Jelen bejegyzés célja referencia biztosítása a kereszténység nem-ortodox irányzataihoz.

Felekezeti részről nézve, azt lehet mondani: az első fontos pont az apostoli folytonossághoz és az egyházi hagyományhoz való viszony. Beszélhetünk ez alapján apostoli kereszténységről és protestáns kereszténységről.

Az apostoli kereszténység azokat egyházakat foglalja magában, melyek nemcsak hitbéli értelemben, hanem "adminisztratív" értelemben is az eredeti egyház közvetlen mai folytatásának tartják magukat, s hitük forrása jellemzően nem csak a Biblia, hanem a Hagyomány is. Valójában - bár ez így nincs kimondva - az első helyet éppen a Hagyomány foglalja el, s annak írásos része a Biblia, azaz a lényeg maga az Egyház, s a Biblia meg a Hagyomány már az Egyház következménye.

Ezzel szemben a protestáns kereszténység elutasítja a hagyományt, kizárólag a Bibliát fogadja el egyetlen forrásként.

A legfontosabb különbségek tehát:

Erről kicsit részletesebben:

Az apostoli kereszténység Jézustól adományozott hatalommként fogja fel a papságot, ezért tartja lényegesnek az apostoli folytonosságot, azaz a szerves kapcsolatot a Jézus által alapított első egyházzal. Ezzel szemben a protestantizmus arra hivatkozik, hogy az egyházat nem ez a szerves kapcsolat tartja össze, hanem a Szentlélek és Krisztus egyházfősége. Az apostoli kereszténység természetesen nem tagadja sem Krisztus egyházfőségét, sem a Szentlélek vezetését, azonban ezeket nem tartja elégségesnek a földi egyház meghatározásához.

Ami a Bibliát illeti, az apostoli kereszténység azt vallja, hogy a Biblia az Egyház műve. s nem értelmezhető helyesen az egyházi hagyományon kívül. Ezzel szemben a protestantizmus szerint a Biblia tökéletes, önmagát magyarázó mű, melyet a külső tényezők csak torzíthatnak.

A megigazulás magyarázatánál a protestatizmus abból indul ki, hogy a hit az egyetlen tényező ebben a tekintetben, a jó cselekedetek pedig a hit gyümölcsei. Az apostoli kereszténység ezzel szemben mesterséges tartja a két tényező elválasztását egymástól.

Az apostoli kereszténység fő áramlatai:

- katolicizmus,

- ortodoxia (khalkedóni ortodoxia),

- ókeletiek (anti-khalkedóni ortodoxia),

- asszír egyház (nesztoriánusok).

Létszám, elterjedés:

A katolicizmus kb. 1,2 milliárdnyi hívővel rendelkezik. A katolicizmus a fő vallás Dél-Amerikában, Közép-Amerikában, Dél- és Közép-Európában, Közép-Afrikában és a Fülöp-szigeteken.

Az ortodoxia kb. 300 milliónyi hívővel rendelkezik. A khalkedóni ortodoxia a fő vallás Kelet-Európában, a Balkánon, valamint Cipruson. Jelentős khalkedóni ortodox kisebbség van Szíriában, Libanonban, s Izraelben. Államvallás Görögországban.

Az ókeleti kereszténység kb. 80 milliónyi hívővel rendelkezik. A fő vallás Örményországban, Etiópiában és Eritreában. Jelentős kisebbség van Egyiptomban , Libanonban, Szudánban, Szíriában, s az indiai Kerala államban.

A nesztoriánusok száma kb. 1 millió. A nesztoriánusok, mint kis létszámú felekezet, sehol sem alkotnak többséget, nagyobb nesztoriánus közösségek vannak a következő országokban: Irak, Irán, India, Szíria, Libanon, USA, Ausztrália.

Az apostoli irányzatokról lásd részletesebb régebbi cikkemet.

*

A protestáns irányzatok fő ágai:

- lutheranizmus,

- kálvinizmus,

- anabaptizmus,

- anglikán egyház,

- baptizmus,

- metodizmus,

- újprotestánsok

A lutheranizmust és a kálvinizmust szokás közösen történelmi protestantizmus néven is emlegetni. Gyakorlatilag ez a két irányzat dolgozta ki azt, amit ma protestantizmus alatt ismerünk. Különbség köztük kevés van,  legfontosabb, hogy a kálvinisták 2 szentséget, míg a lutheránusok 3 szentséget ismernek el, valamint az előre meghatározottság tana, mely csak a kálvinistákra jellemző. Egyes országokban a kálvinisták és a lutheránusok közös felekezetet alkotnak, másokban - mint pl. Magyarországon - külön felekezetben vannak.

A lutheranizmus a fő vallás Skandináviában, Dániában, Észtország, Lettországban, valamint Németország északi felében. Európán kívül egyedül Namíbiában a fő vallás. Létszámuk világméretben kb. 75 millió. Érdekes jelenség, hogy a lutherénusok egy része - különösen a skandináv lutheránusok - megtartotta az apostoli folytonosságot, bár a kérdésnek nem tulajdonít dogmatikai jelentőséget.

A kálviznimus a fő vallás Skóciában, Hollandiában. Jelentős kisebbséget alkotnak Svájcban, Magyarországon, Dél-Koreában, Naurun, Tuvalun. Létszámuk világméretben kb. 75 millió. A fő kálvinista felekezetek: református, presbiteriánus, kongregacionalista.

A korai protestánsok - a Luther előtti reformmozgalmak - jellemzően később a kálvinista irányzathoz csatlakoztak. Ilyenek pl. az olaszországi waldensek, vagy a csehországi husziták.

