A napokban több tudatlan cikket is láttam a bevándorlás kérdését illetően. Ezért írom ezt a cikket.

Kezdjük egy magvas mondással:
„Az egynyelvű és egyszokású ország erős és fejlődőképes.” (maxval bircaman)

A világtörténelem során minden ország lakossága homogenizációjára törekedett. Nem véletlenül: az erős kisebbség jellemzően nemzetibiztonságoi kockázatot jelent. Ugyanis ha a lakosság egy jelentős része nem érzi magáénak az országot, ahol lakik, előbb-utóbb súlyos problémák léphetnek fel.

Az 1789-es francia forradalom egyik fontos lépése volt az addig létező identitások megsemmisítése, azok regionális identitássá lefokozása. Ez gyakorlatilag az egész országban sikeresen be is fejeződött, csak a baszkok és a bretonok egy részénél maradt meg az önálló, nem-francia identitás. Franciaországban mind a mai napig tilos az államilag finanszírozott közoktatás a franciától eltérő nyelven!

Mi a helyzet tehát a bevándorlással? A kérdésre általános érvényű választ nem lehet adni, mert ez alapvetően mennyiségi és minőségi kérdés. A korlátozott mennyiségű bevándorlás hasznos, mivel új erőket hoz az országba. A minőségi bevándorlók beáramlása is hasznos, hiszen tudást hoznak. Ellenben a túlzott bevándorlás, különösen az alacsony minőségű embertömegek beáramlása súlyosan káros.

Miért okoznak a muszlim bevándorlók különösen nagy problémát?

Az iszlám és a kereszténység között van egy fontos különbség.

A kereszténység “csak” egy vallás. Míg az iszlám amellett, hogy vallás, egyben államelmélet és kultúra is.

Keresztény kultúra pl. nincs, a kereszténység kultúrák feletti, globalista. S nincs keresztény állam sem, a kereszténység individualista, azaz nem tart egyetlen államformát sem jónak vagy rossznak, alapvetően azt vallja, hogy minden az egyén dolga, az emberek csak egyenként érhetik el az üdvösséget. Jézus is azt mondta “az országom nem ebben a világban van”. Emiatt egy keresztény bármilyen államban élni tud, a hite csorbítása nélkül. Ha egy teljesen ateista államban van a keresztény, s az egész környezete istentelen dolgokat csinál, a keresztény akkor is képes keresztényi életet élni.

Lehet a szomszéd pedofil, homokos, szadista, stb., ez nem hat ki egy keresztényre, annak üdvösségét illetően.

Az iszlámban nem így van. Egy hívő muszlim számára van ideális állam, ez az iszlám kalifátus. Így érthető, hogy a hívő muszlim effelé törekszik, hiszen ellenkező esetben a hite csorbul.

Szóval az iszlám felöleli az élet minden részét, míg a kereszténység “csak” a lelki életet.

Ezért nincsenek életviteli szabályok a kereszténységben: se étkezési korlátozások nincsenek, se öltözködési szabályok. Amíg vannak, azok erkölcsi szabályok.

A muszlim tehát nem képes teljesértékűen megélni hitét egy nem-muszlim környzetben.

A liberális-ateista Európa most kezdi kiépíteni a fasiszta államot az immár tarthatatlanná vált helyzet kezelésére. Természetesen a válasz rossz. Nem fasizálódni kellene, henem keresztényesülni.

A korlátlan sajtószabadság hazájában, ahol a gúny minden alakja a demokrácia szerves és elengedhetetlen eleme, letartóztatták Dieudonné M'bala M'bala francia humoristát a Facebook-oldalának falára kiírt "Én Charlie Coulibaly vagyok" mondata miatt.

Hiába, ilyen ez a korlátlan sajtószabadság... ha az ember nem tudja magától hol a nemlétező korlát, akkor a rendőrség megmagyarázza neki.

a hír angolul 

a hír oroszul

A kereszténységben is megjelenik a probléma Isten ábrázolásáról.

A Tízparancsolat 2. pontja tiltja bálványok készítését, azonban magát az ábrázolást nem, ha annak nincs bálványként való felhasználása. Hiszen ellenkező esetben nem lehetnének ikonok, szobrok, stb.

