiában nem lehetséges semmilyen alapvető tanítás megváltoztatása. Ezek ugyanis Istentől vannak, s ember nem változtathat rajtuk – senki, se zsinat, se főpapok, se az összes egyháztag akarata.

Emiatt az ortodoxia elleni liberális harcmód más. Nincs értelme se bomlasztani belülről, se csoportokat leszakítani. Itt a megoldás a külső támadás,elsősorban a marginalizálás. Azaz az ortodox híveket egyenként kell meggyőzni, hogy a vallás hülyeség, nem „modern”, „elavult”, felesleges. Erre a kedvenc módszer a hamis szinkretizmus és a liberális ezotéria.

A Vatikánban Szent Péter szent székét ideiglenes megszállás alatt tartó argentín parafenomén, név szerint Francisco Conchita Buziglio Borgia Wurst ismét hallatta alatomos szavát.

Miután a homoszexualitás úgynevezett „elfogadása” ideiglenesen kútba esett pár krisztushű katolikus főpap ellenállásán, a Vatikánban celebkedő argentín ateista megmondóember most új utat választott: elhatározta, hogy muszlim kontinenssé változtatja Európát.

Létrejötte óta az iszlám több esetben is megkísérelte Európa leigázását.

A muszlimok a VIII. határozták el egész Európa meghódítását. Keletről és nyugatról.

A keleti irány a Római Birodalom (Bizánc) megsemmisítését tűzte ki célul, míg a nyugati irány az Ibériai-félszigeten keresztül következett volna be.

Először a nyugati irány indult, 711-ben. Kevesebb mint 10 év alatt a muszlimok sikeres meg is hódították az Ibériai-félszigetet (csak a félsziget legészakibb része maradt keresztény, nagyjából a mai Galícia és Baszkföld, valamint a köztük fekvő terület). A hódoltság majdnem 8 évszázadig tartott! A sikeres hódítás után a muszlim seregek tovább akartak indulni a mai Franciaország felé. Ezt állította meg 732-ben Charles Martel a nevezetes Poitiers-i csatában.

717-ben indult a keleti hadművelet. A muszlim seregek ostrom alá vették Konstantinápolyt. Ekkor III. Leó római császár szövetséget ajánlott az akkor egyébként még nem keresztény Bulgária uralkodójának, Tervel kánnak (aki viszont keresztény volt) a muszlim támadás ellen. A szövetség sikeresnek bizonyult. A több miatt egy évig tartó háborúban a muszlim csapatok súlyos vereséget szenvedtek. Olyan súlyosat, hogy a muszlimok a következő fél évezredben nem próbálkoztak újra támadással.

Eközben a muszlimok viszont sikeresen meghódították egész Észak-Afrikát és Nyugat-Ázsia nagy részét, mely területek addig keresztények voltak, sőt a kereszténység fontos központjai voltak (pl. Alexandria és Antiókia).

A harmadik próbálkozás sajnos már sikeres volt: ez az oszmánok hódítása. Ez lassan meghódította Nyugat-Ázsia megmaradt keresztény területeit, majd Európábanl folytatódott. A XIV. sz. közepén kezdődött Európa muszlim meghódítása, a terjeszkedés egészen a XVI. sz. végéig tartott. A muszlim uralom csak a XX. sz. elején lett visszaszorítva Kelet-Trákiára (a mai Törökország európai területére). Sajnos ez a hódítás nem múlt el nyom nélkül: ma is több millió muszlim él a Balkán-félszigeten.

Látható: eddig sok minden előfordult. Egy dolog azonban még nem esett meg eddig: hogy egy római pápa álljon az iszlám hódítók élére.

Mindenesetre le a kalappal Erdő Péter érsek előtt, hogy volt mersze szembeszállni ateista főnökével.

Pár gondolat hevenyészett formában.

Az idegen, integrálhatatlan népelemek erőszakos beerőszakolása Európába nem más, mint a háttérhatalom utolsó kétségbeesett próbálkozása az omladozó liberális rendszer megmentésére.