Az anglikán felekezet sok esetben magát a protestantizmus és a katolicizmus közti irányzatnak tekinti. Ennek oka, hogy sok külsőségben megtartotta a katolikus szokásokat. A legfontosobb, hogy megtartotta az apostoli folytonosságot. Viszont teológiájában átvette a lutheranizmus és a kálvinizmus eszméit. Az anglikán felekezettől független az episzkopális egyház, teológialag azonban azonosak. Híveik létszámuk világméretben kb. 85 millió. A fő vallás az Egyesült Királyságban, valamint az angol nyelvű karibi országokban. Jelentős kisebbséget alkotnak Észak-Amerikában, s a legtöbb afrikai volt brit gyarmaton.

Az anabaptizmus eredete a reformáció kezdetéig megy vissza. Az anabaptisták Luthernél és Kálvinnál radikálisabb reformot akartak. Teljesen elutasítják az egyházszervezetet, az egyetemes papságban hisznek, mely szerint minden hívő egyben pap is. Elutasítják állam és egyház összefonódását, pacifista nézeketeket vallanak. Összlétszámuk világméretben kb. 5 millió. Főbb irányzataik: amish, mennonita, nazarénus, keresztény testvérközösségek.

A metodizmus kb. ugyanaz az anglikán egyházzal szemben, mint ami a reformáció volt a katolicizmussal szemben. A metodisták kezdetben az anglikán egyházon belüli reformmozgalom voltak, csak később különültek el önállló felekezetté. Elutasítják a kálvinista előre elrendeltséget.  Összlétszámuk világméretben kb. 75 millió.

A baptizmus az anglikán mozgalomból származik szintén, annak puritán agából.

A újprotestantizmus főbb áramlatai:

• kvékerek,
• visszaállító mozgalom,
• adventizmus,
• újapostoli mozgalom,
• pünkösdizmus,
• keresztény fundamentalizmus.

Egyéb, főbb marginális csoportok, melyek keresztény jellege vitatott:

• unitáriusok - a radikális reformáció korai ága,
• krisztadelfiánusok,
• mormonizmus - a visszaállító mozgalom kereteiben jött létre,
• jehovizmus - az adventizmus keretei között jött létre,
• unitárius pünkösdizmus - a pünkösdizmus talaján jött létre,
• Iglesia ni Cristo,
• szcientizmus,
• egyesítő egyház.

Éppen most, éppen születésnapom előtt adta meg végleg magát kedves fényképezőgépem. Róla szeretnék most halotti jelentést írni.

A gép pontos típusa Olympus Camedia C-720 Ultra Zoom. 2001-es vétel a gép, s akkoriban a második vonalba tartozott. 3 megapixeles, 8-szoros optikai zoom (ez nagy dolog volt 2001-ben), s teljes manuális beállítási lehetőség. Az utolsó olyan Olympus modell volt, mely még Flash-kártyával ment - a következő model már SD-kártyás volt. Az eredeti géphez a dobozban egy alig 16 MB-os kártya volt, később vettem hozzá meg a lehető legnagyobb Flash-kártyát, a 128 MB-ost.

5 éves korában leesett a szegény gép, az objektív mechanizmusa meghibásodott, de megjavíttattam az Olympus-szervízben, ahol ki is tisztították  a gépet és jobb lett, mint újkorában.

Vettem hozzá szép táskát is, s két álványt, egy nagyobbat és egy hordozhatót. S később vettem hozzá egy új objektívot is, szélesebbet, mint az eredeti volt. Igen, szinte hihetetlen, de az objektívja bővíthető volt - ez nagy szó egy 2001-es gép esetében. De volt hozzá pár objektívszűrőm is. Mindezt az ebay-en rendeltem Hongkongból, igen olcsó áron.

Szóval szép kis készlet lett belőle.

S a gép nagyon jó volt. 2001-ben bridge-kategóriának számított! Nagyon jó képeket csinált mind a szabadban, mind beltérben.

Persze az idők során megkopott oldalról, de tökéletesen működött. Az első rossz jel 2010-ben történt, a kártarészleg ajtaja elkezdett nem záródni rendesen. S most. 2012-ben, a gép 11 éves korában az elemrészleg ajtaja ment tönkre, már egyáltalán nem záródik, így a gép nem használható. Persze megoldható lenne, hiszen le lehetne zárni szigetelőszalaggal az elemajtót, dehát ez nem biztonságos megoldás, s kissé komolytalan is.

Eltettem. Eladni nem akarom, valószínűleg 40 eurót érne jelenleg. Kidobni sem, elteszem emlékbe egy dobozba.

De a hiányosságairól is szólnék. A videó-üzemmód alig 15 mp-es felvételt tett lehetővé. Elfelejtette a beállított dátumot és időt minden elemcsere után a 3. évtől kezdve. S az obkjektív minimuma csak 40 mm volt, nem volt elég széles.

*

S mit akarok helyette? Mint Lenyin elvtársnak, van maximum és minimum programon.

A maximum program az álomgép. Ezt tényleg csak álom. Valószínűleg akkor sem venném meg, ha lenne rá pénzem. Ez egy Canon EOS 5 D III lenne, több méregdrága objektívval.

A minimum programom egy Fuji Finepix SL 300. Ennél alább nem mennék. Ez a Fuij-gép tartalmazza mindazokat a vonásokat, melyek nélkül számomra egy fényképezőgép nem vehető komolyan. Mert teljes manuális beállítások lehetősége és komoly objektív nélkül minek? Akkor a telefon kamerája is elegendő.