A Szentháromság három tagját illetően a kérdés különbözik.

A Fiú emberként megtestesült. Jézussal tehát nincs gond, helyes az emberként való ábrázolása minden szempontból.

De mi a helyzet az Atyát és a Szentlelket illetően?

A legelterjedtebb ábrázolás a mindent látó szem, ill. a galamb. Ezek jelképek, hiszen se az Atyának, se a Szentléleknek nincs teste, nincs anyagi megnyilvánulásuk.

Az Orosz Egyházban teológiai vita alakult ki arról a XIX. század végén, hogy helyes-e az Atya emberként való ábrázolása (jellemzően öreg, szakállas ember alakban). Az ábrázolás ellenzői szerint ez teológiai hiba, hiszen az Atya sosem testesült meg emberként, így ez az ábrázolás tévtanokat terjeszt. Az ábrázolás hívei meg arra hivatkoznak: ez az ábrázolás ugyanolyan jelkép, mint a mindent látó szem, azaz nem értendő szó szerint úgy, mintha a kép azt állítaná, hogy az Atya megtestesült.

De a vita ádáz volt egy időben, még vicc is született róla:

Utazik a vonaton két ismeretlen. Az egyik észreveszi a másikon, hogy az egy ortodox könyvet olvas. Megkérdezi őt:
– Elnézést, de látom a könyvét. Maga ortodox?
– Természetesen.
– Nagyszerű. Én is az vagyok. Önök a juliánus vagy a gregoriánus naptárt használják?
– Természetesen a juliánust!
– Hála az Úrnak! Mi is.
– Az önök egyházmegyéje részt vesz ökumenikus találkozókon?
– Soha, soha!
– Az Isten áldja meg Önöket. Természetesen mi sem.
– Az Önök papja a templomon kívül utcai ruhában jár vagy reverendában, kereszttel a nyakában?
– Természetesen csakis reverendában, mindig kereszttel a nyakában!
– Hála az Úrnak, a miénk is.
– Az Önök papja borotválkozik vagy szakállas?
– Szakállas.
– Csodálatos! A miénk is.
– Az Önök templomában vannak ülőhelyek?
– Ülőhelyek? Ortodoxok vagyunk, nem frank-latin szakadár eretnekek! Természetesen semmilyen ülőhely nincs nálunk!
– Csodálatos, természetesen nálunk sincsenek istentelen ülőhelyek.
– Az önök temploma régiritualista vagy újritualista?
– Újritualista.
– Hála az Úrnak! Egy utolsó kérdés: van az Önök templomában olyan Szentháromság-ikon, mely az Atyát öregemberként ábrázolja?
– Igen, van.
– De hisz… maguk akkor eretnekek! A Pokol tüzében fognak mind perzselődni!

Hozzáteszem magyarázatként: valójában a felsorolt ellentétek egyike sem dogmatikai probléma, mindez csupán szokás, azaz valójában nem lesz senki sem eretnek azért, mert valamelyiket támogatja a kettő közül. A vicc azt az emberi tulajdonoságot neveti ki, hogy az emberek hajlamosak másodlagos kérdésekből életbevágó problémát kreálni.

Ma van a juliánus naptár szerinti Újév. Ennek kapcsán jutott ez eszebe.

Január 1-jén, kutyasétáltatás után, kapcsolgattam a tévé távirányítóján, véletlenül hangversenyt láttam. Felismertem a művet:

Aztán rádöbbentem mit nézek: a Hitler által alapított, s a liberálisok által büszkén folytatott bécsi újévi hangversenyt. Ekkor azonnal átkapcsoltam egy valóságsóra, az ugyanis értékesebb.

A újévi bécsi esemény lényege ugyanis: perverz sznobok összejönnek egymás ruháját megvitatni, s közben közösen köpnek az emberiségre. Tavaly pl. a szörnyszülött Konchita von Eurovision is jelen volt díszvendégként.

Ha élne Strauss, letiltaná műveit a sznob buzik és liberális szadisták újévi pártgyűléséről.

A gúnyolás szabadsága természetes része lenne a szólásszabadságnak?

Ha így  lenne, nem lehetne becsületsértés nevű bűncselekmény.

Erre persze a válasz az, hogy az más, hiszen az egyén elleni irányul.