Tudjuk a hadelméletből, hogy a szétesőben lévő morálú csapatokat a legjobban úgy lehet ismét felfokozni, harcképessé tenni, ha valós, látható ellenséget mutatunk fel nekik. Látható mostanában: furcsa egyetértés kezd kialakulni az európai társadalmakban az úgynevezett „menekültek” (valójában: segélyvadászok) ellenében. Még a liberálisok is – leszámítva a szélsőliberális elmeháborodottakat – félnek tőlük, abból az okból, hogy ezek az emberek nem fogják tisztelni a liberális értékeket.

Nem kell összeesküvésre gyanakodni itt. A dolgok természetes módon zajlanak. Hiszen nem kell különösebb összeesküvés ahhoz, hogy milliókat hazájuk elhagyására késztessünk: elég csak lerombolni országukat, majd kecsegtetni őket luxus élettel hazájuktól távol, s elindulnak ők maguktól is.

Ezért is súlyos mellékvágány a segélyvadász tömegek hibáztatása. Ők csak mennek, élni próbálnak a felkínált lehetőségekkel. Ez teljesen emberi dolog. Belerúgni abba, aki nem az igazi hibás elfogadhatatlan.

Valójában a hisztérikus menekültgyűlölet ugyanannak az érmének az oldala, melynek másik oldala a szélsőliberális debil menekültsimogatás. Mindkettő a háttérhatalom érdekeit szolgálja.

Európa néptömegei egyre inkább megértik: a lassan diktatúrává fajuló eleve nem-demokratikus liberális rendszer az oka helyzetüknek.

A liberális rendszer véget ért már a XX. sz. 80-as éveiben. De akkor hirtelen hatalmas löketett kapott a marxista világrend bukásától, mind szellemi, mind anyagi értelemben. Mára azonban a liberalizmus felélte  a több billió dollárt (igen: billió, ez nem elírás, nem milliárdot akartam írni), melyet a bukott marxista rendszerek gazdaságából szivattyúzott ki egyfajta gigantikus kozmikus porszívóként.

A liberális kvázidiktatúra alapjai meginogtak, elsősorban: a szabad tőkemozgás, a szólásszabadság, a független jegybanki rendszer.

A szabad tőkemozgás miatt a nyugat tőkéje egyre gyorsabban szökik a fejlődő világba, az ott realizálható magasabb profit miatt. Ez a folyamat jelenleg segíti is ezeket a fejlődő országokat, erősíti őket a nyugattal szemben! Ezt katasztrofális fejlemény a liberális világrend számára: a nyugati nagytőke érdekeltté vált a nyugat gyengülésében, ez gyakorlatilag a gyarmatosítás visszafordítása.

A szólásszabadság korlátozó, liberális koncepcióját megtörte az internet. Ma már az egész világon az átlagember – leszámítva a mélyszegénységben élő negyedik világ átlagemberét – képes arra, hogy szabadon véleményt nyilvánítson. Ennek oka az internethez való hozzáférés drasztikusan csökkenő költsége. A liberális államok igyekeznek visszaszorítani a kiszabadult szellemet az üvegbe (lásd: pedofilellenes, antiterrorista, stb. szabályok), de már késő. A népek megszólaltak, s hangjuk antiliberális.

A független bankrendszer lényege annak „függetlensége”, ami valójában azt jelenti, hogy a jegybankok nem függnek a néptől, a demokratikusan megválasztott intézményektől, hanem egyedül a háttérhatalomnak tartoznak elszámolni. A mostanáig folytatódó pénzügyi válsággal azonban ez a rendszer immár látványosan nem képes megbírkózni. Emiatt a rendszer nem tartható, immár nyilvánvaló: „független” bankrendszer helyett a néptől függő bankrendszer szükséges, s le kell törni a nem-produktív pénzügyi tőke hegemóniájának szarvát, mely immár azzal fenyeget, hogy tönkre teszi az egész világ gazdaságát.

A „menekültválság” most összerázza Európát, a népek elfeledkeznek problémáik valódi okáról, s egyesülnek a migránsok ellen, ezzel akaratlanul is támogatva a haldokló liberális rendet.

