Az igazikeresztény, igazijobboldali Ungváry sokat dolgozott. Videójában se képes rejteni lelkes remegését.
Kiszemelte a Fidesz fő megmondóemberét, sokat kutatott. Nagy botrányra számított, hetekig tartó hisztériára.
Aztán jött Bayer és az egészet leállította nagyon egyszerűen: azt mondta tulajdonképpen, hogy nem áll ki saját nagyapja cselekedetei mellett.
S a 3. napon már legbőszebb ballib médiák is ejtették a témát.
Szegény Ungváry. Most alapos fejmosást kap gazdáitól.
Vicces beszélgetés, a Partizán belső köréből:
A beszélgetés lényege: ezek a csúnya fideszes ideológusok átvették a komcsi Gramscit, aki pedig a "miénk", nem vehetik át őt a fasiszták!
Antonio Gramsci, olasz kommunista politikus és filozófus tulajdonképpen kijavította a marxizmus egyik alavető tévedését: hogy a lét határozza meg a tudatot, s így a gazdaság a politikát, azaz a történelem osztályharcok sorozata. Gramsci rámutat: éppen ellenkezője igaz, azaz a szellem olyan erős, hogy képes a gazdaságra is visszahatni.
Azaz nem a politikai hatalmat kell megcélozniuk a kommunistáknak, hanem a társadalmi légkört. Ha ugyanis a társadalmi légkör nem nyitott a kommunista eszmére, akkor hiábavaló a kommunista hatalomátvétel: a társadalom ugyanis magához fogja idomítani a hatalmat.
Azaz előbb a társadalmi légkört, a közbeszédet, a kultúrát kell meghódítani, majd aztán ez után a politikai hatalomátvétel adott lesz.
Persze tény, Gramsci ezzel a kommunista mozgalmat akarta szolgálni, kijavítani az eszme hibáját. Dehát ettől még maga a felismerés zseniális, s ami meg zseniális, az nem tehető keretek közé, A szovjetellenes kommunisták rendszerint Gramscival magyarázták a szovjet kommunizmus kudarcát: lásd, hiába lett átvéve a gazdasági és politikai hatalom, ha a kommunisták nem tudták az emberek tudatát átformálni.
Ezt egyébként a tradicionalista mozgalom egyik atyja, René Guénon jóval Gramsci előtt meglátta: az alap az egyéni felismerés, mely intézményesül, majd új rendszert eredményez. Kényszeríteni az emberekre erővel valamit amit nem akarnak értelmetlen, mert az emberek csak látszólag alkalmazkodnak. Erre jó magyar példa a 850 ezres tagságú MSZMP, mely tagság 90 %-a elpárolgott, amint már nem volt kötelező tagnak lenni.
Szóval hiába háborodnak fel a komcsik, Gramscit mind a liberálisok, mint a radikális jobboldal képes volt jobban értelmezni és alkalmazni.
A múlt héten elfelejtettem megemlékezni a nagy Lenin halálának 100. évfordulójáról. 1924. január 21-én halt meg neuroszifiliszben. Élete utolsó 14 hónapjában beszámíthatatlan állapotban volt már, az ebből az időszakból származó fényképei titkosak voltak a szovjet korban, csak a késő gorbacsovi kortól lehetett ezeket ismét látni, ezeken ugyanis Lenin egyértelműen elmeháborodottnak néz ki.
Az én nemzedékemben Lenin volt a szentek szentje. Magyarországon a Kádár-rendszer nem akart hasonlítani a Rákosi-redszerre, így tilos volt Kádár-képek kihelyezése, csak az évenkénti május 1-jei felvonulásokon voltak Kádár-képek, de ott is minimális számban, s csak vitték őket, szigorúan csak néhányat, s sose voltak kirögzítve sehová. Kádár szigorúan tiltotta képeinek használatát a propaganda céljaira, ezzel is erősítve volt a rendszer egyik legitimációs alapja, a "bezzeg ez itt nem Románia!" szöveg. (Örök emlékem: 1988 márciusában Budapest-Szófia útvonalon utaztam vasúton, Bukaresten keresztül. Bár sehol se szálltam le, ez közvetlen járat volt, csak időnként kinéztem az ablakon, de így is kb. 300 darab nagyméretű képet sikerült megcsodálnom Ceaușescu elvtársról. Ugyanez Magyarországon 0 volt, képtelenség volt Kádár-képet látni kitéve bárhová.)
Viszont valakit csak ki kellett tenni Kádár helyett. S ez volt Lenin. Vagy egyedül vagy kettesben Marxszal. De volt ő szoborban is. Különösen vicces volt a papírnehezéknek szolgáló Lenin-miniszobor, ez szinte kötelező tartozék volt irodákban.
Nekem személyes kapcsolatom a Szovjetúnióval 1980-1985 között volt Ez volt az az idő, amikor lassan mindenki megértette: semmi se működik, végül ez a hangulat tette lehetővé 1985-ben az addig másodvonalbeli Gorbacsov hatalomra kerülését.
S mindenki Leninre hivatkozott. Akik szerint nem is volt komoly baj és akik szerint nagy volt a baj, az is a "lenini elvek érvényesülésére" hivatkozott. Még a rendszer ellenségei is sokszor pozitívan szóltak Leninről! Gorbacsov is folyamatosan a lenini elvek fokozottabb alkalmazásáról beszélt.
Annyira benne volt a szovjet emberekben, hogy Lenin az jó, hogy amikor 1989-1990 táján először hangot kaptak a szovjet médiákban Lenin elleni megszólalások, ez felháborodást keltett.
S még ma is van ennek erős nyoma. A mai oroszok kb. 50 %-a szerint Lenin jót akart, csak elrontotta vagy túl korán meghalt, nem tudta befejezni, s csak 25 % értékeli negatív személyiségnek Lenint. Érdekes, hogy Sztálin megítélése jobb, őt 60 % értékeli pozitívan és csak 20 % negatívan, szóval akik szerint Lenin ügye el lett rontva, az nem Sztálint okolja az elrontásért.