Rendben van, de ez esetben viszont továbbra is értelmezhetetlen a közösség elleni izgatás, s a gyűlöletbeszéd kriminalizálása. Plusz több európai államban a holokauszt tagadásának a tilalma. Valamint egyes kelet-európai országokban a kommunizmus bűnei tagadásának a tilalma is ide tartozik.

Hiszen mindez a szabadság szerves része, mi alapon kellene mindezt tiltani?

S ha a francia szabadságeszmény szerves része bárminek a kigúnyolása, vajon hogy lehet, hogy éppen tavaly tiltották be a francia hatóságok Dieudonné M'bala M'bala francia humorista egyik antiszemita produkcióját? Hiszen az csak gúny, a természetes és korlátlan francia szatíra része.

Furcsán szelektív ez a francia "korlátlanság"...

U. i.: Direkt nem tettem ide antiszemita karikatúrákat példanak, mivel azokkal ugyanúgy nem értek egyet, mint az iszlámgyalázó rajzokkal.

Igen, volt ilyen Budapesten 70 éve: kutyáknak szabad, zsidóknak tilos.

S ugyanez az USA-ban négerekkel.

Sőt, Dél-Afrikában a 90-es évek elejéig.

Manapság ehhez hasonló oroszellenes szövegek vannak, a teljes haladó nyugat tapsolása mellett:

A jelenlegi római pápa megítélésekor mindig mondandója értékelésére szokott kerülni a vita. Pedig erre semmi szükség.

Teljesen felesleges elemezni, hogy igaz-e amit mond, vagy sem. Ez ugyanis lényegtelen.

Mindenki mást lát igaznak, jónak, helyesnek. Mindennek a megítélése mindig valamilyen szubjektív mérce
függvénye.

Pl. jó dolog-e a pedofília? Az ókori görögöknél annak számított, a mai mainstream nyugati mérce szerint meg rossz. Két mérce. Melyik igaz? Egyik sem, hiszen ez nézőpont kérdése.

Isten mércéje szerint a pedofília súlyos bűn és betegség (beteges nemi vonzalom). A kérdésről egy keresztény nem vitázhat, mert nem bírálhatja felül Isten mércéjét, s ha ezt mégis megteszi, akkor hűtlenné vált Isten tanításához.

Ugyanez a helyzet a homoszexualizmus kérdésével. Isten mércéje krisztálytiszta: súlyos bűn és betegség (beteges nemi vonzalom). Ezen nem változtat az, ha esetleg bizonyos emberek és társadalmak másképp látják ezt.

Mi egy keresztény főpap feladata? Közvetíteni Isten mércéjét, vagy “haladva” a korral, igyekezni azt farigcsálni, variálni, hamisítani, változtatgatni? Ha az utóbbi, akkor egy ilyen főpapra semmi szükség. Ha viszont az előbbi, akkor a hamisítgató, változtatgató főpap hamis pap és nem képviseli Istent.

Ismétlem: felesleges arról vitázni, hogy jó-e vagy rossz a pedofília, homoszexualizmus, más nemi betegség. A lényeges pont egy dolog: konstatálni mi e tekintetben Isten mércéje. Lehet nem egyetérteni Istennel, de a mércét vitatni nem lehet. Ha pedig egy főpap nem Isten mércéjét alkalmazza, akkor az hamis pap.

Ez a lényeg.

Vajon mit gondolnánk egy olyan vegetáriánusról, aki arról szónokolna, hogy a húsevés az igazi, modern vegetarianizmus egyik változata? Teljesen mindegy, hogy mi esetleg a világ legnagyobb baromságának tartjuk a vegetarianizmust, akkor is nevetnénk a húsevést prédikáló vegetáriánuson! Mondanánk-e azt, hogy a húsevő vegetáriánus modernizálja a vegetáriánus eszmét, s ellenfelei, a húsevést elutasító vegetáriánusok elmaradott, korszerűtlen alakok, akik nem hajlandóak haladni a korral?

Szóval, kedves homoklobbista olvasó: gondolhatsz bármit, mondhatod, hogy nem bűn/betegség a homoszexualizmus, de egy dolgot nem tehetsz: nem vitathatod, hogy a kereszténység szerint az. S éljenezheted az argentín celebet, ez csak megerősíti azt, hogy ő egy eretnek, aki arcul köpte Istent.