Pedig ez csak időt ad a liberalizmusnak. A liberalizmus valószínűleg a fasizmushoz fog nyúlni, de ez is csak lassítja a folyamatot.

Az EU szétesőben van. Anglia kiválása rövid idő kérdése. A kontinensen Németország meg fogja próbálni valósítani Hitler álmát: ezúttal liberális köntösben kiépül a Negyedik Birodalom, annak francia (lásd Vichy-Franciaország), olasz, lengyel, szlovák, magyar, bolgár, görög, ukrán, stb. kliensállamaival. Esetleg ezen államok egy része igyekszik kiugrani az acélos fogásból. Az USA lassan hátrébb fog vonulni, mert a fő fronton, a csendes-óceáni-kínai fronton kell majd helytállnia. A liberálfasiszta Németország közben ráugrik a Közel-Keletre és Észak-Afrikára, mert szüksége lesz gyarmatokra is az európai kliensállamokon kívül.

Az emberiség reménye az marad, hogy a liberális Németország nem lesz képes legyűrni az ázsiai hatalmakat. Kína és Oroszország azok, melyek miatt nem lehet valóság a német világuralom.

A tiszta, friss keleti szél el fogja fújni a német álmokat a szemétdombra. A baj az, hogy addig még sok szenvedésben lesz részünk.

Senki se higgye azt, hogy a “menekültválság” ideiglenes megoldása hosszantartó lesz.

A magyar kormány tegnapi döntése brilliáns volt, le a kalappal. De tévedés azt hinni, hogy Ausztria és Németország korlátlan ideig fogja hagyni a tömeg beáramlását Magyarország felől.

Eljön előbb-utóbb – és inkább előbb, mint utóbb – eljön a nap, amikor Ausztria nemet fog mondani. Minden ország előbb-utóbb így tenne.

Emlékszem személyesen egy hasonló esetre 1989-ből, Bulgáriából. A törökellenes üldözések csúcspontján a bolgár kormány a korábbi migrációellenes politikája helyett hirtelen az ellenkezőjét lépte, azaz mindenkinek megengedte a Törökországa utazást, sőt sokakat egyenesen kényszerített erre. Az addig a szabad kivándorlást követelő Törökország megdöbbent, de nem tudott mit tenni, szintén megnyitotta határait. Miután azonban pár hét alatt több mint 300 ezer ment Törökországba Bulgáriából, a török kormány leállította a migrációt, megtiltotta a továbbiakban a vízum nélküli belépést, sőt nem adott ki vízumot többé török nemzetiségű vagy muszlim vallású bolgár állampolgárnak. Pedig ezek ott nem idegenek voltak Törökország számára!

Itt is be fog ez következni előbb-utóbb. Mert a jelenlegi állapot gyakorlatilag felhívás, hogy mindenki költözzön Németországba, s követeljen ott segélyt. Ez pedig tarthatatlan még a komplexusos németek számára is.

S amikor ez bekövetkezik, Magyarországon fog rekedni ismét több ezer menedékjogkérő.

Ezért nagyon fontos a szerbiai határon a kerítés gyors befejezése. Az izraeli sajtóban olvastam, hogy a magyar kormány érdeklődik az izraeli kerítés iránt, az azt gyártó cégtől szeretne kerítést rendelni. Az izraeli kerítés kiállta az idők próbáját, így ez lenne valóban a leghelyesebb lépés.

Magyarország elemi érdeke, hogy a német segélyekhez vonuló tömeg kénytelen legyen kikerülni Magyarország területét. Ezt teszi Bulgária is, s gyakorlatilag Görögország is.

A németek egyék meg, amit főztek. Ne zavarjuk őket ebben, de ne is legyünk ennek a szenvedő áldozatai.

Most fog kiderülni, hogy Orbán okos politikus-e.

Napok óta megy a nyugati médiákban Magyarország szemtelen gyalázása. Csúsztatások, sőt direkt hazugságok hangzanak el. A Sky News tegnapelőtti híradójában pl. a Budapestre kiküldött tudósító szemrebbenés nélkül hazudott: azt állította, hogy a szegény, szerencsétlen menekültek, akiknek zöme asszony és gyerek csak azért nem tud eljutni Németországba, mert ezt a magyar kormány gátolja.

