magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

1997

Életemben eddig 4 országban éltem életvitelszerűen. Ebből Magyarországon 1967-1970, 1973-1980, 1992-1993, s 1997-2007 között. Elterveztem, megírom röviden mi volt ezekben az években a rendszerváltozást követő időszakban Magyarországon, kezdem az 1997-2007 közti időszakkal. Célom nem az események pontos leírása (erre vannak enciklopédiák), hanem akkori és mostani - ha ezek eltérnek - viszonyom az akkori eseményekhez.

*

Először 1997. Ekkor tértünk vissza Magyarországra 4 év Bulgária után.

Politikai nézeteim szélsőjobbosak voltak akkoriban. S ebben az évben lettem hivatalosan is keresztény, ekkor keresztelkedtem meg 29 évesen, nem sokkal 30. születésnapom előtt, bár már 2 éve hittem a kereszténységben.

Aki ma a sajtószabadságról halandzsázik, annak érdekesek lesznek 1997-es magyar élményeim. Ekkor összesen 1 azaz egy darab nem liberális napilap volt, az Új Magyarország, egyébként elég unalmas lap volt, én csak a szombati hosszabb számot vettem meg rendszeresen. A hetilapok közül pedig csak a Demokrata és a Magyar Fórum volt nem liberális.

A Demokrata elég gagyi volt egyébként, túltengett benne a magyarkodó fantáziálás (kb. dákoromán receptre), s nagy hatással volt a lapra a rendszerváltozás utáni legrosszabb magyar nemzeti érzelmű újságíró, Lovas István, aki zsidóként képtelen volt feldolgozni saját zsidóságát, így aztán minden cikkében vagy a zsidókról vagy Izraelről írt, jellemzően marhaságokat. Máig értetlenül állok kultusza előtt (lásd Lovas István emlékdíj).

A Magyar Fórum volt az, ahol komoly cikkek is megjelentek. De Csurka esetében ég és föld volt az írása és a beszéde. Sajnos egyszer találkoztam vele személyesen is, akkor vettem észre, hogy pont ugyanaz a viszonya a kisemberekhez, mint a liberálisoknak: azaz elitistaként mindenkit mélyen lenéz. Ettől függetlenül, cikkei tartós értéket képviselnek ma is.

A havilapok terén kicsit jobb volt a médiahelyzet, ot volt pár, minimális példányszámú nem liberális lap. Egy havilapot mindig sokkal könnyebb megfinanszírozni, ott jellemzően nincsenek munkaviszonyban állandó munkatársak.

S a korra jellemző: egy csomó helyen, ahol liberális lapokat árultak, a nem liberális lapok nem voltak kaphatóak. Ekkor ez úgy volt magyarázva, hogy nincs rájuk "kereslet", meg persze az eladóhelyek magáncégek, azaz nem kötelesek mindent árulni. Emlékszem, a benzinkutak közül csak a MOL-nál volt kapható az Új Magyarország.

Egyébként az év végére immár minden napilap liberális lett, az Új Magyarország ennek az évnek a végén szűnt meg.

Az ember amikor nem liberális lappal volt a kezében közterületén, komolyan úgy érezte magát, mintha szamizdat lenne a kezében.

A kor másik érdekessége a "nemzeti érzelmű könyvesbolt", mivel a normál könyvesboltokban egyszerűen nem voltak bizonyos könyvek! Ezek a könyvesboltok a szélsőjobbos szubkultúra részei voltak, így bizony sok marhaságot is árultak (lásd kamunyelvészek baromságait a magyar "ősnyelvről"), de emelett értékes, máshol nem kapható könyveik is voltak. Legnagyobb választék két helyen volt: a ma is létező Püski Könyvesbolt az I. kerületben és a ma már nem létező Fehérlófia Könyvesbolt a VIII. kerületben, szemben a Központi Antikváriummal. Ez utóbbiban vettem meg 1997-ben Adolf Hitler német szerző Harcom c. könyvét is, akkoriban ezt a könyvet annyira üldözték és tiltották a liberálisok, hogy csak emiatt kénytelen voltam beszerezni. (Egyébként csalódás volt a mű, azt hittem van annyi eszük a libbantaknak, hogy legalább valami remekművet tiltanak ekkora erőbedobással.)

Szóval 1997-es médiatapasztalatom alapján tudom: a mai ballib panaszkodás 100 %-os hazugság. Ma médiapluralizmus van Magyarországon, akkor 95 %-os ballib túlsúly volt - s tessék megkapaszkodni, akkor az összes "független" "nemzetközi" szervezet szerint minden rendben volt a sajtószabadsággal, ma viszont nincs. Következtetésem: amit ezek a "függtelenek" gágognak azt egy másodpercre se szabad komolyan venni, nekik a sajtószabadság azt jelenti, hogy minden az övék, s mindenki másnak meg kuss van.

Az év első nagy médiaeseménye a gazdák tiltakozása volt. Erről a hivatalos ballib vélmény az volt kb., hogy kapzsi kulákok többmilliós traktorokkal hisztiznek, mert már megvették tavaly az első Mercedes S 600-asukat, de másodikra nem tellik.

A Fidesz 1998-as sikerét azonban leginkább az 1997-es Postabank-botrány segítette. Itt volt minden, milliárdos lopások, de a kisemberekre legjobban az úgynevezett VIP-betétek és VIP-hitelek ügye hatott: egyes kiválasztott ballib megmondóemberek, személyiségek speciális, kedvező kamatfeltételekkel kapták ezeket a banki termékeket. Ez sokkal jobban hatott, mert az emberek közvetlenül értették: hiszen az, hogy XY milliárdos ellopott még pár milliárdot, az a kisember számára kb. lényegtelen, távoli, zavaros adat, de az már valóban felháborodást okoz, hogy XY ballib újságíró úgy kap hitelt, hogy az átlagemberre érvényes kamat harmadát fizeti.

Az év fontos eseménye volt a NATO-népszavazás, amin természetesen nemmel szavaztam.

Ebben az évben indult meg a kereskedelmi televíziózás az országban. Gyyorsan kiderült: szart se ér se a TV2, se az RTL Klub. A jó hír az volt, hogy az erősen Soros-kötődésű TV3 nyerését megakadályozta közös megállapodással az MSZP és a Fidesz, az MSZP ügyesen átverte saját koalíciós partnerét, az SZDSZ-t, így a TV3 maradt kábéltévé státuszban, aztán lassan el is tűnt.

Eleinte még úgy gondoltam, lehetnék politikus. Közel kerültem a MIÉP-hez és a KDNP-hez, de végül nem lettem aktivista, csupán elmentem pár rendezvényre. Valahogy taszított mind a demagógia, mind a pártfegyelem.

itt a múzsám a kerti padonkon ül - végülis 2006-ig éltünk ott

Ebben az évben családi házba költöztünk, aminek én nagyon örültem, de végül ez zsákutcának bizonyult a napi utazások miatt. Pátyra (Pest megye nyugati fele) költöztünk, ahonnan Budapestre bemenni csúcsidőben másfél óra - mind a két lehetséges útvonal (Budakeszin keresztül Budapest II. ker. felé és Biatorbágyon/Budaörsön keresztül Budapest XI. ker. felé) folyamatosan be volt dugulva. Hozzáteszem: máig sajnálom a házat, s különösen a kertet.