Sajátos módon mindez független a szovjet rendszer mai oroszországi népszerűségétől. A szovjet rendszert csak 20 % értékeli pozitívan, míg 50 % negatívan. Mindez már a rejtélyes orosz lélek különcsége, az orosz lélek számára semmi ellentmondás nincs abban, hogy valaki egyszerre antikommunista és kedveli Sztálint.
A szovjet korban is ritka volt a Lenin-ellenes vicc. Az akkori viccekben Lenin inkább ellenpont volt a létező rendszerrel szemben, lásd Lenin feltámad, s nem tetszik neki a szovjet rendszer. Lásd az enyhén antiszemita élű viccet:
Kreml, 1975. Brezsnyev elvtárshoz bemegy a titkára:
- Brezsnyev elvtárs, van egy jó és egy rossz hír.
- Először a jót kérem.
- A mauzólumból jelentették: Lenin feltámadt!
- Ez nagyszerű. De mi a rossz hír?
- Beadta a kivándorlási kérelmet Izraelbe.
(Valójában Lenin csak negyedrészt volt zsidó, az anyai nagyapja vonalán.)
Az én kedvenc Lenin-viccem más, az tökéletesen leírja a későszovjet kor valóságát:
Moszkvai óvodások kimennek sétálni a parkba. Találnak egy sündisznót az egyik bokor alatt.
A tanítónéni megjegyzi:
– Látjátok gyerekek? Ugye felismeritek? Hiszen több dalt is tanultunk már róla!
Az egyik gyerek lehajol a sünihez, közelről ránéz:
– Sosem gondoltam volna, hogy így nézel ki, Vlagyimir Iljics!
Én azzal az értelmezéssel értek egyet, mely negatívnak ítéli a szovjet kort. Az orosz keresztény hívők között nagyon népszerű egy teológiailag nem megalapozott, de tényleg tetszetősen hangzó elmélet, mely szerint ahogy Isten a zsidók bűnei miatt rájuk hozta a babilóniai rabságot, úgy a szovjet időszak is büntetés volt Istentől az orosz nép bűneiért, s elsősorban azért mert az orosz nép nyugati mintákat kezdett követni, majd az I. vh-ban Oroszország a "rossz" oldalra állt.
A babilóniai rabság 597-539, ez szűken számítva 58 év, de a zsidó emlékezetben jellemzően "70 év rabság" a fordulat, a szovjet kor meg, attól függ hogyan számoljuk, 63-75 év, szóval ez is kb. 70 év, így ez még egyezik is időben.
Az oroszok imádják az ilyen misztikus magyarázatokat.
Van olyan, hogy teljesen váratlan dolgok történnek.
Mondjuk elképzelem, mi lett volna, ha valaki nekem megmondja 1984-ben, hogy 40 évvel később orosz-ukrán háború lesz. Nagyon röhögtem volna, s azt mondtam volna, előbb lesz kaliforniai-texasi háború, mint orosz-ukrán. S aztán mégis!
A magyar politikában is volt pár biztos pont.
Az egyik az volt, hogy a magyar nacionalizmus együttjár az oroszellenességgel, meg a Trianonban nyertes államok ellenzésével, plusz erősebb vagy gyengébb antiszemitizmussal.
Aztán lassan mindez eltűnt. De legalább magyarázható módon. Az antiszemitizmus erős csökkenése a migráció miatt lett. Az oroszellenesség eltűnése a nyugati woke eszmékre a reakció. A trianoni kérdés változása meg a gyakorlati tapasztalás eredménye: kiderült, a szomszédos nacionalistákkal jobban lehet beszélni, mint az ottani liberálisokkal.
Én nem hittem volna, hogy így lesz. 1999-ben azért szakítottam a MIÉP-pel, mert azt hittem, nem képesek változni. Nálam a Szerbia elleni NATO-agresszióra adott MIÉP-reakció volt az utolsó csepp, meg aztán a MIÉP-hez közeli értelmiség - lásd különösen Lovas Istvánt - ostoba szövegeI.
De ez megváltozott, mégpedig organikusan, magyarázhatóan. Örülök neki.
De ami viszont most megy, az ellenoldalon, arra tényleg álmomban se gondoltam volna!
Amiben biztos voltam: van egy ballib szabványcsomag, melynek tartalma:
Ami a kapitalizmust illeti, feltételeztem, előbb-utóbb lesznek majd a ballibaizmus határterületein fejlemények, dehogy a többi 4 marad, abban nem volt kétségem.
Hát erre meg mi történik?
Egy modern ballib szentírás, a Meseország mindenkié szerkesztője zsidózik! Ez kb. olyan, mint hogy Csurka István ünnepel Románia nemzeti ünnepén, Erdély és Órománia egyesülésének napján.
A cikk nem ír sok konkrétumot, de utána néztem: ennek a srácnak olyan szövegei vannak, hogy annak idején még a MIÉP palesztínkendős korszakában se jelenhettek volna meg a pártmédiákban.
S nem akarom azt mondani, hogy az ellenoldalnak, a kritikátlan zsidópárti oldalnak igaza van. Korábban én is oda tartoztam, bevallom, túlságosan a zsidó oldalon álltam, ma már inkább semleges vagyok, hatottak rám keresztény arab ismerősök érvei, akik nehéz helyzetben vannak mindig, mert egyik oldalhoz se tudnak tartozni lelkesen: nem tudnak se az izraelieknek, se az iszlámnak tapsolni.
Szóval a meseországos homokember persze ír igaz dolgokat is Izrael ellen, de amit ő csinál az a ló túlsó oldala: kritikálatlan arabpártiság.
Ami biztos, sose hittem volna, hogy Magyarországra képes begyűrűzni Amerikából a baloldali antiszemitizmus, ráadásul éppen az agresszív homokossággal egy csomagban.
Az amerikai elit bajban van.
Ezt erősíti Bartus blogger is: amit ő tagad, az biztosan igaz. (Mellesleg blogja paranoiás: már teljes IP-tartományokat tiltott le, abban hisz, hogy ő olyan fontos, hogy támadják a laposföldi orosz hekkerek, így néha át kell állítani az ingyenes VPN beállításait blogja olvasásához.)