S persze van egy középváltozatom is a maximum és minimum program között, ez árban kb. a minimum program két, két és szerese. Ez egy Canon EOS 1100, hozzá egy szabványos (kit) objektív + még  1 vagy 2 speciálisabb.

De mindezeken még csak gondolkozom, egyelőre a 11 éves Camediát siratom.

A flashmob unatkozó hülyegyerek által kitalált ökörség.

Lényeg: összegyűlönk és valami értelmetlenséget csinálunk sokan, egyszerre, egyféle módon.

Amikor elkezdődött a flesmobok divatja, nekem volt egy igazi polgárpukkasztó flesmob-ötletem: összegyűlünk és 15 percig úgy viselkedünk, mintha normális emberek lennénk. Ezt minden flasmob-hívő sértőnek vélte.

Az ilyesmi egyébként úgy 15-16 éves korig elfogadható, fejlettebb egyedeknél 13-14 éves korig. Akkoriban az ember "lázad" csak úgy. Pl. én is "lázadtam" akkoriban: direkt nem kapaszkodtam a mozgólépcsőn, mert megalázónak tartottam a "kapaszkodjanak!" feliratot - NEKEM AZTÁN NEM PARANCSOL A BKV! :-)

De 15-16 éves kor után az ilyesminek a neve idiotizmus, s kezeltetni kell sürgősen.

Ha Nagy hatalmon maradt volna 1956-ban.

Ha győzött volna a felkelés és Nagy hatalmon maradt volna, két lehetőség lett volna:

1. Nagy csak rövid ideig maradt volna hatalmon, nemzeti kommunizmusa egy kis párttá vált volna, miközben a polgári pártok vették volna át a fő szerepet - nos erről az esetről nincs mit mondani, hiszen ezzel Nagy szerepe jelentéktelenné vált volna.
2. Tartósan Nagy maradt volna a vezető, s nemzeti szovjetellenes kommunizmusa maradt volna a fő politikai erő az országban - meggyőződésem, hogy ez katasztrofális eredményekhez vezetett volna.

Miért? Ebben az esetben Nagy lett volna a Pozsgay 1956-os változata.

A 80-as évek végén a  kommunista párban (MSZMP) már hagyományos ortodox kommunista nem volt hatalmi pozícióban, csak reformisták voltak. Három fő reformista elem volt:

• a Grósz-félék, akik a kínai utat tartották jónak: azaz gazdasági szabadságok terén teljes változás, viszont a politikai szabadságjogokban csak korlátozott nyitás,
• a Horn-félék, akik szocdem, szoclib alapon akarták átszervezni a pártot (de facto ez győzött, ez a mai MSZP).
• a Pozsgay-félé, akik valamiféle Nagy Imre módon, nemzeti kommunizmust akartak, kb. mint Milosevics Szerbiában.

A legveszélyesebb a Pozsgay-féle irányzat volt, ezért volt alapszükség Pozsgayék földbe döngölése, mint ezt az akkori Fidesz helyes mondta. Persze vicces, hogy Pozsygay ellehetetlenítése elsősorban a Fidesz érdemes volt akkoriban, majd 10 évvel később Pozsgay és a Fidesz egymás legközelibb haverjai lettek. S eközben nem Pozsgay változtatta meg nézeteit, de ez már kérdés.

A lényeg: a nemzeti kommunizmus szerintem veszélyesebb  a hagyományos kommunista ideológiánál.

Arról, hogy zsidónak lenni csúnya dolog, először 7 éves koromban hallottam.

Felnőttek beszélgetését hallgattam a házunkban. Éppen közös képviselő választása előtt álltunk. Kettő vagy három jelölt volt. A két felnőtt arról beszélt, hogy csak XY ne legyen, mert - itt hangját lehalkította - ő zsidó. Megtudtam, hogy zsidónak lenni szörnyű dolog, kb. a gazember szinonímája.

Aztán XY lett a közös képviselő. Szüleimhez fordultam és megkérdeztem tőlük:

- Most hogy zsidó lett a közös képviselő, mi lesz velünk?

Döbbenten néztek rám, majd azt mondták, hogy ne beszéljek ökörségeket, meg ki mondott nekem ilyen butaságot.

Csak egy évvel később tudtam meg, hogy a zsidó az egy nép és egy vallás.

Manapság a menő figura az, aki éjjel-nappal hangoztatja, hogy nem használ FB-ot, sem más hasonló hálózatot. Nem pazarolja az idejét primitívségekre, ő a netet csakis művelődésre és tanulásra használja.

10 éve a menő figura az volt aki éjjel-nappal hangoztatta, hogy nem használ internetet, nincs is számítógépe. Nem pazarolja az idejét primitívségekre, mert az internetet elöntötte a pornó.

20 éve a menő figura az volt aki éjjel-nappal hangoztatta, hogy nem néz soha tévét, sőt nincs is készüléke. Nem pazarolja az idejét primitívségekre, mert a tévében csak moslék van.

30 éve a menő figura a vidéki egyedülálló tanárnő volt, aki éjjel-nappal hangoztatta, hogy sosem olvas krimit vagy sci-fit, mert ő csak értékes szépirodalmat olvas, s nem pazarolja az idejét primitívségekre, aljas érzékekre ható alantas ponyvára.

100 éve meg a menő figura valószínűleg az volt, aki éjjel-nappal hangoztatta, hogy a telefon hülyeség, ő sosem telefonál, mert inkább az igazi emberi kapcsolatokban hisz.

Ne viccelődjünkj!