Címkék: közélet
14 komment

Első kapcsolat

Első kapcsolat alatt azt értik, amikor két faj először találkozik egymással. Nyilván ez sci-fi téma, hiszen nem tudunk eddig dokumentáltan ilyen esetről. De földi első kapcsolat is van, amikor két nép először találkozik egymással.

Az a tévhit van általánosan - s ez szinte minden ilyen sci-fi film üzenete is -, hogy minden azon múlik, hogy a "fejlettebb", pontosabban erősebb félnek mi a szándéka: ha békés, akkor semmi gond, ha meg nem, akkor bizony baj van.

Ez narratíva szerint ha az erősebb fél "gonosz", akkor elveszi mindenünket, az éghajlatot megváltoztatja a neki kedvezőre, leöl minket, jobb esetben csak rabszolgát csinál belőlünk, míg ha az erősebb fél "jóságos", akkor megsimogatja a buksinkat, gyógyszert ad minden létező betegségünkre, az átlagos életkort felviszi 120 évre, s csak akkor alkalmaz erőszakot, ha valaki olyan gonosz közöttünk, hogy nem hajlandó elfogadni mindezt a jót tőlük.

Mindezt elvetem. Valójában sokkal jobb egy nálunk kicsivel erősebb és "gonosz" faj, mint egy nálunk sokkal erősebb és "jóságos". Minél "fejlettebb" az idegen faj, annál rosszabb, s teljesen mindegy, hogy céljai jók vagy rosszak.

A nagy történelmi találkozások során a legagresszívebb gyarmatosítás, az európai gyarmatosítás a leggyengébbeket megsemmisítette. Lásd Amerika felfedezését. Az eltérés csak annyiban volt, hogy az angol típusú gyarmatosítást fizikai megsemmisítést is jelentett, míg a spanyol típusú csak asszimilációt. De mindkét esetben az eredeti kultúra megsemmisült. Az amerikai őslakosok mai utódai kulturálisan európaiak.

Ahol az erőfölény az európaiak javára megvolt ugyan, de kisebb mértékű volt (lásd Afrikát), ott nem semmisült meg a helyi emberek kultúrája, egyfajta keveredés alakult ki. Ott pedig, ahol az erőfölény minimális volt (lásd India és Kína), ott a gyarmatosítók kultúrája nem volt képes a helyi szokásokat eltörölni.

Most gondoljunk bele mit teszünk az állatokkal. Az ember és az állat között az eltérés a sokszorosa, mint két emberi társadalom, egy magasan fejlett ipari civilizáció és egy őskőkori törzs között.

A távolság akkora, hogy eleve fel se merül, hogy valami jó-e vagy rossz. Eldöntjük pl., hogy építünk egy kórházat - nyilvánvalóan egy jó cél -, aztán hozzálátunk. Az építési területen él számtalan állat. Nyilván ha van ott egy számunkra szimpatikus állat, pl. kóbor kutya, macska, akkor azt nem bántjuk, sőt esetleg még akad gazdájuk is, továbbá ha van más értékesebbnek tűnő lény, pl. madarak, sündisznó, méhecske, stb. azokat időben elzavarjuk, nem fogjuk leönteni őket betonnal. De arra már nem fogunk oda se figyelni, hogy mi lesz a rágcsálókkal, rovarokkal. Ha szerencséjük van, időben elmenekülnek, ha nem, akkor így jártak. Bármennyire is csodáljuk a hangyák várépítási és önszerveződési képességeit, attól még meg lesz építve a kórház, akárhány hangyaboly is van az építési területen.

Címkék: közélet
17 komment

Persze hogy nincs középosztály

Persze hogy nincs középosztály. Ill. van, csak nem úgy, ahogy ezt a liberális propaganda állítja. Az újbalos - tényleg újbalos, azaz nem balosnak hazudott liberális - szerző cikke meglepően korrekt a Mércében.

Ehhez fűznék pár gondolatot.

Alapvetően a "középosztály" az a szöveg, melyet minden oldal nyomat a rendszerváltozás óta. Lényege pár abszolút téves elképzelés:

  • létezik tisztességes módon elérhetően olyan állapot, hogy egy társadalom legnagyobb része gondmentesen megél, magas szinten: kb. úgy, ahogy az amerikai filmekben a milliomosi szintet közvetlenül alulról súroló réteg, azaz dolgozni jár az ember (tehát nincs elegendő tőkejövedelme, az legfeljebb csak kiegészítés a családi költségvetésben), de a bére olyan, hogy abból simán fenntart a család egy szép, nagy, jó helyen lévő házat, van 2 gépkocsi, nem gond orvoshoz menni (Amerikában ez jellemzően gond az átlagember számára), ha van is hitele, azt simán törleszti, a ház be van rendezve a legmodernebb módon, a gyerekek mind jó iskolába járnak, mindnek saját szobája van teljesen berendezve, a 16 éves fiúnak már saját kocsija is van, mindenki divatos, a család simán jár kirándulni bárhová, s a hónap végén még marad is pénz, stb.,
  • a fenti állapot a természetes állapot, s ha nem ez van, azért hibás valaki, jellemzően a csúnya kormány,
  • ha a kormány nem csúnya, akkor csak az nem éri el a fenti szintet, aki drogos lumpen, lusta disznó, más destruktív egyén.

Az már csak politikai oldal alapú eltérés, hogy a "baloldal" szerint a középosztálybeli "nyitott", míg a "jobboldal" szerint "polgár". Ahogy a szerző írja: "Egyesek inkább a világra nyitott, liberális, illetve városi „középosztályért” lelkesednek, mások a nemzeti, keresztény, konzervatív, illetve polgári „középosztályt” kívánják megerősíteni vagy inkább újrateremteni.".

De mi is a valóság? Az, hogy a középosztály mérete, aránya minden társadalomban szimpla politikai kérdés: minden attól függ, az illető ország milyen pozíciót tölt ne a nemzetközi pénzügyi-kereskedelmi rendszerben. A magállamokban a középosztály széles, mert egyszerűen ezek az országok a fő nyertesei a világrendszernek, míg a periférián alig van középosztály, mert ezek az országok adják át pénzüket a magállamoknak. Mi - Kelet-Európa - meg a kettő között vagyunk, jóval gazdagabbak vagyunk a perifériánál, de jóval szegényebbek a magállamoktól, így nálunk a középosztály létezik, de nem széles.