Aljas hazugság, hiszen Ausztria és Németország azok, melyek nem akarják befogadni az embereket.

Magyarország ezen kívül teljesíti a schengeni tagságból következő kötelezettségeit, azaz nem engedheti okmány nélküli személyek kószolását a határain.

Most itt van Orbán nagy esélye a mocsok lemosására. A menedékjogkérők egy része elindult az osztrák határ felé. A magyar kormány egyetlen teendője ez esetben: nem gátolni őket.

Ez természetesen a schengeni és dublini kötelezettségek megsértését jelentené. Azonban ugyanezt teszik demagóg módon nyugaton is. Viszont Orbánnak van egy hatalmas aduja: a keletnémetek 1989-es kiengedésére hivatkozik (mely szintén törvényellenes volt akkor!), azaz humanitárius okokra, valamint hozzátehető még az a demagóg érv is, hogy Magyarország csak erőszakkal tudná megállítani ezt az áradatot, márpedig a magyar kormány nem hajlandó erőszakot alkalmazni fegyvertelen, békés menekültek ellen.

Aztán meg Orbán röhöghet a markába… Bónuszként ez megsemmisítené a ballib ellenzéket is.

Már megint nincs fejfedő a rohadék, rasszista, cigány Orbánon!

Hogy is  lenne rajta, ha egyszer nem ismeri az európai etikettet, mert cigányok és büdös parasztok voltak az ősei, nem V. kerületi kiművelt balliba emberfők, így nem volt ki megtanítsa neki.

Szóval először is nem hajlandó regisztrálni a menedékjogkérőket, aztán pedig kényszeríti őket a regisztrációra.

Aztán nem engedi őket elutazni Németországba, majd pedig allatomosan Németországra szabadítja őket.

Mert biztos a saját zsebébe teszi a menekültekre szánt pénzeket! Meg el akarja terelni a figyelmet az... izéről, mindegy miről, a lényeg, hogy ha nem lennének menedékjogkérők, már megbukott volna.

Egyszer nem védi meg az EU  határait, máskor meg megvédi azokat - pedig mindkét magatartás de facto hétköznapi fasizmus.

Egyszer felelőtlenül vonatokra zsúfolja a tömeget (biztosan Auschwitzba készül vinni őket...), másnap nem engedi be őket a pályaudvarra, harmadnap meg ismét beengedi őket! Ez gyomorforgató. Hiszen tegnap láttam a Sky News és a CNN tudósításában, hogy a menekültkérelmezők egyetlen akadálya a nyugatra jutásban, hogy Orbán vérszomjas rendőr pribékjei nem engedik az embereket be  a pályaudvarra!

Pedig menekülttáborokba kellene vinni az embereket, azaz mégsem, mert ez de facto a náci haláltáborok újjáéledése lenne!

Egyébként meg szeptember 15-én Orbán ki fogja kiáltani a katonai diktatúrát. Ez onnan tudom, hogy a szomszéd néni mondta, szóval halálbiztos. Mindenki le lesz tartóztatva, tankok lesznek mindenhol, s állig  felfegyverzett terroristaellenes speciális egységek fogják rettegésben tartani a lakosságot.

Persze az sem kizárt, hogy a főváros át lesz helyezve Felcsútra, stadion épül a Parlament helyén, s vissza lesz fordítva a Duna folyási iránya. Miért teszi mindezt a szemét Orbán? Hát hatalomvágyból, mi más okból?

Nevem Frankeinstein Emese, s immár 10 éve hivatásos civil vagyok, amióta elvégeztem az egyetemet balneológia-kommunikáció szakon.

Civilként megjártam Amazóniát, az afrikai dzsungeleket, s  a két sarkot, ahol a pandák, a vikunyák, a jegesmedvék és a moszatok emberi jogiért küzdöttem egyéves ösztöndíjammal.