Miközben megy világszerte az agyatlan énvagyokcharlie-zás, itt az idő bátran kimondani: Nem vagyok Charlie Hebdo!

Lássuk csak mi történt Párizsban: fanatikus muzulmánok fanatikus liberálisokat gyilkoltak.

A gyilkosok fanatikus muzulmánok, akik szerint a gyalázkodó karikatúra jogos és becsületbeli alapot ad a gyilkosságra.

Az áldozatok pedig fanatikus liberálisok, akik szerint a szólásszabadság fő és meghatározó eleme az etnikai és vallási alapú gyűlöletbeszéd szabadsága.

Mindkét tábor most ünnepel.

A muzulmánok világszerte ünneplik a “hősöket”, akik bosszút álltak nem csak a vallásgyalázásért, de – nem én találtam ki, olvastam a neten – Irak amerikai megszállásáért és a palesztín területek izraeli megszállása miatt is.

A liberálisok is ünnepli “hőseiket”. Ki érti hogyan lettek hősök a gyomorforgatóan gusztustalan gyalázkodókból? Vagy ha valaki egy gyilkosság áldozata, annak automatikusan kijár a “hős” cím? Eddig azt hittem, csak az elesett katonáknak jár ki ez automatikusan. Pl. még sosem hallottam, hogy John F. Kennedyt vagy Nicolae Ceaușescut bárki is hősnek nevezné, pedig ők is gyilkosság áldozatai lettek.

A magyar ballibek eközben agyatlanul ismételgetik, hogy a gyalázkodás szabadsága alapvető szabadságjog, mely nélkül azonnal összedőlne a demokrácia és Hitler kerülne hatalomra. Emlékeztetném őket, hogy a francia lap szerkesztősége nem csak muszlimokat, hanem pl. zsidókat is gúnyolt. Ha ilyen zsidógúnyoló karikútárák valamelyik magyar médiában jelennének meg, a magyar ballib agytröszt már Brüsszelbe és Washingtonba szaladt volna panaszkodni az erősődő magyarországi nácizmus miatt. Visszaemlékezem egy kb. 20 évvel ezelőtti magyar könyvre, mely a magyar médiákból adott közre antiszemitának minősített írásokat. Ebben karikatúrák is szerepeltek. Nos, a legdurvábbak sem érték el a francia lap szintjét. Dehát az gyűlöletbeszéd volt, ez meg sajtószabadság, a magyar liberálisok szerint…

A liberális logika: van valamiféle felfoghatatlan, természetfeletti jó, melyet a mindenkori “nyugat” és a vele egyező “haladás” képvisel. Aki ez ellen van bármilyen formában, az kiiktatandó, szalonképtelen, akit nem illetnek meg a alapvető jogok sem.

A liberális demokráciafelfogás lényege: a liberális felfogással egyetértők vitázhatnak másod- és harmadrendű kérdésekben. De aki az alapkérdésekről akar vitázni, az fasiszta, kommunista, gonosz ember. Azokról nem lehet vita, pont mint egy szektában.

A liberálisok úgy képzelik el Orbán leváltását, hogy valami törvénnyel betiltják aztán a nem-liberális eszméket. Ez nem polgárháborús, hanem egyenesen háborús logika: az ellenfelet meg kell semmisíteni.

Egyébként semmi gond egy kormányt leváltani. Ha a többség nem akarja, megbukik a választásokon. Ilyen egyszerű ez.

Régi liberális dogma, hogy nem számít kié a tőke, a tulajdon, a lényeg csak az, hogy a tőke működjön.

Százszor cáfolt liberális mítosz ez, melyet egyébként a legliberálisabb országok sem vesznek komolyan. Az USA-ban pl. komoly problémaként beszélnek arról, hogy egyes amerikai gazdasági szektorokban növekszik a kínai tőke aránya. Korábban a japán tőkével szemben volt hasonló. Pedig hát – a liberális dogma szerint – örülniük kellene, hiszen a kínai/japán tőkés adózik, munkahelyt teremt, növeli a GDP-t. Mégsem örülnek, vajon miért nem?

