A liberális médiák egyik új mániája minden iszlamista terrorista akció során előadni a lemezt: az elkövetők nem muszlimok, mert az iszlám a béke vallása. A liberális politikusok ezen bugyutaság elismétése során szeretnek muszlim lelkészekkel is szelfizni. Ez a mai liberális divat: ökörködni és elmosódótt, szar fényképet készíteni saját magukról.

A tézis szerint a radikális iszlámon alapuló iszlamizmus az iszlámtól idegen, az égből leesett valami.

Lássuk azonban a valóságot!

A keresztény politikai filozófiája és politikai története teljesen eltér az iszlámétól.

A kereszténységnek valójában nincs is politikai filozófiája, mert hát Jézus is azt mondta „országom nem ebből a világból való”, azaz a kereszténység számára nem az evilági létezés a lényeg. Természetesen amikor a kereszténység sokak vallása lett, s méginkább miután államvallás lett, ki kellett találni egyfajta  keresztény politikai filozófiát. De ez alapvetően kényszer volt, s soha sem rendelkezett hitbéli jelentőséggel.

A  keresztény politikai filozófia 2 főtípusa a keleti és a nyugati volt. A nyugati elképzelés szerint a földi életben két szint van, lelki és anyagi, az előbbi az Egyház dolga, az utóbbi meg az uralkodóé. Mivel pedig a lelki elsőbbséget élvez, az uralkodók alá vannak rendelve lelki ügyekben az Egyháznak. Innen a katolikus tézis, hogy a római pápa a világi uralkodók felett áll. Ismert neve ennek papocezarizmus, fő megalapítója Szent Ágoston, IV-V. századi püspök, a keresztény teológia egyik legnagyobb alakja.

A keleti elképzelés ezzel szemben a hatalom egységét hirdette, azaz a világi uralkodó posztja miatt része az Egyház vezetésének, a lelki és az anyagi szint nem lehet egymással ellentétben. Ennek köznapi neve cezaropapizmus, fő megalapítója szintén egy IV-V. századi püspök, Aranyszájú Szent János, szintén a  keresztény teológia egyik legnagyobb alakja. (Az ortodoxia szempontjából külön jelentősége Szent Jánosnak, hogy ő alkotta meg a bizánci szertartásrendent, melyet mind a mai napig használ az ortodox templomok 99 %-a (és természetesen a bizánci rítusú katolikusok 100 %-a is).) Szent jános egy bibliai szakasz - Tesszalonikaiaknak írt 2. levél, 2. fejezet, 7. szakasz – alapján arra a következtetésre jut, hogy az állam feladata a gonosz feltartóztatása, azaz egy államban kell élnie az összes kereszténynek, mely állam vezetésének szerepe, hogy együtt az Egyházzal távol tartja a gonosz erőket.

A 3. főtípus későbbi, ez a protestantizmus politikai filozófiája. Ennek lényeg a szekularizmus, azaz az állam és az egyház elválasztása. A kereszténység szerepe immár nem intézményes itt, hanem csak a keresztény hívő uralkodók személyén keresztül érvényesülnek a keresztény értékek.

De mindegyik tan a 3 közül közös egyben: a politikai államtan nem szerves része a keresztény tanításnak, a kérdés nem dogmatikai, nem is hitbéli. Mindezek miatt a keresztény államiság történelme sem hatott ki a keresztény tanításra. A kereszténység UGYANAZT tanította mindig: üldözött vallásként, államvallásként, s a mai, ateista környezetben is. Miért? Mert a politikai állameszme nem szerves része a hittételeknek.

A helyzet teljesen más az iszlám esetében. Az iszlám politikai filiozófiája szerves része az iszlám vallásnak, nem későbbi filozófiai tanítás. Az iszlám állam a kalifátus, ez az ideális állam, s minden más rossz.

A korai iszlám eleve azzal kezdett a VI. században, hogy megkezdte a kalifátus kiépítését. S amikor ellenségekbe ütközve kénytelen volt abbahagyni a birodalomépítést, ez kényszerűen mérsékelte a vallást is.

Míg a keresztény hittélek és gyakorlat nem változtak, ill. csak olyan kérdésekben változtak, melyek nem érintették a hit alapjait, az iszlám esetében a két dolog egymással szétszakíthatatlan kapcsolatban állt.

A mai iszlám radikálisok valójában nem mondanak mást, mint a korai, eredeti iszlám. Akik eltérnek az eredeti tanoktól azok éppen azok, akik a később, már mérséklődött tanokat követik.

Lehet nem szeretne a radikális iszlámot, de azt állítani róluk, hogy nem igazi muszlimok vagy hogy meghamisították a „béke vallását” kb. olyan, mint azt állítani, hogy az egyneműek „házasságát” támogatók az igazi kereszténynek, míg az ellenzők meg álkeresztények, vagy hogy a Jézus feltámadásában hívők eretnekek, míg az azt csak jelképesen értelmezők az igazi, rendes keresztények!

A radikális iszlám éppenhogy annak jegyében született, hogy az iszlámot megtisztítsa a vallást mérséklő későbbi elvektől és visszavezesse a hívőket Mohamed tanításaihoz. Azaz ezek az emberek semmiképpen sem áliszlám, sőt ellenkezőleg: ők képviselik az eredeti tanítást.

Veszélyes dolog az ördöggel cimborálni. Jó szándékból is az.

A Soros-Pumukli néven ismertté vált Pukli István iskolaigazgató sorsa a legjobb bizonyíték erre.

Nem ismerem őt személyesen, nem ismerem motivációját sem. Vajon ballib politikai pályára akart lépni vagy csak naív, jószándékú ember – nem tudom megmondani.

A ballibek kétségbeesésben élnek 2010 óta.

Hagyományos politikusaik – mint az MSZP-vezetés és Gyurcsány – képtelenek növelni támogatottságukat, legfeljebb egymás rovására növekednek, de összeteljesítményük marad ugyanazon a 15-20 %-os szinten.

Reformer politikusaik még nagyobbat buknak. Bajnaihoz hasonló expressz gyorsaságú bukást kevés politikus produkált Magyarországon a rendszerváltozás óta. Persze ebben a sajátjai is jelentős szerepet játszottak, tegyük hozzá, hiszen se az MSZP, se a DK nem akart osztozni vele ugyanazon a tortán.

A ballibek által szétrobbantott LMP szakadárjai mára egy szobában elférnek teljes tagságukkal és szavazótáborukkal. S eközben – ez a legnagyobb kudarc a ballibek számára! - az LMP nem-ballib része ma is képes lenne bejutni a parlamentbe, mégpedig önerőből.

Alakultak aztán a különböző mozgalmak is, azzal a bevallott céllal, hogy ők mind a Fidesztől, mind a ballibektől függetlenek. Lassan mind a ballib tábor részévé lettek és elsorvadtak. Mára csak FB-oldalak maradtak belőlük, melyeknek van párezer – a legnagyobbaknak akár pár tízezer! - rajongójuk, ezeket összeadva jelentős, milliós számot kapunk,  de vigyázat: jellemzően ugyanaz a párezer ember a rajongója az összes ilyen csoportnak. (Arról nem is szólva, hogy a FB-rajongó valójában sokszor csak követő, esetleg éppen az ellentáborból, aki szereti követni az ellenfelek eseményeit.) Ki hallott manapság a Szolidaritás, Egymillióan Az Izéért, stb. szervezetekről a FB-on kívül? Senki.

Voltak persze eleve ballib mozgalmak is, melyek civilnek hazudták magukat, azaz nem kellett később csatlakozniuk a ballibekhez, mert eleve ott voltak. Lásd a milliomos szocik által működtetett Éhségmenet nevű vicccsoportot. Átvert volt főemberük mára nem foglalkozik politikával.

Csak az érdekesség kedvéért megemlíteném, hogy van persze pár ultraballib csoport is, mely nem csatlakozott a ballib táborhoz. Ők azok, akik tényleg mind a Fidesztől, mind a ballibektől függetlenek, viszont a ballibek ellen az a fő váduk, hogy azok nem igazi ballibek, nem eléggé ballibek. Ezek a csoportok teljesen lényegtelenek, jellemzően az alapító pár haverját tömörítik, lásd pl. Tuareg fanatikus fideszesből fanatikus ballibá lett mozgalmár az egész országot árulónak tartó, 30-tagú forradalmi sejtjét vagy az Amerikai Magyar Népszava nevű blog köré szervezkedett 10-tagú „pártot”.