Sajnos heteroszexuálisnak születtem, erről képtelen voltam leszoktatni magamat, de igyekszem: legalább arra fokozottan figyelek, hogy leszbinek nézzek ki.

Intoleráns szüleim csecsemőkoromban megkereszteltettek, ezt nagyon szégyellem. Viszont igyekszem mindenhol aláhúzni, hogy én utálom a vallást, valójában csak a kereszténységet, mert a többi vallás másság, így azok iránt köteles vagyok fokozottan toleráns lenni.

Jelenleg egy a 2014-es választási eredények ellen küzdő civil szervezet régiós összekötő koordinátora vagyok.

Tavaly ilyenkor még a hajléktalanok utcán pisilési jogáért küzdöttem, de időközben rádöbbentem, hogy a hajléktalanok potenciális Jobbik-szavazók, így azóta fasisztázom őket és nem adok nekik semmit. Ha például valamelyik hajléktalan sorba áll a menekülteknek szánt szendvicsekért, elzavarom azonnal.

A muszlim menekülteket szeretem a legjobban, nagyon tisztelem vallásukat is, sőt behatóan tanulmányoztam annak jellemzőit. Ezért adok nekik sertésmájkrémes szendvicset, úgy tudom, ez a kedvencük.

Tegnapelőtt reggel még azt követeltem a szemét Orbántól, hogy helyezze le a menekülteket ötcsillagos szállodákban, s mindenkinek adjon az államtitkári alapbérrel egyező segélyt. Tegnap viszont már azt követeltem, hogy a rohadék Orbán szállíttassa különvonatokkal az egész Közel-Keletetet Berlinbe, 24 órán belül. Ha ezt nem teljesíti, tizedmagammal tüntetni fogok a hétvégén. Ma még nem tudom mit fogok követelni, ezen még gondolkodunk hármasban itt az akciós központunkban, de az már biztos, hogy bármit is követelünk, annak része lesz az európaellenes Orbánhoz intézett újabb, immár 856. ultimátum.

Tavalyelőtt ilyenkor kezdődött Bulgáriában a tömeges beáramlás a határon.

A 240 km hosszú bolgár-török határon 1992-ben lebontott kerítés csupasszá tette az országot (a bolgár-görög határon is volt kerítés 1992-ig). Törökországban szabályosan vállalkozások alakultak embereknek a határra való szállítására. Nem embercsempészek, mert csak a határig vitték a migránsokat.

Gyorsan lépni kellett, így a kormány azonnal belekezdett a kerítésépítésbe. Bár a bolgár pártok ugyanúgy utálják egymást, mint a magyarok, a következő kormány folytatta ugyanezt , azaz teljes egyetértés alakult ki a kérdésben, a mindenkori bolgár ellenzék legfeljebb azért hibáztatja a mindenkori kormányt: miért nem épül gyorsabban, jobban a kerítés, miért nem kap több pénzt a határőrség.

Mivel a magyar-szerb határral ellentétben, mely teljes egészében sík területen van, így könnyen átjárható, a bolgár-török határ egy része hegyvidék, nehezen járható. Így elegendő volt a kerítést csak a határszakasz egy részén megépíteni.

A tengeri határ pedig gyakorlatilag átjárhatatlan, ez állandó őrzés alatt van, a határőrség eleve visszafordít mindenkit, akinek nincsenek rendben a papírjai. Menedékkérelmet itt át se vesz át a bolgár határőrség, csak akkor, ha életveszély áll elő, pl. süllyedő hajó, de ez nagyon ritka.

Ez jelentősen csökkentette a beáramlást. Ma már kevés ember indul Törökországból Bulgária felé illegálisan, a nagy többség inkább a vizi utat választja a görög szigetek felé. (Az I. vh. után megrajzolt görög-törög határ eléggé sajátos: gyakorlatilag az összes sziget Görögországhoz tartozik, így a török szárazföldtől nem messze van több görög sziget, ahová könnyű eljutni, akár egy jobb gumicsónakkal is.)