A gyakorlatra lefordítva:

  • a periférián kevés pénz marad, a felső osztálynak nem marad pénze, amit át tudna adni másoknak, így középosztály sincs gyakorlatilag, mindenki vagy szupergazdag vagy nyomorog, talán csak a felsőosztály közvetlen környezete képes ezt az áhítitott "közép" státuszt elérni (felső menedzseri réteg),
  • a magállamokban bőségesen van pénz, hisz az egész világ pénze oda áramlik, így a felső osztály bőven tud adni másoknak is, kénytelen is adni a társadalmi béke miatt - akár elég egy jó munkahely és egy jó szakma, s a kisember is simán középosztálybeli lenni (lásd a fenti amerikai filmes példámat),
  • nálunk pedig, a félperiférián, kevés szakma és kevés munkahely adja meg a középosztálybeliséget, de azért ez lehetőség mégis létezik, s nem kell feltétlenül gyárigazgatónak, menedzsernek lenni hozzá - akár egy alacsony rangú, semmilyen vezető szerepet nem betöltő tehetséges programozó is képes eljutni ide.

A lényeg: a "széles középosztály" abszurd cél, mert nem érhető el. Ugyanis be kellene kerülni a magállamok közé a megvalósításához, ami viszont:

  • nem megvalósítható, a magállamok közé bekerülni nagyon nehéz, de kiesni viszont ki lehet onnan,
  • eleve kérdés, erkölcsös-e erre egyáltalán törekedni.

Mindig jobb egy rossz rendszer áldozatának lenni, mint nyertesének. Ráadásul mi Kelet-Európában nem is igazán panaszkodhatunk: áldozatok vagyunk, de ezen belül az elit. Mondjuk ezt úgy képzelhetjük el: a világ 80-85 %-a kint dolgozik az ültetvényeken, verik őket a munkafelügyelők, mi meg házi rabszolgák vagyunk, könnyű munkát végzünk, s sokkal jobb az ellátmányunk is.

Lehet perre arra vágyakozni, hogy fogadjanak be minket magunk közé az urak, dehát ez mindig csak kevesek számára lehet reális cél. Számomra sokkal vonzóbb cél belülről támogatni az ültetvényen robotolókat.

Alapvetően értékrend kérdése, hogy mi "középen" az urakkal vagyunk szolidárisak a kintiek ellen, vagy a kintiekkel az urak ellen.

Egy biztos: az a terv, hogy minden ültetvényes rabszolgából legyen házirabszolga abszurd (ezt jelentené konkrét esetben a "széles középosztály" tervezete), mert akkor ki dolgozna végsősoron?

Címkék: közélet
23 komment

Ismét támadás

Ez rövid lesz. Csak le akartam ismét szögezni valamit, amit eddig többször is.

Ismételt támadás Belarusz népe ellen Washington irányításával.

Nagyon nehezen emészthető tény a liberálisok számára, hogy van egy nagyhatalmi státusz nélküli állam Európában, mely immár 25 éve nem hajlandó a liberális mércék szerint ugrándozni.

Egyébként meg mi van, Nahalnij elvtárs már nem is haldoklik?

ugyanez belaruszul: Рукі прэч ад Беларусі - magyarul: El a kezekkel Belarusztól

Címkék: közélet
31 komment

Boszorkányüldözés

Olvasom a pedofilellenes tv. tervezetét. Szerintem nevetséges.

Az még rendben van, hogy a pedofil bűncselekmények súlyosabb szankcióval fognak járni.

Az el nem évülés viszont indokolhatatlan. Ez a legsúlyosabb bűncselekmények közé emeli az aktív pedó tevékenységet. Jelenleg csak olyan bűncselekmények nem évülnek el soha, melyek életfogytiglani börtönnel büntethetők, miközben nincs terv arra, hogy a pedó bűncselekményekért életfogytiglani járna.

De szerintem a legrosszabb újítás a nyilvános lista az elítéltekről. Amerikában van ilyen, s az eredménye negatív. Ítéletet kapni ugyanis lehet úgy is, hogy az ember nem követ el semmi erkölcstelent, de aztán így is felkerül a listára, ami örök megbélyegzést jelent. Pár éve hír volt: egy 50 éves "pedofil bűnöző" képtelen normális életet élni a lista miatt, pedig bűne abban áll, hogy 18 évesen szexelt egy 17 éves lánnyal, aki egyébként azóta is a felesége.

Eleve abszurd ez az egész hisztéria. Ez olyan, mint a boszorkányüldözés párszáz éve: minden, kicsit is furcsább embert azonnal boszorkánynak nyilvánított a közvélemény. Ennek egyetlen valós eredménye: a valódi boszorkányok könnyedén megbújnak a sok kamuboszorkány között.

A kutatások szerint az emberek 0,1 % pedofil nemi orientácójú, s nagyobb részük passzív. Kb. minden kétezredik ember aktív pedó. Ezzel szemben az ügy úgy van kezelve, mintha legalábbis minden sarkon állna legalább 2-3 akcióra kész pedó.

Az egész persze a választási kampány része, jól tudom, de hosszú távon abszolút káros a hatása mindennek.

27 komment

Éghajlat

Az éghajlat jelentősen kihat a közérzetre is, de - s ez kevésbé ismert - az egyes éghajlati jelenségek is máshogy értekelődnek.

A meleg éghajlaton kevesebb a depresszió, mert a viszonylagos állandóság csökkenti a stresszt.

De lássuk a természeti jelenségek értelmezését.

Európában a mennydörgés és a villámlás vészjósló jelenségek. Az ősi vallásokban a mennydörgés és a villámlás valamiféle isteni elégedetlenséget jelez. Azaz mindenképpen rossz jelek.

Miért? Mert Európában a csapadék egyenletes, nincsenek se igazán nedves, se igazán száraz időszakok, egész évben van csapadék. Az egyes évszakok között az eltérés gyakorlatilag csak a hőmérséklet: meleg nyár, hideg tél, s a kettő közti idő tavasszal és ősszel. Így ha nagy vihar támad, az abnormális, hiszen ilyen esetben túl sok csapadék lesz. A túl sok csapadék pedig nem áldás, hanem probléma.

Vannak azonban a világnak olyan tájai, ahol az egyes évszakok drasztikusan eltérnek egymástól. Ilyen pl. India, annak különösen a középső és déli része: gyakorlatilag az év fele - októbertől májusig - tél, ami meleg száraz időjárást akar, a másik fele meg nyár, ami meleg és nedves időjárást jelent. Áprilisban, májusban már fatális mértékű a száraszság, ebben az időben az iparosodás előtti időkben tömeges emberhalál is bekövetkezhetett a szegényebb rétegekben. Aztán megjelennek a hatalmas felhők május végén, június elején, villámlik és mennydörög, majd megállíthatatlanul esni kezd.

Nem véletlen, hogy az indiai mitológiában a mennydörgés és a villámlás nem az isteni elégedetlenséget jelzi, hanem ellenkezőleg: az isteni jóakaratot, hiszen végre van víz, nőni kezd a természet, lesz étel bőségesen.

az eső: Európában probléma, Indiában áldás

Címkék: közélet
4 komment

Pornóhatalom?

A Partizán megpróbálja elemezni a pornót. Persze ismét sikertelenül: álmarxista, újbalosnak hazudott liberalizmussal nem is lehetséges ez.

Az elemzés lényege kb. az, hogy nagyot csökkent az életszínvonal Magyarországon a rendszerváltozás után, s a nők még jobban áldozatai voltak ennek, ezért aztán a magyar nőkből tömegesen pornószínésznő lett.