A mítosz hamisságát könnyű belátni: mit szeretnénk, saját porszívót, televíziót, hűtőt, vagy az is oké, ha a szomszéd behozza az övét és mi is használhatjuk?

A tőke mindig hatalmat is ad, így ha egy országban túl erős az idegen tőke, az idegen befolyást hoz. Ez a gyarmatosítás receptje. S ki akarna gyarmat lenni?

Ezért minden ország arra törekszik, hogy legyen saját tőkéje. Mert ha minden a szomszédé, a szomszéd igyekszik érdekeit érvényesíteni, s ha nem megy, esetleg megsértődik és többé nem engedi, hogy használjuk a porszívóját, a televízióját, s hűtőjét…

Vajon miért sikertelenek pl. manapság az Oroszország elleni háborús, agresszív nyugati szankciók? Mert Oroszország képes magát ellátni, idegen tőke nélkül is. Mi lett volna, ha Oroszország a liberális receptet alkalmazta volna? Már sorok lennének az élelemért, nem lenne rendes áramellátás, víz, alapvető szolgáltatások. Az agresszor Amerika nem tudta elérni a céljait, mert a szankciók nem képesek megsérteni az orosz államot, csak a felszínt karcolgatják. Ezért is toporzékol manapság Obama, Soros, s a többi bandavezér…

Amerika miért akar saját tőkét? Ugyanezért. Mert az amerikai politikai elit gondol arra, hogy egyszer nem az USA lesz a legerősebb állam a világon, s az idegen befolyás sérteni fogja akkor az amerikai érdekeket. Már most is gond sok amerikai politikus számára, hogy az USA nem képes keménykedni Kínával szemben. Annak idején Clinton mondta: “ki akar keménykedni a hitelezőjével?” – ez alapvetően igaz.

Tehát ezekben a liberális dogmákban manapság már csak – utolsó csatlósként – a rózsadombi magyar ballib aranyifjak hisznek, ők is csak akkor, ha előtte alaposan bedrogoztak.

Friss, múltheti médiahír: az Organized Crime and Corruption Reporting Project megválasztotta Orbán Viktort a 2014. év második legkoruptabb személyiségének.

E hírrel kapcsolatban a Fehér Ház táviratot intézett Orbánhoz:

Tisztelt Orbán Úr!

 

Amennyiben Ön továbbra sem támogatja vakon és szófogadóan politikánkat, fennáll a veszélye, hogy februárban egy másik neves, szintén független, teljes mértékben civil szervezet, az Ex-Soccer Players Reporting Project Önt fogja megválasztani minden idők második legtehetségtelenebb volt focistájának. Márciusban pedig egy másik nemzetközi hírű, mértékadó civil szervezet (mely szintén természetesen teljesen független tőlünk, ezt szeretnénk aláhúzni), a Small People Reporting Project pedig esetleg Önt fogja választani 2014. második legcsúnyább alacsony emberének.

 

Viszont amennyiben Ön változtat eddigi politikáján, az Organized Crime and Corruption Reporting Project visszamenőleg törölni fogja az Ön mostani korrupciűs ezüstérmét, s Ön lesz a Good People Reporting Project (ismét egy független, civil szervezet) 2015-ös listáján a világ legszebb és legjobb embere.

 

Tisztelettel:

 

Sárgabarack Obama s. k. nevében:

André Veesenmayer Badfriend

Európa népei ébrednek.

Eddig csak 2 EU-tagállam volt renitens: Magyarország és Szlovákia. Idén jönnek e görögországi választások, melyen a nyertes már szinte biztos. Egy harmadik “Orbán” is lesz immár az EU-ban, ráadásul nem új, hanem régi EU-tagállamban.

Spanyolországban erősödik a Podemos, Angliában az UKIP, Franciaországban a Nemzeti Front, Ezek mind a statusquo, a liberalizmus ellenségei.

Más országokban is erősödnek a néppárti erők. Csehországban a bátor köztársasági elnök rendre kritizálja az EU zuhanó, múltba révedő nézeteit.

Minden azért fontos, mert gyengíti a nyugat agresszív, háborús uszító erőit. Az idei évre tervezett világháborút esélyünk van még elkerülni ily módon,

Megvolt ismét a hagyományos januári balliba opera-utcabál.