Természetesen ma is vannak illegálisan határt átkelő emberek. De a számuk kontrollálhatóvá vált. Kevés a csellengő, itt-ott apró bűncselekményeket elkövető személy.

A menedékkérelmet benyújtók aránya: 44,4 % százalék szír, 23,7 % afgán, 23,2 % iraki, 4,0 % pakisztáni, 1,0 % papírok nélküli.

A kérelmezőket táborba zárják, azonban napközben a tábor területe szabadon elhagyható. Itt biztosított az étkezés és a szállás ingyenesen. Ezek jellemzően 40-50 éves, 25 éves elhagyott volt munkásszállások, az erre jellemző körülményekkel. Pár helyen épült jobbfajta tábor is: faházak vagy megerősített sátrak alakjában.

A kérelmet beadók 35 %-a megkapja a menekült státuszt. Ennek előnye: az illető nem köteles menekülttáborban lakni, dolgozhat,  útiokmányt kap (melyhez azonban vízum szükséges bárhová más országba való utazáshoz, az EU-n belül is), jár neki családi pótlék (gyerekenként 5500 Ft, de csak akkor ha a család jövedelme fejenként nem éri el az 55 ezer Ft-ot), továbbá jár szociális segély személyenként 25 ezer Ft értékben, ismét csak akkor, ha alacsony a jövedelem.

A bulgáriai árszint kb. a magyar 80 %-a, azaz ha ezen összegek magyar vásárlóértékét akarjuk, szorozzuk meg őket 1,25-tel.

A kérelmet beadók 6 %-a nem kap menekült státuszt, de humanitárius okokból tartózkodási engedélyt kap. Ez azt jelenti: dolgozhat, de nem jogosult semmilyen segélyre.

Az elutasított kérelmek aránya 5 %, ezeket kitoloncolják.

A kérelmek többi része – közel fele – az ügy megszüntetésével zárul. Ez azt jelenti: a kérelmező eltűnt a táborból, ami jellemzően azt jelenti, elment a szerb vagy a román határra, s azon illegálisan átkelt. Az ilyen emberek a papírjaikat természetesen eldobják, hogy később más országban ne lássák: Bulgáriában már regisztrálták őket egyszer ill. már beadtak regisztrációs kérelmet az EU-ban.

Természetesen sok a kérelmet be sem nyújtó személy. Ezek azok, akiket nem kapott el a bolgár hatóság. Ők eleve a bolgár-szerb határhoz mennek.

A bolgár határőrség nem őrzi különösebben a kifelé menő mozgást, legfeljebb a szervezett embercsempészeket szokták elkapni, a migránsokat engedik menni. A szerbek pedig nem rendelkeznek elég kapacitással a határ felügyeletéhez. De a szerbek sem izgulnak ezen túlságosan, hiszen úgyis a magyar határra megy onnan mindenki.

A menekült státuszt megkapók nagy része is előbb-utóbb tovább megy. Hiszen ők a gazdag európai életért jöttek, nem havi 100 euró segélyért, esetleg a lehetőségért, hogy bolgár bérért dolgozzanak. (A bolgár átlagbér jellenleg havi nettó 90 ezer Ft, azaz a magyarnál is alacsonyabb.) Egy őszinte szír migráns meg is mondta egyszer a tévében nyilatkozva:  ő azt hitte, hogy az egész EU-ban egységes a menekültek segélyezése, s mindenhol a svéd szint van, de most, hogy megtudta mi a helyzet, nem marad. Svédországban egy „menekült” egy átlag magyar banki középvezető életszínvonalát élvezheti, s cserébe semmit se kell tenni, még a nyelvet se kell megtanulni, sőt alanyi joga hőzöngeni, akinek pedig mindez nem tetszik, az nácinak minősül.

Így aztán csökken a nyomás Bulgárián. Tényleg csak az marad, aki valóban menekültnek tekinthető. Ők elfogadják a feltételeket, s nem is okoznak különösebb gondot.  Pár hónapja  a bolgár médiák beszámoltak egy különösen békés szírről, aki keresztény hívő lett és megkeresztelkedett, sőt fontolgatja, hogy pap lesz.