Én arra tippelek: júniusban vissza fog lépni Biden.
Az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt előbb nem lehetséges ez. Ott ugyanis az a rendszer, hogy a 2 rendszerpárt a választás évében január és június között előválasztásokat tart minden szövetségi államban, majd az ezeken nyertes jelölt lesz az adott párt jelöltje - ezt az utolsó előválasztás után 1-2 hónappal mondja ki hivatalosan az adott párt kongresszusa, de ez csak formalitás.
Tehát ha most vonulna vissza Biden, akkor le kellene bonyolítani nélküle az előválasztást. Egyszerűbb: ha ő megnyeri az előválasztást, majd csak utána mond le. Ebben az esetben a Demokrata Párt nyári kongresszusa bárkit megnevezhet elnökjelöltnek, ebben az esetben formális szerepe valós lesz.
Aztán gondolom, a mostani alelnök Kamala Harris lesz a jelölt, ő az amerikai szabványok szerint színesbőrűnek számít, meg nő is (bár ez nem biztos, nem tudom nem nevezi-e magát férfinek vagy harmadikneműnek), szóval jó lenne woke szemszögből. Persze lehet, hogy valaki más, nem mélyedtem el az amerikai belpolitikában, de így elsőre az ő neve ugrott be.
Van ilyen: aki háborúzik, az mindig csatát veszt időnként.
Eddig se értettem: minek húzni egy olyan ügyet, melyről nyilvánvaló volt, hogy nem lehet beleállni ténylegesen.
Természetesen nagy probléma az agresszív katonai tömb, a NATO létezése, s ebben az ország tagsága. Egy ideális világban nem létezhetne a NATO, melynek egyetlen célja a liberális világrend ellen lázadók gyilkolása. Dehát nem ideális világban élünk, kénytelenek vagyunk figyelembe venni a realitásokat. Gorbacsov elvtárs pedig 1989-ben aláírta Magyarország NATO-csatlakozását, nincs hatalmunk ezt felmondani.
Olyan ez, mint Kádár alatt belépni a Pártba, a KISZ-be, a szakszervezetbe. Egy ideális világban egyikbe se lépett volna be senki. Dehát nem volt ideális világ, s az aktív lakosság 20 %-a belépett a Pártba, 99 % meg a szakszervezetbe, a diákság 80-95 %-a meg KISZ-tag lett (időben csökkenő arányban).
Íme az én saját esetem. Én 1981-ben lettem KISZ-korú, akkor jellemzően a középiskola első osztályától kezdődött a KISZ-szervezés és a második év végéig elvárt volt a belépés. Ez alól a kevés egyházi gimnázium jelentett kivételt, ott nem működött KISZ-szervezet. S a 80-as években már Budapesten a helyzet egész laza lett: sok bátrabb diák azzal lázadt, hogy nem lépett be, bár ennek egészen 1985-ig komoly kockázata volt - 1985-ig ugyanis minden felsőoktatási intézménybe való felvételihez kellett KISZ-ajánlás, ami bár lassan teljes formalitássá vált, mégis problémás lehetett volna.
Szóval én sose léptem be a KISZ-be! De ezt nem hangoztatom soha hőstettként. Ugyanis úgy nem léptem be, hogy elsumákoltam.
Nem mentem el a tagjelölt-gyűlésre 1981-ben, miközben sose mondtam, hogy nem akarok tag lenni. Majd kihasználtam azt, hogy az ügyemben illetékes KISZ-alapszervezet vezetősége nem kedvelt engem: a 80-as években ugyanis a KISZ nem szólt másról mint közös bulizásról, így a KISZ-titkár még örült is, hogy én nem vagyok jelen. Szóval a KISZ-"titkárom" is sumákolt: nem jelentette sehová, hogy egy jelölt nem lett tag.
Környezetemben, az adott KISZ-alapszervezet kontingenséből, mind a nagyjából 20 KISZ-korú belépett közben, csak ketten maradtunk ki, én és egy csaj, aki vallási okokra hivatkozott, azt hiszem adventista volt, azt mondta, ő híve a szocializmusnak, de nem ért egyet a materialista világnézettel, s ezt már a későkádári hatalom simán elfogadta: lám, nem politikai okból nem lép be, szóval bocsánatos bűn. Tulajdonképpen egyedül én maradtam ki úgy hogy se nem léptem be, se nem adtam értelmes indoklást miért nem lépek be.
Természetesen azért nem léptem be, mert nem akartam a rendszer része lenne még így formálisan se. Nem voltam kommunista, nem szerettem a rendszert, sőt antikommunista voltam. Azt meg nem akartam, hogy belépjek formálisan, ahogy ez szokás volt akkoriban. De ezt kimondani súlyos következményekkel járt volna, így kussoltam. Csak megbízható haveroknak mondtam el az igazságot.
1982-ben megkeresett egy KISZ-illetékes, hogy ha nem megyek el az újabb tagjelölti gyűlésre, annak az a végzetes következménye lehet, hogy sose leszek tag. Erre elmagyaráztam, hogy nekem pontosan ez a célom. Ezt akkor elmondhattam őszintén, mert csak négyszemközt voltunk, így ha továbbadta volna az infót az illető, neki lett volna baja belőle. Ez már a rendszer sajátossága volt: hazudni kellett és alakoskodni, s aki ezt megsértette, az lett a hibás. Ha ugyanezt több ember előtt mondtam volna el, akkor már én lettem volna a hibás
1984-ben majdnem csődöt mondott taktikám. Valami túlbuzgó illetékes észrevette hogy van itt egy fiatal, aki se nem tag, se nem tagadta meg a belépést. Apámat hívatta a pártszervezetének a titkára, hogy fennforgás van, mert a fia KISZ-tagsága "rendezetlen". Csakhát az illető apám haverja volt, szóval érzékeltette, ő nem fog lépni, csak szól, nehogy "baj" legyen.
Ez a "baj" a későkádári hatalom egyik kulcsszava volt. Lényege: a hivatlos ideológia persze hogy baromság, de nehogy ezt kimond nyíltan, mert akkor mennydörgás lesz!