Az igazság kedvéért megemlíteném, hogy vannak természetesen nem ballib ellenzékiek is a Jobbikon és az LMP-n túl is, de ezek most irrelevánsak e cikk szempontjából. Ezek egyébként 3 részre oszthatók: radikálisok, akiknek a Jobbik túlságosan centrista lett az utóbbi időkben (de éles helyzetben ezek az emberek leszavaznának a Jobbikra vagy a Fideszre, „kisebbik gonosz” alapon), baloldaliak, akik elutasítják a ballib elveket mindenestül (ezek egy része aztán elmegy szavazni az LMP-re, mint „legkevésbé utálatos” parlamenti pártra), s klasszikus polgári liberálisok, akik valamiféle nem-ballib liberalizmust keresnek (talán a PKP nevű minipárt és a Kapitalizmus Blog törzstábora jó példa ezekre, de ezek nagy része is elmegy éles helyzetbe leszavazni a ballibekre mint kisebb rosszra, mint a legkevésbé antikapitalista pártra). Személyes vallomás: a XXI. század első évtizedében többnyire magam is ezen utóbbi csoporthoz tartoztam, szóval van egyfajta megértésem feléjük, bár ma már egyetlen alapkérdésben sem értek együtt velük – aki ismeri ezen korszakomat, jól tudja, hogy akkoriban a nemblogom alcíme „több kapitalizmust, elmélyülő globalizációt!” volt – sajnos sok korábbi írásom elveszett (2012 előtt, sajnálatos módon, nem tartottam fontosnak minden írásomat megőrizni), de egyesek ezen a honlapon is olvashatóak.

De, visszatérve ezen kitérő után a fő témára, a ballib álcivilek hatalmasat buktak, a nem-ballib civilek meg kicsiny baráti asztaltársaságokká lettek.

Pumukli pedig manapság megkapta a végső döfést. Miután rádöbbent, hogy bohócnak kell csak Gyurcsányéknak és a többi ballib vezérnek, s  mögöttük álló brüsszelita-sorosista erőknek felmondott, amiért olyan támadásokat kapott, mintha ő maga lenne a csúnya, cigány Orbán.

Én azt mondom neked, Pumukli: ne sajnáld, jól jártál, időben felmondtad a paktumot a Gonosszal...

Te pedig,  Sándor Fekete-Fehér-Szürke Nővér Mária készülj, te leszel a következő.

Múlt heti hír: megverték egy budapesti parkolóházban a 888.hu tulaját.

Elemezzük az esetet gyorsan európai, haladó, liberális szempontból! Mert ez az egyetlen szempont! Minden más szempont klerikálmaradiantiszemitadiktátorság. Tehát kezdjük is el a független, civil elemzést!

A támadó ballib, az áldozat meg nem. Mi következik ebből? A következők:

• a támadónak igaza van, civil kurázsit tanúsított a fasiszta hatalom bérence ellen,
• csúnya ez a pofon, dehát kis pofon volt, s mi ez a hatalom önkényéhez képest?,
• jogilag vétkes a támadó, ismerjük el, de amit tett, az polgári engedetlenség, szóval nem is igazi bűn,
• az áldozat provokálta a támadót már azzal, hogy a ballib agytröszt engedélye nélkül közterületen megjelent,
•  álljunk ki a tisztességes támadó mellett, aki már meg is bánta tettét!

Vigyázat azonban! Ha fordítva lett volna, akkor a helyzet 540 fokkal különbözőbb lenne! Ez esetben:

• a támadó a cigány Orbán bérbokszoló önkéntes csendőre, a fasiszta rezsim így hallgattatja el az ellenzéket,
• az a pofon akkora volt, mint amivel 1944-ben a zsidókat marhavagonokba pakolta az akkori hatalom, mely a mai kormányzat példaképe,
• a támadó életfogytiglant érdemel, persze a csúnya, cigány Orbán rendőrsége nem indít eljárást,
• az áldozat példája bizonyítja: diktatúra van!
• holnapután menjünk ki mind a 800-an gágogni a diktatúra ellen!

A 90-es években aktív voltam az akkor kezdődő bolgár internetes közösségekben. Különösen a 90-es évek első felében volt jellemző, hogy a legtöbb netező bolgár nem bulgáriai volt, hanem Bulgáriából nyugatra - elsősorban Észak-Amerikába - kivándorolt ember. Ezen emberek nagy többségére jellemző volt az öngyűlölet, minden bolgár dolog elutasítása. Mivel a mai magyar kitántorgók egy - szerencsére kisebb! - része között hasonló érzelmek tapasztalhatóak meg, lefordítottam magyarra pár akkor írt paródiámat. Íme ez az első! Kérem figyelembe venni: ez egy 20 éves írás.

Képek a Disznóólból

A múlt héten érkeztem haza a Bulgáriának nevezett disznóólból. Tíz napot voltam ott, de még ma is rémálmaim vannak, izzadva ébredek, s akkor nyugszom csak le, mikor konstatálom, hogy immár a minden jó hazájában, a jó emberek országában, az USA-ban vagyok.

De hadd meséljek én leginkább rémálomszerű tapasztalataiimat a Bulgária nevű disznóólból! Már az első nap, az első órában, még a repülőtéren találkoztam egy csoport koldussal, akik a padokon feküdtek. Képtelen vagyok rájönni, ezek a sötét balkáni vademberek miért nem foglalnak maguknak szobát a Sheraton Szállodában, ahelyett hogy padokon fetrengenek, amivel zavarják a rendes amerikai polgárokat okmányaik fénymásolásában.

Aztán a Központi Vasúti Pélyadudvar mellette egy csoportnyi romára (ex-cigányok) bukkantam, akik ragasztót szipuztak nejlonzacskóból. A mai napig nem tudom felfogni, hogy eme hátrányos helyzetű kisebbség képviselői miért nem használnak inkább kiváló minőségű tisztított kokaint, ahogy ezt én is teszem, itthon Nebraskában.

De amin a legjobban ledöbbentem, amikor láttam, hogy az aljas bolgárok egyszerűen nem akarnak beletörődni, hogy ugyanazért a munkáért 50-szer alacsonyabb fizetést kapnak, mint a nagy Egyesült Államok lakosai! Ezek az emberek tényleg nem veszik észre, hogy ha nem hajlandóak dolgozni 50-szer kevesebbért, ezzel Fidel Castrót, Kadhafi ezredest és az észak-koreai kormányt támogatják?

Tehát most tele vagyok megoldatlan kételyekkel, melyek ma is fejfájást okoznak.

Most, amikor ismét itthon vagyok, a jó emberek országában, az USA-ban, rögtön kapcsolatba is léptem egyik szintén ex-bolgár barátommal Szvincso Szvincsevvel*, aki a CIA-nak ugyanabban a fióktelepén dolgozik, ahol én is alkalmazásban vagyok részmunkaidőben, s együtt úgy döntöttünk, hogy egy honlapot fogunk létrehozni a lehető legundorítóbb fényképekkel a Bulgária nevű disznóólról, hadd lássa az egész világ, hogy mi milyen okos srácok vagyunk, s hogy lássa a CIA is, hogy mennyire hálásak vagyunk az általa nekünk nap mint nap biztosított minőségi ételekért és italokért.

Prof. Dr. Emi Grantov

a pontymigrációs tudományok doktora

*beszédes név, kb. Disznófi Disznó

A 90-es években aktív voltam az akkor kezdődő bolgár internetes közösségekben. Különösen a 90-es évek első felében volt jellemző, hogy a legtöbb netező bolgár nem bulgáriai volt, hanem Bulgáriából nyugatra - elsősorban Észak-Amerikába - kivándorolt ember. Ezen emberek nagy többségére jellemző volt az öngyűlölet, minden bolgár dolog elutasítása. Mivel a mai magyar kitántorgók egy - szerencsére kisebb! - része között hasonló érzelmek tapasztalhatóak meg, lefordítottam magyarra pár akkor írt paródiámat. Íme ez az első! Kérem figyelembe venni: ez egy 20 éves írás.

Nyilatkozat!

Mi, a határontúli bolgár értelmiség élő és örökké ébren lévő lelkiismerete fel vagyunk háborodva egyes úgynevezett hazafiak szánalmas próbákozásai miatt, melyekkel megpróbálják dicsérni a Bulgária nevű disznóól úgynevezett eredményeit! Ilyen eredmények természetesen nem léteznek, ezek csakis egyes magukat ma hazafiaknak nevező volt kommunista besúgók beteg agyában vannak.