A hatóságok mindenesetre igyekeznek a táborokat nem elhelyezni olyan területeken, melyek különösen érzékenyek a muszlim jelenlétre. Volt már ilyen eset, hogy a kormány egy olyan városban tervezett tábort, ahol muszlim fegyveresek 1876-ban hatalmas vérdfürdőt rendeztek. A lakosság kijelentette: ha muszlim menekült kerül a városba, a tábort felgyújtják. Miután a polgármester is kijelentette, hogy ő is részt fog venni a gyújtogatásban, a kormány máshová vitte a tábort, egy olyan térségbe, ahol a lakosság zöme török nemzetiségű.

A hőzöngők meg mennek Magyarország felé Szerbián keresztül. Dehát ez miért érdekelje Bulgáriát?

S a bolgár közvélemény? Bulgária sokszor fogadott be menekülteket. A saját, bolgár menekülteket leszámítva, ez volt pl. az örmény menekültek befogadása az I. vh. idején, akik a törökök és kurdok általi népirtás elől menelültek, majd pedig a kommunista rendszer elől menekülő oroszok a XX. sz. húszas éveinek elején.

Kezdetben a szírek és irakiak felé is volt egyfajta együttérzés, hiszen állítólag az Iszlám Állam elől menekültek. Ez azonban hamar elszállt, miután sötét alakok kezdték elfoglalni Szófia központi részeit, különösen a szófiai mecset környékét, ahol ezek az alakok járókelőket inzultáltak. Amikor pedig az egyik menekülttábor sztrájkolni kezdett a rossz minőségű étkezés miatt és megsemmisítették a kapott ételt, elszállt minden jóindulat irántuk.

Hozzáteszem: ezt a leírást nem receptnek szánom Magyarország számára. Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van. Eleve jelenleg a legkönnyebb útvonal Magyarországon keresztül vezet Törökországból a brit/svéd/német szociális segélyekhez: hiszen Trianon óta teljesen sík, akadálymentes területen van a magyar-szerb határ, nincs kerítés kiépítve, s kevés a határőr.

Ha elkészül, a magyar kerítés hatása a legjobb esetben az lesz, hogy csökken a beáramlás, annak egy része elmegy Szerbiából Horvátország felé.

Szóval a bolgár megoldás: formailag betartani minden EU-szabályt, nem vitázni Brüsszellel, bólogatni a háttérhatalomnak, közben pedig mindent megtenni a gyakorlatban, hogy az országot kerülje ki a piszkos áradat. Ezt a módszert a bolgár nép a félévezredes török megszállás alatt sajátította el, a lényeg: ha erősebb az ellenség, meg kell hajtani a fejünket előtte, eközben pedig nézni a saját dolgainkat.

Sajnos az utóbbi időkben megjelent egy veszélyes jelenség.

A ballib agyatlan szélsőség elhozta az ellenkező irányú szélsőséget.

Az egyik oldalon a határok megnyitásáról beszélnek, sőt a legújabb elmebeteg vélemény szerint az Emberi Jogok Általános Nyilatkozatával ellentétes a határvédelem és az utazás korlátozása (természetesen a Nyilatkozatban ez nincs benne!), s hasonlók.

A másik oldalon meg örülnek pl. a kamionban megfulladt 72 ember halálának, illetve mészárlást akarnak a határokon.

Mindkét szélsőséget határozottan el kell utasítani, mind a kettő ugyannak az érmének a két oldala. A józan észre és a humanizmusra van szükség most is, mely most egyezik az arany középúttal  a két szélsőség között.

A határokat fokozottan kell védeni, el kell venni előre a kedvét minden beáramlójelöltnek, s természetesen szükség van legális erőszakra is, az emberi jogok betartásával. A mégis beáramlott embereket zárt táborokba kell zárni, s 72 órán belül el kell utasítani indokolatlan menekültkérelmüket, amit visszatoloncolás követ. Az illegálisan belépők kérelmét pedig automatikusan el kell utasítni, bűncselekmény elkövetése miatt.