Apám másnap szólt, elmondta mi volt, majd azt, talán be kell mégis lépnem, legalább egy gyűlésre majd elmegyek, a többire nem, másfél óra az egész, ki lehet bírni, ez így "szokás", felesleges elvi kérdést fabrikálni egy ilyen baromságból. Aztán 1 évet kell csak kibekkelni, egyetemista leszek, s akkor már nem fog senki zaklatni emiatt. Megállapodtunk, majd szól, ha lépni kell.
Aztán az egész 1984-1985-ös tanév lassan letelt, meglett az érettségi, s sikerült közben folyamatosan húzni az időt, míg már „késő” lett. A KISZ a középiskola után már nem figyelt a fiatalokra, plusz én 1986 végén kiköltöztem Bulgáriába, amivel végképp kikerültem a látókörből a magyar KISZ számára (a bolgár KISZ - Komszomol - számára meg "külföldi diák" voltam, így ők se foglalkoztak velem).
Szóval amit Orbán csinál az olyan, minta én kiálltam volna 1981-ben melldöngetve "nem, nem lépek be a KISZ-be!". Hát azonnal rám szálltak volna, s végül szégyenszemre be kellett volna lépnem harsány trombitaszóval.
Na, ez van most Orbánnal, felesleges bajt okozott, miközben tudta, úgyis meg kell szavaznia a svéd NATO-tagságot. Az okos lépés az lett volna: megszavazni decemberben. Persze ki lehet magyarázni mindent, de a legjobb, ha eleve nem is kell magyarázni.
Mi a neoliberalizmus? Most Puzsérnek köszönhetően rájöttem.
Azt jelenti: valakit szidni kell, de lenácizni, lefasisztázni vagy lekommunistázni már unalmas, mert ezeken mindenki ásít, akkor "neoliberálisnak" kell nevezni!
A szó jó, mert aki nem liberális, az beleborzong - "micsoda, nem elég, hogy liberó, de még neó is!" -, de aki liberális, az is azt mondja "liberális vagyok, nem neoliberális". Tulajdonképpen csak egy elmebeteg-gyanús törpe kisebbség van - valahol MZP volt haveri körében -, aki a "neoliberalizmus" szót komolyan veszi és pozitívan használja.
Természetesen a szó valódi értelmében "neoliberalizmus" nem létezik, ezt már sokszor elmagyaráztam. De most nem ez volt a téma.
Váratlan helyről, egy neves ballib megmondóembertől hallottam szép, rendes magyar beszédet.
Nyilván tudatában vagyok annak, hogy a nyelv demokratikus dolog, s mindig a többség dönt mi a helyes egy adott nyelvben. De ez olyan, mint az evés. Hiába szeret a többség főt krumplival enni töltött paprikát, szerintem attól még hülyeség, s soha nem tennék ilyet.
Így vagyok a nyelvvel is: nem mindig tetszik a többség döntése.
A magyar esetében nagyjából 12 darab olyan jelenség van, amit utálok. Íme ezek, utloljára hagyom azt ami most konkrétan cikkem üzenete:
Mi is az endezés? Valahogy elterjedt a 80-as években, hogy a & jel helyes ejtése "end". Semmi alapja, mert a hagyományos magyar ejtése "et", majd ebből "és" lett, a latin visszaszorulásával. Angolul ejteni teljesen abszurd.
Aztán jött a nagy baj, a 80-a évek végén megalakult a K&H Bank! S a bank elkezdte nyomni mindenhol a hirdetéseit, benne saját magát "kéendhá bank" formában megnevezve. Ennek nyelvromboló hatása máig terjed.
Szóval köszönet Király Júliának, hogy ő a bank nevét "káhá bank" alakban mondja. Persze lehetne "káéshá bank" is, de legalább nem endezik.
Pedig mindenki ismeri a Maslow-piramist, ez ma már közhelyes téma.
Leegyszerűsítve: Maslow szerint 5 szint van, legalul a túlélés, s onnan felfelé a biztonság, majd a megbecsülés, aztán az önbizalom, legfelül meg az önmegvalósítás. Azt akarja ez mondani, helyesen, hogy az általános emberi viselkedés ilyen: ahhoz, hogy az ember felsőbb szintre lépjen, az alatta lévőnek meg kell valósulnia. Nyilván vannak kivételes emberek - különcök, mártírok, hősök, stb. -, de ezek minden társadalomban törpe kisebbség.
A ballib logika kettős mércét alkalmaz.
Amikor ballib értékekről van szó, akkor az elvárás: az ember legyen "polgár", azaz legyen képes ne csak a saját zsebét nézni, ne csak az orráig látni, hanem ezen "felülemelkedve" magasabb értékek nevében fellépni. Lásd: az öntudatos "polgár" bár szegénységben él, nem hajt fejet az "oligarcha" előtt, hanem marad büszke szegény.
Amint azonban az ember valamilyen, ballib szempontból negatív érték mellett kötelezi el magát, akkor ez már nem "felülemelkedés", hanem "butaság", "funkcionális analfabetizmus", "jobbágy mentalitás". Lásd: hogyan lehet, hogy az ember szegénységben él, mégse lázad fel.
Persze Maslow se azt mondja, egy adott szintnek maximálisan meg kell lennie, inkább azt: ha az egyáltalán nincs meg, akkor nincs felmenetel. Azaz pl. a legalsó szinten ha megvan a túlélés, akkor is lehet feljebb menni, ha ez a túlélés alapszintű.
Vásárhelyi interjújáról jutott eszembe, amiben iszonyatos mennyiségű baromság hangzik el, de ő legalább őszinte, tényleg hiszi mindezt:
Addig jó nekünk, míg a ballib csúcsértelmiség ilyen fanatikus, s ennyire nem érti a valóságot.
Oroszország nem győzhet! - mondta Novák Katalin köztársasági elnök.
Tudni kell, a magyar alkotmány szerint az államfői pozíció jelképes, s hatalommal nem jár. A jelképes tisztviselő nyilatkozatai pedig jelképesek. Magyarul nem számítanak. Értékük annyi, mint amikor engem megkérdez az anyósom, jó volt-e az ebéd, amire rámorgom, hogy "igen", függetlenül, hogy tetszett-e az étel.