Röhejes marhaság. Először is, én azért elég sok magyar nőt ismertem akkor is, s - csoda! - egy se lett közülük pornószínésznő, pedig volt aki munkanélküli lett akkoriban.

Mi is a valóság? Az, hogy a prostitúció - mert ennek része a pornó is - mindig sokkal könnyebb megélhetést biztosít, mint a rendes munka, így aki hajlamos erre, az akkor is ezt fogja választani, ha nem esett le életszínvonala.

S miért lett olyan sok pornós Magyarországon a 90-es években? Mert akkoriban a liberálisok a nők szabad önrendelkezéséről harsogtak, meg "szexmunkásokról". Úgy volt az egész beállítva, hogy mindez végülis semmi különös, csak egy munka a sok közül.

Egyébként Kelet-Európában Magyarország nem a fő pornóhatalom, az első helyen messze Csehország áll. Magyarország talán a második helyezett.

Az egész Partizán-műsort egyetlen dolog miatt érdems megnézni: a Hajdú Péteres rész miatt - ez 18:20-nál kezdődik. Jól bemutatja ez: mennyire hamis a bulvárvilág. Amikor az egyébként is undorítóan nyálas Hajdú Péter úgy tesz, mintha valóban vonzaná őt a nála kb. 25 évvel idősebb Cicciolina, de annyira rossz színész Hajdú, hogy azonnal látszik rajta: a valóságban undorodik.

Egyébként az adás tömény marhaság. Gyöngyszeme a csikló és a kapitalizmus viszonyáról való fantáziálás. Nyilván Gulyás Marci mint homokos nem rendelkezik saját tapasztalattal e téten, dehát biztos akadnak azért nem-homokos haverjai, akiket megkérdezhetett volna...

Címkék: közélet
11 komment

Mit csinál az expat?

Az "expat" egy modern kifejezés. Legtágabb értelmében mindenki expat, aki hazáját elhagyta. De ez esetben azonos jelentésű lenne a "migráns" szóval, azaz felesleges lenne.

Vegyük hát a szűk értelmét a szónak. Úgy szűkítsük le, hogy nézzük mi ki nem expat! Nos, nem expat:

  • a menekült - ő ugyanis nem jószántából költözött,
  • a diplomata és minden más hivatalos képviselő - ő ugyanis hazájától nem szakad el sehogy, sőt éppenhogy azt képviseli,
  • a bevándorló - ő ugyanis éppenhogy be akar tagozódni új országában.

Az expat tehát az, aki másik országba megy, önszántából és nem az ott való integrálódás céljából. Mik is lehetnek az ilyen emberek, alapvetően a leggyakoribbak a következő csoportok:

  • vendégmunkás - elment valahová, mert ott talált munkát, de végcélja a későbbi hazaköltözés, ennek a csoportnak a legfelső szegmense a multicég magasrangú alkalmazottja, aki kimegy egy másik országbeli részlegbe vezető beosztásba, alsó szegmense pedig a feketemunkás, aki külföldön jobb anyagi feltételet kap, mint hazájában,
  • kváziturista - aki elment egy szegényebb országba tartósan, mert ott többet ér a pénze, mint otthon,
  • diák, tudós - aki tanulni megy máshová,
  • családegyesítő - aki kimegy helyi partneréhez lakni.

Európában az expatok aránya a legkisebb Albániában. Érthető okokból, az életszínvonal a magyar fele, egyszerűen nem érdemes oda menni vendégmunkásnak, márpedig ez a fő expat-ok. A legnagyobb az arányuk pedig Monacóban, ahol a lakosság zöme expat, ott egyenesen többen vannak, mint a helyiek.

Ha valahol az expatok aránya minimális, az azt jelenti: ott rendkívül alacsony az életszínvonal.

Ha valahol az expatok aránya túlteng, akkor ez 2 dolog valamelyikét jelentheti:

  • az illető hely egy identitásmentes, kozmopolita rakás,
  • az illető helyen apartheid működik, egyszerűen a lakosok jogfosztott szolgákat importáltak.

Címkék: közélet
32 komment

Bióökovegánezotérikus

Volt a rendszerváltozás után két teljesen abszurd szubkultúra.

Az egyik, a szélsőjobbos közismert, mára nagyrészt eltűnt. Lényege az volt, hogy aki nemzeti érzelmű, az egyben kötelezően éljenzi Horthyt, a kedvenc írója Wass Albert, plusz hisz ősmagyar álnyelvészkedésben (lásd szumír-magyar, Húsvét-szigeteki magyarok, egyiptomi-magyar hieroroglifák, stb.) és délibábos mesetörténelemben (lásd Jézus a pártus-magyar herceg, stb.).

A másikról írnék. Az politikamentes. Mivel bioboltunk volt, a legközelebbi kapcsolatban álltam vele.

Van több szféra, melyek egymástól teljesen függetlenek, felsorolom a 10 leginkább relevánsat:

  • keleti vallások,
  • ezotéria és annak hazudott álezotéria,
  • miszticizmus,
  • gyógynövények ismere és használata,
  • keleti orvoslás.
  • homeopátia,
  • asztrológia, numerológia,
  • jóga, rejki, hasonlók,
  • biotáplálkozás,
  • vegetarianizmus.

Ezeket lehet egyenként szeretni vagy elvetni, mindegy, de ezeknek egymáshoz nincs közük. De nem ám a 90-es évek magyar bióökovegánezotérikus szubkuktúrájában, ahol mindenből össze lett gyúrva egy egységes hitvilág.

Pl. egy gyógynövény-tea egy teljesen egzakt, materiális valami. Akár egy hithű ateista is fogyaszthatja, nem szükséges része a hatásmechanizmusának se az imamondás, se az, hogy mondjuk csak teliholdkor érdemes a teát inni fehér ruhában. S persze ha közben húst fogyasztunk, az nem rontja a hatását.

Valójában ez a szinkretikus kvázivallás nagy kárt okozott minden résznek, mely önállóan akart híveket toborozni.

Címkék: közélet
1 komment

Amikor magukat is unják

Az idei eurovíziós dalfesztivál vicces momentuma a német versenyző volt.

A németek fanatikus emberek, mindegy mi éppen az ideológia, de abban ami az adott pillanatban hatályos, abban fanatikusak.

Szóval adott egy heteroszex srác, aki homokosnak öltözik, majd jelszavakat énekel a színpadról. Mondanivalója, hogy ő árja felsőbrendű, akarom mondani, szivárványliberális felsőbbrendű, aki mindenkit lenéz, s ezt a "nem érzek gyűlöletet" mondattal magyarázza.

Azt hittem, valahol a csúcs közelében fog végezni ezzel, de kellemes meglepetés: a zsűritől kapott 3 pontot, a közönségtól meg 0 pontot, így 25. lett a 26-fős mezőnyből. Tessék mondani, ezek szerint antiliberális a zsűri és a közönség is?

Persze volt még más mélyrepülés is. A svéd versenyző természetesen egy menekült volt - mi más is lehetne? -, de úgy néz ki, ez nem tűnt elégnek, így pluszban még nemváltónak is maszkírozták.