Néhány úgynevezett ember arról próbál írni az interneten, hogy az illegális Bulgáriai Köztársaság bolgár állam. Mi, persze, nem tudjuk elfogadni ezt a véleményt, amíg van még akár csak egy cseppnyi szovjet gáz is Bulgáriában, mert ez hazánkat szolgafölddé alacsonyítja le, a Gonosz Birodalmának Dunától délre fekvő tartományává. Tehát ezek az egyedek valójában szovjet állampolgárok, nem igazi hazafiak, ők a lehető legalacsonyabb kommunista söpredék, olyasmi, ami a mi szüleink is voltak, de nekik azóta megbocsátottunk, mióta bebizonyosodott, hogy immár új, őszinte antikommunisták, amit leginkább azzal igazoltak, hogy pénzt adtak nekünk, hogy kivándorolhassunk Észak-Amerikába.

Meddig fogtok, kommunista elvtársak, élősködni a Bulgária nevű illegális disznóólban? Fogjátok szovjet hattútavaitokat és takarodjatok el Szibériába, ahol csinálhattok, amit akartok, de minket hagyjatok békén. Szemben veletek mi 1989. november 10-én 13 óra és 19 perckor* megbocsátottunk magunknak és szüleinknek, öt másodperc alatt lelkes kommunistákból buzgó antikommunistákká lettünk, így megtisztulva szellemileg minden bûntõl. Aki ezen 5 másodperc alatt lezajlott mély szellemi fejlődésünket nem ismeri el, az rohadt kommunista!

Azonnal állítsátok helyre a tarnovói alkotmányt**, aztán jöhettek söpörni a téli szennyeződéseket az utcákon, de csak miután letettétek azt esküt észak-amerikai gazdáinknak.

Már a kutyák sem hajlandóak közösülni Szófia utcáin, nem veszitek észre, elvtársak, hogy 50 éves uralmatoknak vége? Tehát kuss nektek,  azonnal húzzatok melózni, éjjel-nappal, a mi bölcs útmutatásainka alapján, így képesek lesztek felépíteni egy tisztességes országot, ahová mi is szívesen visszatárünk majd valamikor, feltéve természetesen, hogy havi 15 ezer dollár fizetést biztosítotok számunkra. Ti majd maximum 1000 dollárt fogtok kapni - ez is sok nektek, szemét hazafiacskák! De nekünk, felsőbbrendű észak-amerikai fajnak jogos, magasabb igényeink vannak.

Taváris, panyimájes?

Dr. Dr. Prof. Emi Grantov Prof.

Édesvízi cápák entrópiája tanszék

száműzve a komcsik által Észak-Amerikába

a haladó határontúli bolgár közösség szócsöve

Megjegyzések a magyar olvasóknak:

• * Ebben az időpontban mondatták le Todor Zsivkovot.
• ** A kommunista hatalomátvétel előtti bolgár alkotmány neve, egy időben az antikommunista bolgár mániákus vágya volt ezen alkotmány visszaállítása, mintha valamilyen csodaszer lenne.

Miután elolvastam 50 darab ballib kampánycikket a népszavazásról, írok egy 51. cikket én, gondoltam, megírom A Tökéletes Ballib Kampánycikket. Íme ez az:

Emberek! Európai magyarok! Ballibák!

A csúnya, cigány Orbán már majdnem megbukott, mert hatalmas az elégedetlenség az országban, mindenki Gyurcsányt és Bajnait akarja, ezért most gyűlöletkampány indult a figyelem elterelése céljából.

Eközben Orbán a valóságban támogatja a migrációt, hiszen immár több tízezer iszlámfundamentalista és ex-szovjet bűnöző embernek adott el állampolgársági ofsórkötvényt. Orbán tehát terrorista maffiózókat importál, miközben terhes anyákat és csecsemőket gyilkol pengekerítésével.

Tavaly nyáron Orbán két emberiségelleni bűnt is elkövetett: nem engedte tovább a menekülteket, majd pedig átbuszotatta őket Ausztriába. Ezenkívül egyszerre regisztrálni próbálta őket, majd nem regisztrálta őket. Pedig mindezt tiltja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata!

Az igazi tény az, hogy az iszlamista migráns kell nekünk, mint egy falat kenyér, mert így európai. Persze ők nem is akarnak jönni, mert Magyarországon élni rosszabb, mint Afganisztán elaknázott vidékén.

Jézus is megmondta, aki bezzeg naponta simogatott iszlamista segélyvadászokat, de ez az álkeresztény kormány még Jézusnak is kész ellentmondani!

Egyébként pedig összeurópai egyeztetés kell. Az összes tagállam tökfejének össze kellene jönnie valahol, valamikor és konszenzusra jutnia, majd bizottságokat alakítani, melyek átteszik a gyakorlatba a megoldást. Már majdnem meg is volt a tökéletes konszenzusos megoldás a menekültkérdésre, amikor a tárgyalásolat megzavarta Orbán antiszemita kerítése, s ezért ma sincs megoldás. A konfliktuskereső , minden párbeszédet elehetetlenítő, cigány, rasszista Orbán az egyetlen akadálya a megoldásnak.

A kerítés miatt szenvednek ezrével a menekültek, megállította őket menedék találásában, ezzel együtt a kerítés felesleges, senkit sem állított meg.

Igen, nem tévedés, a kerítés antiszemita. Orbán egyenesen Auschwitz kerítéséről vette az ihletet. Ha sikere lesz  a népszavazáson, azonnal kilépteti az országot az EU.ból, aztán szögesdróttal vesz körbe minden települést, majd pedig gázkamrákba irányít mindenkit, aki nem rá szavazott.

Már majdnem rajtunk is eluralkodott a gyűlölet! De szerencsére az utolsó másodpercben észre térített bennünket a haladó és egyre gyorsabban menetelő élő balliba lelkiismeret gágogása, így végül gyűlölködés helyett szeretésrohamunk lett, s csúnya bezárkózás helyett tágasan kinyíltunk mint a tangóharmónika. Mert így európai, így haladó, így izé..., mindegy: így bukhat Orbán!

Aki elmegy népszavazni, az egy megvezetett rasszista birca. Aki pedig nem megy el és nem szavaz egyszerre igennel és érvénytelenül, az is egy megvezetett rasszista birca. Aki pedig a kettő között ellentmondást vél látni, az agymosott orbánfasiszta.

Éljen Európa, éljen Washington, éljen a Köztársaság!

A demokráciának van több korlátozott alakja.

Egyik a népi demokrácia. Ez azt jelenti: a marxista elvekre alapszik az illető demokrácia, csak ezeken az elveken belül érvényesül a demokratizmus. Azaz illegális más elvek alapján politizálni. A népi demokráciában minden legális erő kötelezően kell, hogy vallja a szocializmus építésének programját, nem akarhat magántulajdonon alapuló gazdaságot, stb-

A másik a polgári demokrácia. Ez azt jelenti: a vagyonos polgárok vannak hatalmon, nem lehet megkérdőjelezni a magántulajdon szentségét, a kapitalizmus feltétlen érték.

A polgári demokrácia szűkített alakja a liberális demokrácia: ez olyan polgári demokrácia, ahol a liberális elvek kötelezőek mindenkire.

A "népi", a "polgári", a "liberális" mind korlátozó tényezők, azt jelzik, ez a demokrácia korlátozott.

Az illiberális demokrácia valójában azt jelenti: fosztóképzők nélküli, teljes demokrácia.

Van egy filmrészlet, melyet előbb-utóbb minden keresztényellenes homoklobbista elővesz.

Ez az:

Mivel a film üzenete sokakat megzavar, akik nem ismerik alaposan a keresztény tanítást, szükséges itt leírnom miért nevetségesen hamis ez a szöveg.

A kereszténységben alapvetően 2 nézet van erre nézve: a hagyományos és annak kései protestáns tagadása. Az előbbi a szuperszesszionizmus, az utóbbi a diszpenzacionizmus.

A különbség köztük röviden:

Az előbbi szerint Jézus új törvényt hozott a régi helyett, a régi törvény beteljesült. Ami a régi törvényből hatályos ma is (pl. a 10-parancsolat) az is csak azért hatályos, mert Jézus megerősítette azt. Azaz ma a judaizmus nem Isten vallása. Szuperszesszionista az összes apostoli egyház (katolicizmus, ortodoxia, régi keleti egyházak) és a hagyományos protestantizmus.