Oroszország természetesen győzni fog, ezt mindenki tudja.
Amerika nem aggódik, mert Amerika is nyerni fog.
Jól csinálta meg ezt az amerikai elit: bármi is az eredmény, ők csak nyerhetnek.
Amikor elindította 11 éve a Soros-Obama csapat a Majdan-tervet, kiszámolták:
Így is jó, úgy is jó, ráadásul csak pár százezer ukrán életébe kerül, szóval ingyen van Amerikának.
A ballib stúdiók rendszeres vitája: melyik EP-frakcióban lesz a FIdesz?
Jelenleg 7 frakció van az EP-ben.
Van a három nyíltan liberális - egy balközép, egy centrista, egy jobbközép, valójában tök ugyanazt mondják szinte mindenben. Ezek a "szocialisták és demokraták", a "megújulás", s a "néppárt".
Van aztán egy zöld frakció.
A jelenlegi arányok a 4 említettnál: balközép 21 %, centrum 14 %, jobbközép 25 %, zöldek 10 %.
Tulajdonképpen ezek négyen a statusquo erői, összesen 70 %.
S van 3 frakció, mely valamennyire kilóg: ezek a kommunisták 5 %, a "konzervatívok és reformisták" (ECR) 9 %, s az "identitás és demokrácia" (ID) 9 %.
Nyilván a Fidesz jelenlegi tudásunk alapján vagy ECR- vagy ID-tag lehet. A két csoport között elsősorban személyes ellentétek vannak.
A ballib elmélet szerint az ECR és az ID között a fő eltérés, hogy az egyik oroszellenes, a másik oroszpárti. Alapvetően nem igaz: egyrészt mindkettőben van olyan párt, mely semleges az oroszkérdésben, másrészt van oroszellenes párt is az ID-ben.
Alapvetően szerintem semmi jelentősége az egész EP-nak, így tök mindegy ki hol ül benne. Az egész sóhivatalt le kellene bontani, s pont.
Én csak azért megyek szavazni, mert mindig szoktam, de nem veszem komolyan.
Nyugaton, sőt immár Szlovákiában és Romániában is, az átlagember polgár, nincsenek milliárdosok, nincs korrupció, nem jelent a családoknak gondot se új háztartási gép beszerzése, se a tengeri nyaralás.
Ez a klubrádiós alternatív univerzum.
Hardkór Mihály megmondóember szólt éppen át onnan. Misivel a gond az, hogy nem hazudik, ő tényleg el is hiszi ezt. Ami érthető: ő a magyar felső 1 % tagja, s mint ilyen, természetesen fanatikus ballib - ez Zorbán "diktatúrájának" egyik sajátossága: minél ellenzékibb valaki, annál gazdagabb. S persze - ez mindig a nagy vagyon átka - annál távolabb is van a tények szürke, fasiszta világától.
Biztos mazochizmus, de én rendszeresen olvasom a két fő kubai médiát.
Természetesen Kubában minden nyomtatott média és minden rádió- és tv-csatorna a hatalom kezében áll, egy a hang mindig mindenben, annyi eltérés se engedett, mint Kádár Magyarországon volt lehetséges.
Szóval minden hivatalos kubai média azért jó, mert ami ott van, az a hivatalos álláspont.
A médiamonopóliumon egyébként már rés van, az internet miatt. Nem tudom miért, de a kubai hatalom pár éve nem lép fel erőszakkal olyan kubaiak ellen, akik a neten működnek. Amíg ezek magánszemélyek, amolyan bloggerek, tulajdonképpen csak szoft nyomás van ellenük. Természetesen bejegyezni szervezetként nem lehet semmit, az összes kormányfüggetlen kubai média külföldön van bejegyezve, a kulcsemberek külföldön élnek, bár mindig vannak Kubában élő magánszemélyek, akik bedolgoznak hozzájuk, ezt még eltűri a hatalom.
Hozzá vagyok szokva a demagóg kubai állami marhaságokhoz, de a napokban a vezércikken elnevettem magamat. A címe: "En Cuba se trabaja duro para que nadie quede atrás" ("Kubában keményen dolgoznak, hogy senki se maradjon le").
Annyira abszurd, hogy ezen csak röhögni lehet.
Egyrészt, a latin kultúra nem a kemény munkáról szól. A latin emberen képtelen volt változtatni a liberális munkaetika, s máig a klasszikus módon tekint a munkára. A klasszikus hozzáállás az, hogy a munka teher, s az igazán szabad ember nem kénytelen dolgozni. Nyilván ez ebben a formában nem tartható, de annyi megmaradt belőle, hogy a latin ember nem a munkában valósítja meg magát, hanem szabadidejében. A munka kényszer, onnan jön a pénz, mellyel aztán megvalósítjuk magunkat szabadidőnkben.
Teljesen idegen a latin ember számára a germán-angolszász protestáns mentalitás, hogy éjjel-nappal dolgozunk, szerényen élünk, s boldogok vagyunk, hogy sikereink vannak a munkánkban.
Egyébként érdekes, hogy a marxizmus is kezdetben klasszikus módon állt a munkához, azaz megszüntetendő teherként, csak persze ez később pont az ellenkezőjére fordult, aztán már hősi erény lett a munka.
Továbbá, a karibi térségben az éghajlat olyan, hogy kizárt a kemény munka. Annak idején a rabszolgaság megszüntetése a XIX. sz. végén gazdasági katasztrófát eredményezett Kubában, mert egyszerűen nem lehetett gazdaságosan bérmunkásokkal működtetni a cukor-iparágat: a rosszul fizetett munkás lazsál, ha meg jól fizetjük meg, elviszi a teljes profitot.
Eszembe jutott egy eset, ami apámmal történt a kubai vidéken, azt hiszem 1983-ban. Apám vitt le egy magyar tv-s csapatot egy kubai állami gazdaságba, ez a fő mintagazdaság volt, melyet Fidel Castro bátyja vezetett. Jellemzően ide vittek minden külföldi delegációt, olyasmi volt ez, mint Magyarországon Bábolna, a legmintább mintagazdaság.