A hagyományos újévi ballib eseményre elment a szokásos pár ezres keménymag. Plusz küldött még 500-500 főt Soros, az amerikai követség és a Norvégiai Köztársaság Ballibsimogató Alapja. Összesen 5-6 ezer fő. 

Volt minden: díszhajléktalantól diszcigányig. A “hatalmas” tömeg adta a szokásos programot: orbánozva-sírva mulatott, köztársaságozott, diktatúrázott, kicsit verekedett, majd hazament. Egy százfős bedrogozott ultraballib rész kicsit tovább hőzöngött, de végül ők is hazamentek budai villáikba szaunázni.

Na feledkezzünk meg a humoros pillanatokról! Che Guevara képével tünteni Washingtonért és a liberalizmusért, na ez azért valóban kőkemény. Ez még a pár évvel ezelőtti, milliárdosok által vezetett “éhségmenetet” is felülmúlja. Tessék mondani, legközelebb Hitler képével lesz tüntetést Izraelért?

Valószínűleg a legközelebbi ilyen eseményt már Orbán Viktor fogja finanszírozni anoním módon, esetleg el is küld rá ordítani 1-2 ezer békemenetelőt, hogy kicsit nagyobb legyen a “tömeg”, Ugyanis az ilyen események jobbak, mint a legpontosabb kormánypropaganda: a Fidesszel elégedetleneknek megmutatják kik jönnének hatalomra, ha bukna a Fidesz.

Ballibek! Véreim!

Orbán, a fasiszta cigány diktátor műhóval szórta be az országot, valószínűleg haverja, a gonosz emberevő Putyin diktátor küldte a havat titkos KGB-s szputnyikok segítségével. Így próbálja a fasiszta Fidesz leplezni a szörnyű valóságot, hogy az országban nagyobb a szegénység, mint Szomáliában, és a diktatúra keményebb, mint Észak-Koreában.

De mi, edzett ballib elit, mind a kétezren, átlátunk a manipuláción. S addig harcolunk míg a mi akaratunk nem érvényesül szemben a milliónyi fideszbirka szavazatával! Addig nem nyugszunk, míg nem lesz Gyurcsány és Bajnai kormányon – André Veesenmayer Badfriend bölcs tanácsai mellett -, nem lesz szent háború indítva a barbár Putyin ellen, s nem lesz bevezetve alkotmányos alapjogként a homokos házasság. Valamint lesz sok fék és ellensúly mindenütt, a kerti vécétől a Országház kupolájáig.

Hazug KGB-szibériai, putyinista hó helyett legyen igazmondó, nyugatieurópaicivilizáltdemokrata CIA-homok!

Éljen az örök haladás! Éljen a fékekkel ellensúlyozott karácsonyfa!

Liberóné Balliba Emese, szóvívő
Ballib Agytröszt

• az agresszív nyugati politika,
• a keresztény atomhatalom Oroszország győzelme,
• a keresztényellenes római pápa gyomorforgató tevékenysége.

   

  

Igazi forradalmi hangulat van. Forrong az ország!

100 emberből 101 Orbán leváltását akarja.

Az egyetlen vita, hogy ki legyen az új vezető: Gyurcsány, Tóbiás, Bajnai, vagy személyesen André Veesenmayer Badfriend. Ezeket a vitákat használja ki a cigány diktátor Orbán, hogy húzza hatalmon maradása óráit és perceit! De mi átlátunk a pokoli tervén.

Holnap, január 2-án mind az 1500-an, az egész nép ott leszünk és tüntetünk, amíg le nem mond Orbán, pontosabban este fél 7-ig, mert 7-től érdekes műsor lesz a tévében!

Vajon hogy lehet, hogy Orbán még mindig hatalmon van? Amerika gyorsabban szokott intézkedni szófogadatlan szövetségesek esetében. Mégis, Orbán még mindig hatalmon van.

A magyarázat az, hogy Amerika stabilitást akar csatlósállamában, Magyarországon. A Fidesz két alternatívája jelenleg a Jobbik és a különféle ballib pártok laza halmaza. Egyik sem lenne képes stabil kormányzást biztosítani az országban, ráadásul a Jobbik nem is jöhetne száma, hiszen külpolitikája szintén nem amerikapárti.