A diszpenzacionisták szerint viszont Isten zsidókkal kötött szerződése él ma is, azaz két szövetség van egyszerre, a régi és az új. Azaz lehet az ember zsidó vallású és ezzel helyesen áll Isten előtt, vagy lehet keresztény, s ez szintén jó. Magyarul: Istennek 2 vallása van. Ez az áramlat jellemzően egyes újprotestánsokra igaz, pl. Mo-on a Hitgyüli a legnagyobb képviselője ennek.

A diszpenzacionisták szerint a régi törvény (a zsidó törvény) ma is érvényes a keresztények számára is, viszont e törvény két részre osztható: általános szabályokra és életviteli szabályokra, s az utóbbiakat Jézus eltörölte.

Vannak egyes radikális diszpenzacionisták, akik szerint minden zsidó törvény ma is hatályos (pl. a magyar szombatosok ilyenek voltak Erdélyben), s ők valóban be is tartottak minden zsidó törvényt.

Azaz a filmrészlet abszurd érvelést tartalmaz:

• a szuperszesszionisták számára nevetséges, hiszen számukra a zsidó törvény eleve nem hatályos, ők nem azért ítélik el a homoszexualizmust, mert azt elítéli Mózes,
• a diszpenzacionisták számára szintén abszurd, hiszen számukra a homoszexualizmus Mózes általi elítélése általános, ma is hatályos szabály, míg a többi idézett tilalom hatályon kívüli életviteli szabály,
• de a radikális diszpenzacionisták számára is értelmetlen, mert ők viszont betartják az összes mózesi szabályt ma is.

Azaz ezt a részletet olyan ember találta ki, akinek halvány fogalma sincs a keresztény hittételekről. Valószínűleg egy ateista, liberális zsidó írhatta a szöveget, aki abból próbált viccet csinálni, hogy a mai zsidók zöme nyilván nem tartja be Mózes szabályait. Viszont itt is tévedett: a zsidóság elsősorban egy nemzetiség, s a mai zsidó zöme számára a vallás csak hagyomány, nem kötelező életviteli szabályzat. A mai hívő zsidók viszont betartják a teljes törvényt, azaz ismét nem működik a film érve.

A kommunista Kelet-Európában a rendszerváltás 2 féle módon zajlott le.

A centrumhoz közelebb civilizáltabb módon, a távolabbi vidéken vadabbul.

A két módra jó példa Magyarország és Bulgária.

A magyar rendszerváltás teljesen rendezett volt. Minden elő volt készítve, alapos tervek voltak, a nép szinte észre se vette az egészet: még nagy tüntetések se igen voltak, s amikor voltak, azok jólfésült, alaposan ellenőrzött, teljesen békés tüntetések voltak, valójában nem is igazi tüntetések, hanem amolyan tömeges félállami megemlékezések. A politika gyorsan rutin lett, semmi egzotikum nem jelent meg. A gazdasági változások is rendezetten zajlottak. A legvadabb infláció sem haladta meg a 40 %-ot. Pozitívum: a bűnözés nem növekedett meg, a hatalom ezt sosem engedte meg. Nagyon gyorsan, nagyon szervezetten minden tulajdon át lett adva nyugati tőkéseknek.

Bulgária más tészta. Bulgáriában egymást érték a tüntetések, sokszor erőszakosak is voltak ezek, a bolgár parlament épülete többször is meg lett támadva. Több száz párt alakult, a politikusok jöttek-mentek. A gazdaság pedig kétszer is teljes káoszba merült, az infláció két ízben is meghaladta az éves 500 %-os szintet. S mindez társult hatalmas bűnözéssel: a legkisebb vállalkozásoktól is védelmi pénzt szedtek maffiák, nem volt ritka a robbantás, sőt a gyilkosság sem. A bűnözés és a politika sokáig össze volt fonódva, s nem csak a fehérgallérops bűnözés (az nyugaton is része a politikának), hanem az igazi, erőszakos, durva bűnözés is. Tíz év kellett, míg nyugalom és stabilitás lett, míg az ország átadott mindent a nyugati tőkéseknek.

Szóval kétféle úton ugyanaz az eredmény.

A katolicizmusnak manapság a legfelsőbb szinten jelentkező ferencista áramlata csak azoknak újdonság, akik nem ismerik jól e felekezet történetét.

A katolicizmus alapja az, hogy a vatikáni urak fellázadtak az egyházi tanítás ellen, mely a Szent Hagyományt tette meg az egyetlen forrásnak a hitet illetően. Ezt a Vatikán felcserélte egyetlen ember, a római pápa teljhatalmával, aki így az Egyház fölé került.

Ha azonban egyetlen ember lehet a tanítás letéteményese, miért ne lehetne minden ember is az? A kérdés nem minőségi, hanem tisztán mennyiségi. S pontosan ezt a lépést tette meg az eretnek Luther a protestantizmus megalapításával - egy darab csalhatatlan római pápa helyett lett több millió csalhatatlan római pápa, immár minden ember az Egyház és Isten fölé került. Látszólag óriási különbség, a valóságban nem az.

Persze nem tagadható, hogy a protestantizmus jóval elfajzottabb vallás, sokkal messzebbre távolodott Istentől, ennek oka az, hogy sok ember nagyobb eretnekség felé képes torzítani, mint egyetlen ember. A katolicizmust az is segítette, hogy nem akart nyíltan szakítani sok mindenben az alapokkal. De mindennek ellenére: itt nem jó és rossz harca van, hanem kisebb és nagyobb rossz harca, amiben a nagyobbik rossz a kisebbiknek egyenesági örököse.

A katolicizmus kinevezte a maga római pápáját, azt felszabadította Isten hatalma alól, a protestantizmus pedig minden hívőt felszabadított Isten hatalmától.

A protestantizmus sem volt természetesen a végső lépés. Idővel kiderült, maradt még "rabság", így a protestantizmus megszülte a liberalizmust. A liberalizmus pedig lassan igyekezett az embert mindentől megszabadítani, mára odáig fajult a liberalizmus, hogy immár a természet hatalma alól is megszabította az embert: lásd pl. a genderelméletet, mely szerint a nem nem biológiai, hanem társadalmi jelenség. A liberalizmus következő tanítása már az lesz, mely szerint az ember belső szervei jogokkal rendelkeznek az emberi egyénnel szemben - hihetetlennek hangzik, de ez a logikus következmény.

A protestantizmus nem más, mint továbbfejlesztett katolicizmus. A liberalizmus nem más, mint továbbfejlesztett protestantizmus. Lassan minden istentelenség ki kell, hogy teljesedjen a nyílt sátánizmusban.

A ferencizmus nem más, mint a katolicizmus nyílt örjöngése Isten ellen.

A 90-es években aktív voltam az akkor kezdődő bolgár internetes közösségekben. Különösen a 90-es évek első felében volt jellemző, hogy a legtöbb netező bolgár nem bulgáriai volt, hanem Bulgáriából nyugatra - elsősorban Észak-Amerikába - kivándorolt ember. Ezen emberek nagy többségére jellemző volt az öngyűlölet, minden bolgár dolog elutasítása. Mivel a mai magyar kitántorgók egy - szerencsére kisebb! - része között hasonló érzelmek tapasztalhatóak meg, lefordítottam magyarra pár akkor írt paródiámat. Íme ez az első! Kérem figyelembe venni: ez egy 20 éves írás.

Azok a rohadék oroszok!

Már két évtizede szorgalmasan hallgatom a híreket.

S nagyon mérges vagyok azokra a rohadék oroszokra. Egyre rosszabb és rosszabb dolgokat tudok meg róluk. Most már majdnem sikítani tudnék az "orosz" szó hallatán.

Megtudtam például, hogy az oroszok - a rohadékok! - néhány évvel ezelőtt megtámadtak egy Grenada nevű államot, mert nem tetszett nekik az ottani kormány politikája. Fogták magukat az oroszok - a rohadékok! - és egyszerűen lerohanták Grenadát, majd ott bábkormányt segítettek hatalomra.

Utána ezek az oroszok - a rohadékok! - leváltották a panamai elnököt. Egyszerűen megtámadták Panamát, ott elfoglalták az elnöki palotát, s elrabolták az elnököt. Most a panamai elnök egy orosz börtönben van, és az oroszok - a rohadékok! - bírósági eljárást folytatnak ellene, mivel megsértett valamiféle orosz törvényeket.