A Castro-fivérek hárman voltak, a legidősebb Ramón sose politizált, a Batista elleni felkelésben se vett részt, nem vett részt az ország vezetésében aztán se, ő egyszerűen egy állami gazdaság igazgatója lett, közben tanácsadó a mezőgazdasági miniszter mellett, miután öccsei hatalomra kerültek. Arról volt híres, hogy - ahogy öccsei - ő se értett semmihez, az egyik őrült ötlete pl. nagy tejhozamú kanadai tehenek beszerzése volt a gazdaságába. Aztán amikor kiderült, hogy a mérsékelt időhöz szokott tehenek nem bírják a karibi éghajlatot, Ramón légkondícionálást szereltetett az istállókba, s kiadta: a kanadai teheneket naplemente után kell legeltetni. Ramón nagy állatbarát volt, sikerült megmentenie az állatok életét, viszont pénzügyileg mindez katasztrófa lett: a világ legdrágább tejtermékeit sikerült így előállítani a hatalmas költség miatt.
Szóval ment a magyar tv-csapat Ramón gazdaságába, s amint odaértek, el is kezdtek filmezni. Azt ami volt: ráerősen járkáló munkások, kávézó, cigarettázó dolgozók az árnyékban, munkának nemigen volt jele. Erre előugrik egy ember az irodából és a fut a tv-sek felé dühösen "maguk kik és mit csinálnak?". Amint kiderül, hogy magyar elvtársak jöttek tudósítani a kubai mezőgazdaság sikereiről, az ember megenyhül, de szól, kér pár percet. Aztán összecsődíti a dolgozókat, majd azok elkezdenek látványosan "dolgozni": sietős léptekkel mennek ide-oda tárgyakat cipelve.
Apám meséli: olyan volt, mint egy Chaplin-némafilm élőben előadva.
Aztán pár perc múlva kérdezte az ember, elég-e a felvett anyag, mire az igen válasz hallatán, intett az embereknek, vissza lehet ülni az árnyékba.
A ballib hülyegyerekség mintapéldája ez a cikk. Tipikus. A szerző gyerek még, de pont ugyanazt adja elő, amit a 90-es években a Szent Árpi Bácsi SZDSZ-típusú "az idegen szép" és "merjünk kicsik lenne" lemezeken ment. Máig megy ennek utózengéseként ez a "Magyarország kis ország" szöveg, sokszor nem ballibek is ismételgetik, pedig semmi alapja.
A cikk logikája: nem szabad dicsőíteni a magyar nemzetet, mert vannak más nemzetek is. Csakhát ki mondta a magyar nemzetet dicsőítők közül, hogy nincsenek més nemzetek? Senki. Szóval ez így magyarellenes uszítás és árnyékbokszolás.
Ha a cikk logikáját komolyan vesszük, akkor pl. hiba törődni gyerekeinkkel, unokáinkkal, hiszen másoknak is vannak gyerekei, unokái.
Nehezen viseli ez a Lázár gyerek a hazaszeretetet, szerintem kezeltetnie kellene magát.
Friss botrány: Zorbán homokos!
A ballib médiák újabb öngólja.
Persze csak az maradt le, hogy a dél-kelet-ázsiai kultúrában a férfiak kézben járása baráti gesztus, semmi köze a nemi orientációhoz.
Mire szabad költeni közpénzt?
Az Ateista Társaság szerint arra, ami a többség igénye. Gyerekes elképzelés.
Ha tényleg csak arra mehetne közpénz, ami a többség igénye, akkor nagyon kevés dologra menne közpénz. Pl. nem mehetne a színházakra, könyvtárakra, hiszen a lakosság nagyobb része egyikbe se jár. De a mozgássérültek se kaphatnáak semmit, hiszen a lakosság túlnyomó többsége nem mozgássérült.
Természetesen ez egy abszurd elv. Az ateisták se alkalmaznák ezt az elvet a valóságban, csakis egyetlen terület: a vallás esetében.
Kilóg Soros gazda lólába.
A hír: bevezetik az eurót Koszovóban.
Valójában ez csak a bevezetés hivatalossá tétele. Amióta Koszovó kikiáltotta függetlenségét, mindig eurót használtak.
A kommentelői reakciók 2-félék:
Miről is van szó? Arról, hogy Koszovó idegen valutaként vezeti be az eurót. Azaz nem része a eurózónának, nincs joga részt vennie a döntéshozatalban, nem igényelhet bankjegyeket az EKB-től, nem verhet érméket. Kb. olyan, mint Kádár alatt a Konsumex-bolthálózat: ott a magyar forintot nem fogadták el, viszont a nagy nyugati valutákat igen, csak itt az egész országra igaz ez, nem csak egy adott boltrendszerre.
Mindennek persze számtalan hátránya van, s egyetlen előnye: a pénznem stabil.
Jelenleg a világon 17 ország van, mely ezt teszi, íme:
Mint látható: a többség kis állam, egy kisebb rész meg hiperinflációs válság után döntött az idegen valuta bevezetéséről. Az egyetlen kivétel Panama, ez egyik csoportba se illik: ott sose volt saját valuta.
A világ legtöbb országában saját valuta van.
S van egy átmeneti kategória: saját valuta van ugyan, de az 100 %-ban rögzítve van egy idegen valutához. Európában két ilyen eset van: a bolgár leva és a bosznia-hercegovinai márka.
Most már biztos bukik a Zorbán... legkésőbb tavaly őszig!
Néha érdemes régi bejegyzéseket nézni. Most rátaláltam egy 9 azaz kilenc évvel ezelőttire:
Már értem: azért nincs új Hofi az országban, mert képtelenség egy humoristának felnőni arra a szintre, melyet ballib médiák nulla erőfeszítéssel érnek el.
A ballibbant rituálé 3 alapeleme:
Aztán rendre kiderül:
Kár, hogy már nincs B1 Blog. De iure vannak, átköltöztek a HVG-re, de ott kb. nulla olvasójuk van. Oké, nem nulla, de kb. 100-szor kevesebb, mint az Indexen volt. Pedig kár értük, sokkal jobbak, mint a Hócipő féle humor, amin még a hócipős szerzők se tudnak nevetni.