Trianon előtt Magyarország nevű állam utoljára 1541-ben létezett a nemzetközi jogban. Az, hogy a Habsburg Birodalom belső felosztása milyen volt kb. annyira volt lényeges nemzetközi jogilag, mint az, hogy Svájcban hány kanton van. A nemzetközi közösség nem ismert "Magyarország" nevű államot, csak Osztrák-Magyar Monarchia nevű államot. Magyarország nevű állam a Habsburg Birodalom széthullásával jött létre, s hivatalosan a trianoni békével.

Tehát Magyarország jelenleg 635 éves állam. 1000-1541 és 1918-2012.

Kb. 15 éve történt.

A parkban voltam a gyerekkel. Erre jött egy 70 év körüli bácsika, aki láthatóan nagyon unatkozott, így keresett valakit, akivel beszélgethet. Sajnos engem szemelt ki. A beszélgetés azt jelentette, hogy az idő 99 %-ában ő beszélt.

Meggyőződéses antiszemita volt a bácsika és nyilas is. Elmondta többek között, hogy a zsinagógák számítógépes nyilvántartást vezetnek minden zsidóról, s minden zsidó köteles évente legalább egyszer megjelenni előadáson, ahol a zsidókat instruktálják. Ha egy zsidó nem jelenik meg, háromszor figyelmeztetik. Ha ezután sem jelenik meg, akkor a zsinagógai gyilkosok likvidálják, mint árulót.

Ezen kívül minden zsidó kap 1 millió dollárt egy titkos alaptól amint eléri a nagykorúságot. Ha elveszti a pénzt, kap még két esélyt. Ha a harmadik eséllyel sem tud élni, kihúzzák a nevet a zsinagógai listáról.

Aztán az is kiderült, hogy a mobilihálózat antennái egy titkos második frekvencián is üzemel, ezen a gojoknak üzennek zsidóbarát gondolatokat. Egyetlen mód a védekezésre, ha az ember az utcán télen-nyáron sötét kalapot visel, ezen ugyanis nem haladnak át a sugarak.

A történelem is szóba került. Elmondta, hogy Lenin és Sztálin zsidók. Kádár is az volt. S gyakorlatilag az összes politikus és államfő is az II. Erzsébettől kezdve Ceauşescuig. Horthy felesége is zsidó volt, így Horthy zsidó báb volt. Az utóbbi 100 év egyetlen nem-zsidó magyar vezetője Nagy Imre volt, ezért is akasztotta fel őt a zsidó Kádár.

Majd szóba esett, hogy nagyobb zsidó ünnepekkor kisgyerekeket esznek a zsidót. Figyelmeztetett, hogy nagyon vigyázzak, mert az én fiamhoz hasonló szőke, kékszemű gyerekek vanak a legnagyobb veszélybe. Én közben bólogattam, s azon gondolkodtam, hogy mondjam-e el neki, hogy a gyerek nyolcadzsidó. Végül nem mondtam el, féltem, hogy rosszul lesz a hírtől ott helyben, s mentőt kell majd hívnom.

Az egyes népek és fajok között igenis vannak különbségek, elsősorban az élethez való viszonyban.

Saját szemmel láttam Spanyolországban, hogy egy tárgyaláson a spanyol és a német fél mennyire másképpen viszonyult ugyanahhoz. Ebédet szerveztek, mire a németek megjelentek okmányokkal, s készültek, hogy ebéd közben a munkáról lesz szó. A spanyolok pedig csak nem voltak hajlandók arról beszélni. A németek 3. próbálkozására, hogy legyen szó az üzletről, a spanyolok vezetője kifakadt: "miféle emberek vagytok ti? nézzétek milyen szép az ég, a tenger, madarak vannak az égen, kutyák ugatnak, éppen jól ebédelünk! élvezzétek az életet egy kicsit! az üzlet ráér ebéd után, nem szalad el, ha meg elszalad, akkor az nem is volt olyan fontos". A németek erre egymásra néztek, majd nevetni kezdtek.

A léleknek ennivaló kell

Görény vagyok

Látom már hogy minden hiába
Most már késő
Bűzlöm, mint egy görény
Gatyám szaros, hónaljam büdös
Összecsináltam magam!
A toilette padlóján barna kupac - bűzölgő szar
Én csináltam oda! 

*** 1983 ***

Körültekintő realitás

A srácok lehiggadnak
A fejek kitisztulnak
Olyan kézzelfoghatóvá lesz minden
Mint a szar a vécében

*** 1982 ***

Ganderből haza

akkor már láttam nem tudtam a tudnivaló valóságot de énnekem már nem kedvezett az éghajlat pedig a függönyt tényleg szépen kimosták de mégis én mégsem vagy mégis

no de mindegy most már késő mélázgatni ezeken a dolgokon mert már elszállt elrepült elmerevedett futtában

idő és én hiába is hiába is erőszakolnám a múltidézést most már csak pocsékolnám az időt és nem csak azt az elszállni készülő teret is pedig kár milyen kár hogy

így történt történhetett volna másképp is ha ez meg az ezt meg azt tette volna de ki tudta akkor ezt ki

hát senki még azok sem méterrúddal a kezükben pedig furcsa a dolgok kiküszöbölhetők de minek ez az egész az egész felesleges most már persze nem lehet egyetérteni a felejtés papjaival sőt püspökeivel sem hiába hiába vannak akik mást mondanak vannak akik mást akarnak

mi nem vagyunk mások hogy is lennénk mások hiszen a mások nem lehetünk mi hiszen a mások ők mi ilyenek vagyunk nem olyanok ilyenek s ez a jó nem is csak jó hanem egyenesen kívánatos is sőt szükséges is akárhogy is áll a dolog a végén mi nevetünk ők vesztenek mert mi nem vagyunk ugyan ebben a pillanatban erősebbek sőt erősek sem vagyunk sőt egyenesen gyengék de a mi oldalunkon a téridő szükséglet szabályos eljövetel a győzés szava