Az oroszellenes bojkott erős volt, még az se segített, hogy Oroszországot egy Putyin-ellenes, homoklobbista aktivista képviselte.

Az est röheje a pizsomás bolgár versenyző, akinek sikerült olyan csúnyán felöltöznie, hogy az énekét már nem is nézte senki, mindenki az idétlen ruháját bámulta. Azt mondta utólag, így akart elütni a szexisen öltözött többi énekesnőtől. Ez sikerült is, de nem világos, ennek mi értelme van.

Hogy kik énekeltek jól? Az mindegy, nem ez a dalfesztivál lényege, így ezt nem is írom le.

Címkék: közélet
20 komment

Viva la Mexico!

15 éve volt, hogy az egyik budapesti üzletközpontban azt láttam "mexikói ételek", hát kiváncsian elmentem amerre a nyíl mutat. Oda is jutottam.

Aztán megláttam a létesítmény nevét: "Viva la Mexico!" - gyorsan meg is fordultam, s nem kóstoltam meg semmit. Okfejtésem lényege: ha még a saját nevüket se képesek leírni helyesen, akkor valószínűleg a mexikói konyhához se értenek.

Pedig azt a spanyolul nem tudó emberek is tudják, ez talán a spanyol nyelv egyik abszolút egyedi vonása, hogy a kérdőjelet és a felkiáltójelet nem csak a mondat végére, hanem elejére is ki kell tenni, szóval legalább azt vártam volna, hogy ¡Viva la Mexico! legyen kiírva.

S ez tényleg spanyol sajátosság, nem ismerek más nyelvet, ahol ez létezne még. Európában talán még a görög sajátos ebben, a kérdést nem kérdőjellel, hanem pontosvesszővel jelölik (s ezt vette át az egyházi szláv is, de az nem élő nyelv, az élő szláv nyelvek pedig kérdőjelet használnak), de ott is csak a végét jelölik, a kezdetét nem.

Aztán, a sok latin-amerikai szappanoperából annyi azért lejött, hogy a "la" az nőnem, míg az o-ra végződő nevek meg hímnem. Szóval: ¡Viva el Mexico!, a ¡Viva la Mexico! alak egyszerűen röhejes spanyolul. Kb. mintha elmenve Mexikóba, ott magyar ételeket hirdetne valaki egy hatalmas "MAGYAR ETELOK" felirattal. Rögtön tudnánk, hogy az illetőnek fogalma sincs a magyar konyháról.

Egyébként ha teljesen helyesek akarunk lenni, akkor a felirat ¡Viva el México!, de feliratokban nem számít hibának az ékezetek ki nem írása.

Viszont aztán eszembe jutott valami: honnan gondolta a felirat kiírója, hogy névelő kell Mexikó elé, mikor magyarul egyetlen országnév előtt sincs névelő (hisz nem mondjuk, hogy pl. "a Magyarország", "az Ausztria").

Ez meglepő, hiszen a könnyebbet nem tudja, de a nehezebbet igen! Magyarul nem mondunk olyat, hogy "éljen a Mexikó". Magyarul egyetlen országnév előtt sincs névelő, hacsak az nem összetett név vagy annak rövidítése (lásd "az Egyesült Királyság", "az USA", ez mind helyes) - egyetlen kivétel az "a Szovjetúnió" volt, de ezt az magyarázza, hogy ezt a magyar nyelvérzék összetett névnek érzékelte.

Spanyolul viszont van egy furcsa hagyomány: a legtöbb országnév előtt nincs névelő, de ez alól van 10-15 kivétel - Afganistán, Argentina, Brasil, Camerún, Canadá, Chad, Congo, China, Ecuador, Gabón, Guinea, India, Líbano, México, Pakistán, Paraguay, Perú, Salvador, Senegal, Sudán, Togo, Uruguay -, bár a használat csökken, én pl. Kanadát sokkal többször hallottam névelő nélkül, mint névelővel, s Mexikót is az esetek 95 %-ában névelő nélkül használják (Google-statisztika: névelő nélkül 50-szer gyakoribb!). De pl. Argentína és Peru esetében fordítva van: ott a névelős változat az általános - különösen Latin-Amerikában, viszont Spanyolországban nem annyira -, Salvador esetében pedig egyenesen 100 %-os a névelős verzió, én még sose hallottam az ország nevét spanyolul névelő nélkül.

ugyanazon az oldalon egy internetes argentín napilapban: egyszer névelővel, aztán névelő nélkül

Persze sejtem a megoldást. A felirat készítőja nem mélyedt el a spanyol nyelv rejtelmeiben, hanem azt gondolhatta, hogy a "viva la" az azt jelenti, hogy "éljen", egyfajta kifejezésként.

Egyébként egy spanyol anyanyelvű ember azt mondaná: ¡Viva México!. A névelő modorosnak, régiesnek hat itt, egy mai spanyol anyanyelvű fiatal egyenesen hibásnak gondolja a névelős verziót. De ez más kérdés.

Címkék: közélet
5 komment

Független bíróság

Mit jelent független bíróságnak, más határozathozó szervnek lenni?

A válasz egyszerű: a ballibek javára kell dönteni.

Ha pl. egy nem-ballib megsért egy ballib közéleti személyt, akkor a bíróság akkor független, ha elmarasztalja a sértő felet.

De persze egészen más a helyzet, ha egy ballib sért meg egy nem-ballib közéleti személyt. Ebben az esetben akkor független a bíróság, ha nem marasztalja el a sértő felet.

Ha bármelyik fenti esetben másképp dönt a bíróság, akkor az a bíróság a hatalom kézivezérelt csicskása! Persze csakis, ha a hatalom nem-ballib.

1 komment

Karikó

A Karikó Katalin narratívája az állatorvosi ló a ballib hülyeségre.

Íme a sztori lépései.

Első szakasz: a ballib propganda megpróbált Karikóból Zorbán által elüldözött tudóst faragni. Gyorsan kiderült: még Kádár alatt hagyta el az országot. Hát ez nem jött össze!

Második szakasz: Zorbán megsértette Karikót, mert nem nevezte nemváltó szivárványembernek, hanem asszonyságnak. Hűha, most Karikó meg fog sértődni, a ballibek oldalára áll emiatt, lehet még belőle akár közös ellenzéki listavezető is! Kiderült: Karikó nem sértődött meg. Na, ez se sikerült!

Harmadik szakasz: Karikó a jó járványkezelés, Zorbán meg a rossz járványkezelés. Most majd Karikó lerántja a leplet Zorbánról! Kiderült: Karikó nem ránt le semmin sehonnan, apró megjegyzései akadtak csak. A fenébe!

Negyedik szakasz: Karikó nem fog elmenni Zorbánhoz, mert ő független civil amerikai szakember és nincs szüksége a diktatúra támogatására. Kiderült: Karikó elfogadta Zorbán meghívását. Kezd kínos lenni!

Ötödik szakasz: oké, elment Karikó Zorbánhoz, de karakán módon viselkedett, a földbe döngölte Zorbánt, míg ő a tudományról értekezett a bunkó cigány paraszt Zorbánnak, Zorbán meg csak a disznósajtról beszélt. Zorbán összeomlott, megnyertük a 2022-es választást! Kiderült: kedélyesen beszélgettek, a disznósajtot is Karikó hozta szóba. Atya Isten, ez a Karikó egy fasiszta, nem kellene tüntetést szervezni ellene???