Az ateista álláspont szerint a keresztény bűnbocsánat marhaság, mert jön a bűnös, bűnözik, majd meggyónja, majd megint bűnözik. Szóval végülis a bűnös lelkiismeret furdalás nélkül bűnözik.
A dolgok teljes félreértése ez.
Én úgy tapasztaltam, a legtöbb baj a legelső lépéssel van, a bűn felismerésével. Nagyon sok esetben az ember észre se veszi, hogy bűnt követett el.
Ha pedig az ember nem ismeri fel, hogy bűne van, akkor kizárt a bocsánat. A bocsánat 5 lépése ugyanis:
Ha bármelyik lépcsőfok hiányos, akkor az eredmény elmarad.
Amikor a kereszténységen a korral haladást kérik számon, van egy alapvető inkoherencia.
Ez legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy ha X akarok lenni, s X-nek alapvető jellemzője Y, akkor a következő lehetőségek állnak előttem:
Ez mindenre igaz: belépek a kommunista pártba, mert hiszek a marxizmusban, focicsapat szurkolói klubjába lépek be, mert az a kedvenc csapatom, gyakran megyek diszkóba, mert szeretem a hangos popzenét tömegben.
Vajon mit szólnánk olyan emberről, aki:
Az Egyház célja a bűnösöknek utat mutatni, s nem az, hogy a bűnösök bűnére áldást adjon.
Persze lehet nem egyetérteni az Egyház álláspontjával, de ez esetben miért akar valaki az Egyházhoz tartozni?
A keresztény tanításban ez alapvető: a bűnről való tanítás. S mi bűn: minden olyan magatartás vagy elgondolás, mely szembemegy az isteni ideállal. S meglehetős bizonyossággal tudható mi az ideál.
Aki tagadja, hogy van bűn, vagy hogy eleve van objektív ideál, az nem lehet keresztény.
Ahogy az se lehet, aki egy bűnnek nevezett magatatás bűn jellegét tagadja.
Lássuk csak! Mi a koherens álláspont:
Egyetlen dolog nem koherens:
Mindig jobb az őszinte keresztényellenes ember, mint a hazug álkeresztény.
Volt annak idején egy kifejezetten jó kezdeményezés: blog, ahol külföldre kitántorgott magyarok írják meg személyes, szubjektív tapasztalataikat. 2011-ben indult, Határátkelő volt a neve.
Eredetileg az Origón volt, majd - az ottani teljesen elavult blog-szoftver miatt - átköltözött az Indexre.
A dolgok a 2014-es választás után kezdett durvulni. Ekkor a blog meggyőződésesen ballib tulajdonosai - egy házaspár egyébként - bepánikoltak. Arra számítottak ugyanis, hogy valamiféle szerepük lehet a politika alakításában. De nem, sose sikerült a blognak kritikus olvasottsági szintet elérnie, s a blogtulajok pedig nem rendelkeztek elég erős ismeretségi hálóval, így a ballib politikacsinálók is leszarták őket magasról.
Egy időben megpróbáltak üzleti vállalkozást csinálni a blgból, ez teljes kudarc lett: kb. 5 ezer rendszeres és 50 ezer rendszertelen olvasóval nem lehetséges anyagi sikert megélni - ez nem a blogtulajok hibája, ez egy teljesen politikafüggetlen tény.
Blogot ugyanis 3 módon lehet csinálni:
A blogtulajdonosoknak nem maradt más mint a harmadik út. De ekkor arra jutottak: ha már pénzük nem lesz az egészből, akkor legalább a blog feleljen meg nekik politikailag.
2015-ben megkezdődött tehát a blog átalakítása ballib pártorgánummá. Erről vita is volt a blogon, ez máig látható itt (észre lehet venni: nagyon sok hozzászólás van tőlem).
Ki lett választva egy belső kör - a VIP-tagok -, mely szabadon kommentelhet, mindenki másnak meg lett előmoderáció. Ez lett a szektásodás első jele.
Lassan kezdett megszűnni minden vita.
Személyesen engem az egész az elején nem is érintett, én VIP-tag lettem, pedig ezt sose kértem, de gondolom, hasznos voltam a kommentgerjesztésben, szóval betettek a belső körbe kérés nélkül, s csak 2016 elején vettek ki onnan.
Pedig csak maradni kellett volna a bevett modellnél: feltenni az olvasók releváns cikkeit, majd engedni a szabad vitát, s csak végső esetben moderálni, akkor is csak utólag. Nekem több cikkem is fent volt náluk, ezeket valamikor aztán törölték miután szembefordultam a bloggal, leleplezve sanda szándékaikat - a blogtulajok mérges kis bosszúálló ballib szarzsákok, nem értik, hogy én érinthetetlen vagyok, természetesen az összes hozzájuk beküldött cikkem fent van az én médiaszerveremen is íme, bár itt paródiák is vannak.
A napokban új cikket tettek fel, melynek lényege: Magyarország rossz, csúnya ország, s mindenki hülye, aki még ott él. A haldokló rúgni próbál, De már a belső kör legfanatikusabb ballib pártkatonái is csak legyintenek.
A ballib szomszédságpolitika röviden:
Most, hogy Magyarország viszonya a 7 szomszédja közül 6-tal legalábbis jó, de egyesekkel egyenesen kiváló, nagy a ballib halálhörgés.
Vicces, hogy akik eddig szentségtörésnek tekintették eleve bármilyen nemzeti kisebbségi kérdés határozottabb képviseletét is, most kb. azt követelik, Zorbán indítsa meg a magyar csapatokat Szlovákiába a 10 évvel ezelőtti Malina Hedvig ügy miatt.
Az első félhivatalos ortodox reakció a vatikáni homokáldásra.
Hivatalos nyilván sose lesz, mert nem szokás. Az 1965-ös katolikus-ortodox kiátkozás-visszavonás óta a szokás az, hogy hivatalosan a közös dolgokat emlegetik, a problémákról meg hallgatnak, amikor pedig szóba kerül az újraegyesülés, a válasz az szokott lenni, hogy "ez nem időszerű".