és igazán vesztők egyik pillanatban sem vagyunk nem pedig úgy látszik de mégsem akármilyen is a helyzet akármit is mondanak mások mindegy a lényeg egy a végén mi nyerünk

miért nem mordul a vízcsapgörény miért nem szállong az eheti miért totózik Jancsi bácsi és miért csorba az olimpia miért nem ott van ahol nincs miért késik a gép miért nem dürrög a kertiszék miért három a pók lába miért kérdéses a választás miért nem jó a hotdog miért konvex a katalógus miért nem kapható a népszava miért csak csurran cseppen a hátranézés miért kicsi a nagykabát miért nincs újság délben miért horpadt a kalitka miért hívják azt kiskanálnak emezt meg sárgaláznak miért van messze antigua és barbuda miért van sok ócska kukatündér mondják jónapot miért korog irma néni miért nem csapdos a macika és miért nem miértoz a miért

és ha már a szekrény tolós és kakil a kis palika miért nem mondja az almamáter elment már caligula és én azt akarom mondja azt hogy megtelt és kész és kész ebben a szégyenletességes gépezetesetben nincs szerelő sem gépírónő ki anabaptista

nincs más már hátra jöhet most a hehezet

*** 1984 ***

A "terrorista" nem más, mint nem-állami harcos. Nem csoda, hogy nincs is általános definíciója. Azért nincs mert képtelenség meghatározni.

A jogban persze igyekeznek megkülönböztetni a partizánt a terroristától.

A partizán/gerilla:

• nyí­ltan viseli fegyverét,
• hierarchikus szervezet tagja,
• megkülönböztető egyenruhát, jelvényt hord,
• betartja a háborús jogot.

Míg a terrorista:

• szándékosan alaklmaz erőszakot, ill. azzal fenyeget,
• célja társadalmi, politikai, gazdasági vagy vallási követelések kikényszerí­tése,
• a médiákban való szereplés szempontjából választja ki célpontjait, maximalizálva tettei hatását,
• döntően a civil célppontokat támad.

Valójában a terrorista mind a 4 jellemzője igaz a partizánra is.

A gond az, hogy a sikeres terroristából lesz a partizán. Ha ugyanis egy fegyveres csapat már elegendő erőt gyűjt össze, akkor képessé válik a partizán mind a 4 jellemzőjének a betartására. Amíg nem elég erős, erre nem képes. Tehát a partizán valójában sikeres terrorista, míg a terrorista pedig kezdő, még nem sikeres partizán.

Hogyan viszonyul az állam a terrorista/partizán tevékenységhez?

Erre egy egyszerű, de látványos példa:

Ha XY kimegy a Parlament elé és bombát dob, akkor kimegy pár rendőr és elfogja, szimpla bűnözéként.

Ha XY több társával csinálja ezt, már valószínűleg valamilyen terrorellenes egység fog kimenni.

Ha meg XY csoportjának sikerül elbarikádoznia magát, már inkább tárgyalni fognak vele.

Ha pedig a fél Budapest XY ellenőrzése alá kerül, s képtelenség fellépni vele szabályos rendvédelmi eszközökkel, akkor szabályos háború lesz ellene. Ekkor már hadviselő fél. Akkor is az, ha esetleg a legyőzése után szimpla köztörvényesként bíróság elé állítják. Ez 1956-ban is megtörtént, az elkapott harcosokat Kádárék köztörvényesekként akasztották egészen 1962-ig.

Ha pedig XY csoportja megdönti a kormányt, akkor esetleg ő fogja akasztgatni az addigi államhatalom képviselőit, mert már ő lesz a törvényes rend.

Ugyanez van a hadi konfliktusoknál is. Van egy pillanat, amikor a ellenfél már nem kezelhető hagyományos eszközökkel, s komolyan kell őt venni. Bűnözőből tárgyalóféllé válik.

Az a definíció pedig miszerint van jó partizán és rossz terrorista, mivel az előbbi katonai célpontot támad, az utóbbi meg civilt teljesen komolytalan, hiszen nem létezik olyan partizán/gerilla, aki ne támadna civil célpontot (sőt: egy nem elég erős partizánmozgalom szinte csakis civileket támad!), mint ahogy olyan terrorista sincs, aki ne támadna katonai célpontot.

Szóval ilyen esetekben pragmatikus hozzáállás kell, jogi megoldás erre nincs.

Egy pici kiegészítés, hogy szinte alig van olyan katonai akció ami ne érintene civileket, illetve majd minden nagyobb modern katonai akció, háború, a legtöbb áldozatot a civilektől szedi. És mindig a győztesnek van igaza, mindaddig míg le nem győzik őket.

A háború semmilyen formája nem lehet humánus.

Annak idején, amikor orosz iskolába jártam, ott nagy szokás volt az úgynevezettek kérdőív-évkönyvek készítése.

Ha jól emlékszem анкета volt a becsületes neve. A tanulók készítették, különösen a lányok, mindenki saját magának. A lényeg az volt, hogy emlékeket ragasztott be az adott évből, majd kérdéseket írt, s körbeadogatta, hogy az osztálytársak válaszoljanak.

Az egyik elmaradhatatlan kérdés az volt, hogy "mit szeretnél az élettől, hogyan látod magadat 10, 25, 40 év múlva?".

Ilyenkor a többség fantasztikus dolgokat válaszolt, pl. ő lesz az első ember a Marson, meg ilyesmi.