Szerencsére a munkanélküli amerikai állampolgár Bartus blogjára mindig lehet számítni, ő már megérezte az új idők szelét:

3 komment

SZDSZ-MIÉP

Aki mai fiatal, az valószínűleg nagyon meg van lepődve azon, milyen sok korosztályombeli - azaz mondjuk a 60-es években születettek nemzedéke, akik a rendszerváltozáskor 20-29 évesek voltak - járta be azt a furcsa utat, hogy a két egymástól legtávolabbi 90-es évekbeli párt híve is volt egymás után, az ultraliberális SZDSZ-é és a nemzeti radikális MIÉP-é.

Sokan eleve már nem is tudják mik voltak ezek a pártok. A MIÉP a rendszerváltó MDF népi szárnyából lett 1993-ban. Az első szélsőjobb magyar parlamenti párt volt, mely a második szélsőjobb párthoz - a Jobbikhoz - képest jelentősen mérsékeltebb: hiányzott mind a náci-nosztalgia, mind a cigányozás. Ennek fő oka a pártalapító Csurka István volt, akinek példaképe Szabó Dezső volt, aki egyszerre ellenezte a liberalizmust, a nácizmust, sőt Horthyt is. Szabó tipikus népi író volt, aki egyszerre utálta a németeket és a zsidókat. Ma sokan megdöbbennek ezen, de a Horthy-rendszer jellemzésére a "görénykurzus" kifejezést nem egy kommunista vagy liberális személyiség találta ki a 20-as években, hanem Szabó Dezső.

Természetesen az eredeti SZDSZ se az volt, ami később lett. A kezdeti SZDSZ - a Fidesszel együtt - a legradikálisabb rendszerváltó párt volt. Míg az MDF jó viszonyt ápolt az MSZMP/MSZP népi szárnyával, addig az SZDSZ ellenezte határozottan a volt kommunistákat - ez csak 1992-ben változott meg.

Az SZDSZ-ben voltak szocdemek, liberálisok, polgáriak is, de nem ez számított, hanem a radikális antikommunizmusa. Az SZDSZ alapállása az volt, hogy radikális, teljes szakítás kell a Kádár-rendszerrel. Ez, azt hiszem, magyarázza, miért volt sok fiatal a hívük.

Aztán a párt népszerűsége köreinkben elpárolgott, alapvetpen 3 okból, melyek közül nem mindegyik volt azonban meg mindenkinél:

  • a párt közeledése az MSZP-hez,
  • a párt eredeti célja - a nyugat követése - immár sokunk számára nem tűnt megoldásnak,
  • a párt lenézős, "mi vagyunk a mindentudó szakértők" stílusa.

A MIÉP pedig a kor egyetlen rendszerkritikus pártja volt. Azaz ott volt még a Munkáspárt is, de az kommunista volt, így a régi rendszerhez kötődött.

S így lettek tömegesen ex-SZDSZ-es MIÉP-esek.

Címkék: közélet
19 komment

Vörös köd

Elolvastam/meghallgattam a Vörös Imre féle mestertervet, hogy kell alkotmányozni jogosultság nélkül, mert ez a "jogállam" visszaállításának módja. Érdemes, mert e mestertervről zeng manapság minden fanatikus ballib.

Az elmélkedés sarokköve a hatályos alkotmány C) cikk (2) bekezdésén alapszik, mely szerint "Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.".

Mi is a gond ezzel? Az, hogy ha a "hatalom kizárólagos birtoklása" elvet szűken értelmezzük, akkor Orbán ezt nem sérti meg sehogyan se, hiszen nem birtokolja kizárólagosan a hatalmat. Ha pedig - ahogy Vörös szeretné értelmezni - szélesen nézzük, akkor viszont minden létező kormányzat kizárólagosan birtokolja a hatalmat, gyakorlatilag csak 100 %-os parlamenti támogatottsággal lehet kormányt alakítani, hiszen minden más mód "kizár" valakit, sőt - ad absurdum - a parlementen kívül maradt pártok egyetértése is szükséges lehet kormányalakításhoz. Eleve ha ezt komolyan vesszük, akkor ezentúl tilos elsöprő győzelmet aratni egy választáson, hiszen ezzel megsérthetjük a kizárólagos hatalombirtoklás tilalmát. Tulajdonképpen választásokat se kell ezentúl kiírni, egyszerűen össze kell hívni az összes pártot, aztán meg azok jussanak konszenzusra, hiszen a többség nem hivatkozhat többé többségére, hiszen ez alkotmánysértő lenne.

Aztán Vörösék további elmélkedése: a ballib győzelem után a parlament felszólítja az Alkotmánybíróságot, lépjen annak érdekében, hogy a Fidesz alkotmányellenes hatalomgyakorlása alatt hozott jogszabályokat semmisítse meg. De ha az Alkotmánybíróság nem fogad szót? Semmi gond, ebben az esetben a parlament magához vonja az alkotmánybíráskodás jogát, s maga nyilvánít mindent alkotmányellenessé és semmissé. Mindegy, hogy nincs kétharmadom, elegendő az egyszerű többség, csak meg kell állapítanom egyszerű többséggel, hogy a kérharmados felhatalmazáshoz kötött szerv nem hajlandó nekem tetsző módon cselekedni.

Kb. olyan ez, mintha beadnék egy feljelentést a szomszédom ellen, majd miután a hatóság - rendőrség, ügyészség, bíróság - nem nekem ad igazat, akkor kijelenteném: mivel a hatóság nem hajlandó akaratom szerint cselekedni, így én mnt állampolgár és ezen szervek megbízója magamhoz vonom a büntetőjogi hatáskört, majd betörök a szomszédhoz és igazságot teszek, saját elképzeléseim szerint.

Vörös bácsi, ezért téged megbuktattak volna már első évfolyamon jogász szakon...

A mésik bukfenc meg persze az önellentmondás: az egyszerű parlamenti ballib többség mindezzel a cselekedetsorozatával megvalósítaná a tiltott kizárólagos hatalomgyakorlás elvét.

Szólj hozzá!

Mi a modernitás?

A magyarázatnak szintjei vannak. Van amikor szellemi szint kell, amolyan elméleti-filozófiai alapon. Van amikor közéleti magyarázat kell. S van - ez a legalacsonyabb - hétköznapi, bulvárszintre kell levinni a magyarázást.

Sokszor írtam az első 2 szinten a modernitásról.

De mit mondok azoknak, akik ennél egyszerűbbet akarnak?

Nos, én azt szoktam mondani, a modernitás legfőbb jelen a nagyipari állattartás. S nem, nem vagyok se vegetáriánus, se állatijogok híve. Igenis az állat az embernek van, semmi gond a megölésével.

A modernitás előtt a háziállat megölésének egyetlen célja az élelem biztosítása volt. Az ember tisztában volt cselekedetével, tudta annak tartalmát, sőt bűnös lényegét is - emlékeztető: a keresztény tanítás szerint a húsevés ideiglenes jelenség, nem kötelező része az emberi természetnek, az újjászületett ember a jövőben növényevő lesz.

