Pontosan 25 éve helyezkedtem el a liberális megmondóemberi szakmában.
Nem fizet ugyan olyan jól, mintha az ember banki felsővezető lenne, de azért nem panaszkodom, az átlagfizetés többszöröse jön be, ráadásul többet mutogatnak a médiákban, mint egy bankigazgatót.
Amikor reggel felkelek, első dolgom kinézni az ablakon és megszimatolni merről merre fúj a liberális szél. KIfinomult szaglásom sokat segít annak megállapításban, hogy ma éppen mi a jó és mi a rossz. Ez minden nap változhat! Semmi gond az állandó változással, csak egy dolog fontos: sosem szabad beismernem, hogy változás történt. Hiszen a liberális eszme keményebb, mint a gyémánt, sosem változik és mindig igaza van mindenben.
Intenzív szagolgatás uután következik aztán az elmúlt nap eseményeinek szemlézése. A megmondóember nem ostoba hírközlő eszköz, hanem a hírek kreatív mestere. A legfontosabb feladat a történések és a tények három csoportra válogatása:
- olyan tények, melyek erősítik a liberalizmus ügyet – ezekről hatalmas cikk lesz,
- olyan tények, melyek nem erősítik a liberalizmus ügyét – ezekről kussolni fogok,
- s a kettő közti tények – ezeket addig magyarázom, míg azok látszólag a liberalizmus ügyét nem erősítik.
Pl. megnézem a forint árfolyamának alakulását a tegnapi napon. Ha a forint esett, akkor Orbánt hibáztatom, ha meg nőtt, akkor azt természetes pénzügyi folyamatnak mondom, melynek oka az, hogy Magyarország még nem lett kizárva az EU-ból.
Fontos téma az életszínvonal is és annak aránya a nyugati szinthez. Bár az elmaradás tök ugyanolyan mértékű az utóbbi 25 évben, ezt ballib kormányzat alatt lassú, de biztos növekedésnek mondom, mely reményt kelt a jövőre nézvem míg más kormány alatt pedig irtózatos zuhanásnak, mely miatt 10 emberből 9 éhezik.
A legjobb hírek híres emberekhez kötődnek. De itt kell aztán igazán óvatosnak lenni! Ha pozitív hír kötődik nem liberális emberhez, azt addig kell magyarázni, míg abból negatív hír nem lesz. Viszont fordítva, ha negatív hír kötödik liberális személyiséghez, azt meg addig kell magyarázni, míg nem lehet valami pozitívumot kihozni belőle.
Óvatosnak kell lenni a nem politikai hírekkel is! Mondjuk azt olvasom, hogy Gattyán György be fogja zárni belvárosi luxusáruházát. Na most, ez a hír így önmagában teljesen alkalmatlan felhasználásra. Ki ez a Gattyán, liberális-e vagy fideszes? – ez az első kérdés,
Ha fideszes, akkor azt írom: íme még egy fideszes álüzletember, aki nem ért semmihez, s csak az Orbán-korrupció miatt dúsgazdag, Nem felejtem elmondani azt sem, hogy Gattyán kezdőtőkéje a pornó iparágból származik, azaz a nők megalázásából.
Igenám, de ha Gattyánról kiderül, hogy liberális, akkor mindez stornó. Ez esetben azt írom: a saját erejéből, kemény munkával gazdaggá lett nemzetközi hírű, elismert üzletember kénytelen menekülni Orbán diktatúrája elől, ezért zárja be az üzletét. A pornóról ez esetben hallgatok, s ha mégis előjön a téma, azt írom: ez nem sért törvényt, egyetlen nő sem kényszerből pornózik,
Aztán itt ez a menekült és migráns téma. Nem baj, hogy 10 éve még arról cikkeztem, hogy jönnek az erdélyi magyarok és sáskahad módjára lelegelnek mindent az országban, ami mozog. Nem, akkor az volt az igazság. Most meg az, hogy nagyon jó, hogy tízezrével jönnek a menekültek, s nem szabad őket még lassítani se, nemhogy a határon nem beengedni őket. A menekültekről írt cikkemhez beteszek egy képet egy arab szépségkirálynőről kezében síró csecsemőjével. A zord arcú, üvöltő. tőrő-zúzó menekültekről nem veszek tudomást, őket Orbán propagandagépezete fantáziájának minősítem.
Amikor egy témában végképp vesztésre állok – pl. éppen a menekültügyben -, akkor ügyes húzáshoz folyamodom: ejtem a témát, s kijelentem, a témát Orbán tartja napirendben, hogy elterelje a figyelmet valami másról. Így nem kell beismernem, hogy tegnapi és tegnapelőtti véleményem totális melléfogás volt.
Amikor valami nagyon vad dolog történik, akkor erősen izgalomba jövök, Pl. ezentúl egyneműek is házasodhathak az USA-ban. Bár én magam hányni tudok a homokosoktól és intenzíven érdeklődöm a fiatal csajok iránt, ilyenkor az eszme érdekében áldozatot hozok: szivárványszínű profilképet barkácsolok magamnak a Facebook-on és kijelentem, hogy mindenki fasiszta, aki nem utánoz.
A külpolitikával is nagyon óvatosnak kell lenni! Ha valahol veszít egy antiliberális erő, kijelentem, hogy ez a demokrácia győzelme, és a választópolgárok más országban fejlett, civilizált, bölcs emberek. Ha viszont a liberális erő veszít, tajtékzom egész nap, s cikket írok arról, hogy a populista demagógok veszélyeztetik a haladást és a világbékét.
Fontos dolog még a sajtószabadság helyes értelmezés is. A sajtó- és véleményszabadság csak addig helyes, míg liberális vélemények hangoznak el. Alá kell húzni: a nem liberális vélemények számára nincs szabadság, ezek ugyanis veszélyeztetik az emberiség puszta létezését!
Egy dolgot sosem tévesztek szem elől: mindig igazam van, s aki más mond, az fasiszta.