A ballibek pedig gyengék, tüntetések lennének ellenük, instabilitás lenne. Márpedig Amerikának ez semmiképpen sem célja. Nem akar botrányos puccsot, Magyarország mégiscsak EU-tagállam és nem Észak-Afrikában van. Így egy gyors, fájdalommentes puccs szükségeltetik, melyet az ország népének zöme el fog fogadni, hiszen ez az új kormányzat csakis az Amerika számára lényeges kérdésekben fog korrekciót vinni a magyar politikába.

A ballib hőzöngők tévhite ellenére Amerikának semmilyen gondja nincs se a magyar belpolitikával, se a korrupcióval, se mással. Az egyetlen probléma: Orbán szófogadatlansága Amerika felé.

A fideszes hívek szintén tévednék, ők Bajnairól, Gyurcsányról fantáziálnak, esetleg az ő új ballib utódjukról (Bokros, Surányi, stb.). Semmi sincs messzebb a valóságtól. Amerika nem akar egyetlen bukott ballib vezért sem reanimálni, eleve nem akar ballib vezetést. Amerikának egy Orbán-mentes Fidesz kell.

Ki lesz tehát a kijelölt új magyar vezető? Esetleg lehet ez egy mára mellőzőtté vált, sértődött főfideszes, pl. Pokorni Zoltán vagy Németh Zsolt, vagy egy népszerű önkormányzati ember, mint Rogán Antal vagy Kósa Lajos, esetleg valamelyik EP-képviselő, pl. Schöpflin György, Gál Kinga, Szájer József. Ezek mind találgatások csak persze. De a lényeg: látható, hogy André Veesenmayar Badfriend a Fidesz meghódításán dolgozik.

A ballib véleményvezérnek mindig igaza van.

Sosem téved, s ha téved, akkor töröl minden nyomot, hogy ne lehessen bizonyítani tévedését. Neki ugyanis akkor is igaza van, ha téved.

S aki ellenvéleményt hangoztat, az antiszemita.

Miután beírtam egy hozzászólást FSP cikkjéhez, az törölve lett. Ez önmagában nem gond, joga van törölni a neki nem tetsző hozzászólásokat. A gond az indoklás:

 Ilyen egy igazi ballib értelmiségi: hazudik, csal, tisztességtelen. Egy dologra nem képes: beismerni, hogy tévedett.

Pedig egyszerű lett volna:

• törölni azt ami nem tetszik neki, a piszkos, aljas magyarázkodást mellőzve,
• beismerni, hogy tévedett.

- Diktatúra van!
- Nincsenek szabad választások?
- De igen. De akkor is diktatúra van!
- Nincsenek meg a polgári szabadságjogok?
- Megvannak. De ez mégis diktatúra!
- Hol, miben?
- Mássz ki Orbán seggéből, te fasiszta! Többet nem beszélek veled!!!

A nyugat vereségének egyik jele, hogy már Lukasenkából is hős lett a nyugati médiákban! A múlt héten ugyanott még ő volt az ügyeletes gonosz “utolsó európai diktátor”.

Mi a valóság?

Lukasenka ravasz politikus. Az ő feladata országa érdekeit nézni. Ezt jól is végzi hosszú évek óta. Belaruszban az egyik legmagasabb az életszínvonal a volt SZU-ban, Ukrajnához képest meg egyenesen magasan fejlett jóléti állam.

Ami Ukrajnát illeti, Lukasenka igyekszik mindkét féllel megtartani a szoros kapcsolatokat. Ezzel éri el többek között azt, hogy a nyugat hagyja békén országát, s ne küldjön Minszkbe norvég-CIA-Soros “civileket” hőbörögni, mint ez volt pár éve a gyorsan megbukott minszki CIA-“forradalom” idején.

De Lukasenkától arra számítani, hogy valaha is liberális és oroszellenes lesz, na, ez röhejes. Ilyet csak valamilyen most diplomázott washingtoni “elemző” hihet, aki még sosem járt külföldön és nem beszél az angolon kívül más nyelvet, akinek egyetlen infóforrása a Wikipédia meg a CIA World Factbook.