Mivel én eleve a marginális alakok közé tartoztam, legtöbbször nekem nem is adták oda az évkönyvet, mert "biztos valami hülyeséget ír majd be" alapon. Volt pár hasonló marginális haverom persze, s nagyjából egy ütemre járt az agyunk.

Egyik évben az egyik csaj az egyik havert is megkérte írjon a füzetébe. Ő meg a "hogyan látod magadat 25 év múlva, mit szeretnél az élettől?" kérdésre persze megadta a megfelelő választ: "életcélom, hogy 25 év múlva kövér, kopaszodó, unalmas átlagember legyek".

A röhej persze az, hogy azóta eltelt 30 év, s Marsra utazósokból, a Nobel-díjasakból, a hadseregtábornokokból, meg az összes többi hasonlóból lett unalmas átlagember. Mi meg most is ugyanolyan deviáns alakok vagyunk, mint akkor.

Érdekes, hogy az emberek legfőbb vágya a repülés.

A futurológiai jóslásokban mindig a repülés téren jósolnak olyasmit, ami végülis nem következik be. Ezzel ellentétben viszont pl. a kommunikáció terén a jóslatok jellemzően alulmúlják a valóságot.

Az internetet nem jósolták meg, szinte soha, még 30 éve sem jósolták meg a mindennapok részeként! Viszont mindenkinek van saját, személyi repülőszerkezete szinte minden jóslatban!

Amikor először néztem a Vissza a jövőbe című filmet, a 2. részt, 22 évvel ezelőtt moziban, az egész mozi röhögött azon a részen, amikor a "jövőben" 7-8 éves gyerekek a parkban játék közben telefonálnak. Ez képtelenségnek tűnt - egy mai ember meg teljesen természetesnek tartja a 7-8 éves telefonáló gyereket.

De saját, személyes repülőeszköz nincs ma sem.

Az újmagyar nacionalizmus egyre elkerülhetetlenebb eleme a Horty-kultusz.

Lássuk röviden azonban a tényeket!

1. Az egyik legerősebb európai antiszemitizmus a magyar. Az volt, s ma is az. A mai magyar nacionalizmus  elképzelhetetlen antiszemitizmus nélkül.
2. Ez még erősebben volt jelen a magát nyíltan antiszemitának valló Horthy alatt.
3. A magyar lakosság zöme "az igazság győzelmének" értékelte a zsidók deportálását, így nyilván fel se merült, hogy tenni kellene ez ellen bármit is.
4. Horthy örömmel támogatta a zsidók deportálását, a végén csak külpolitikai okokból állíttatta le azt.
5. Még Szálasi is önállóbb politikát folytatott, mint Horthy a németek irányában!
6. Mítosz, hogy nem volt mit tenni. Ott a bolgár példa: szintén német szövetséges, szintén ott álliomásozott a német hadsereg, s a bolgár állam megtagadta a bolgár állampolgárságú zsidók átadását. (A külföldi állampolgárságúakat ott is deportálták.) Mi történt? A németek tiltakoztak 3 napig, majd tudomásul vették.

A nagy testvér

itt és ott
imitt és amott
fekete hangyaemberek
szorgoskodnak
teszve-veszve
ide-oda rohannak
közöttük liliputi
guliverként magaslik
fekete építmény
kegyetlen acélvázak tartják
tetején soklábú lény

*** 1984 ***

Két alapelv a nemzetközi jogban: a szuverenitás joga és az önrendelkezés joga. Sajnos egymással nem egyeztethetők össze.

Minden nép jogosult önrendelkezésre és minden ország pedig jogosult szuverenitásának megvédésére. Na most, ez a két elv egymást üti. Így kitalálták azt, hogy gyarmatok esetében az önrendelkezés a fő elv, míg független államok esetében meg a szuverenitás megvédése. Magyarul: az algériai hazafiak jogosultak harcolni a franciák ellen, viszont a baszkok nem jogosultak ezt tenni a spanyolok ellen.

Ha a gyarmattartó népszavazást szervez a gyarmaton és a szavazók elutasítják a függetlenséget, akkor rendben van. Pl. lehetnek csak autonómok. De mi van, ha elutasítják az autonómiát és gyarmat akarnak maradni? Ezt nem lehet. Lásd a Tokelau-szigetek vicces esetét, ahol a gyarmattartó Új-Zéland rendszetesen népszavazást rendez, de a lakosság nem akarja megszüntetni a gyarmati státuszt. Miután pedig az ENSZ felszólítja Új-Zélandot, hogy szüntesse meg a gyarmati státuszt. Dehát hogyan?

Más részről a politika mindig beleszól a kérdésre. Amennyiben megfelelő politikai érdek van, az autonómiára szavazott gyarmat rajta marad az ENSZ gyarmati listáján. Lásd: Falkland-szigetek.

Független államok esetében mi a helyzet a szeparatista mozgalmakkal? Ha az elszakadás megállapodás alapján történik, akkor azt a nemzetközi közösség azonnal elismeri. Lásd: Dél-Szudán.

Ha az elszakadás fegyveresen történik, politikai kérdéssé válik. Bár jellemzően az idő múltával a elszakadás ellenzői is elismerik a kész helyzetet.

De akkor mi van, ha egy állam darabokra esik, akkor ki jogosult és mire. Lásd Jugoszláviát.

A szerbek arra hivatkoztak, hogy ők az országuk szuverenitását védik a horvát szakadárokkal szemben, a horvátok meg arra, hogy ők önrendelkeztek, s elszakadtak Jugoszláviától.

Miután a külföld a horvátok oldalára állt többnyire, erre a horvátországi szerbek mondták, hogy akkor most meg ők önrendelkeznek és kiszakadnak Jugoszláviából és Horvátországból.