Se mészárlás, se határmegnyitás nem kell – mindkettő csakis teljes káoszt eredményezne.

ez a kép nem az én munkám, készen találtam a FB-on, de jogos kérdést vet fel

A film a legfontosabb művészet, mondta Lenin, s a liberális médiagépezet mind a mai napig tartja magát ehhez.

Szinte vicces, hogy a hollywoodi tömegprodukciókban mindig az a gonosz ellenség, aki éppen hivatalos ellenségnek számít a liberális médiákban. Egyszer gonosz elrejtőzködött nácik, aztán fanatikus japánok, majd vérszomjas szovjetek, a kommunizmus bukása óta  pedig iszlámterrorista emberevők, időnként gonosz szerbek (a Szerbia elleni amerikai agresszió idején), ill. háborús uszító oroszok.

De most nem az aktuálpolitikai témáról akarok szólni. Hanem az ókori történelemről, azaz a filmek által terjesztett abszurd tévhitekről, melyeket ókori történelmi témájú filmek terjesztenek.

Íme három gyakori eset.

Majd minden óegyiptomi tematikájú filmben szinte elhagyhatatlan elem a több tízezer rabszolga, akik a munkafelügyelők ostorai alatt napi 20 órában építik a piramisokat.

A valóságban az ókori Egyiptom – ellentétben Rómával és Görörországgal – nem volt rabszolgatartó társadalom, a társadalom szinte teljes mértékben szabad jogállású emberekből állt. A rabszolgaság csak kivételesen fordult elő: adósrabszolgaság és idegen hadifoglyok esetében. Mindkét eset természetesen ideiglenes volt: az adósrabszolgák szabadok lettek adósságuk ledolgozása után, az idegen hadifoglyokat pedig hazaengedték a békeszerződés megkötése után, a saját hadifoglyok kicseréléséért vagy váltságdíjért cserébe.

A bibliai „zsidó rabság” sem szó szerint értendő, hanem mint rossz, keserű sors.

Az ókori római témájú filmek gyakori eleme a rabszolga evezős a római hadihajókon. A szerencsétlen leláncolt rabok eveznek egész nap, s ha a hajó elsüllyed, vele együtt ők is süllyednek, szörnyű halált halva. Szintén abszurdum. A rómaiaknál a teljes jogú állampolpolgárság egyik fontos eleme a katonai szolgálat volt, a kettő szinte teljesen összefüggött egymással. Nem teljes jogú állampolgár akkor se harcolhatott a római hadseregben, ha akart. Gyalázatos szentségtörésnek számított volna, hogy egy rabszolgára bízzák a hon védelmének szent kötelességét. Természetesen egyetlen rabszolga se evezett római hadihajókon, se leláncolva, se lánc nélkül, minden római katona teljes jogú római állampolgár, azaz szabad ember volt. Rabszolga evezősök egyedül magánhajókon, kereskedelmi hajókon fordultak elő.

A másik mítosz szintén római. A halálig tartó gladiátorharcok fontos filmbeli eleme, amikor a játékszervező eldönti maradjon-e életben a vesztes gladiátor: ha igen, akkor a hüvelykujját felfelé fordította, ha nem, akkor lefelé.

A valóságban a kegyelmet az összezárt ujjakba rejtett hüvelykujj jelezte, míg a bármilyen irányban kinyújtott hüvelykujj a halált – és ez esetben is jellemzően oldalra mutatott a hüvelykujj, nem lefelé: jelentése a „vágd el a torkát” mozdulat. Míg az elrejtett hüvelykujj: „ne vágd el a torkát”.

Az ok: távolról nem volt látható világosan, hogy merre mutat a hüvelykujj, míg az felismerhető volt nagyobb távolságról is, hogy a játékszervező hüvelykujja látszik-e. Hiszen gondoljuk el: lehet, hogy a győztes gladiátor a stadion ellenkező végében győzte le az ellenfelét, azaz messze a díszpáholyban ülő játékszervezőtől. Nyilván ilyenkor a győztes nem ballaghatott el a díszpáholyig megnézni, merre mutat az ujj.

ez mind NEM