Majd azt is hallottam, hogy az oroszok - a rohadékok! - olyannyira elszemtelenedtek, hogy már ők döntik el, hogy ki demokratikus és ki nem. Aki kiszolgálja az orosz érdekeket, az demokratikus. Aki viszont nem szolgálja ki az orosz érdekeket, az antidemokratikus.

S azt is megtudtam a hírekből, hogy az orosz érdekek a világ minden pontján jelen vannak, sőt még az űrben is. Aki ezt nem hajlandó elismerni, az terrorista, fasiszta, kommunista, és antiszemita, sőt néha mind a négy egyszerre.

Aznap meg meghallottam, hogy az oroszok - a rohadékok! - már itt vannak, a közelben. Megtámadtak Boszniában egy televízió-állomást, mivel az oroszellenes híreket és kommentárokat közölt. Egyszerűen leállították a televízió-állomás munkáját, s most helyette egy új tv-csatornát hoztak létre, amely már csakis oroszbarát híreket közöl.

Pillanat… most mondják, hogy mindezt nem is az oroszok - a rohadékok! - csinálták, hanem az amerikaiak. Ó, hát az egészen más!

A 90-es években aktív voltam az akkor kezdődő bolgár internetes közösségekben. Különösen a 90-es évek első felében volt jellemző, hogy a legtöbb netező bolgár nem bulgáriai volt, hanem Bulgáriából nyugatra - elsősorban Észak-Amerikába - kivándorolt ember. Ezen emberek nagy többségére jellemző volt az öngyűlölet, minden bolgár dolog elutasítása. Mivel a mai magyar kitántorgók egy - szerencsére kisebb! - része között hasonló érzelmek tapasztalhatóak meg, lefordítottam magyarra pár akkor írt paródiámat. Íme ez az első! Kérem figyelembe venni: ez egy 20 éves írás.

Szabadságot! Demokráciát!

Mi, primitív vademberek és sötét egyének, akik a Balkán-félsziget széles mezőit és legelőit lakjuk, ezennel Amerikához, az emberi civilizáció bölcsőjéhez, a jó emberek országához, a nagy és legyőzhetetlen amerikai néphez, s a nagy amerikai felszabadító hadesereghez fordulunk azzal a kéréssel, hogy vegyen minket végre anyai atomernyője alá.

Mi vademberek immár 1300 éve* igyekszünk integrálódni a szabadság, testvériség, egyenlőség, demokrácia eszméihez, de ez mind  a mai napig nem sikerült. Ehelyett folyton bajt keverünk, így megzavarva a nagy szabadságszerető amerikai nép nyugodt álmát. Például még most sem semmisítettük meg  teljes hadiipari komplexumunkat, pedig közismert, hogy a demokrácia és a világbéke szabályai értelmében senkinek - kivéve a szabadságszerető amerikai népet - nincs joga fegyverekkel kereskednie! De mi vadak csak nem tudjuk megérteni még ezt az elemi igazságot se!

Tehát ünnepélyesen kérjük az amerikai kormányt és minden szabadságszerető amerikai polgárt, hogy teljesítse következő igényeinket:

Távolítsátok végre el nyelvünkből a gyűlöletes cirill ábécét, a kommunizmus és oroszbarátság ezen ominózus jelképét. Ugye tudja mindenki, hogy hány embert mészároltak le a kommunisták?!

Kérjük azonnal bombázzátok le a DZU Sztara Zagora-i üzemét**, ahol szégyentelen kalóz CD-k kerülnek gyártásra. Ha kell, romboljátok le egész Sztara Zagorát! Tisztában vagyunk azzal, hogy senkinek, kivéve a szabadságszerető amerikai népet, nincs joga birtokolnia a CD-k gyártásához szükséges technológiát- ez az egyik alapja a modern demokráciának! Adj a vadembernek CD-gyártósort, s a végén atomháborút fog kiprovokálni!

Kösznjük, hogy elküldtétek hozzánk Nemzetközi Valutaalapotok képviselőjét gazdaságunk vezetésére, szeretjük is őt, de ő egyszerűen nem nem elég nekünk, ezért kérjük, hogy küldjetek egész csapatnyi embert ezen intézményből, mely megtestesíti az az amerikai emberek önfeláldozó szeretetét a világ bennszülöttei és vademberei felé. Ha igazán szerettek bennünket, küldjetek 240*** neves önzetlen együttműködőt a Világbanktól, hogy ők legyen parlamenti képviselőink. Ígérjük, hogy szeretni fogjuk őket, és követni fogjuk őket életünk árán is!

Azt akarjuk, hogy státuszunk "társult állam" legyen, társulni szeretnék hozzátok, a jó emberek országához - ugyanazt szeretnénk, amit a puertoricói embereknek is megadtatok. Tisztában vagyunk azzal, hogy a valódi függetlenség azt jelenti, hogy egyenesen ti kezelitek a külső stratégiai és védelmi kapcsolatainkat! Hisz tudjátok hány milliárdba kerül nekünk eltartani különböző nagykövetségeinket?! Ha megkapjuk a társult állam státuszt, ezt a sok pénzt meg fogjuk takarítani, és velük végre élelmezni tudjuk Szandanszkiban az elnyomott macedón kisebbség szegény árváit.

S kérünk benneteket, hogy azonnal fogadjatok ne minket NATO nevű jótékonysági szervezetetekbe, a lehető leghamarabb, és népszavazés nélkül! Nem elég, hogy elfogadtok minket mint a legjobb szolgáitok, s szenvedtek haszontalanságunk miatt, álmatlan éjszakákat töltve miattunk, hogy a lehető legjobban irányítsátok vad Bulgáriánkat, még mindennek a tetején népszavazás is legyen?! A vad és felelőtlen embereknek nem szabad népszavazniuk! Még csak az kellene, hogy prostituáltak, pásztorlegények és komcsik döntsenek! Ti úgyis tudjátok, mi a legjobb nekünk, s ezt jobban tudjátok, mint mi!

S küldjetek nekünk több ezer tanárt tanítani nekünk az angol nyelvet, a világbéke és a haladás szent jelképét!

S jöjjenek ezerrel kotrógépek építeni a csővezeték Burgasz és Alaszka között, melyen édes illatú amerikai gáz folyik majd, hogy vége lehessen a totalitárius Gazprom-csöveinknek, melyek csak rontják a tájat.

S ha marad egy kis időtök, kérünk benneteket, evangelizáljatok minket! Küldjetek nekünk több ezer elkötelezett fiatalt - mormonokat, a baháiakat, krisnásokat, jehovistákat és szcientológusokat - tanítsanak meg minket, hogy mit jelent az igazi kereszténység, hogy végre elsüllyedjen a moslék ortodoxiánk - ez a csúnya, kommunista, KGB-s, oroszbarát szekta!

1300 év bolgár iga elég volt! Demokráciát akarunk! Várunk rátok!!!

Megjegyzések a magyar olvasóknak:

• * A balkáni bolgár állam először 681-ban került megalapításra.
• ** A DZU egy bolgár üzem, mely informatikai termékek gyártásával foglalkozott, többek között rendelésre kalóz CD-ket is gyártott, 1999-ben magyar tulajdon lett, s áttért háztartási elektronikai termékek gyártására.
• *** A bolgár parlament 240 képviselőből áll.

Műbotrány volt a múlt héten: a Luxemburgi Köztársaság külügyminisztere erősen támadta Orbánt.

Mi az ok? Idegesíti Luxemburgot még az a pár apró lépés is, amit Magyarország tesz annak érdekében, hogy az ország népe által megtermelt profit icipicit nagyobb hányada maradjon az országban.

A luxemburgi oligarchákat persze meg lehet érteni: végülis csak saját millárdjaikat védik, melyeket Kelet.-Európából síboltak ki, így teljesen természetesen, hogy haragszanak, ha valamelyik keleti "'vad" nép hirtelen elkezdi követelni saját pénzét, ami a luxemburgi alkotmány szerint örökös luxemburgi tulajdonnak számít.

A keleti bennszülöttek azt hiszik, hogy jogaik vannak? Szemtelen barbárok, mi majd jól odacsapunk, mint Lipót király szomszédunk, aki kénytelen volt 10 millió kongói vadembert kiirtani, hogy megértsék végre ezek a civilizálatlan népek: az országuk nem az övéké, hanem a mi liberális oligarcháinké - mondja magában John Assborn (magyarul: Seggbenszületett János, találó név!) jakobinus elvtárs.

A kommunista, a liberális, s a nacionalista eszme mind utópia.