(A Szovjetúnióban gyakorlatilag ugyanez történt, innen a máig megoldatlan 4 de facto ex-szovjet állam esete.)

Erre valaki kitalálta, hogy egy szövetségi állam széthullásakor a volt belső határok automatikusan nemzetközi határokká válnak, s kész, más nem számít. Így a horvátoknak joguk van elszakadni Jugoszláviából, viszont tőlük meg senki sem szakadhat el. Így a horvátok szerbellenes üldözése nemzetközi legitimációt nyert.

Aztán a nemzetközi jog pár évvel később ismét változott. Kiderült, hogy "humanitárius okokból" mindezt felül lehet írni: így hirtelen a szerbek megint a vesztes pozícióba kerültek, s a nemzetközi közösség megtámogatta az albán szeparatistákat.

Persze, az is kiderült, hogy humanitárius okaik csak az albánoknak lehetnek, mert az abházoknak és az oszéteknek nincs ilyen hivatkozási alapjuk.

Jelenleg patthelyzet van: van 5 darab a valóságban létező ex-jugoszláv és ex-szovjet állam, melyeknek nincs meg a nemzetközi elismerésük, mert csak részlegesen vannak elismerve.

A nemzetközi jogban egyébként ezekre az esetekre semmilyen elv nem létezett, éppen ezek az esetek teremtettek precedenst.

A homoklobbi igyekszik a "homofób" szót valamiféle gyalázatos szóvá degradálni, nagyjából a "bűnöző" és a "rasszista" szintjére. Valójában azonban a "homofób" szó nem sértés, hanem a normalitás, az egészség igenlése. A homoszexualitás ugyanis egy genetikai eredetű megbetegedés. Egy betegséget ellenezni pedig nem szégyen, hanem a világ legtermészetesebb dolga.

Amikor tehát homofóbiával vádolnak bennünket, fejünket emeljük fel büszkén és mondjuk azt "igen, homofób vagyok, s erre büszke vagyok!".

A homoklobbi egyik undorító követelése a házassághoz való jog. Pedig az európai kulturában a házassági 1 férfi + 1 nő törvényes kapcsolata. Miért kellene ezt felborítani, s miért éppen csak a homokosok javára? Hiszen ha megtörjük a "házasság" fogalmát, ki lehetne korlátlanul terjeszteni másra is, pl. többnejűségre, pedofíl kapcsolatra, ember és állat kapcsolatára.

Manapság a homokosok egyenlőek, minden joggal rendelkeznek, mit akarnak még?

Örökbe akarnak fogadni gyermekeket? Ne akarjanak árva gyermekeket megrontani!

Persze, a homokosok üldözése bűn és ezt el kell ítélni. A homokosságot az orvostudomány még nem képes megfelelően gyógyítani, így e beteg embereknek joguk van élni. S mivel számukra a homokos életmód az egyetlen kedvező, minden joguk megvan rá. A cukorbetegeket sem üldözik hibásan működő hasnyálmirigyük miatt, sőt még pénzbeli támogatást is kapnak az államtól, a közös adókból. Azonban én nem követelem, hogy a társadalom ismerje el, hogy a cukorbeteg ember hibás működésű hasnyálmirigye nem betegség, hanem egy egyenértékű alternatíva. S nem tiltakozom, hogy bizonyos szakmákban diszkriminálnak betegségem miatt, pl. nem vennének fel repülőgéppilótának, mert a cukorbetegség ott kockázatnak minősül és emiatt ki vagyunk zárva a pályaalkalmassági vizsgálaton.

Manapság azonban nem a homokosoknak kell szenvedniük diszkrimináció miatt, hanem a homofóbok vannak állandó üldözés alatt a homoklobbi részéről.

Az agresszív homoklobbi követelőzései egyre szemtelenebbek S tudjuk: máshol egyre többet akarnak. Amerikában pl. a homokos lobbi gyűlöletkampányt folytat homofób keresztény polgármesterek ellen, akik nem hajlandók a büszkeségmeneteket hivatalosan támogatni. S ott a kisgyerekek tankönyveibe is beletuszkolták már a leggusztustalabb homokos propagandabrosúrákat. Azaz a homokos lobbi olyan országokban is egyre többet akar, ahol pl. még házassági joguk is van. Tehát nem hiszünk a magyar homoklobbinak sem. Ők egy hatalmas kampány részei, s egyre szemtelenebbek. A magyar homoklobbi csak azért jóval mérsékeltebb amerikai testvérszervezeteikhez képest, mert ők is érzik, hogy teljes ellenszenvet érnének el ugyanazokkal a követelésekkel. Így a kis lépések taktikáját alkalmazzák. De a cél ugyanaz: a társadalom értékrendjének buzi alapra helyezése és minden homofób rasszistának, fasisztának, gazembernek bélyegzése.

Lássuk csak a FaceBook-ot: van ezernyi homokos csoport, de a homokos lobbi azonnal töröltet minden ellenvéleményt. A FaceBook pedig szót fogad, mert nem kockáztathat meg a multimilliárdos hátterű amerikai homoklobbi részéről egy esetleges bojkottot. Szóval ennyit a homoklobbi toleranciájáról...

Nem zavarnak a homokosok úgy általában, de elvárom tőlük a toleranciát: azaz ne próbálják saját törpe kisebbségi értékrendjüket a többségre erőszakolni. Fogadjanak el annak, ami vagyok: toleráns homofóbnak. Én is elfogadom őket, azaz viszonzom a toleranciát: nem követelem betiltásukat, nem megyek homokos bárba botrányt csinálni, elítélem, ha egy homokost bántalmaznak. Ez így miért nem elég?