A modernitásban viszont a háziállat megölésének célja a profit. Immár nem azért öljük meg pl. a csirkét, mert levest szeretnénk belőle készíteni, hanem mert a szabad piac láthatatlan keze azt parancsolja, hogy öljük meg, hiszen így lesz több pénzünk.

Ez a különbség jól érzékelteti a modernitás mocska és a pre-modern szakralitás eltérését.

kép egy harcos állatijog-védő videóból, amivel nem értek persze egyet, de a kép pont jó

 

Címkék: közélet
27 komment

Építőkockák

Van a Mátrix első részében egy rész a vége felé, amikor Neo hirtelen kódokként látja a valóságot, így a valóság immár nem hat rá: meglátja ugyanis a látszólagos valóság valódi alapját.

Ugyanilyen a keresztény világnézet: a vele felfegyverkezett ember körülnéz, s meglátja a látszólagos valóság mögött rejlő isteni valóságot.

Címkék: közélet
1 komment

Az ellenzéki tábor

Az ellenzéki tábor (nem a pártok, hanem a szavazók, ideértve a potenciális szavazókat is) több egymással nem kompatibilis csoportra oszlanak, ezek durván a következők, ballibaista eltökéltség szerint csökkenve rangsorolva:

  • a harcos gyurcsányista, más szóval hagyományos ballib keménymag, aki nem akar mást mint 1990-2010 visszahozatalát, minden mást engedménynek, legfeljebb ideiglenes célnak tekint,
  • a mérsékelt ballib, aki hibáztatja a 2010 előtti kort is, bár a mait annál rosszabbnek tekinti, számára a gyurcsányista kimenet csak ideiglenes célként fogadható el,
  • a nedvesen álmodó, aki még mindig valami nyugati, európai izét akar, ő jelenleg még bárkire szavazna a ballib táborból kisebb rossz alapon,
  • a kiábrándult fideszes, aki nem akarja Orbánt, de Gyurcsányt se, ha csak a kettő között lehetne választani, nem menne el szavazni,
  • a bizonytalan, aki unja Orbánt, de ha helyette rosszabbnak vélt jönne, akkor mégis inkább maradna Orbánnál.

Ha olyan ember vezeti majd a ballib stratégiát, aki ért is hozzá, akkor Kari Geri(nctelen) fog nyerni ősszel. Majd kézbe veszi őt, s kioktatja, hogyan próbáljon úgy tenni, mintha komoly ember lenne.

4 komment

A nyelvtudásról

 

Mivel az emberek 99 %-a képtelen idegen nyelvet helyes kiejtéssel megtanulni, így eleve csak a helyest megközelítő kiejtés része a jó nyelvtudásnak.

 

Miért nehéz a helyes kiejtés megtanulása? Nos, az ok nyelvészeti és biológiai.

 

A világ hangjainak száma több száz, s a legtöbb hangot tartalmazó nyelvben sincs 150-nél több hang. Ez az egyik akadály. De van egy sokkal nagyobb: az egyes hangok csoportosítása, azaz annak meghatározása, hogy mi számít fonémának, ugyanis ez minden nyelvben egyedi. Talán úgy lehetne ezt érzékeltetni, mint a színlátást: nem minden ember látja azonosan a színeket, az egyes színek határai nem rögzítettek, s így megesik, hogy ugyanazt X egy adott színnek hiszi, míg Y másnak: lásd, egy halvány narancsszín sokak szerint sötétsárga, vagy a kék és zöld határa se egyértelmű.

 

Az pedig, hogy míg a hangok határai és milyen alapú a csoportosításuk az egyedi, nyelvenként változik. Csak 3 példa erre:

 

  • a magyar ember számára az angol "man" és "men" szó ugyanúgy hangzik, kis eltérés hallatszik csak, míg az angol anyanyelvű számára ez 2 önálló fonéma (most arra nem térnék ki, hogy a mai normál brit ejtésben a két szó ejtése egészen más, szóval vegyük az amerikai ejtést),
  • a magyar "a" hangot a legtöbb idegen vagy "á"-nak vagy "o"-nak hiszi,
  • az orosz kemény/lány párokat az átlag magyar nem hallja meg, csak a d/gy, n/ny, t/ty-t, ugyanis ezek magyarul is vannak - egy orosz számára meg rejtély, hogy ha valaki képes hallani a t/ty-t, akkor miért nem képes a kemény b és lágy b "párt" is.

 

Az anyanyelv megtanulásakor a gyerek megtanulja az adott nyelv határait és csoportosításait, ez rögződik 5-7 éves kor között, beáll mind a nyelvi központ az agyban, mind az egyes hangképző szervek, s onnan nem változnak. Az adott nyelvből hiányzó, "felesleges" hangokat már nem képezi a hangképző apparátus, az egyes hangok azonosítása pedig az adott nyelv rendszere szerint történik.

 

Mi van a többnyelvű gyerekekkel? Az ő agyuk és hangképzésük több nyelvre áll be. De bármilyen más nyelvre az ő rendszerük is zárt lesz.

 

Két fiamat pl. szándékosan és kifejezetten kétnyelvűeknek neveltük. Az eredmény: képesek mind a bolgár, mind a magyar nyelv rendszerének tökéletes, anyanyelvi szintű reprodukálására. Agyuk egyszerűen az átlagember szerint azonos, de a valóságban jelentősen különböző hangokat külön kezeli. Az angolban létezik kétféle "l" hang: ezt az angolok "dark l" és "clear l" néven nevezik, az előbbi a szavak vége felé szokott lenni, míg az utóbbi a szavak eleje felén - pl. a "black" szóban az l az "clear", míg a "milk" szóban "dark". Na most, a magyarban kizárólag "clear l" van, míg a bolgárban csak "dark l" - legalábbis a normál köznyelvben. (Magyar füllel a dark l kb. olyan, mintha valaki "normál" magyar l-t akarna mondani, de közben a nyelvét rossz helyre teszi, hátradugja azt, mintha lenne valami falat a szájában, amit meg akarna piszkálni.) A két hang egyértelműen l-nek hallatszik, de mégis: azonnal felismerhető eltérésük. Aki a magyar l helyett bolgár l-t mond, az csak kicsit furcsán hangzik magyar füllel, míg aki a bolgár l helyett magyar l-t mond, az bolgár füllel egyenesen humoros.

 

Amikor nagyobbik fiam már olyan korban voltam, hogy képes volt megérteni egy tudományos kérdést, nagyjából 9 éves volt, meg is interjúvoltam mint nyelvész: "nem okoz gondot a kétféle l, nem kevered őket esetleg?", mire ő megadta a választ, amire egyébként számítottam "ne viccelj, miért keverném őket, ez 2 külön hang!".

 

Ilyen dologból azonban nagyon sok van az ember anyanyelve és a tanult idegennyelv között. S bizony nagyon, nagyon nehéz ebben átállni. Ezért van az, hogy szinte nincs idegennyelvet anyanyelvi szinten beszélő ember.