A kommunista álom alapja az, hogy az emberek el fogják fogadni az anyagi egyenlőségét, akkor is törekedni fognak a dolgok jobbítására, ha ebből nem származik személyes hasznuk. A valóság: az ember igazságtalannak tartja, ha munkája gyümölcséből csak annyiban részesedik, mint az, aki ebben a munkában nem vett részt. Az átlagember ez csakis érzelmi kötelekéken belül fogaja el, viszont szélesebb keretekben ezt ugyanolyan elfogadhatatatlannak tartja, mint annak ellenkezőjét: a kizsákmányolást.

A liberális álom alapja az, hogy az emberek elfogadják, hogy az emberek csak egyének, s közösségi kötelékek és kötelezettségek nem léteznek, ill. csaki egyének önkéntes akarata mentén lehetnek. Aki gazdagabb, annak jogai lesznek, mert ügyesebb. Aki meg szegény, az is lehet gazdag, ha igyekszik. A valóság: egy sor emberi közösség természetesen alakult ki, az emberek nem fogadják el a közösség felett élősködőket, s akkor se ismerik el az előjogokat, ha azok esetleg valós teljesítményen alapulnak.

A nacionalista álom alapja: a nemzeti, nemzetiségi identitás mindenek felett áll. Az idegen elemek pedig elfogadják ezt a rende. A valóság: előbb-utóbb mindenki saját nacionalista közösséget akar, ami felborítja a rendet, ami oda vezet, hogy erőszak alkalmazása szükséges az álom fenntartásához, azaz mindig lesznek nyertes és vesztes etnikumok.

A három álom közös vonása: egyik se működik.

Ezt csatát Magyarországon a liberális elit megkezdte azonnal a rendszerváltáskor. Akkor a cél az volt: liberális kényszerzubbony egyenruhába öltöztetni az egész országot, a liberalizmust egyetlen elfogadható eszmének hirdetni, sőt, azt hazudni róla, hogy nem is eszme, hanem valamiféle tiszta, igaz, eszmementes racionalitás, melyet minden ember természetes módon elfogad, ha kellő tájékoztatást kap.

A liberális bábmesterek persze túllőttek a célon, nem volt türelmük az agymosással, s ezzel maguk provokálták ki az antiliberalizmus gyors felemelkedését.

Mára a csatát elvesztették, nem csak Magyarországon, hanem az egész világban. Komolyan elképzelhető lett volna akár csak 10 éve is, hogy az amerikai elnökválasztáson egy nyíltan antiliberális ember esélyesként vesz részt? Most pedig ez zajlik.

Mindez mögött természetesen ott van az új, humanista, demokratikus, antiliberális Oroszország hatalmas kisugárzása a világra! Ma Oroszország az, mely erőt képes adni az egész világ humanista antiliberálisainak, egymás közti ellentéteiktől függetlenül.

Manapság a liberális háttérhatalom háborút fontolgat, de ebben is vesztésre áll: nem sikerült ugyanis a 90-es években megszüntetni az orosz és a kínai atomarzenált, így a liberális világrontók most képtelenek nyertes háborút levezényelni. Ez a szerencsénk.

Kétségbeesetten harcol a nemzetközi nagytőke a túlélésért.

Múlt hétfőn ismét letiltott le 1 hétre a Facebook, mert hozzászóltam egy cikkhez, s az volt a véleményem, hogy ne fogadhassanak örökbe gyereket a homoszexuális "párok". Ilyen az amerikai szólásszabadság: szabadon mondhatod azt, ami tetszik a hatalomnak.

A nagytőke érdekelt az emberiség romlásában, ezért van telenyomva pénzzel minden lehetséges tényező, mely elősegíti az emberiség bukását. Azaz nem arról van itt szó, hogy a világoligarchák homokosok lennének. Nem, dehogy azok: nem több köztük a homokos, mint amennyi a homokosok átlaga a világban. Ez csupán egy eszköz a számukra.

Mint ahogy eszköz a pedofília, az iszlamizáció, az oroszellenesség, a ferencista eretnekség, az abortusz, az áltolerancia, a feminizmus, s még sok egyéb gyomorforgató undorítóság is. Mindez eszköz a hatalmasok kezében. Ez a mai helyzet: a háttérhatalom háborút visel ellenünk, az emberiség ellen.

Kezd kimenni az irányítás az oligarchia alól, a liberalizáció leállt. Ezért most kegyetlen harcot vívnak ellenünk, egyszerű emberek ellen.

Európában a legelterjedtebb skála a nyelvtudás érzékeltetésére az a skála, mely 6 lépcsőfokot tartalmaz, a legalsó az A1 és a legfelső a C2. Az A1 azt jelenti, hogy valaki nagyon egyszerá gondolatokat képes kifejezni, sok hibával, s képes nagyon egyszerű dolgokat megérteni idegen nyelven. A C2 pedig azt jelenti, hogy a nyelvet használó képes anyanyelvi szinten használni az adott idegen nyelvet, esetleg csak a kiejtés terén ismerhető fel, hogy nem anyanyelvi beszélő.

Kevesen tudják, de van A0-s szint is. Ez azt jelenti, hogy idegen nyelven úgy igyekszünk beszélni, hogy saját nyelvünkön beszélünk, hangosabban és szótagolva, s közben mutogatunk. Ez nagyon elterjedt nyelvtudás szint volt a Balatonon a 70-es és 80-as években büfékben, strandokon, boltokban. Pl. bejön az ostoba turista és rámutat a palacsintára, majd azt mondja, hogy "fájv", mire a boltos megkérdezi: "tú-rós vagy lek-vá-ros pa-la-csin-tát kérsz?".

Ennél emeltebb szint az A0+ szint. Ez alapvetően a 0-ás szint, de időnként mondunk pár idegen szót is közben. Itt azt mondja a büfés: "jú vant tú-rós vagy lek-vá-ros pa-la-csin-tát?.

Folyton halljuk a ballib megmondóemberektől, hogy micsoda szörnyű dolog, hogy Orbán megosztotta az országot.

De mi is a valódi helyzet?

A normális az, ha egy ország meg van osztva. Az emberek természetszerűen oszlanak csoportokra, valamint az emberek más dolgokat gondolnak ugyanarról. Azaz az emberiség sok részre oszlik, sok szempontból, egyetlen országon belül is.

Demokráciákban pedig mindez adottság, amin kételkedni antidemokratizmus.

A liberális "nem meg osztás" valójában azt takarja: legyen mindenki liberális. De ki akarna liberális diktatúrát, ahol mindenki egyenruhában mondja azt, amit kell és szabad?

Az ideális helyzet a megosztottság kétségtelenül létező negatív hatásának kiküszöbölésére nem a megosztottság megszüntetése, hanem a folytonos vita, azaz legyen kommunikáció a különböző nézeteket vallók között, a különféle álláspontúak ne akarják egymást a földbe tiporni, hanem vegyék tudomásul: a vitában való győzelem nem kell, hogy az ellenfél megalázásval járjon.

Nyilván ez lenne az ideális helyzet. Sajnos azonban éppen a liberálisok tették mindezt tönkre a 90-es évek elején: ők ugyanis azt mondták, hogy van az "igazság", azaz az mit ők mondanak, s minden más meg mucsaiság, bunkóság, elavult eszme, fasizmus, antiszemitizmus. Az ellenoldal reakciója erre meg ugyanez lett sajnos...

Minden jó politikus olyan, mint egy jó hadvezér.

Orbán sikeres, európai jelentőségű politikussá nőtte ki magát, akinek szavára, ma már adnak az egész EU-ban.

Nyugat-Európa utolsó próbálkozása Orbán megdöntésére tavaly nyáron volt.

Az USA már 1 évvel korábban lemondott erről, miután Orbán kiállt nyíltan az egyébként káros TTIP mellett, ezzel megvéve Washington semlegességét. Veszélyes kompromisszum volt ez Orbán részéről, tegyük hozzá.

Tavaly tehát olyan helyzetbe lett belevezetve Orbán, melyből nem volt menekvés. Hiszen:

• ha keményen fellép a határon, emberek halnak bele ebbe, aminek következményeképpen még belföldön is népszerűtlen lesz (a migrációellenesek 90 %-a se akar halottakat a határon),
• ha nem lép fel a határon, s betartja az EU-s szabályokat, az országban fog rekedni több százezer ember, akik mindenképpen bajt fognak keverni, a hatóság pedig képtelen lesz ezt kezelni: Orbán hívei is ellene fordulnak a lagymatag hozzáállás miatt, az ellenzék meg nyerő adut kap a kezébe, hogy a kormány képtelen ellátni feladatát.