A homoklobbi miért akar ennél többet? Miért akarja, hogy támogassam is őket? S miután nyíltan kijelentem, hogy NEM támogatom őket, miért pocskondiáznak, pl. a legutóbbi időben már "rasszistának" kezdik minősíteni a homofóbokat.

A homofóbia a természetest, az egészségest védi a természetellenes, beteges ellen. Legyünk rá büszkék, hogy homofóbok vagyunk!

Bolgár nevek átírása.

Latin betűkkel

Nem, nem

Nem akarom tovább hallani a pamfletvörös gépgebék zokogó áradatát
Hangom áthallatszik a tulsó partra
Nem akarom látni, nem bírom ki a látványát a csőálló lényeknek

Afrikába megyek haza
Gólyamaci vagyok

Végig megyek a túlsó parton, végig én
Meg sem állok, míg oda nem érek
Fénytöréses naplamente délutánok kétségén
Addig is, míg még nem, naponta átnézek
De a látóhatár hiába van messze
A tengeren tízmérföldnyi a tudat
S én is csak egy emberi lény vagyok
A maximális sebességen túl hajó nem haladhat
Megtanultam már, hogy minden relatív
S egyébként is nemsokára sokára lesz a nem

S amikor már minden fénynek vége
S amikor kétséges a víz ihatósága
S amikor kismadár élelmet keres
S amikor hosszúhullámú adás jön

Akkor még nem tudtuk, hogy gömbölyű
Akkor hiába nyomtam le a kétségkilincseket
Akor nem lenne egymagamban erőm
Akkor nem hidalnák át a fehér vonalat

Szép volt a miniszterelnök beszéde
Dobjuk vissza a letépett bilincseket
Nem vagyunk mi nyájnyi ószeres
Nekik még kell, sok ott a szar alak

*** 1986 ***

Miért ismeretlen az ellentét vallás és tudomány között a keleti kereszténységben?

A nyugati kereszténységet ismerők számára meglepő, hogy a tudomány contra vallás viták keleten ismeretlenek, ill. ahol megjelennek, kizárólagos nyugati hatásra jelennek meg az utóbbi időkben.

A hagyományos kereszténység a teológiát mindig is a filozófia részének, azaz társadalomtudománynak tekintette. A természettudományokkal nem keverte, legfeljebb egyes természettudományos tényeket felhasznált a dolgok magyarázásához.

A középkori katolicizmus nagy hibája, hogy a teológiát a természettudományok "anyjának" kezdte tekinteni. A keleti kereszténység ebbe a hibába sosem esett, valószínűleg a fejlettebb tudományok miatt. (Igen, a tudomány az V-XII. sz. között keleten volt fejlettebb.) A katolicizmus is leküzdötte az újkorban ezt a hozzáállást, s manapság csak a radikális protestáns fundamentalizmusra jellemző.

A radikális protestáns fundamentalizmus egy zsákutca, a középkori katolikus zsákutca folytatása, még rosszabb formában.

Ugyanis az történik, hogy a Bibliával látszólag egyező éppen aktuális tudományos elméletre rámondják, hogy "na, ez kóser! ez az igazság", majd amikor a tudomány paraditgmát vált, jön a virtuális pofáraesés.

A keleti kereszténységben - legyen az akár a görög-szláv ortodoxia, akár az ókeleti egyházak - NEM LÉTEZIK tudomány contra vallás vita. Ugyanis az egyházi álláspont mindigis az volt, hogy a vallás bármilyen természettudományos elmélettel összeegyeztethető, hiszen a vallás nem része semmilyen formában a természettudománynak, hanem rajta kívül áll.

A gyökerek olyan erősek voltak, hogy eleve ez fel sem merült. Azt ne felelejtsük el, hogy a Krisztus utáni első 10 században bizony keleten volt az európai civilizáció zöme, s nem nyugaton.

Persze a keleti kereszténység hagyományos területének egy része a XX. sz. során a kommunizmus által lett meghódítva, s az alapvetően nyugati gyökerű marxizmus itt is véghezvitte romboló eszmeiségét, melynek része volt a kőkemény ateizmus is, kb. abban a formában, mint ahogy manapság Dawkins és társai rombolnak-tombolnak.

Azonban a kommunizmus által meg nem hódított keleti keresztény területen (Görögország, Ciprus, Egyiptom, Szíria, stb.) sosem hatott "furcsának", hogy valaki egyszerre hívő és tudós, ez az ellentét a XX. sz. során sem jelentkezett, éppen a régi hagyományok miatt. Érdekes - s ezt hozzá kell tenni -, hogy azokon a hagyományos keleti keresztény területeken, ahol az iszlám lett a fő vallás, az iszlám hatás megerősítette a keleti keresztény hagyományokat ebben a tekintetben: az iszlámban is teljesen ismeretlen a tudomány és a vallás ellentéte.

Tehát a keleti kereszténység nem ismeri a protestáns fundamentalizmus problémáit, nem használja a Bibliát tudományos enciklopédiaként, hanem végzi saját dolgát: a lelki terület ápolását és Isten igéjének terjesztést.

Vicces, de elég pontos.

Lásd a http://www.beliefnet.com/Entertainment/Quizzes/BeliefOMatic.aspx címen! Angoltudás szükséges.

Az én eredményem: ortodox vagyok.

Nem kell tavasz

Lefelé hajtasz a dombról
Poros levegőn átcsillan a következő
Félig száraz, félig nedves
Hamarosan a padka száraz lesz
Mentén zöld a meleg por is

A tavasz állítólag remény
Te viszont akkor is ott hajtasz majd
S a harapófogó jobban átölel

*** 2002 ***