Oroszország szövetségesei nem alkotnak egyetlen masszív tömböt, ott lehetnek az egyes országoknak saját érdekeik, s senki sem buktatja meg a vezetőket. Ezért eshet meg pl. az, hogy mind Azerbajdzsán, mind Örményország közeli baráti viszonyt ápol Moszkvával, miközben egymással meg háborúznak.

Mi az igazi jótékonyság?

Aki őszintén adományoz, az úgy ad, hogy arról ne tudjon feltétlenül más.

Aki nem őszintén ad, az PR-akciót szervez, a lehető legfeltűnőbb módon.

(forrás: Origo)

Ortodox naptár valójában nem létezik.

Az ortodoxia jelenleg három naptárt használ:

• a nagy többség a juliánus naptárt használja, mely 13 nap „késésben” van a polgári naptárhoz képest,
• egy kisebb rész az 1923-ban kitalált újjuliánus naptárt használja, mely jelenleg egyezik a polgári naptárral (eltérés csak 200 év múlva lesz),
• egy nagyon kis rész áttért a Gergely-naptárra.

A khalkhedóni ortodoxia 1923-ban foglalkozott a naptárreform kérdésével: vajon mi a fontosabb, az egyházi ünnepi ciklus megszakítatlansága vagy a naptár egyezése a valósággal. A kérdésben nem született döntés. Így egyes ortodox részegyházak maradtak a juliánus naptárnál, míg mások áttérték az újjuliánus naptárra.

Kicsit legyszerűsítve azt lehet mondana, hogy a „görögök” áttértek az újjuliánus naptárra, míg az oroszok maradtak a juliánusnál. (Nem teljesen poontos ez, mert a szintén görög istentiszteleti nyelvű Jeruzsálemi Egyház maradt a juliánus naptárnál.) A többi egyház meg csatlakozott valamelyik táborhoz a kettő közül: a grúzok, a szerbek,  a lengyelek maradtak a juliánus naptárnál, az albánok, a bolgárok, a csehszlovákok, a románok, az amerikaiak meg áttértek az újjuliánusra.

A naptár egyébként nem dogmatikai kérdés, így van több olyan egyház is, mely hivatalosan ugyan az egyik naptárt használja, mégis egyes egyházközségei a másikat. Különösen igaz ez egyes autonóm részegyházakra: a finnek (ami a Konstantinápolyi Egyház autonóm része) egyenesen a Gergely-naptárra tértek át.

Ami a nem-khalkhedóni ortodoxiát illeti, ott a két lehetőség a juliánus naptár és a Gergely-naptár. A koptok, az etiópok, az eritreaiak a juliánus naptárt használják, a többiek – örmények, szírek, indiaiak – meg a Gergely-naptárt. Az asszírok nagyobb része a Gergely-naptárt használja, kisebbik része a juliánust.

Valójában orosz karácsonyfa nincs. Az valójában újévi fa.

Az Orosz Ortodox Egyház is december 25-én ünnepli a Karácsonyt, az egyházi naptár szerinti december 25-én. Viszont az orosz ortodox egyházi naptár szerinti december 25. január 7-re esik a polgári naptárban. Az ok: a polgári naptár a Gergely-naptáron alapszik, s az Orosz Ortodox Egyház nem fogadta el a Gergely-naptárt.

Amikor elterjedt a XIX. századi Oroszországban nyugati importként a karácsonyfa, azt ugyanazon a napon állították fel, mint Nyugat-Európában, azaz a Gergely-naptár szerinti december 25-én, amikor Oroszországban még majdnem két hét van hátra Karácsonyig. Így a fa nem kapcsolódott össze Karácsonnyal, hanem újévi fa lett belőle.

Ennek az lett a mellékhatása, hogy a szovjet korban betiltották ugyan a Karácsonyt, de a fát nem. Nem volt értelme betiltani, hiszen vallási jelentősége nem volt, az Újév pedig a szovjet érában is hivatalos ünnep maradt.

Emlékszem, amikor a 80-as években szovjet középiskolába jártam, minden december közepén feldíszítettek egy hatalmas fenyőfát az iskola dísztermében, s az január közepéig ott állt.

A Szovjetúnió bukása után visszaállították a Karácsonyt hivatalos munkaszüneti napként, természetesen az Orosz Egyház naptára szerinti december 25-én, azaz azóta január 7.  Oroszországban munkaszüneti nap.