Orbán mesterien megoldotta azonban ezt. Előbb kivárt, hogy a hangzavar erősödjön, az ostoba nyugat bele is lovalta magát (lásd hamis fényképek Bicskén), majd Orbán hatalmas gólt rúgott: abbahagyta a határ védelmét, de nyugatra is, azaz az összes "menekült" rázúdult Ausztriára, az osztrák kormány meg már erre nem tudott mit lépni, hiszen előtte napokig Orbánt szidta, hogy "nem engedi" a "menekülteket" tovább utazni - bele is bukott aztán ebbe, nem Orbán, hanem az osztrák miniszterelnök Majd pedig Orbán expressz gyorsasággal megépítette a kerítést délen, megvívta a történelmi röszkei csatát, amivel a tömeg átzúdult már Horvátország felé. S csoda történt: az Orbán elleni kritika véget is ért nyugatról, a nyugat magára hagyta a magyar ballibeket.

Azóta a migráció nem magyar probléma immár. Alig valaki próbál Magyarország felé menni, a mégis bejutó száz ember nagy részét meg elkapják a rendőrök. Az iszlamisták meg még segítenek is Orbánnak azzal akaratlanul, hogy nem Magyarországon vagy más a magyar álláspontot helyeslő országokban robbantgatnak, gyilkolnak, hanem ott, ahol szívélyesen befogadják őket.

Az osztrák miniszterelnök megbukott. Készüljön most Satana Mertkell, a másik ultraliberális, európaellenes is...

Friss hír, hogy Orbánt az év emberének választotta egy "Gazdasági Fórum" nevű lengyel szervezet.

A szervezetről egyébként eddig sosem hallott senki, azaz ez egy a világ több tízezernyi jelentéktelen szervezete közül, melyek jelentéktelen díjakat osztogatnak. Pár ilyen szervezet eleve pénzért ad díjat, én is hetente többször kapok spam-emailt hasonlóktól, hogy pl. csak 99 dollárért belekrülhetek a világ legfontosabb embereinek jegyzékébe, s hasonlók.

A ballib médiák egymással versengve röhögnek a fentieken. Külön kiemelik azt a szerintük röhejes tény, hogy a római pápa is a jelöltek között volt, de végül alulmaradt Orbánnal szemben.

Érdekes, amikor egy ugyanilyen jelentéktelen szervezet a világ második legkorruptabb gonosztevőjének nevezte Orbánt 2 éve, ugyanezek  a médiák ismét egymással versengve újjongtak a híren, s mindenkit, aki megállapította, hogy ez egy kamuszervezet, Orbán-bérenc gazembernek tituláltak,

Ki érti ezeket a ballib szokásokat...?

Az egyik legszokatlanabb XX. századi kémtörténet Glenn Michael Southeré.

Souther 1957-ben született az USA-ban, érettségi után, 18 éves korában azonnal az amerikai haditengerészethez ment dolgozni, ahol katonai fényképész lett.

Ebben a minőségében az olasz partoknál szolgált, Hozzáférése volt igen fontos anyagokhoz, fényképészként egyik feladata az amerikai kém-műholdak fényképeinek feldolgozása volt. Alig 5 év szolgálat után teljesen kiábrándult hazája politikájából, miután hozzáférése lett egyes amerikai katonapolitikai háttéranyagokhoz. Már régóta Souther kedvence Majakovszkij, orosz költő volt, így kezdett el érdeklődni az orosz kultúra, majd a szovjet politika iránt. Lassan a szovjet politikai meggyőződéses híve lett.

Ezek után egy szép napon, 1980-ban kimenője alatt besétált a római szovjet követségre, s ott bejelentette: kéri a szovjet állampolgárságot, valamint a letelepedés lehetőségét a Szovjetúnióban. A szovjet titkosszolgák először biztosra vették, az egész az amerikai kollégáik tréfája, s Southert erős visszafogottsággal fogadták, A moszkvai vezetőség - a KBG I. ügyosztálya, azaz a hírszerzés - álláspontja is az volt, Souther valószínűleg a CIA vagy az MI (az amerikai katonai hírszerzés), esetleg az ONI (az amerikai hadiflotta hírszerzése) embere, aki tesztelni próbálja a szovjet titkosszolgálatok éberségét. A szovjet KGB-rezidens Rómában, Borisz Szolomatyin őrnagy (később: tábornok vezérőrnagyi rangban, hatalmas karrierjét részben éppen Southernek köszönheti) azonban a kezdettől fogva hitt Southernek, Szolomatyin magát kiváló emberismerőnek tartotta, aki képes felismerni az őszinte embert, s nem teljesítette a parancsot, hogy ne foglalkozzon többet az amerikai "provokátorral". Szolomatyin meggyőzte Southert, hogy maradjon inkább jelenlegi pozíciójában, adjon át információkat neki az amerikai haderő titkos anyagaiból, mert így sokkal jobban tudja segíteni a "szocializmus ügyét", mintha egyszerűen elköltözne Moszkvába. Souther elfogadta a javaslatot, s azonnak munkához is látott. Miután kiderült, hogy az általa átadott információ valós és hatalmas értékű,  a moszkvai KGB-vezetőség felismerte, hogy Szolomatyinnak volt igaza, s Szolomatyin hivatalosan is meg lett bízva az amerikai informátorral való kapcsolat tartásával. Különösen az döbbentette meg a moszkvai vezetőséget, hogy Souther határozottan visszautasított bármiféle pénzügyi ellenszolgáltatást, ez pedig ritka dolog volt a 80-as években: a szovjet titkosszolgálatok legtöbb beszervezett nyugati ügynöke egyszerűen pénzért árulta el hazáját, bármiféle ideológiai meggyőződés nélkül.

1982-ben Souther leszerelt a hadseregtől, de kiváló szolgálata miatt azonnal munkát kapott civilként az amerikai haditengerészet észak-atlanti hírszerzési központjában Virginiában, így ezentúl még titkosabb anyaghoz tudott hozzáférni, melyeket szintén továbbított a szovjet szervek felé. Többek között az Európába telepített összes amerikai atomrakéta pontos helyét és célpontját tőle tudta meg a szovjet vezetés. Közben Souther levelező tagozaton orosz nyelv és irodalom szakra kezdett járni az egyik amerikai egyetemen, ez azonban nem keltett feltünést, sőt ezt a főnökei pozitívan is értékelték: nyilván azért jár Souther egyetemre ilyen szakon, hogy még jobban tudja majd segíteni nyelvtudásával hazája titkosszolgálatát. Még az sem okozott gondot, hogy olasz nemzetiségű felesége - akivel Souther kapcsolata megromlott - jelentette férjéről, hogy szovjet kém. Mivel erre azonban nem volt semmilyen bizonyíték, az FBI lezárta a nyomozást azzal, hogy a vád hamis, a feleség bosszújáról van csupán szó, aki férje hűtlensége miatt találta ki az egészet.

Souther két évfolyamtársával egyetemi tanulmánya alatt

1985-ben azonban Souther ismét az amerikai hatóságok szeme elé került. Ez volt az az időszak, amikor több szovjet kémet is sikerült leleplezni az USA-ban, ami miatt minden korábbi gyanúsítottat újra elővettek. Souther biztos volt benne, hogy előbb-utóbb le fogják leplezni, ezért 1986 júniusában olaszországi nyaralása során bement ismét a római szovjet követségre, ahol bejelentette: lelepezték, ezért kéri kimentését. Szolomatyin kiállított neki szovjet útlevelet "Mihail Orlov" névre - a nevet maga Souther találta ki -, s másnap el is utazott Moszkvába.

már a Szovjetúnióban, főnekei tanácsára levágta a szakállát

Ugyanabban az évben októberben hivatalosan is megkapta a szovjet állampolgárságot, s immár valóban Mihail Orlov lett. Érdemei miatt a KGB hírszerzési osztálya azonnal alkalmazta is őt, rögtön őrnagyi rangot kapva (hatalmas ugrás volt ez, az amerikai hadseregben a legmagasabb rangja őrmester volt) - attól fogva az amerikai hírszerzési adatok elemzése lett munkája. Hamarosan elvette feleségül egyik orosz kolléganőjét - aki angol nyelvet tanított a KGB Akadémiáján -, s kislányuk is született, 1988-ban - Alekszandra Orlova.

orosz feleségével

Souther a Szovjetúnióban élve is érdeklődött a politika iránt, s kritikusan szemlélte Gorbacsov peresztrojkáját, negatív véleménye volt róla, kollégái későbbi elbeszelése szerint Souther-Orlov azt mondta: "a szovjet vezetés az országot a mocsárba viszi".

halálhíre a New York Times-ban

1989-ben Souther Moszkva környéki nyaralója garázsában öngyilkos lett. Legalábbis ez a hivatalos verzió. A nemhivatalos verzió kicsit más: eszerint a rendszer végét érezve Southern megkérte a vezetőséget, hogy a bevett módszer szerint kapjon új személyazonosságot, ugyanis azt hitte, hogy a kommunizmus utáni szovjet vezetőség ki fogja adni a nyugatnak mindazokat a nyugatiakat, akik a szovjetek részére kémkedtek. Az új személyazonosság megadásának szovjet titkosszolgálati módja pedig pontosan ez volt: megrendezett öngyilkosság, ünnepélyes temetés, majd a személy kinézetének műtéti úton való megváltoztatása, aztán új név alatt más fontos munkára irányítás. Egyes jelentések 2010-ből beszámoltak arról, hogy Kanadában az orosz követségen dolgozik egy 50 év körüli orosz diplomata, akinek  a szemei erősen emlékeztetnek Southerére...

sírja Moszkvában

A ballibek kedvenc szövege, hogy az egyházak ne politizáljanak, hanem maradjanak a templomok falai mögött. Ezt gágogják immár negyed évszázada.

Természetesen ha valaki ugyanezt az érvet használja bármi másra, pl. azt mondja, hogy a homokosok csak a négy fal mögött vállalják fel magukat, ugyanezek a liberálisok mélyen fel vannak háborodva. Dehát ez már csak az unalomig megszokott ballib kettős mérce, melynek alapelve: a liberálisok szent joga beleszólni mindenbe, míg mindenki más ne merjen saját szűk területén kívül merészkedni.

Természetesen a kereszténységen belül is működik a liberális kettős mérce. Emlékezzünk csak vissza: amikor a Hit Gyülekezet még erősen ballib volt politikailag, a ballibeknek egy szava se volt e felekezet politizálása ellen, ellenben most, amióta ez a felekezet több kérdésben is antiliberális álláspontot képvisel, már hallatszik az egyre erősődő ballib gágogás. S természetesen a ballib Iványi metodista felekezetének politizálása ellen sincs ballib panasz.

Most vált  a helyzet azonban viccessé. A ballib megmondóemberek követelik manapság, hogy a magyar keresztény egyházak kövessék többek között a vatikáni argentín sómen-celeb migráció- és iszlamistapártoló álláspontját. Hogy is van ez? A ballibek, akik szerint az egyházaknak nem szabad politizálniuk, kötelesek politizálni? Furcsa...

Nézzük, mi a valóság! A keresztény egyházaknak nem feladatuk a napi politikával foglalkozniuk, sőt ha ezt megteszik, szinte mindig hibáznak. Ellenben általános értelemben kötelességük politizálni, utat mutatandó, hogy mi az a politikai álláspont, mely nem egyeztethető össze a keresztény elvekkel. Pl. el kell ítélni a rasszizmust, a pedofíliát, a homoszexualizmust, az eutanáziát. az egyneműek "házasságát", az ateizmust, a keresztényellenességet, stb. - ezek egyike sem egyeztethető össze a keresztény elvekkel. De abban, hogy erre vagy arra a pártra szavazzunk, az egyházaknak nem lehet kötelező, általános útmutatásuk. S arra se lehet, hogy mi legyünk a véleményünk a migrációról - ugyanis  a keresztény elvekkel tökéletesen összeegyeztethető mind a migráció támogatása, mind az ellenzése, mind a semlegesség ebben a kérdésben.

Egyébként meg simán lehet valaki egyszerre liberális és keresztény. Természetesen ebben az esetben a keresztény elvekbe ütköző liberális elveket nem vallhatja. De simán hihet valaki a liberális elvek 99 %-ában, ezek ugyanis nem ellentétesek a kereszténységgel.

Van egy izgága, mezőgazdasági sefteléssel foglalkozó, Seftelő vagy Sepertelő vagy Sephered nicknevű ember a magyar neten.

Olyan velem azonos korombeli lehet kinézetre.

A minap tette közzé az alábbi ökörséget:

Cáfolni nem is érdemes, mert nyilvánvaló hülyeség mindenkinek aki akár alapszinten is ért a kérdéshez.

A jó csak az, hogy vannak még ilyen emberek. A mai fiatalok tudják így mi volt a megszűnt SZDSZ szellemisége – amihez képest még a mai DK is szélsőséges magyar nacionalista szervezet -, s miért nem szabad, hogy ilyen emberek bármiben döntési pozícióba juthassanak.

Született egy furcsa cikk, vagy liberális agymenés vagy paródia talán.

Annyira abszurd ugyanis, hogy lehet, hogy az utóbbi. De íme az én változatom, hogy mi lett volna, ha 1990-ben nem az MDF, hanem az SZDSZ nyer a választásokon.

Az 1990-ben 60 %-kal győztes SZDSZ-Fidesz kormánykoalíció gyorsan elvesztette népszerűségét, mivel nem tudta teljesíteni a teljesíthetetlen ígéreteket.

1994-ban az SZDSZ korábbi eredménye harmadát érte el, a Fidesz meg éppencsak bejutott a parlamentbe.

Hatalmas győzelmet aratott ugyanekkor a Horn és Pozsgay vezette MSZP, egyedül is többsége lett, de az MDF-fel és a kisgazdákkal alakított kormányt, mely így kétharmados többséget élvezett. Lett új alkotmány 1996-tól.

Az SZDSZ által 1990-ben kinevezett elnök, Göncz Árpád helyére 1995-től Pozsgay Imre került, aki egészen 2005-ig maradt posztján.

Közben a Fidesz távolodni kezdett az SZDSZ-től, míg a kisgazdák pedig összevesztek az MSZP-vel. 1998-ban az MSZP nem tudott többséget szerezni, immár koalíciókényszer állt fel. A kisgazdák helyett az Fidez lett a koalíciós partner és ismét az MDF.

Közben az SZDSZ sikeresen kihasználta az elégedetenséget, kicsivel megnyerte a 2002-es választásokat. Koalíciós partnere a kisgazdák. Két mandátumot is teljesítettek, majd csúnyán buktak 2010-ben. Ekkor a Pozsgay vezette MSZP egyedül kétharmadot szerzett. A Fidesz gyakorlatilag az MSZP kistestvére lett, a bajkeverő kisgazdák megsemmisültek, az SZDSZ maradt 10 %-os kispárt. 2014-ben Pozsgay átadta a pártvezetést Szanyi Tibornak. A sport- és ifúságügyi miniszter a Szanyi-kormányban Orbán Viktor.

A kormány népszavazást írt ki 2015-ben a NATO-ból való kilépésről, 65 % a kilépésre szavazott.

Meglett a végső csapás.

Ha egy ballib politikai akcióban megjelennek a legfanatikusabb ballib megmondóemberek is, az mindig azt jelzi: befuccsolt.

Most olvastam, hogy Iványi Gábor MINDEN állami kitüntetését visszaadja, mert így tiltakozik Bayer Zsolt közíró kitüntetése ellen. Azaz NEM csak azt a kitüntetést adja vissza, amit Bayer is kapott, hanem mindent. A szokásos duplázás, érzi Iványi, hogy nem ment az egész kampány, a kitüntettek 95 %-a nem adta vissza a kitüntetést, így hát ő igyekszik még egy jó nagyot mondani a végén.

Egyébként személyében nincs bajom Iványival, végez ő hasznos dolgot is, ilyen a hajléktalantámogató tevékenysége. Egyszer régen, 2005-ben még hivatalos kapcsolatban is álltam szervezetével, s csak jót mondhatok ezzel kapcsolatban. Azaz aláhúzom: kizárólag a politikai szereplő Iványit kritizálom itt.

A ballib pártok igyekeznek a népszavazás előtt erőt gyűjteni, ennek volt része a Bayer-féle műbotrány is. Már a ballib holdudvar jelentős része is legyintett csak az egészre. Ez van, a ballibák nem képesek ismét átverni a népet.

Ami meg Bayert illeti, sokszor igazat ír, sokszor meg nem. De egy biztos: ő mindig hiszi, hogy az igazat írja. Ígéri, hogy már nem lesz trágár, ez jó, mert a trágárság szinte mindig kontraproduktív.