Ugyanaz van egyébként a katolicizmus és a nem-khalkedóni kereszténység 2 ága között is. Ahogy a khalkedóni ortodoxia és a nem-khalkedóni kereszténység 2 ága között. Az egyetlen viszony, ahol nincs formálisan visszavonva a kiátkozás az a nem-khalkedóni kereszténység 2 ága közti, ennek oka hosszú sztori.
A dobroedelo.ru természetesen nem hivatalos egyházi szervezet, ez jogilag civil szervezet, de egyházi finanszírozás nélkül nem létezhetne. A szervezet olyan dolgokat tesz közzé teljesen ingyenesen, amit egyszerűen képtelenség lenne biztos anyagiak nélkül: gyakorlatilag a teljes, már szerzői jogból kifutott egyházi szláv és orosz nyelvű ortodox keresztény irodalom elérhető, ahogy töménytelen mennyiségű multimédiás anyag is: övék az Ekzeget_Bible YT-csorna is, melyen minden elképzelhető témáról van anyag, de a Biblia össze könyve is elemezve van fejezetenként több szemszögből is, jellemzően az elemzők között vannak szerzetesek, világi papok, s világi teológusok is - s nem ilyen felületes elemzések ezek, hanem egy-egy fejezet jellemzően 15-25 percben van előadva.
Orosz sajátosság, hogy az Egyháznak hatalmas anyagi lehetőségei vannak. S ebben nem csak az állami finanszírozás játszik szerepet. Meglepő fejlemény a szovjet korhoz képest, amikor az egyházellenes elnyomás ott sokkal nagyobb volt, mint pl. Kádár Magyarországon. Szóval aki nagyon meggazdagszik, az egy idő után úgy érzi, adakozni kéne valamit az összelopott pénzből, s ilyenkor mindig az árvaház, az állatmenhely, meg a vallás szokott az emberek eszébe jutni.
De most a téma, ami miatt ezt írom. Végre megjött most a reakció a friss vatikáni fejleményekre is homokáldás ügyben. A szerzetes atya rendkívül udvarias hangnemben kritizál.
Tulajdonképpen a legkeményebb szó az, hogy "vad és érthetetlen, de nem váratlan"
A bibliai hivatkozásban is visszafogott az atya, nem a Római levél 1. fejezetéből idéz, ami sokkal durvább, hanem a visszafogottabb 1. korintusi levál 6. fejezetét: "Nem tudjátok, hogy a gonoszok nem öröklik Isten országát? Ne ámítsátok magatokat! Sem tisztátalan, sem bálványimádó, sem házasságtörő, sem kéjenc, sem kicsapongó, sem tolvaj, sem kapzsi, sem részeges, sem átkozódó, sem rabló nem örökli Isten országát." (9-10.).
Nem rejti el a hivatalos katolikus magyarázatot se, hogy "nem a párok kapcsolatát áldjuk meg, hanem a párok tagjait", csak felhívja az elemző a figyelmet ennek következményeire.
Végül megsemmisítő kritika alá veti a "szeretet parancs" kifordított értelmezését. Ahhoz hasonlítja: mintha egy vándor lépegetne egy szakadék felé, mi pedig nem szólnánk neki mi fog történni vele, s arra hivatkozunk, hogy szeretjük őt, ezért nem figyelmeztetjük.
A jellemző ballib érv: hogyan lehet elitellenesként hiteles egy elitbeli ember?
Hiszen Trump nyilván az elit tagja, stabilan - évtizedek óta - benne van az USA leggazdagabb felső ezrében, azaz a felső 0,001 %-ban is a felső részben van.
Pedig csak így lehet. Képzeljük el, mi lenne, ha ilyennel egy kisember próbálkozna. Azonnal eltaposnák.
Én még nem vagyok biztos benne, hogy az amerikai elit engedni fogja novemberben a szabad választásokat az USA-ban, erősen hajlok arra, hogy komoly bevatkozás lesz a folyamatba, hogy veszítsen Trump. De ha Trump képes lesz ismét elérni az elit egy részének támogatását, akkor győzelme biztos.
Egy újabb Trump elnökség pedig rendkívül hasznos lesz a világnak.
A progresszívek nagy erénye: nem ismernek mértéket, ezzel aztán saját vesztüket okozzák.
A néger rasszista progresszívek túltolták, ma már nem éljenzik őket, nem kötelesek már a legfejlettebb nyugati államokban se térdepelni a focisták egy többszörösen elítélt kábítószerterjesztő tiszteletére. A tavalyi év végén a mozgalom végképp lefejezte magát: kiálltak a palesztín oldal mellett az izraeli-palesztín háborúban. S ezzel nem a zsidó értelmiség szimpátiáját vesztették el, azt nem - az amerikai zsidó értelmiségben az alapállás az önutáló zsidó mentalitás -, hanem a közvéleményét, mely vagy zsidópárti vagy semleges, de meglehetősen távol áll az egyoldalú palesztínpártiságtól.
De manapság a bulvár mindennél fontosabb. Aki a bulvárban vezet, az ellen nagyon nehéz felvenni a harcot.
Jó, hogy akadt ez az angol hülyegyerek, "Harry herceg" nikkel. Ő és még a nála is butább felesége pár éve elhatározták: ők lesznek a "progresszív királyok". A minta adott volt: Harry édesanyja volt a "szívek hercegnője" 30 éve, csak ezt kellett kiterjeszteni.
Persze Diana nem volt hülye, ő tudta hol a határ, sose próbált kilépni a bulvármédiák nedves álomvilágán kívülre, értette, hogy ha ezt megteszi, nevetségessé fog válni.
Harry nem örökölte édesanyja értelmét, így ezt nem értette. Ősbuta felesége még cukkolta is őt. S meglett a terv: harcos progresszívek lesznek!
Persze ma minden álkirályi család progresszív, de jellemzően annyit tesznek csak, amennyi kötelező, nem tűzik ki a homokzászlót, vagy ha igen, nem lengetik legalább.
Nagyszerű hír: saját közegük rúgja most a "hercegi" párt.