 

Ezt csak arra az idióta érvre, hogy lám, Orbán beszél folayamatosan angolul, de borzasztó a kiejtése.

 

Címkék: közélet nyelv
16 komment

A netellenesség

A legfrissebb liberális kampány szerint vegyük vissza életünket, ne legyünk közösségi hálókon, ne netezzünk, inkább találkmozzunk barátokkal, sétáljunk, beszélgessünk, kiránduljunk.

Sokszor ezt mág kifejezetten antiliberális szövegekkel próbálják eladni.

Az egész kampány lényege azonban átlátszó.

Miután Soros gazda és filantróger haverjai képtelenek kontroll alatt tartani a netet, így most a netellenességet kezdték propagálni. Ha már nem lehet az övéké, másé se legyen.

A kisemberek azonban átlátnak ezen a szánalmas próbálkozáson.

1 komment

Majd 2026-ban

mulatság a ballibbant előválasztás, pedig még csak a kezdetei zajlanak.

A legostobább vezérek

  • Kari Geri(nctelen), aki demokrata mivoltát azzal bizonyítja, hogy nem tud idegen nyelveken, viszont edzi testét és nem vesz fel fasiszta gyűrött gatyát,
  • Jakab, a brüsszelita kishitler,
  • az emberarcú Soros - MZP,
  • Mindenfeketeéletszámít-Győr, aki a töprengésen is töpreng,

komolyan azt hiszik, hogy nyerni fognak.

A háttérben meg nagyokat röhög rajtuk Gyurcsány és felesége, akik értik a valóságot, s képesek eligazodni benne. Csak ők tudják, jövőre nem lesz leváltva a Fidesz, hanem a DK-n kívül mindenki más lesz leváltva.

Így tehát ez is a cél minden más ballib erő legyőzése. A Jobbik és az LMP már megölték magukat, jövőre le is húzzák a rólót. Most az MSZP van hátra, Kari Geri(nctelen) idióta viselkedése csak segít az MSZP leradírozásában.

Gyurcsánynak az is jó, ha Kari Geri(nctelen) lesz a kormányfőjelölt-jelölt, akkor majd ő lesz a hibás, hogy nyert a Fidesz!

Ha meg a saját felesége lesz a jelölt, akkor pedig mindenki más lesz a hibás, hogy "gyurcsányozott", ezzel segítve a Fideszt.

Szóval ezt a csatát nem vesztheti már el Gyurcsány.

u. i.: Múlt hét csütörtökön és pénteken érdemes volt hallgatni Bolgár Gyuri bácsi műsorát. Én egy percet se hagytam ki az adásból. A betelefonáló civilek és a felhívott "független" szakértők egymással verekedve igyekeztek bizonygatni, hogy egy kormányfőnek teljesen felesleges nyelveken beszélnie.

Hatalmas kabarémester BG Gyuri bácsi!

8 komment

Nincs bocsánat

Napjaink gyakori liberális híre: XY ki lett átkozva, el lett bocsátva, minden szerződés meg lett vele szakítva, mert kiderült róla: nagycsoportos óvodásként 30 éve kimondta a "néger" szót vagy erőszakkal puszit adott egy vele egykorú kislánynak.

A liberálisok tapsolnak: lám, a nyugat nem egy következmények nélküli társadalom.

Még a szovjet kommunista rendszer is megbocsátóbb volt ennél.

10 komment

Ballib diplomácia

Termékeny hetet zárt a ballibológia, különösen annak diplomáciai szakága.

Kiderült: a miniszterelnöki pozícióhoz felesleges a nyelvtudás, egyáltalán nem kell tudni pl. angolul, semmilyen szinten.

Viszont a tökéletes testalkat elengedhetetlen követelmény, továbbá a divat követése is, pl. Zorbán alkalmatlan, mivel alacsony, kövér, s a nadrágja buggyos.

még egy alkalmatlan kormányfő - se nem manöken alkat, se nem divatos, szerintem fasiszta diktátor...

Szólj hozzá!

Orosz zsidók

Számomra az egyik legmegdöbbentőbb változás az utóbbi fél évszázadban az orosz zsidók állapotában ment végbe.

Valójában az "orosz zsidó" kifejezés nem is helyes, ez "oroszajkú zsidó". Oroszországban van ugyanis orosz és van zsidó, a kettő együtt kizárt. Aki asszimilálódik az oroszok közé, az megszűnik zsidó lenni, aki pedig nem, az meg nem lesz orosz. Az "oroszajkú" azt jelenti, ezek az emberek nyelvileg, kulturálisan oroszok, de identitásban nem. Ugyanis az oroszországi zsidók eredeti nyelve - a jiddis - ma már a kihalás szélén van, történelmi okokból: a nyelv területe egyezik azzal, ami német megszállás alatt volt a II. vh. alatt, s onnan a németek a zsidók kb. 99 %-át kiirtották, azaz csak mutatóba maradtak jiddis anyanyelvűek.

Az orosz-zsidó viszony pedig a történelem során hagyományosan rossz volt. A kommunizmus előtti korban is, a szovjet korban is, talán még Sztálin alatt volt a legkevesebb probléma, mert Sztálin egyes népeket veszélyesnek tekintett, de a zsidók pont nem voltak közöttük. Sztálin antiszemitizmusa kései fantázia, nem igaz.

Az oroszajkú zsidók, amint elmentek Oroszországból, igyekeztek elfelejteni minden orosz kötődést. S persze az oroszok meg nem közösködtek az oroszajkú zsidókkal. Kb. fal húzódott a két csoport között.

Ehhez képest sokkoló változás ment végbe a Szovjetúnió vége óta. Először is az Oroszországban megindult zsidó reneszánsz (a zsidósággal régóta aktívan nem foglalkozók is hirtelen érdeklődnek, nyelvet tanulnak - ma már persze hébert, nem jiddist), s mégis olyan oroszpártiság lett közben, ami sose korábban. Olyan szinten, hogy az Izrael zsidó lakosságának negyedét kitevő oroszajkúak is ma már masszívan oroszpártiak.

Ha nekem valaki ezt megjósolta volna 1985-ban, azt mondtam volna, teljes képtelenség, hamarabb lesz ember a Marson, mint oroszpártiság Izraelben.

ez nem fantázia, ez egy izraeli park II. vh-s győzelmi emlékművel, feldíszítve orosz és izraeli zászlókkal (a harmadik zászló Netanja város zászlaja)

A legújabb divat felvonulni május 9-én, párhuzamosan az oroszországi ünnepléssel, oroszajkú zsidók felvonulnak veterán rokonaik képeivel, a nevekből látható, csupa zsidó veteránokról van szó:

a videó készítője borzasztó orosz akcentussal beszél héberül (van egy kis rész, ahol egy nem oroszajkú zsidó nőnek magyaráz 10:30-tól)

Korábban titkolták az Izraelbe kivándoroltak korábbi, szovjetkori életüket, ma egyesen ünneplik a szovjet-zsidó veteránokat:

Közérdekű reklám:

Számomra megdöbbentő mindez a fejlemény.

2 komment
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása